2021.dec.
Rákoczi Szövetség Pályázatán elnyert könyvek
Embedded Files
Ez a könyv a gyerekről szól. Érzelmeiről és kötődéseiről, gondolatairól és játékairól. Arról a sajátos szemléleti módról, ahogyan a világot látja: a gyermekiről. Az indulattelt feszültségnek és a játékos megoldásnak arról a gazdagságáról, amely az átélést jellemzi. (…) A gyermekinek a megértésével egyben saját történetünkről, gondolkodásunk alakulásáról, érzelmeink bontakozásáról, személyiségünk fejlődéséről is világosabb képet kapunk. Jobban föl tudjuk eleveníteni emlékeinket a világ megismeréséről, arról a felnőttszemmel meglepő kíváncsiságról, ahogyan gyermekkorunkban kipróbáltuk önmagunkat egy adott helyzet lehetséges változataiban. Többet tudunk felidézni azoknak az élményeknek a rendkívüli indulati hőfokából, amelyek korai kapcsolatigényeinknek örömeit és kudarcait őrzik. Nemcsak a gyereket ismerjük meg jobban, hanem önmagunkat is. Nevelni csak úgy tudunk, ha látjuk a gyerekben a felnőttet, akivé lesz. De a pszichológiai szemlélet – a nevelésben, a gyógyításban, az esztétikában – egyre inkább megkívánja azt is, hogy lássuk meg a felnőttben a gyereket, aki volt: a gyermekit.
Ötven évvel ezelőtt, 1939-ben halt meg Sigmund Freud. E kötettel emlékének kívánunk tisztelegni.
Az önéletírás Freud egyik sajátos műfaja volt. Élete és a pszichoanalitikus mozgalom története egybefonódott, ezért minden önéletrajzi reflexió alapvető fontosságú a mozgalom története szempontjából, s minden történeti adalék egyben életrajzi mozzanat is. Freud önéletrajzi, illetve mozgalomtörténeti írásai a pszichoanalízis keletkezéstörténetének és e gondolkodásmód tudományos szerkezetének megismerése szempontjából egyaránt elsődleges források.
Kivel nem esett még meg, hogy felszínre törő indulatainak engedelmeskedve konfliktushelyzetbe keveredett, és valósággal akarata ellenére, a lehető legrosszabb megoldást választva igyekezett kikeveredni a bajból? Konfliktushelyzetekben gyakran viselkednünk helytelenül, intuitíve, nem engedve teret semmiféle mérlegelésnek vagy megfontolásnak. Valójában ezek rögzült magatartásformák, amelyeket szüleinktől, tanárainktól, nevelőinktől stb. sajátítottunk el. Leggyakrabban mégsem magukkal a konfliktusokkal van baj, hiszen azok modern pszichológiai álláspontok szerint mindenképpen életünk természetes velejárói, s kreatív funkciójuk, motiváló erejük, személyiségépítő hatásuk is lehet.
Nagyon is érdemes tehát megismerkednünk olyan módszerekkel, amelyek tudatosítják bennünk a konfliktuskezelés különféle eszközeit, megismertetnek bennünket a konfliktusok belső természetével, dinamikájával, s amelyek révén megtanulhatjuk, hogy akár tudatos konfliktusgerjesztéssel hogyan keveredhetünk ki megfeneklett helyzetekből.
Mert mindez bizony lehetséges! Hogy hogyan? Nos, erre ad választ ez a kiváló könyv – sokoldalúan és szemléletesen, sok-sok gyakorlati példával, valós élethelyzet megjelenítésével.
A szerzők mindketten gyakorló pszichológusok, akik sok évtizedes tapasztalattal rendelkeznek a konfliktuskezelő és kommunikációs tréningek vezetése, a mobbing-tanácsadás és a pszichoterápia terén. Kettejük közül Thielke kiemelt szakterülete a közlekedés-lélektan, márpedig közismert, hogy életünknek ezt a területét egyre erőteljesebben hálózza be az agresszivitás. A német olvasók immár harmadik, bővített és átdolgozott kiadásban olvashatják ezt a remek könyvet, most a magyar olvasóközönség is megismerkedhet vele, s haszonnal forgathatja annak érdekében, hogy egyre többen megtanuljuk kezelni konfliktusainkat. Magunk és embertársaink érdekében.
moly.hu/konyvek/berndt-zuschlag-wolfgang-thielke-mindennapjaink-konfliktushelyzetei
Gyakran megesik velünk, hogy görcsbe szorul a gyomrunk, a torkunkban mintha gombóc lenne, kiüt rajtunk a hideg veríték. Félünk valamitől? Nem, hiszen sokszor alig értjük, mi riasztott meg bennünket. És mégis rettegünk: valami ismeretlentől, megmagyarázhatatlantól, irracionálistól. A pontosan leírható félelem határmezsgyéjén túl kezdődik a szorongás titokzatos és baljós világa, a sötét szobától, a mélységtől, a bezártságtól és még számtalan más, valójában tökéletesen veszélytelen dolgoktól való érthetetlen iszonyodás kórképe. A német pszichoanalitikus típustaná- ban négy szorongásos alapforma: a skizoid, a depressziós, a kényszeres és a hisztérikus személyiség hétköznapi vagy már kórossá vált tünetegyüttesét vázolja fel megdöbbentő és egyben lenyűgöző érzékletességgel. Így vagy úgy valamennyien a páciensei lehetnénk.
https://moly.hu/konyvek/fritz-riemann-a-szorongas-alapformai
Valamennyiünkkel előfordult már, hogy hirtelen, jelentéktelen ok miatt, sőt anélkül valami megfoghatatlan, a tudat ismeretlen mélységeiből előtörő vak düh fogott el, amikor ölni tudtunk volna a tekintetünkkel, és nemcsak azzal; amikor egy másik embert legszívesebben ízekre szaggattunk volna. Valamennyien be voltunk már börtönözve az irracionális gyűlölködés rácsai mögé, ahonnan szabadulni semmivel sem könnyebb, mint egy igazi cellából. Állat ősünk tört volna elő belólünk, vagy az újabb idők rémségeire reagáltunk így? Nem tudhatjuk. A szálak belevesznek a végtelenbe. Ez a világhírű könyv arra tesz kísérletet, hogy kinyomozza a megfoghatatlan gyűlölet okát, megpróbáljon segíteni rajtunk, akik egyszerre vagyunk mások lelkének potenciális gyilkosai és ugyanakkor szerencsétlen áldozatok. Egyenként és csoportosan is hiszen a fajgyűlölet, a népirtás, a tömeggyilkosságok mind-mind a vak és észérvekkel megmagyarázhatatlan gyűlölet évezredeken átmételyező szörnyű termékei.
https://moly.hu/konyvek/aaron-t-beck-a-gyulolet-fogsagaban
Az Emberi játszmák folytatása ez a kötet, melyben a népszerű szerző jóval tovább megy annál, hogy megállapítsa: mindannyiunknak van egy szülői, egy felnőtt valamint egy gyermeki énje, és hogy ezek milyen játszmákat játszanak egymással és másokkal. Ebben a könyvben már a gyermek sem „szabad” – hiszen sorskönyvvel a fejünkben jövünk a világra, attól függően, hogy akarnak vagy nem akarnak bennünket, hogy milyen nevet gondolnak ki nekünk, hogy milyen családba születünk, és így tovább. Sorsunk nem a csillagokban van megírva, hanem saját tudattalanunkban – állítja E. Berne. És kíméletlenül elmondja azt is, hogy hogyan.
Ki fogja be a szülő száját, ki fogja le a kezét, ki állítja meg, amikor gyalázza, veri, kínozza, vagy éppen megerőszakolja gyermekét? Kik azok a mérgező szülők? Esetleg Ön is az áldozatuk volt, vagy még ma is az? Netán úgy bánik saját gyerekeivel, ahogy Önnel tették a szülei? Magánéleti kapcsolatai rendre kudarcot vallanak? Fél az intimitástól, vagy éppenséggel annyira ragaszkodik a partneréhez, hogy mindent elnéz neki? Nehezen érvényesíti az érdekeit, és gyakran meghátrál vagy fellázad, ha ellenállásba ütközik? Ezekre és még számos hasonló kérdésre kap választ az olvasó ebben a világos, közérthető könyvben, amely helyenként megdöbbentő példákkal illusztrálja, milyen sérüléseket okoz a gyerek lelkében a destruktív szülői magatartás, és teszi a felnőtt embert – nemritkán egy életre – a szülők rabjává. A könyvből azt is megtudjuk, hogy az ilyen gyermek, hogyan léphet ki a szülők árnyékából és válhat meg káros örökségétől. Az önismeret útját járó ember elengedhetetlen úti- és segítőtársa ez a bátor, nyílt hangvételű, mély együttérzéssel megírt könyv, amely a sorsfordítás, a gazdagabb emberi kapcsolatok és a boldogabb, teljesebb élet lehetőségét kínálja fel az olvasónak.
Ez a könyv meghívás a közös gondolkozásra az élet, az emberi létezés nagy, örök és egyetemes következésképpen senki számára meg nem kerülhető kérdéseiről (szerelem, humor, emberi természet, halál, hit, remény). A válogatásban divatok, presztízs-szempontok, kánonképzési elgondolások nem játszottak szerepet, még műfaji megfontolások sem (van itt minden: mese, vers, novella, regényrészlet, elbeszélés, filozófiai tanulmány, pszichológiai esszé, teológiai trak-tátus stb.). A szerkesztő csak két elvet követett: mond-e az illető írás valami újat, lényegeset, fontosat, s milyen színvonalon van megírva. A kötetet Takáts Márton illusztrációinak sajátos képi világa teszi teljessé.
Történész ritkán szánja rá magát, hogy számot adjon arról: mit miért csinál, és mi képezi szakmai tevékenységének az elvi alapját. Magyar történetíró pedig kivált nem szokott kötélnek állni, hogy színt valljon elvi és módszertani kérdésekről. Az ilyen tudást külföldi forrásokból szokás nálunk beszerezni. Az talán némileg még érthető is, hogy a 19. század végén, amikor a magyar történetírás szakszerűsödésének még csak a kezdetén tartott, idegenből fordított munka töltötte be ezt a szerepet. Annál meglepőbb, hogy érdemben azóta sem sokat változott a helyzet ezen a téren. A történetelmélet ma szinte a virágkorát éli a nagyvilágban. Ennek a nem szubsztanciális, sokkal inkább analitikus történetfilozófiának a hatása érződik e könyv gondolati felvetéseiben és érvelésmódjában egyaránt. Nem történészeknek szóló tanmese ez arról, hogy hogyan kellene a történelmet írniuk, hanem puszta elmélkedés arról, hogy mit csinálnak, amikor írják a történelmet. Azokkal a történész körökben ritkán tudatosított elvi kérdésekkel foglalatoskodom ebben a munkámban, melyek ismerete nélkül is lehet történelmet írni, de talán nem árt tudni a létezésükről, mivel láthatatlanul is ott munkálnak minden egyes gondolati rezdülés és minden egyes leírt mondat mögött. A dolgot kibeszélve akár még jobb történelem is kikerülhet a történész műhelyéből.
https://osiriskiado.hu/osiris-tarsadalomtudomanyi-konyvtar/239-a-toerteneti-tudas.html
"Hiszen csak most volt, az imént, hogy először találkoztunk a Hungária kávéházban: a szódás pohárból vizet fröcskölt a nálam is idősebb, ismert újságíró, Szász István fejére. Ki ez a szemtelen kölyök, hogy így mer viselkedni egy felnőttel? Pedig talán még tizennyolc éves sincs. Aztán kiderült, hogy csak tizennégy. Persze túl a hatvanon nyolc év korkülönbség már nem sokat számít. De akkor, végzős egyetemistaként meg voltam rökönyödve. Hogy kerül ez az idétlen kamasz: ide, a híres irodalmi kávéházba? A Hungária mélyvizében véletlenül tanúja voltam egy beszélgetésnek: János éppen az ÉS-sel kiépült kapcsolatát perzselte fel. Ha ennyire elutasítasz mindent mondta a lap egyik vezető munkatársa akkor lélegzetet se vegyél! Elképedve néztem rá. Ez az eszes és józan ember valóban elhiteti magával, hogy a levegőt is a rendszernek köszönhetjük? - Kőszeg Ferenc/ Egyszer csak halk moraj futott végig a tömegen; határozott, sietős léptekkel három férfi vonult el mellettünk, középen az ifjabb Bibó István, egyik oldalán Illyés Gyula, a másikon János. Ki az a taknyos?, méltatlankodott mögöttem egy idősebb férfiú. Kenedinek hívják, felelte jól értesült ismerőse. ő lesz a másik szónok. Ez? Hogy jön ez ahhoz, hogy Illyés Gyula mellett beszéljen? Nos, Illyés nyelvi bravúrokkal agyonzsúfolt búcsúbeszédében nem sok szó esett arról, hogy mi volt Bibó szerepe a magyar politikai történelemben. János beszéde az övé mellett kicsit döcögősnek hatott, viszont arról szólt, amiről a ravatalnál beszélni kellett: Bibó politikai örökségéről. A magyar társadalom előtt álló feladat létrehozni az egyén szabadságán alapuló, demokratikus politikai közösséget, sulykolta Bibó 1945 és 1948 között. - Kis János/
https://osiriskiado.hu/egyedi/112-hogyan-kene-embert-szeretni-tanulmanykotet.html
Lázár Ervin (1936) az ötvenes évek vége felé jelentkezett novelláival irodalmunkban. Sokszor megvallotta, hogy gyerekkorát a Tolna megyei Alsórácegrespusztán töltötte, s onnan került, a pesti egyetem bölcsészkarának elvégzése után újságírónak Pécsre, majd a hatvanas évek közepe óta Budapestre, ahol jelenleg is él, bár nem szeret itt lakni, mert állandó nosztalgia húzza vissza falura, isten háta mögötti helyekre. S ennek nem valamiféle rousseau-i nosztalgia az oka, hanem a puszta sarában ragyogó gyerekkor kincses emléke, amely írói szemléletét formálta; azt a hangot, amelyen olvasóihoz szól, s amely az igazi írónak legfontosabb megkülönböztető jegye a szavakból szőtt világegyetemben. "Tündéri realizmusnak" nevezte Kosztolányi Dezső azt a nagyon ritka írói képességet, amely a világról való látomást valósággá tudja tenni a papiroson. Lázár Ervin rendelkezik ezzel a varázslatos képességgel, s hogy megőrizte azt, amellyel minden ember eszmélete elkezdődik: a paradicsomi káprázatokkal és ígéretekkel teljes gyermeki világot a nehéz és földszagú pusztai létben, amelyben a mesék csodavilága éppoly természetes állapot, mint az öröm vagy a tragédia. Így képes az elbeszélés varázsszőnyegén elbűvölő természetességgel magával ragadni olvasóit groteszk, olykor szürreálisnak tetsző írói világába, amely egyszerre meghökkentő és ősidőktől ismerős világ.
https://bookline.hu/product/home.action?_v=Lazar_Ervin_Kisangyal&type=22&id=30835
"Isten veletek, ti boldog Vendelinek - mondá Privát úr, amikor otthonában bezárta az ajtót maga mögött, - amint talán a búvár búcsúzkodhatik a világtól, mielőtt a tenger mélyébe leereszkedne. - Isten veletek, Vendelinek! - ismételte az úriember, amikor a kulcsot kétszer megfordította a zárban. Privát úr "boldog Vendelineknek" nevezte mindazokat, akik rajta kívül még ezen a földkerekségen éltek. Ugyanis az volt a véleménye a világ beosztásáról, hogy abban mindenki boldogabb, megelégedettebb, vidámabb, mint ő, mert gonoszabb, közönségesebb, jellemtelenebb, hazugabb... A boldog Vendelineknek csupa ocsmány tulajdonságaik vannak úgy lelkileg, mint testileg... Azért csak "Isten veletek, ti boldog Vendelinek!" - ismételte Privát úr, amint elhelyezkedett a kályha mellett, amelyben kivételesen égett a tűz." - (Részlet a könyvből)
https://bookline.hu/product/home.action_v=Krudy_Gyula_Isten_veletek_ti_boldog_Ve&type=22&id=99277
Fazekas Mihály a 18-19. század fordulójának jelentős magyar írói közül az egyik legkülönösebb figura: 1782-ben otthagyta a debreceni Kollégiumot: református pap helyett katona lett. Leszerelése után visszavonultan élt, birtokának és kertjének művelésével törődött elsősorban. Verset és prózát írt, főműveként Diószegi Sámuellel megírta az első magyar nyelvű növényrendszertant. Válogatásunkban Fazekas verseit, epikus és prózai műveit közöljük, közöttük rendkívül szellemes, álnéven jegyzett leveleit, amelyekben Csokonaival folytatott esztétikai vitája bontakozik ki. E vita ösztönözhette mára legismertebb műve, a Lúdas Matyi megírására, "mely - Szabó Zoltán szerint - mindmáig egyedülálló tökéllyel kelti fel bennünk a maradéktalan, tiszta és igazságos kárörömöt."
https://osiriskiado.hu/osiris-diakkonyvtar/141-ludas-matyi-valogatott-muvek.html
Ez a különleges című, 1853-ban megjelent és ma már könyvritkaságnak számító beszély (a novellánál nagyobb, a regénynél kisebb terjedelmű elbeszélés) szerkezetét, megformálását tekintve kiemelkedik a korszak irodalmából meglepő modernségével, újszerű regénytechnikájával, nézőpontváltásaival, szerkezeti és időrendi bonyolultságával, az elbeszélő szerepének feszegetésével. Három, kuszán összefüggő, rendkívül izgalmas cselekményszövésű történet alkotja a beszélyfüzért, s mindegyikben egy-egy magatartásforma ölt alakot. Figurái összetettek, szereplőinek sorsa különös módon fűződik össze. Kemény remek lélektani leírásokkal mutatja be a magánéleti és etikai konfliktusok mögött meghúzódó személyes identitásvesztés és elmagányosodás folyamatait.
https://osiriskiado.hu/osiris-diakkonyvtar/130-kodkepek-a-kedely-lathataran.html
Könyvünket elsősorban a már gyakorló, valamint a leendő angoltanároknak ajánljuk. A felsőfokú alapképzésben részt vevő hallgatókat négy féléves elméleti és gyakorlati anyaggal látja el kiadványunk: az I. félévben az igei szerkezetek, a II. félévben az igeneves szerkezetek, a III. félévben a névszói és elöljárószós szerkezetek, a IV. félévben pedig a mondatok képezhetik a tananyagot. Meggyőződésünk, hogy e könyv ? főként tanári segítséggel ? azoknak is nagy hasznára válik, akik középiskolai vagy tanfolyami keretek között tanulják a nyelvet, amennyiben magasabb szintű nyelvtudásra törekednek. Az elméleti részek nem követnek modern nyelvészeti irányzatot, strukturális jellegüknél fogva inkább hagyományosnak mondhatók. Nem hatolnak mélyebbre az elméletben, mint amennyire szükséges az angol nyelv - a gyakorlat szempontjából is fontos - mechanizmusának a megértéséhez. Ugyanakkor elegendő alapot nyújtanak ahhoz, hogy mesterképzés keretében elmélyültebb kurzusok épülhessenek rájuk.
https://bookline.hu/product/home.action?_v=Dr_Budai_Laszlo_Ba_students_english_g&type=20&id=249163
Ahogy minden esendő emberi élet, a művészlét sem a tökéletességről szól, hanem az örökös belső harcokról és a tökéletlenség vállalásáról. Noha az életrajz történetet mesél, mindeközben olyan portrét tár elénk, mely az adott személy önmagával folytatott vívódásait, döntési helyzeteinek nehézségeit mutatja be. […] Minden életrajz tükör is egyúttal: az egyén életén keresztül önmagunkat és társadalmunkat, korunkat segít jobban megérteni. Ha egyetlen mondattal kellene meghatároznom az életrajzot, az emberi megértés művészetének hívnám és az emberi természet ünneplésének írja Richard Holmes. Talán nem túlzás azt állítani, hogy Kosztolányi Dezső élete és munkássága számos aktuális kérdést fölvet. Vajon a 20. század első évtizedei óta más lett-e irodalom és politika viszonya? Megtalálhatja-e helyét az az alkotó, aki nem kíván szekértáborokhoz csatlakozni, hanem pusztán tehetségéhez és tudásához mérten, tisztességgel és becsülettel szellemi értékeket kíván teremteni? Vajon nemzeti klasszikusaink megítélése, befogadástörténete, kánonbeli helye mennyiben kiszolgáltatott az irodalomtudományban uralkodó kultúrpolitikai irányvonal(ak)nak? Lehet-e tisztán, ideológiamentesen bemutatni és/ vagy értelmezni egy-egy életművet?
https://osiriskiado.hu/konyveink/7-kosztolanyi-dezso-elete.html
E kötet Szabó Lőrinc önéletrajzi vonatkozású nyilatkozatait tartalmazza. A korábbi gyűjteményes kiadásokban már közzétett naplók, cikkek mellett eddig csak napilapokban vagy folyóiratokban megjelent interjúk, prózai írások és mindmáig publikálatlan álomleírások, feljegyzések is napvilágot látnak ez alkalommal. Az utóbbiak közül külön érdeklődésre tarthatnak számot a Tücsökzene születése idején készült jegyzetek, és meghatározó A huszonhatodik év keletkezéstörténetének rekonstrukciója szempontjából annak a füzetnek az anyaga, mely közvetlenül Korzáti Erzsébet tragikus halála után íródott. E gyűjtemény létrehozása teremtett lehetőséget annak a minden eddiginél teljesebb dokumentum-együttesnek az összeállítására, mely bemutatni hivatott a költő 1945-ös igazolási eljárásainak körülményeit és lefolyását. A kötetet jegyzetapparátus egészíti ki.
https://osiriskiado.hu/szepirodalom/217-vallomasok-naplok-beszelgetesek-levelek.html
Kötetünkben több, a korábbi válogatásokban még nem szereplő, eddig föltáratlan írás jelenik meg. Itt olvashatók együtt először a műfordítói műhelymunka révén keletkezett, a költő verseihez hasonlóan csiszolt, tökéletesített tanulmányai. A tiszta művészetet művelő költő, műfordító alakja mellett árnyalt képet kapunk az általa képviselt esztétikáról, kritikusi és műbírálói elveiről, a költészet közreadásában aktív filológusról és az irodalom gyakran elvont nyelvét közérthetővé formáló, nevelő tanárról. A szövegeket gazdag jegyzetapparátus kíséri.
https://osiriskiado.hu/szepirodalom/117-irodalmi-tanulmanyokeloadasokkritikak.html
A 2010 decemberében Tunéziában kezdődött arab tavasz mindenkit meglepett a térség országaiban és a térségen kívül egyaránt. Az évszázad eddigi legfontosabb eseménye, melynek hatása nagyobb lesz, mint akár a 2001. szeptember 11-i terrorcselekményeké, akár a 2008-as globális gazdasági válságé. Tunéziában és Egyiptomban az évtizedek óta az országot irányító vezetőknek, Zein el-Ábidín Ben Alinak és Mohamed Hoszni Mubáraknak távoznia kellett a hatalomból. Jemenben Ali Abdullah Szálehnek szintén távoznia kellett, de egy hosszas, tervezett átmenet vette kezdetét. Bahreinben a többségében a síita lakosság tüntetéseit leverték. A líbiai polgárháborúban Moammar Kaddáfi életét vesztette, az ország mára irányíthatatlanná vált. Szíriában pedig immár négy éve zajlik a polgárháború. Ezeket az eseményeket 2011 elejétől arab tavaszként emlegeti a politika és a média, de a közvélemény is. A megnevezés azt a pozitív, reményteljes várakozást idézi, mely az első békés megmozdulásokat kísérte, melyekben a népakarat spontán megnyilvánulva és békésen elérte legfontosabb célját, a vezető menesztését. Az arab tavasz értelmezésünkben az arab országokban régóta zajló folyamatok felszínre törése, egy új szakasz kezdete: átmeneti időszak, melynek végkifejlete a bizonytalan jövőbe tolódik ki és egyelőre beláthatatlan, hogy merre tart.
https://osiriskiado.hu/a-kulpolitika-vilaga/65-az-arab-tavasz.html
A történeti folyamatokat többféle közelítéssel lehet feltárni. Erdész Ádám jelen kötetben összegyűjtött tanulmányaiban társadalomtörténeti nézőpontból vizsgálja a 1920. század néhány fontos kérdéskörét. A történész-levéltáros szerző olyan kutatási témákat választott, amelyek gazdag forrásanyaga a folyamatok megragadása mellett az olvasó számára átélhető, érdekes történeteket ígér. A közölt írások négy nagyobb fejezetet alkotnak: az első tíz tanulmány a magyar könyvművészet történetében meghatározó szerepet játszó Kner családról szól, a família őseinek magyarországi felbukkanásától a család tagjainak deportálásáig. A páratlan forrásanyag adta lehetőségeket kihasználva a szerző pontosan és színesen mutatja be, hogy a vándorkönyvkötő hogyan telepedett meg egy alföldi községben, s milyen külső adottságok és személyes kvalitások kellettek ahhoz, hogy fia, Kner Izidor a kis nyomdaműhelyből piacvezető vállalatot teremtsen. Izgalmas és megrendítő írások idézik fel, hogy egy teljes mértékben asszimilálódott család miként élte meg a kirekesztés éveit. Ugyancsak különlegesen gazdag narratív forrásokra alapozódnak a Márki Sándorról szóló tanulmányok is. A Márki Sándor naplóit olvasva című fejezet írásai bemutatják, milyen tényezők formálták egy dualizmus kori vezető történész gondolkodását, hogyan jutott el az egyetemi katedráig s hogyan élt Kolozsvár társadalmában egy professzor. Érdeklődésre tarthatnak számot az Erdély román megszállását követő időket bemutató írások is. A harmadik fejezet középpontjában a szociográfus-politikus Kovács Imre áll, vagyis az a politikus, aki megkísérelte a népi mozgalom törekvéseit a parlamentáris demokrácia keretei között megvalósítani. A tanulmánykötetet kultusz- és emlékezettörténeti tanulmányok zárják. Erdész Ádám írásai elsősorban a múltat személyes közelségbe hozó társadalomtörténet híveinek kínálnak izgalmas olvasmányt.
https://osiriskiado.hu/egyedi/1-a-kner-csalad-es-mas-tortenetek.html
Oroszország a XVII. század végén még Európa perifériájának számított. I. Péter uralkodása előtt nem akadt egyetlen olyan európai állam sem, amely komolyan mérlegelte volna annak lehetőségét, hogy Moszkóviával szövetséget kössön. A cárok országa ugyan itt volt Európában, ám a szomszédain kívül alig vettek róla tudomást. Vagy, ha mégis, akkor Oroszországban leginkább csak az elrettentő példát láttak. Még Jean Bodin is, aki a XVI. század végen kiadott, államról értekező könyvében a moszkvai fejedelmet a török szultán mellett Európa egyetlen olyan uralkodójának tartotta, aki országában nemcsak az ott elő embereknek, hanem javaiknak is kizárólagos ura, és akinek az alattvalóit holopnak, azaz rabszolgának hívjak. Vagyis a moszkvai fejedelem hatalma még Bodin szerint is más természetű volt, mint az Európa többi részén a királyi vagy törvényes monarchiában megszokott. Az utóbbiban ugyanis az alattvalók engedelmeskednek az egyeduralkodó törvényeinek, az pedig a természeti törvényeknek, meghagyva az alattvalóknak természetes szabadságukat és tulajdonjogukat.
https://osiriskiado.hu/egyedi/67-az-elmaradt-alkotmanyozas-oroszorszag-tortenete-a-xix-szazad-masodik-feleben.html
150 évvel ezelőtt, 1865. december 11-én avatták fel a Magyar Tudományos Akadémia palotáját, amely Pest városának kitüntetett helyén, a Duna partján, a Lánchíd pesti hídfőjének közelében épült fel. Széchenyi István személye és szelleme köti össze ezt a két emblematikus alkotást, és mindkettő a 19. századi magyar történelem legfontosabb progresszív, modernizáló törekvéseit testesíti meg. A palota Budapest várostörténetének és építészettörténeti fejlődésének fordulópontján született, a historizáló neoreneszánsz egyik első, mégis legérettebb és legértékesebb példájaként. A historizáló neoreneszánsz, mely a hetvenes, nyolcvanas évek városépítési konjunktúrájában szinte egyeduralkodóvá vált, a hatvanas évek elején még idegen, vitatott és új irányzat volt Magyarországon. Ezért is robbanhatott ki oly szenvedélyes vita a palota építése körül, jelezve azokat a változásokat, feszültségeket, amelyek a társadalom egészében zajlottak, s fordulatot hoztak az építészettörténetben és művelődéstörténetben is. Kötetünk ennek az emblematikus épületnek fordulatokban gazdag építéstörténetét dolgozza fel.
https://osiriskiado.hu/konyveink/2-a-magyar-tudomanyos-akademia-palotaja.html
Az első világháború kétségtelenül meghatározó esemény volt a világ történetében. A Nagy háború (ahogy a kortársak nevezték, nem tudva, hogy egy még nagyobb követi, s attól kezdve majd sorszámozni kell őket) Magyarország legújabb kori történetét is döntően meghatározta. A Nemzet és Emlékezet sorozat immár tizedik kötete a korábbiaknak megfelelően háromosztatú. A Források bemutatják azt a diplomáciai (szövetségkötési és -bontási) folyamatot, amely elvezetett az 1914. augusztusi napokhoz, megismertetnek a háborúba lépésről s annak mikénti folytatásáról szóló vitákkal. Dokumentumok világítják meg annak a hadseregnek a szervezetét és életét, amely a frontvonalakon végigküzdötte és végigszenvedte a vérfolyamot, valamint a hátországban zajló, mindmáig ható változásokat. A háború közéleti-politikai emlékezetét bemutató fejezet népdalok, magán- és közéleti visszaemlékezések, politikai történelemmagyarázatok felvonultatásával kíséri végig a háború érzetét, társadalmi élményét a kortársaktól egészen máig. Végül a háború tudományos emlékezetét követve megismerkedhetünk a különböző fogalmi struktúrákkal, a háborús felelősség vitájától kezdve, az imperializmusfelfogáson keresztül a defenzív háború elméletéig s a mindennapi élet átalakulásának bemutatásáig.
https://osiriskiado.hu/nemzet-es-emlekezet/68-az-elso-vilaghaboru.html
A könyv a hasonló című kötet folytatásaként Európa alkotmánytörténetét a második világháború végétől egészen napjainkig vezeti tovább. Különlegessége, hogy a hazai és nemzetközi szakirodalomban jelenleg nincs ilyen típusú, az egész korszak európai alkotmánytörténetét átfogó és magyarázó, tudományos igényű mű. A kötet a tárgyalt korszakot több periódusra osztja, a kontinens országainak alkotmányfejlődését külön-külön, illetve régiók szerint mutatja be. Az utolsó rész pedig - egyfajta összefoglalásként - az 1945 utáni európai konstitucionalizmus fő alkotmányos intézményeit tekinti át komparatív módszerrel. Ennek során - amennyire lehetséges, teljességre törekszik; a brit, a német, a francia vagy éppen a szovjet alkotmánytörténet elemzése mellett még az európai törpeállamok alkotmányaival is foglalkozik. A tárgyalás módjából következően nem köz- és nem politikatörténeti munkáról van szó; a legfontosabb történeti események ismertetésére csak annyiban kerül sor, amennyiben az szükséges az alkotmányos intézmények és változások megértéséhez. Az elemzések középpontjában az alkotmányok, illetve az alkotmányos intézmények bemutatása áll.
https://osiriskiado.hu/osiris-tankonyvek/97-europai-alkotmany-es-parlamentarizmustortenet-1945-2005.html
Megvan, és itt olvasható a bizonyíték arra, hogy a magyar elit képes szembenézni az ország problémáival, sőt kiutakat is képes megjelölni. Ez a kötet tematikáját tekintve igen nyomasztó is lehetett volna ehelyett számomra az utóbbi idők leglelkesítőbb olvasmánya lett: a középgeneráció üzenete a magyar fiataloknak arról, hogy érdemes itthon maradni. Egy társadalomtudományi hátterű vízió az ország helyzetéről és jövőjéről, amely a közvéleménynek és a döntéshozóknak is igen hasznos lehet. Chikán Attila közgazdász, akadémikus Magyarország mai helyzetében fontos az állapotfelmérés és önképünk tisztázása. A tudomány megteszi a magáét, ez a stílusában és megközelítésmódjában is sokszínű kötet viszont inkább a nagyközönségnek szól, s a közérdekű kérdések széles körét öleli föl a népesedéstől a bankrendszerig, az oktatástól a külpolitikáig és így tovább. Az ország sorsát meghatározó súlyos kérdések megértéséhez és megoldásához akarnak segítséget nyújtani a szerzők. Egyes esetekben az eredmény a kijózanodás, az illúziók elvesztése. Más témákban pontos technikai javaslatot kapunk a kiútra, ismét máshol a lehetséges forgatókönyveket vázolja a tanulmány. A tőmondatokra zsugorodott propaganda, a közhelyekre és indulatokra építő közbeszéd korában küldetésük van a gondolkodásra serkentő könyveknek. Sólyom László jogász, akadémikus Szédítő a kötet igényessége. Nem tudnék megnevezni a mai magyar társadalmat érintő olyan fontos kérdést, amellyel a kötet ne foglalkozna mintaszerű interdiszciplinaritással. Ráadásul szinte valamennyi fejezet több tudományágat ötvöz. Szelényi Iván szociológus, akadémikus Az egyéni és közösségi érdekek alárendelése az egyetemes értékeknek, az egyéni és csoportos jó harmóniájának keresése a tágabb köz javával a felelős gondolkodás fontos kritériumai. A Hegymenet 28 szerzőjének 23 tanulmánya segítség lehet mindazoknak, akik fontosnak tartják, hogy olyan hátsó szándékok nélküli őszinte szakmai párbeszédben legyenek, amely a valódi emberi növekedést ténylegesen segítheti a jelen hangzavarban. Bízva abban, hogy a kötet segít temetni az árkokat és az ország nagyobb java érdekében közelíti a közösség ügyeiért elkötelezetteket, jó szívvel ajánlom minden érdeklődőnek. Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes, a Párbeszéd Háza igazgatója Az Osiris kiadónál 2017 májusában megjelenő kötet célja, hogy elméleti és gyakorlati szakemberek bevonásával, a magyar társadalom és politika előtt álló legfontosabb kihívásokat vegye számba, egyúttal megoldási javaslatokat is körvonalazzon. A különböző ideológiai hátterű szerzők felkérése azzal az ambícióval történt, hogy a mai magyar közbeszédben gyakran felmerülő kérdésekre a legfrissebb közgazdaságtani, szociológiai, politikatudományi, jogtudományi és történettudományi eredmények felhasználásával keressünk válaszokat, és azokat hazánk jövőjéről szóló diskurzus részévé tegyük. A kötet szerkesztői Jakab András és Urbán László.
https://osiriskiado.hu/egyedi/108-hegymenet-tarsadalmi-es-politikai-kihivasok-magyarorszagon.html
Huszonöt év telt el az 1989-90-es demokratikus átmenet óta. Ugyanabban a politikai rendszerben élünk-e ma, mint ami akkor létrejött? Kialakultak-e az intézményi szerkezeteknek és a politikai viselkedésnek az egész időszakot jellemző tartós mintái? Egy irányba mutatnak-e a korszak történései vagy inkább a vargabetűk, a divergáló folyamatok jellemzőek? A 2010-es fülkeforradalom a rendszerváltás befejezését vagy egy új rezsim alapítását jelenti? Ezekre a kérdésekre próbál választ adni A magyar politikai rendszer negyedszázad után című kötet. Szerzőink az elmúlt negyedszázad legfontosabb politikai szereplőinek viselkedését és az intézmények kormány, parlament, államfő, alkotmánybíróság, helyi önkormányzatok, média működését, valamint azok változását elemzik. Az egyes fejezetek olyan kérdéseket vizsgálnak, mint: Kikből lettek a politikai vezetők, és milyen karrierút vezetett a kormányfői posztig? Miként változott a politikai elit karaktere, összetétele? Milyen következményekkel járt a politikai elit és a pártok végletes polarizációja? Miként emelkedett fel, majd hanyatlott le a liberalizmus eszméje a magyar politikai gondolkodásban? Hogyan viszonyult politikai elitünk a nemzetközi környezethez és az Európai Unióhoz? Hogyan jött létre a kormány dominanciája a politikai rendszerben Megszűnt-e a jogállam és a liberális demokrácia Magyarországon? Illiberális demokráciához, domináns pártrendszerhez és autoriter hatalomgyakorláshoz vezetett-e a 2010-es fülkeforradalom? A kötet egyedülálló vállalkozás: áttekintést ad a legfontosabb politikai szereplők, intézmények elmúlt negyedszázados történetéről, a magyar politika trendjeiről, és átfogó értékelést nyújt a magyar politikai rendszer természetéről. Az egyes fejezetek szerzői a téma hazai szakértőinek legjobbjai közül kerültek ki. A magyar politika sajátosságait nemzetközi összehasonlításban világítják meg, és a politikatudomány nemzetközileg használt módszereit alkalmazzák az elemzésben. A kötet számot tarthat minden, a magyar politikát megérteni kívánó olvasó érdeklődésére, de haszonnal forgatható az egyetemi oktatásban is.
https://osiriskiado.hu/konyveink/3-a-magyar-politikai-rendszer-negyedszazad-utan.html
1949. május 29-én vasárnap elkísértem Rajk Lászlót egy választási gyűlésre, amely már a népfrontválasztások előestéjén volt, továbbá Rajk László letartóztatásának előestéjén. Győrött volt ez a választási gyűlés, ha jól emlékszem. Rajk esetében föltűnt nekem, hogy micsoda rendőri őrizet állt a kapuja előtt ezen a napon, és hogy az egyik kísérőnek a kezében lövésre töltött fegyver volt. Ezután mentünk Győrbe, ahol megtartották a választási gyűlést, aztán visszaindultunk. Jöttünk Győr és Budapest között a bécsi országúton, és egyszer csak egy irtózatos csapódást hallottunk. Az autó megállt, azonnal csőre töltötte a fegyverét a hekus, aki elöl ült. Megálltunk, kiszálltunk és megállapítottuk, hogy egy igen nagy madár, vélhetôen egy sas pontosan az autónak ütközött. Ilyen ómenek között tért haza Rajk László a lakásába, ahonnan is, ha jól tudom, másnap hajnalban vitték el. Hogyha Rajk László egy ókori államférfi, akkor minden bizonynyal ez után az ütközés után vagy kardjába dől, vagy haderővel kitör, és máshova megy, mert ez egy olyan félreérthetetlen jelzés volt az istenek részéről, hogy őt baj fenyegeti, amelyet semmilyen haruspex nem értelmezett volna másképpen. 1998-ban volt tehát egy fogadás valahol fönn a Várban, ahol egyszerre csak megjelent a frissen kinevezett miniszterelnök úr, Orbán. Én a pezsgőspoharammal odaléptem hozzá. Ez már azután volt, hogy megszüntették a támogatásunkat, én viszont azt mondtam neki: Viktor, én veled az 1956-os Intézet jövőjére koccintok. Erre ő franciául úgy mondanák sárgán mosolygott, mint amikor valaki valamilyen kínos ügyben nevet. Tehát ez a sourire jaune volt az arcán, de koccintott velem. Pár nappal ezután találkoztam valamilyen protestáns-szabadegyetemi ügyben Balog Zoltánnal… És azt mondja nekem Balog Zoltán: A miniszterelnök úrtól hallom mert ő nem Viktornak nevezte , hogy milyen bátor ember ez a Kende. Na, ekkor ijedtem meg az 1956-os Intézet jövője miatt. Mert úgy hangzott ez, mintha valaki ezt a Rákosi-időkben mondta volna.
https://osiriskiado.hu/egyedi/87-egy-magyar-republikanus-eletutja-kozak-gyula-es-korosi-zsuzsanna-interjui-kende-peterrel.html
A Tanácsköztársaság bukását követően, 1919 őszén Kosztolányi Dezső a radikális nemzeti irányvonalat képviselő Új Nemzedék című napilaphoz szegődött munkatársnak, ahol a Pardon rovatot vezette és részben írta. Az egyes glosszák névtelenül láttak napvilágot, s Kosztolányin kívül Kádár Lehel, Kállay Miklós, Lendvai István, valamint a kiadvány egyik társtulajdonosa, a katolikus sajtómozgalom vezéralakja, Bangha Béla is publikált a rovatban. Miután a szövegek radikális politikai nézeteket képviseltek, Kosztolányit már életében erősen bírálták szerepvállalása miatt. Noha 1921 augusztusában szakított Bangháékkal, még halálát követően is (évtizedeken át) az életmű fekete foltjaként aposztrofálták ezt az idôszakot. Száz évvel az első Pardonok megjelenését követően talán elérkezett az idő, hogy a hírhedtté vált cikkeket (történelmi-filológiai jegyzetekkel kísérve) a maguk teljességében, mindenféle cenzúra nélkül közreadjuk.
https://osiriskiado.hu/konyveink/172-pardon-az-uj-nemzedek-rovata-kosztolanyi-dezso-szerkeszteseben-1919-1921.html
Párizsi emigrációjában, halála előtt két évvel (1946-ban) jelent meg Nyikolaj Bergyajevnek (1874-1948) ez a késői, összegző jellegű könyve. Nem saját filozófiáját összegzi benne, mint Az ember rabságáról és szabadságáról vagy a Szellem és realitás című műveiben, hanem az orosz mentalitás gyökerét, forrásait vizsgálja, és következményeit tekinti át egyrészt az orosz történelemben, az orosz kultúra alakulásában, másrészt az általa tárgyalt gondolkodók szellemi portréiban.
A könyv nem szokványos filozófiatörténet vagy kultúrtörténet, szerzője tíz alapprobléma köré csoportosítva fejti ki gondolatait és hihetetlenül széles körű ismereteit. Nem csupán az orosz kultúra olyan kulcsfigurái bukkannak fel több fejezetben is, mint Dosztojevszkij, Tolsztoj és Szolovjov, hanem a 19. századi orosz gondolkodást meghatározó két irányzat (a szlavofilek és a nyugatosok) jelentős képviselői (Homjakov, Kirejevszkij, Leontyev, Belinszkij, Herzen) szintén vissza-visszatérnek a könyv különböző fejezeteiben. A fejezetek témáinak bemutatását - Bergyajev személyes, átfűtött előadásmódján kívül - az is egységesíti, hogy a kötet elején jellemzett orosz mentalitás nyilvánul meg minden felvetett kérdés kapcsán. Az utolsó rész foglalkozik Bergyajev korával, az úgynevezett "ezüstkorral", amely az orosz vallásfilozófia felvirágzását, a sajátos orosz bölcselet kibontakozását hozta.
https://osiriskiado.hu/tortenelem/244-az-orosz-eszme-az-orosz-gondolkodas-alapveto-problemai-a-19-szazadban-es-a-20-szazad-elejen.html
Mak könyveinek sikere azon múlik, hogy képes-e megtalálni az egyensúlyt a választott személy vagy család története és a nagy történelem illetve a tudományos kutatás és a tálalás, az olvasható, sőt olvasmányos forma között. Az előkelő Six család története ebből a szempontból tökéletes választásnak tűnik. A regényes életű Sixek mindig együtt mozogtak a korral, pontosabban lakóhelyük történelmével. Ezt talán a Dél-Németalföldről menekülni kényszerülő, Amszterdamban megtelepedett Six példázza a legjobban, aki a robbanásszerű fejlődés előtt álló városban kamatoztatja a szakértelmét, élelmességét és átmenekített tőkéjét, ráadásul méltó követőre talál Anna Wijmer személyében (Mak legalább olyan érzékenységgel ír a históriájában felbukkanó nőkről, mint a férfiakról). Ha történetüket színezi is némi arisztokratizmus, mindketten a kor jellegzetes észak-németalföldi típusába tartoznak, az önbizalomtól duzzadó, öntudatos, szorgalmas és merész polgár megtestesítői. BALOGH TAMÁS
A következőkben olvasható elemzések az elmúlt 12 év politikai történéseit próbálják meg értelmezni, hasonlóan ahhoz, ahogy ezt a korábbi kötetünkben is tettük. Ahogy akkor, most is követő módban dolgoztuk fel az eseményeket, azaz az egyes írások nem a mából tekintenek vissza az összes eseményre, hanem folyamatos feldolgozás és utólagos szerkesztés eredményei: így arra is lehetőséget adnak, hogy elemzői tévedéseket, hibás logikákat, rossz következtetéseket dokumentáljanak. A kötetbe került írások bizonyos értelemben töredékek, ezért is neveztük sajátos elemzői naplónak 2002-ben a vállalkozásunkat, de úgy gondoljuk, hogy egyben olvasva, 2015-ből visszatekintve is rendelkeznek érvényes mondanivalóval. Arra törekedtünk, hogy az egyes ügyek kapcsán általános érvényű, a magyar politikai rendszerre, a hatásmechanizmusokra vonatkozó állításokat is megfogalmazzunk. Természetesen nem gondoljuk azt, hogy a magyar politikának lennének egyedi, mindig és minden körülmények között érvényesülő törvényszerűségei, ugyanakkor egyes ügyek, ügycsoportok és szereplők kapcsán eljutottunk olyan állításokig, amelyek megítélésünk szerint hozzájárulhatnak a magyar politika megértéséhez. ugyanakkor egyes ügyek, ügycsoportok és szereplők kapcsán eljutottunk olyan állításokig, amelyek megítélésünk.
https://osiriskiado.hu/politika-politologia/166-negy-valasztas-magyarorszagon-a-magyar-politika-az-elmult-12-evben-2002-2014.html
Egy kis tiszaeszlári cselédlány, Solymosi Eszter eltűnése a 19. század végén egy felkavaró, ősi indulatokat és izzó konfliktusokat gerjesztő bűnperhez vezetett. Százharminc év sem volt elég, hogy az üggyel kapcsolatban kialakult szellemi és érzelmi görcsök oldódjanak. Sokan hinni vélik, hogy már minden tisztázódott, pedig a lány sorsa rejtély maradt, s ezt a rejtélyt további, máig megmagyarázatlan események övezik. Nehezen hihető, de két résztvevőt leszámítva, a leghíresebb magyar bűnpert részleteiben jogász eddig nem dolgozta fel a peranyagok alapján. Ezt most a könyv szerzője megtette. Ezután az ügyről már nem lehet úgy gondolkodni és beszélni, ahogy eddig lehetett.
https://osiriskiado.hu/egyedi/4-a-rejtelyes-tiszaeszlari-per.html
MAGYAR POLGÁRI ELJÁRÁSJOG A Magyar polgári eljárásjog egy kötetbe sűríti össze azokat az ismereteket, amelyeket egy joghallgatónak a polgári perről, a bírósági végrehajtásról és az alternatív vitakezelés különböző formáiról tudnia kell. A tankönyv a polgári eljárásjog alapfogalmainak, jogforrásainak, fejlődéstörténetének és alapvető elveinek a bemutatásával kezdődik. A bírósági szervezet áttekintését a polgári eljárás általános rendelkezéseinek, majd a polgári per szerkezetének, az első- és másodfokú eljárásnak és a perorvoslatoknak és a különleges pereknek a leírása követi. Bemutatja a kis értékű perekre és a kiemelt jelentőségű ügyekre vonatkozó eljárási szabályokat. A nemperes eljárások közül részletesen foglalkozik a fizetési meghagyással és a bírósági végrehajtással. Zárófejezetei a polgári eljárás alternatíváit, a közvetítést (mediációt) és a választott bíráskodást tekintik át. 1998 óta a tankönyv tizenkettedik kiadását veheti kézbe az olvasó. A mostani kötet is számos újdonsággal szolgál. Az új Polgári Törvénykönyv jelentős változásokat idézett elő a polgári eljárásjog területén. Jó hír a hallgatók számára, hogy a jogszabályanyag gyarapodása ellenére a tankönyv terjedelme lényegesen nem változott.
https://osiriskiado.hu/osiris-tankonyvek/145-magyar-polgari-eljarasjog-12-kiadas.html
Több évvel ezelőtt azt vettem észre, hogy kritikusként szinte csak két műfaj áll a rendelkezésemre, ha valamilyen témáról írni szeretnék: a szaktanulmány és a könyvkritika, holott e kettőnél jóval több értekező prózai műfaj létezik. A szerkesztők azonban szaktanulmányt és könyvbírálatot kérnek vagy fogadnak szívesen, s nekem magamnak is sok más kritikushoz hasonlóan e két műfajra áll rá leginkább a kezem. A kritikai megszólalás műfaji beszűkülését tovább erősíti, hogy az utóbbi időben a bírálatok is elkezdtek szaktanulmányosodni: egyre hosszabbak és egyre több lábjegyzettel felvértezettek. E műfaji egyszerűsödésnek oka is, következménye is, hogy a forma szempontja háttérbe szorult a kritikai írások megalkotásakor, olvasásakor és bírálatakor, tovább távolítva egymástól a szépirodalom és az értekező próza tartományait. Szaktanulmányon és könyvkritikán túli értekező műfajokat kezdtem tehát keresni, kipróbálni; eltérő formákat, más- és másféle beszélőt igénylő írásmódokat. E könyv próbálkozásaim gyűjteménye cikkei hét (vagy több) műfajba tartoznak: van köztük naplójegyzet, esszé, előadás, kritikai tanulmány, bírálat, feuilleton és úti levél. Vegyes együttes jött így létre, alkalmi, egynapos írások és hónapok alatt elkészült, kimunkált dolgozatok egyvelege. De talán éppen együtt képesek arra, hogy felrajzolják szerzőjük szellemi érdeklődésének a változatait és változásait.
https://osiriskiado.hu/egyedi/89-elmozdulasok-irodalomkritika.html
A Diszkurzív politikatudomány egy alternatív szemléletű politikatudomány kialakítására irányuló kísérlet összefoglaló munkája. A könyv meggyőzően bizonyítja, hogy a politika reális valóságában meghatározó módon jelen van az egyének nyilvános és közös értelmezése és diskurzusa; a politika ezért sem tekinthető pusztán csak objektív rendszernek, ami szükségszerűségként szakad a nyakunkba, hanem emberek által értelmezve teremtett és alakított valóság. A szerző ennek a szemléletnek a jegyében hét részben és harminchárom fejezetben mutatja be a politika minden fontos területét, kezdve a politikai tények összetett természetével, folytatva a politikai cselekvések és megismerési módok sajátosságával. Külön vizsgálja politikai intézmények és szervezetek diszkurzív létét, a politika szereplőit és a közügyek realizálásának praxisát. Végezetül kritikailag elemzi az empirikus politikatudományi kutatás meghatározó területeit, és a politológia tudományos státusának sokat vitatott kérdéseit. A nagyszabású és igényes monográfia egyben a politika új felfogását is involválja, ami hozzásegíthet bennünket a 21. század új jelenségeinek a jobb megértéséhez.
https://osiriskiado.hu/egyedi/81-diszkurziv-politikatudomany-bevezetes-a-politika-interpretativ-szemleletebe-es-kutatasaba.html
Magyarország a rendszerváltáskor számos kapitalizmusmodell közül választhatott volna. Ezzel szemben egy sehol nem létező, absztrakt tankönyvi modell alapján épített ki neoliberális kapitalizmust. Ennek következtében nem jött létre érdemi tanult, független középosztály, amely képes lett volna a demokráciát működtetni, fenntartani. A külföldi működőtőke-függő felzárkózási modell kudarca, a humántőke képző alrendszerek (oktatás, egészségügy, szociálpolitika) gyenge szakpolitikai kapacitása és alulfinanszírozottsága miatt nem alakult ki elégséges foglalkoztatási arány, magas hozzáadott értékű, jól fizetett munkahelyek sora. A demokratikus viták demagógiába, kölcsönös démonizálásba, korrupciós cunamiba fordultak. Pogátsa Zoltán könyvében bemutatja, hogy a kulturális túldetermináltság alibijét félretéve, a rendkívül sikeres skandináv modell intézményei lennének azok, amelyek még ma is lehetővé tennék a tényleges felzárkózást.
https://osiriskiado.hu/kozgazdasag/149-magyarorszag-politikai-gazdasagtana-az-eszaki-modell-eselyei.html
FELELőS ÉRTELMISÉG KÖZÉLETI VITAFÓRUM A Vitafórum 2019 elején alakult. Február 9-én ugyanis tiltakozásul a kultúra és a tudomány intézményei elleni támadásokra a valaszonline-on megjelentettünk egy elvi Nyilatkozatot (felelosertelmiseg.com). Azóta is olyan kihívásokkal szembesülünk, amelyek a lehető legsúlyosabban érintik a magyar politikai közösség sorsát, azaz Magyarország jövőjét. Úgy éreztük, fel kell rázni a fásult, kiábrándult magyar közvéleményt. Egyre többen gondoljuk úgy, hogy vállalnunk kell ezt a betöltetlen és hálátlan szerepet. Ha ugyanis gyerekeink, unokáink megkérdezik: te hol voltál, amikor eladták a jövőnket? mit válaszoljunk majd nekik? Ezért legjobb tudásunk szerint, harag és elfogultság nélkül kívánunk rámutatni a hibákra és a tévutakra, egyben megoldásokat is javasolva. Sorskérdéseinkről nyílt és méltányos vitákat kezdeményezünk, hogy a döntések ne zárt ajtók mögött, titkos alkufolyamatokban szülessenek. A gondolkodók jövőt alakító felelőssége, hogy létrehozzák és működtessék a szakszerű, higgadt és értelmes párbeszéd fórumait. Ahol a szakpolitikai vagy közéleti kérdésekre adott válaszokat a szélesebb körű megértés érdekében csak olyan mértékben egyszerűsítjük le, hogy azok legjobb tudásunk szerint még igazak maradjanak. Nem kell, hogy mindenben egyetértésre jussunk, célunk azonban az értelmes egyet nem értés demokratikus kultúrájának feltámasztása. Amiben egyetértünk, nos, azt minden erőnkkel képviselni fogjuk a nyilvánosság előtt. Pálinkás József KÖZÉLETI VITAFÓRUM 2019. JÚNIUS 6. Helyszín: European Youth Centre in Budapest (EYCB) Pálinkás József: Megnyitó MAGYARORSZÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ JOGI ÉS POLITIKAI NÉZőPONTBÓL Levezető elnök: Pálinkás József Referátum: Király Miklós: Magyarország és az Európai Unió Hozzászólók: Fekete Balázs: Lehet-e EU-kritikus szemszögből mégis támogatni Magyarország uniós csatlakozását? Győrffy Dóra: A válságok szerepe az európai integrációban MAGYARORSZÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI NÉZőPONTBÓL Levezető elnök: Pálinkás József Referátum: Csaba László: Magyarország: gazdasági lehetőségek és korlátok Hozzászólók: Urbán László: Az Orbán-rezsim és a gazdasági versenyképesség Rácz András: Füstbe ment terv: a magyar keleti nyitás külpolitikája MAGYARORSZÁG ÉS EURÓPA TÖRTÉNELEM ÉS IDENTITÁS Levezető elnök: Szathmáry Eörs Referátum: Gyurgyák János: Nyolc bekezdés Európáról és Magyarországról Hozzászólók: Frank Tibor: Magyarország és Európa Beer Miklós: Történelem és identitás KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS: MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI UNIÓBAN VESZÉLYEK, LEHETőSÉGEK, TÁVLATOK Levezető elnök: Gyurgyák János Résztvevők: Stefano Bottoni, Jeszenszky Géza, Szent-Iványi István, Vajda Mihály
https://osiriskiado.hu/politika-politologia/148-magyarorszag-az-europai-unioban.html
Könyvünk célja a magyar politikai gondolkodás áttekintése irányzatok szerint, a jelen valóságából kiindulva, de az eszmei, világnézeti hagyományok messzemenő figyelembevételével. Munkánk nemcsak abban tér el a jelenleg forgalomban lévő hasonló művektől, hogy a kortárs szerzőket és áramlatokat is átfogóan tárgyalja, hanem módszertani megközelítése is más. A könyv fejezeteinek hossza legjobban a tárgyalt politikai világnézetiirányzat történeti jelentőségével függ össze. A 19. század domináns irányzata a liberalizmus és a konzervatizmus, ehhez zárkózik föl a század utolsó évtizedeitől a tág értelemben vett baloldal. A 20. században kiemelten fontos a népiség gondolatköre. Ezek a leghosszabb fejezetek, amelyek között rövidebb terjedelemben tárgyalunk más irányzatokat is. A fejezetek sorrendje az egyes irányzatok karakteres történelmi megjelenését igyekszik követni, de önmagában ennek sincs igazán tudományos jelentősége, mivel a legtöbbjük esetében a gyökerek fölkutatása során egészen a 19. századig visszamegyünk. Balázs Zoltán Molnár Csaba
https://osiriskiado.hu/egyedi/118-iranyzatok-a-magyar-politikai-gondolkodasban-jelen-es-mult.html
A vaskos borítékot, amely Ircsikétől jött, félre tette a többi iratai közé... majd később, valamikor átnézi, gondolta. De valahogy mindig akadt sürgősebb tennivalója. Nem is bontotta fel, csak két évvel később, amikor elköltözött abba a kisvárosba, ahol állást kapott, és kirakodott a dobozokból, amelyekben a holmija odaérkezett. Először nem is tudta, mi lehet benne. Amikor föltépte, a saját hat éves kori fényképe akadt a kezébe, aztán egy másik, amelyiken ketten vannak az anyjával, az anyja szép és fiatal, furcsa, régimódi, bőszoknyás nyári ruhát visel, egy parkban ülnek, mögöttük magas, tölcséres virágok, az ő kezében valami játékszer: igen, most már emlékezett, egy kis játék szamár volt az, amelyik lépegetett, ha egy mágnest húzogattak az orra előtt. Hirtelen visszatért minden, az a nyári délután, amikor a környékre kirándultak, és betévedtek egy falusi búcsúba, ott kapta ezt a kis szamarat. És ott voltak mind a többi délutánok és esték, a meseolvasások, az állatkert... Éles, alig elviselhet fájdalom hasított bele, mindent odaadott volna, ha csak egyetlen percre viszontláthatná, ha legalább a régi lakásukba visszatérhetne, ha újra végigmehetne azon az utcán, ahol azelőtt minden reggel. Hetekig semmi másra nem tudott gondolni, és a fájdalom sehogy sem akart csillapulni. Aztán elmúlt ez is.
Részlet
https://osiriskiado.hu/szepirodalom/245-boldog-veg.html
Az emberben egyre csak erősödik az érzés, hogy a napjainkban tapasztalható bevándorlás és az arra adott reakciók eddig nem igazán vitték előbbre a nyugati társadalmakat. És egyre nyugtalanítóbb, hogy hazánkban, de a környező országokban is a tolerancia és a szabadság komoly szakítópróbának van kitéve. Korunkban a haladás az egyetlen mérce, és ha valaki sajnálja, hogy valami végleg eltűnik, automatikusan a fejéhez vágják, hogy az csak a múlt, mégpedig egy idealizált múlt iránti nosztalgia. Mániákusan átköltjük a valóságot, az elszegényedést gazdagodásnak, a hiányos nyelvtudást kétnyelvűségnek nevezzük, a szellemi korlátoltsághoz pedig jóindulattal illik viszonyulni. De bármilyen rugalmasak is a szavak, a valóság ettől még nem lesz elviselhetőbb. A bevándorlás nyomán támadt konfliktusokat így már nem lehet elkenni. Paul Scheffer (1954)‑holland politológus és közíró. Pályáját újságíróként kezdte, majd a holland Munkapárt (PvdA) Társadalomtudományi Intézetének munkatársa volt. Egy időben politikusként tevékenykedett és a szociáldemokrata elveket követő párt ideológusának számított. 2003 és 2011 között az Amszterdami Egyetemen tanított, 2011 óta pedig a Tilburgi Egyetem Európai tanulmányok tanszékének professzora. A multikulturális dráma című írása, amely 2000 januárjában az NRC Handelsblad című napilapban jelent meg, és szokatlan nyíltsággal tárgyalt addig tabunak számító problémákat, mérföldkőnek számít a bevándorlók integrációjáról folytatott hollandiai vitában. Az érkezési oldal (Het land van aankomst) című könyvét 2007-ben publikálta, és a mű nemcsak hazájában, hanem Németországban és Nagy-Britanniában is komoly visszhangot keltett, és heves vitákat váltott ki. A magyar fordítás a 15. átdolgozott holland kiadás alapján készült.
https://osiriskiado.hu/konyveink/227-erkezesi-oldal-europa-es-a-bevandorlok.html
John Gray ateizmusa nem ellensége a vallásnak, ellenkezőleg, úgy gondolja, hogy a vallás fontos támasza a kultúráknak, és olyan tartalmakat közvetít, amelyeket csak egy mítoszon keresztül lehet átadni. A kortárs európai és brit világ azonban Gray szerint visszavonhatatlanul vallás utáni, szekuláris - csakhogy a szekularizálódás önmagában nem szabadít meg a vallások tudatformáló erejétől. Ellenkezőleg, a vallás, különösen a kereszténység tovább él a politikai ideológiáinkban, ezért fontos, hogyan ateista valaki. Az ateizmus hét típusa közül Gray ötöt elutasít, és csak kettővel van kibékülve, bár ezek közül is valószínűleg Joseph Conrad isten nélküli fatalizmusa áll hozzá a legközelebb. Az ateizmus többi formája Gray szemében nem igazán isten utáni nézetrendszer, hanem isten haragos vagy gőgös tagadása, s így a keresztény monoteizmus foglya. A szekuláris, liberális humanizmus Gray szerint kénytelen hinni az emberi haladásban, mert nem tud máshová menekülni a halandóság elől, mint sajátos történelemfilozófiájába. De ha el tudna fordulni a kereszténység történelmi megváltásígéretétől, akkor valóban középpontba tudná állítani az emberi méltóság, az együttérzés és a tolerancia értékeit, amelyek Graynek oly fontosak.
BABARCZY ESZTER
https://osiriskiado.hu/osiris-tarsadalomtudomanyi-konyvtar/240-az-ateizmus-het-formaja-.html
Olaszliszkától a cigány sorozatgyilkosságig A riport-szociográfia a 2000-es évek első évtizedének legsúlyosabb, gyilkosságokba torkolló etnikai jellegű konfliktusait dolgozza föl az oknyomozó újságírás és az irodalmi szociográfia módszereivel. A magyar társadalmat évekig sokkoló olyan gyűlölet-bűncselekményeket mutat be, elemez, mint az olaszliszkai csoportos emberölés: Szögi Lajos tanár bestiális agyonverése, a veszprémi román kézilabdázó, Marian Cozma meggyilkolása, illetve a hat cigány származású magyar ember köztük egy 4 és féléves kisfiú halálát követelő rasszista indíttatású sorozatgyilkosság. A riport-szociográfia a rendőrségi nyomozástól a jogerős bírósági ítéletekig kronologikus sorrendben követi végig a történéseket, megszólaltatva a tetteseket, az áldozatok hozzátartozóit, az érintett települések lakóit, illetve a szakembereket (rendőrök, ügyvédek, kriminológusok, pszichológusok, igazságügyi szakértők stb). Igyekszik megrajzolni a cselekmények társadalmi-politikai hátterét, nyilvánosságra hozni a médiában eddig napvilágot nem látott, a nyomozó hatóság által sem feltárt, illetve feltehetően szándékosan eltitkolt tényeket. A legnagyobb port vert ügyek mellett néhány olyan esetet is bemutat, amelyekben csak a szerencsés véletlennek köszönhetően nem haltak meg a megtámadott emberek (pl. a pátkai Molotov-koktélos merénylet vagy az abádszalóki késes támadás roma családok ellen)
https://osiriskiado.hu/szociologia/215-vadaszjelenetek-magyarorszagon-gyulolet-buncselekmenyek-olaszliszkatol-a-cigany-sorozatgyilkossagig.html
Felmérhetetlen filozófiai és tudományos irodalom foglalkozott és foglalkozik folyamatosan a vallással. Ehhez képest évszázadok óta vitatkoznak azon, hogy mi a vallás, és sokan még azt is kétségbe vonják, hogy egyáltalán létezik. A vallásfilozófia hagyományosan a vallások tárgyával és a vallási elkötelezettség igazolhatóságával összefüggő kérdéseket tárgyal. A vallások tárgyával kapcsolatos teoretikus viták mindazonáltal ahogyan az mindig is köztudomású volt semmiféle hatást nem gyakorolnak a vallási meggyőződés kialakulására. Vajon meg tudjuk-e mondani, hogy mi a vallás? Vannak-e válaszaink arra a kérdésre, hogy mi határozza meg a vallási cselekvést, ideértve a nyelvi viselkedést is? Ebben a könyvben túlmentem a hagyományos vallásfilozófián. Arról írtam, ami a vallásfilozófia alapját képezi, és ami nélkül megítélésem szerint sem a vallásfilozófiáról, sem pedig a vallásról nem tudunk teljes képet alkotni.
https://osiriskiado.hu/egyedi/26-a-lehetetlen-masolatai-a-vallasfilozofia-alapjai.html
1940-ben, Hitler és a nácizmus sikereinek csúcsán jelent meg New Yorkban Az ember városa. Nyilatkozat a világdemokráciáról című manifesztum, amelyet Amerikába menekült európai írók és tudósok, valamint amerikai egyetemi vezetők fogalmaztak és írtak alá - többek közt az ekkor már sok éve amerikai állampolgár Jászi Oszkár is. A magyar politikatudós rendkívül előkelő névsorba került: a tizenhat aláíró között ott volt a két világhírű német regényíró, Thomas Mann és Hermann Broch, a századközép amerikai szellemi életének legnevesebbjei közé tartozó Lewis Mumford és Reinhold Niebuhr, a nacionalizmuskutatásban nagy névnek számító Hans Kohn, vagy az olasz regényíró, a nyilatkozat kezdeményezője és megszövegezője, Giuseppe Antonio Borgese. A manifesztum aláírói arról akarták meggyőzni az amerikai politikai elitet és a közvéleményt, hogy az Egyesült Államok nem tud kimaradni a világháborúból, előbb-utóbb fel kell lépnie a totalitárius hatalmakkal szemben, s igyekeztek végiggondolni, hogyan kellene kinéznie a világnak a második világháború után, mi garantálhatja a világbékét, s a társadalmak folyamatos fejlődését. Az ember városa - amelynek címe Szent Ágoston De civitate Dei című nagy művére utal - egyszerre foglal magában politikai-gazdasági javaslatokat és a demokrácia vallási újraalapozásának a koncepcióját. Egyes értelmezői az Egyesült Államok világhatalmi hivatását megfogalmazó II. világháború utáni ideológia nyitányának tekintik e rendkívül egyedi szöveget.
Kötetünk egyrészt tartalmazza az 1940-es nyilatkozat és mellékletei magyar fordítását, másrészt Takáts József Jászi Oszkár és Az ember városa című kísérőtanulmányát, amely összefoglalja a manifesztum születésének és későbbi értelmezéseinek, továbbá a magyar aláíró amerikai éveinek a történetét, választ adva arra, hogyan kerülhetett e neves társaságba az oberlini egyetemen politikatudományt tanító Jászi. A mű kiadásával bepillanthatunk az amerikai külpolitika 1940-es dilemmáiba, az Európából Amerikába menekült német és olasz antitotalitárius - egyszerre antifasiszta és antikommunista - gondolkodók nézeteibe abban a rövid történelmi pillanatban, amikor a náci Németország és a Szovjetunió szövetséges volt, s egyedül a Brit Birodalom állt szemben Hitler és Mussolini hadseregeivel. Az ember városa szövege olyan politikai alapkérdéseket vet fel, amelyek a mai olvasó számára is fontosak: hogyan lehet kezelni a politikában a világméretű problémákat? Milyen változtatásokon kell átesnie a demokráciának, hogy erős és lelkesítő alternatívája lehessen a totalitárius eszméknek? Milyen kapcsolatban kell állnia a vallásosságnak és a demokráciának? Milyen szerepet kell betöltenie a világpolitikában az Egyesült Államoknak? Noha a nyilatkozat feleletei e kérdésekre 1940-es válaszok, s bizonyosan eltérnek a mai lehetséges válaszainktól, képesek lehetnek mai töprengéseink kiindulópontjaivá is válni.
https://osiriskiado.hu/tortenelem/241--az-ember-varosa-nyilatkozat-a-vilagdemokraciarol.html
A 2008-ban kirobbant válság hatására világszerte megélénkült a válságtörténet kutatása. Olyan mennyiségű irodalom termelődött, hogy szinte lehetetlen nyomon követni. Évszázadokkal meghosszabbodott az időtartam, amelyet a kutatói tekintet megpróbál átfogni. Sokan megfogalmazták: a válságok históriája az amnézia története. És a félreértéseké. Megírható-e tehát a válságok története a felejtés tapasztalatának és a krízisek emlékezetének története nélkül? Szerencsére történészek lévén nem nekünk kell recepteken törnünk a fejünket a mai válságból való kilábalás menedzselése érdekében. Viszont minden újabb válság fényében érdemes hosszú távú összefüggéseikben újragondolni a régieket.
https://osiriskiado.hu/egyedi/45-a-novekedes-terhe-krizisek-csodok-ciklusok.html
Page updated
Report abuse