Az ügyvédi munkadíj tartalmazza az ajándékozással kapcsolatos jogi tanácsadást, az okirat elkészítésének, ellenjegyzésének és a földhivatali előtti képviseletnek a munkadíját.
További költségek: a földhivatali eljárási díj, amelynek összege ingatlanonként:
10 600,- Ft., valamint a tulajdoni lap díja, amely 4800,- Ft.
Egyenesági rokonok (szülő-gyermek, nagyszülő-unoka, dédszülő-dédunoka) valamint házastársak és testvérek között az ingatlan ajándékozás illetékmentes.
Egyéb esetben a lakástulajdon és ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ajándékozásakor az illeték mértéke 9%.
Ingatlan ajándékozása esetén a szerződést ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni.
Az ajándékozási szerződés elkészítéséhez az alábbi adatok szükségesek:
1. ajándékozó és a megajándékozott személyes adatai:
-neve, születési neve
- születési helye és ideje
- anyja neve
- személyazonosító okmány száma
- adóazonosító jele
- személyazonosító száma
- lakcíme
2. az ingatlan címe és helyrajzi száma.
Ajándékozási szerződés alapján az egyik fél saját vagyona rovására a másiknak ingyenes vagyoni előny juttatására köteles. Ingatlan ajándékozásának érvényességéhez a szerződés írásbafoglalása szükséges.
Az ajándékozási szerződés teljesítését az ajándékozó megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az ajánlattétel, illetőleg a szerződés megkötése után körülményeiben, különösen a megajándékozotthoz való viszonyában olyan lényeges változás állott be, hogy a szerződés teljesítése tőle többé el nem várható.
Az ajándékozó a megajándékozott tulajdonszerzésének, továbbá az ajándék tárgyának lényeges fogyatékosságáért vagy az ajándékozás során abban beálló kárért csak akkor felel, ha a megajándékozott bizonyítja, hogy az ajándékozó szándékosan vagy súlyosan gondatlanul járt el; a felelősség a kárért akkor is terheli az ajándékozót, ha a megajándékozottat nem tájékoztatja az ajándék olyan lényeges tulajdonságáról, amelyet a megajándékozott nem ismer.
Az ajándékozó az általános szabályok szerint felelős azért a kárért, amelyet az ajándékozással kapcsolatosan a megajándékozott egyéb vagyonában okoz.
Ajándék visszakövetelése:
A még meglevő ajándékot az ajándékozó visszakövetelheti annyiban, amennyiben arra létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti.
Ha a megajándékozott vagy vele együttélő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el, az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket.
Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket akkor is, ha az a feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és enélkül az ajándékozásra nem került volna sor.
Visszakövetelésnek nincs helye, amennyiben az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése időpontjában már nincs meg, továbbá ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta; megbocsátásnak számít, ha az ajándékozó az ajándékot megfelelő ok nélkül hosszabb ideig nem követeli vissza.
A szokásos mértékű ajándék visszakövetelésének nincs helye.
Ajándék, mint a kötelesrész alapja:
Ajándékozás esetén a kötelesrész alapjához tartozik az örökhagyó által a halálát megelőző tizenöt éven belül bárkinek juttatott adomány értéke.
Kötelesrészre jogosult az örökhagyó leszármazója, házastársa, bejegyzett élettársa, valamint szülője, ha az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne.
Kötelesrész címén a leszármazót és a szülőt annak fele illeti, ami neki - a kötelesrész alapja szerint számítva - mint törvényes örökösnek jutna.
Azt az ajándékot, amelynek betudását az örökhagyó elengedte, nem lehet a jogosult saját kötelesrészének alapjához hozzászámítani.
A betudás elengedésének csak egy esetben van jogi hatálya: ha a megajándékozott maga tart igényt kötelesrészre. Az ilyen ajándékot nem lehet a kötelesrész alapjához hozzászámítani, illetőleg az ő kötelesrészének kielégítésénél figyelembe venni. Ez az elengedés azonban más jogosult kötelesrészét nem sértheti, vagyis más jogosult kötelesrészének megállapításánál ezt a juttatást számba kell venni.
A kötelesrészre jogosult kötelesrészének pénzben való kiadását követelheti.
Természetben jár a kötelesrész, ha ez volt az örökhagyó végintézkedéssel vagy élők között nyilvánított akarata.
Ha a kötelesrész pénzben való kiadása akár a jogosultra, akár a kötelezettre sérelmes, a bíróság az összes körülmények mérlegelése alapján elrendelheti a kötelesrésznek egészben vagy részben természetben való kiadását.
2014. március 15-én, az új Ptk. hatálybalépésével az ajándékozási szerződés szabályai az alábbiaknak megfelelően változtak meg.
Ajándékozási szerződés alapján az ajándékozó dolog tulajdonjogának ingyenes átruházására, a megajándékozott a dolog átvételére köteles.
Amennyiben az ajándékozási szerződés tárgya ingatlan, az ajándékozó a tulajdonjog átruházásán felül köteles a dolog birtokának átruházására is. Ha a szerződés tárgya ingatlan, az ajándékozási szerződést írásba kell foglalni.
A szerződés teljesítését az ajándékozó megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy a szerződés megkötése után saját körülményeiben vagy a megajándékozotthoz fűződő viszonyában olyan lényeges változás állott be, hogy a szerződés teljesítése tőle nem várható el.
Az ajándék visszakövetelése
A meglévő ajándékot az ajándékozó visszakövetelheti, ha arra a szerződéskötés után bekövetkezett változások miatt létfenntartása érdekében szüksége van és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti. A megajándékozott azonban nem köteles az ajándék visszaadására, ha az ajándékozó létfenntartását járadék vagy természetbeni tartás útján megfelelően biztosítja.
Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket akkor is, ha a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el.
Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket továbbá akkor is, ha a szerződő felek számára a szerződéskötéskor ismert olyan feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékozó az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és e nélkül az ajándékozásra nem került volna sor.
Az ajándék visszakövetelésének a kizártsága
Visszakövetelésnek nincs helye, ha az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése időpontjában már nincs meg, továbbá ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta. A sérelem megbocsátásnak, illetve a visszakövetelésről való lemondásnak számít az, ha az ajándékozó az ajándékot megfelelő ok nélkül hosszabb idő nélkül nem követeli vissza.
A szokásos mértékű ajándék visszakövetelésének nincsen helye.
Az ajándék, mint a kötelesrész alapja
A kötelesrész alapjához tartozik az örökhagyó (ajándékozó) által a halálát megelőző tíz éven belül bárkinek juttatott ingyenes adomány értéke, kivéve, ha az ingyenes adomány betudását az örökhagyó (ajándékozó) elengedte.
Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne.
Kötelesrész címén a kötelesrészre jogosultat annak harmada illeti meg, ami neki - a kötelesrész alapja szerint számítva - mint törvényes örökösnek jutna.
Felelősség a kötelesrész kielégítéséért
A kötelesrész kiadását vagy kiegészítését a következő sorrend szerint lehet követelni:
a) a kötelesrész kielégítéséért elsősorban a hagyatékban részesedő személyek felelnek;
b) a kötelesrésznek a hagyatékból ki nem elégíthető részéért az örökhagyó által a halálát megelőző tíz éven belül megadományozottak adományaik időbeli sorrendjére tekintet nélkül felelnek.
Több személy felelősségének arányát juttatásaik figyelembe vehető értéke határozza meg.
Aki a juttatástól önhibáján kívül elesett, a kötelesrészért nem felel.
A kötelesrész kiadása
A kötelesrészt minden teher és korlátozás nélkül kell kiadni. Ha a kötelesrész kiadásánál a megmaradó vagyon az örökhagyó házastársának korlátozott haszonélvezetét sem biztosítaná, a kötelesrésznek a korlátozott haszonélvezetet biztosító részét a haszonélvezet megszűnése után kell kiadni.
Ha az örökhagyó a kötelesrészre jogosultnak korlátozással vagy terheléssel hagyott hátra vagyont, a korlátozás a kötelesrészen felüli többletre hatályos. Az örökhagyó úgy is rendelkezhet, hogy a jogosult csak kötelesrészét kapja meg, kivéve, ha a korlátozást vagy a terhelést a kötelesrész tekintetében is elfogadja.
A kötelesrészre jogosult kötelesrészének pénzben való kiadását igényelheti. Természetben - a haszonélvezet kivételével - a kötelesrész abban az esetben igényelhető, ha ez volt az örökhagyó végintézkedéssel vagy élők között nyilvánított akarata.
Ha a kötelesrész pénzben való kiadása akár a jogosultra, akár a kötelezettre sérelmes, a bíróság az összes körülmény mérlegelése alapján elrendelheti a kötelesrésznek - egészben vagy részben - természetben való kiadását.
Címkék:ajándékozás,ajándékozási szerződés,ajándékozási szerződés illeték,ajándékozási szerződés készítése