Minulosť
Múltunk
Az 1872-ben alapított kassai felsőipari a kezdetek kezdetén a maga nemében úttörő vállalkozás volt a Hernád völgyében, s mondhatjuk, hogy a Kárpát-medencében. Azóta sok változást megélt, sok nevet viselt, de az IPARI márkanév fogalommá vált és sok siker és dicsőség megalapozója lett. Nem csupán gépészeti, villamossági szakemberek készültek fel itt pályafutásukra, de büszkék lehetünk arra is, hogy írók, művészek, színészek, lelkészek és bölcsész tanárok ugyanúgy vallhatják magukat az iparista „család” tagjának. Emberség és szakértelem volt az alapító Szakkay József célkitűzése, s ez azóta hagyományt teremtett. 1920 után Csehszlovákia, majd Szlovákia kebelén fontos küldetése volt, hogy a tanulók itt anyanyelvükön, magyarul tanulhassanak, s olyan tudást szereztek, hogy nemcsak szlovák nyelven, hanem akár angolul vagy németül is érvényesülni tudnak. A kilencvenes években közgazdasági szakkal és egy okleves specialista képesítést adó felsőfokú szakképzéssel bővült az oktatás (számítógépes vezérlésű megmunkáló gépek illetve a szállítmányozási logisztika szakon), majd a fejlesztési követelmények szellemében a gépészeti és villamossági irányzatot egyesítő mechatronikai képzést is bevezettük. Az alaptantárgyak (magyar, szlovák, angol ill. német) mellett a szaktantárgyakat jól felszerelt laboratóriumokban, műhelyekben, szakirodában, számítástechnikai termekben oktatjuk. Az egyetemi és főiskolai továbtanulás számára diákjaink jó alapokat kapnak, sokan élnek is vele. Az egész napos nyitott könyvtár olvasótermében internetes hozzáférés, szépirodalom és szakkönyvtár is várja az érdeklődőket. A sport terén szintén kiváló eredményekkel büszkélkedhetünk, mind az egyéni mind a csapatjátákokban. A tanulmányi versenyeken rendszeresen bejutnak diákjaink az élmezőnybe, s a díjak és oklevelek számára újabb teret kell biztosítanunk. Az iskolai rendezvények a szórakozás és kikapcsolódás mellett pedagógiai értékűek, és az egyéni kreativitásnak is helyet adnak, mint például az elsősök avatása, az iparista napok, olvasómaraton, focimaraton, képzőművészeti kiállítások, szép magyar beszéd, vers- és prózamondó verseny, rendszeres színházlátogatások, tanulmányi kirándulások.
Több évtizedes kapcsolat fűz a jászberényi és szolnoki testvériskolákhoz, melyekkel szakmai tapasztalatcseréket és diákcseréket is megvalósítunk. „Látnunk kell egymást, hogy láthatók legyünk, hallanunk egymást, hogy hallhatók!” – ez a költői jelmondat itt a valóságot tükrözi. Mind a tanárok, mind pedig a diákok hasznos élményekkel gazdagodnak ezek során. Fontos, hogy a mi diákjaink és tanáraink is világot lássanak, megismerjenek egy hasonló iskolát más körülmények közt, s a barátságok később szakmai kapcsolattá érlelődhetnek. Tudunk egymásról, és értjük is egymást: gondokban és örömökben egyaránt. Így tudjuk igazán felismerni és megbecsülni helyünket a világban.
Kassa egyébként csodás, nagy múltú város. Róbert Károly óta központi szerepe van az egész térségben, melyben újra határok nélkül közlekedhetünk. A Szent Erzsébet-dómból bármerre nézünk, a történelem és a magyar irodalom és színjátszás emlékeivel találkozunk. Nagy Lajos, Hunyadi Mátyás, Balassi, Tinódi, Bornemissza, Bocskai, Bethlen Gábor, Rákóczi, Kazinczy és Batsányi, Déryné és Egressy valamint Márai Sándor életrajzából kitörölhetetlen ez a város. Amint másfél évszázad óta az Ipari is meghatározó jellegzetessége lett a Hernád gyöngyszemének, ezért itt tanulni, iparistának lenni azt is jelenti, hogy folytatunk egy hagyományt, őrzünk egy küldetést, s ez nem csupán kötelesség, hanem becsület dolga is.
Az iskola igazgatói 1872-től napjainkig
Szakkay József
Tetmayer Károly
Hinsenkamp Bernát
Dömötör Pál
Balassa János
Mayer Václav
Klotz Maximilián
Benda Anton
Krajčovič Juraj
Koch Vilmos
Körtvélyessi Dezső
1872-1886
1886-1905
1905-1912
1912-1914
1914-1919
1919-1920
1920-1923
1923-1938
1938
1939
1940-1941
Bajúz Ferenc
Cservenka József
Čudáky Antal
Schulz György
Boda Pál
Nógell Tibor
Albert Sándor
Bárány János
Pulen Lajos
Matej Éva
Schmidt József
1972-1983
1983-1990
1990-1997
1997-2003
2003-2008
2008-
1942-1944
1945-1952
1952-1954
1954-1958
1958-1972
Az iskola története 1872-től kronológiailag napjainkig
1872
1874
1876
1885
1886
1902
1905
1911
1914
1919
1920
1923
1938
1939
1942
1945
1950
1952
1954
1957
1958
1967
1969
1973
1978
1993
1994
2002
2006
2008
►
►
►
►
►
►
►
►
►
►
►
►
►
►
►
►
►
►
►
►
►
►
►
►
►
►
►
►
►
►
►
►
►
►
►
a magyar királyi vallás- és közoktatásügyi minisztérium augusztus 20-án engedélyezte a Kassán felállítandó 3 éves "gépészeti felsőbb ipartanoda" megnyitását
az iskola Szakkay József, kassai reáliskolai tanár magánintézeteként október 9-én kezdte meg működését, a műhelyoktatás kezdetben egy kassai gépgyárban zajlott
megkezdődik a saját műhelyek kiépítése
január 1-jén megtörtént az iskola államosítása
január 1-jén a földművelési, ipari és kereskedelmi minisztérium veszi át az iskolát
tavasz elején bontani kezdik a régi épületet, májusban megkezdődik az építkezés és novemberre elkészül az új épület
Szakkay József halála után az iskola élére Tetmayer Károly kerül, az ő igazgatása alatt jelentős iskolareformok mennek végbe, bővülnek a műhelyek és tanfolyamok indulnak
az átépített iskola
Hinsenkamp Bernát lép a nyugalomba vonuló Tetmayer Károly helyére, akit később Hinsenkamp Dömötör Pál követ az igazgatói poszton
megkezdődik az osztályok párhuzamosítása
az iskola vezetését Balassa János veszi át, aki a háborús évek alatt is igyekszik az oktatás színvonalát fenntartani, annak ellenére, hogy a műhelyeket a hadsereg javára kell fordítani
Václav Mayer kerül az intézmény élére, akinek a feladata a szlovák nyelvű oktatás megszervezése
megindul a magyar nyelvű oktatás is, az első évfolyamban már új, négyéves tanterv alapján
Václav Mayert a kladnói ipariskola igazgatója, Maximilian Klotz okl. mérnök váltoja fel, őt közel két és fél éves működés után Antonín Benda mérnök követi
sor kerül az első érettségi vizsgára mind a magyar, mind a szlovák szakosztályban
a válságos hónapokban Juraj Krajčovič vezeti az intézetet
az iskola kettévált, a szlovák szakosztály az iskola felszerelésének egy részével Rózsahegyre, majd Besztercebányára költözött
folytatódik a szlovák nyelvű oktatás is
megnyílik az első villamosipari osztály
a magyar fiatalok előtt bezárulnak az iskola kapui
újra nyílik magyar osztály
az iskola szervezetileg önállósul, igazgatója Cservenka József lett
az iskola élén februártól Ing. Bajúz Ferenc, majd szeptembertől Ing. Čudáky András áll
elkezdi működését az esti tagozat
esti tagozat nyílik vidéken is: Szepsiben, Tornán, Pelsőcön, Nagyidán, Királyhelmecen, Nagykaposon
a fájó döntés: a Zsdanov (Grešák) utcai épületet a gyorsan fejlődő építészeti ipariskolának kell átadni, az iskola a Komenský utcai épületbe költözik, így elszakad egymástól az elméleti oktatás és a gyakorlat, az iskola igazgatója Ing. Schulz György lett, aki 1972-ig áll az iskola élén
az iskola visszaköltözik a Zsdanov (Grešák) utcai épületbe, majd elkezdik az iskola bővítését: egy további emelet építését
átalakítják a nagytermet, amely otthont ad a Magyar Területi Színház Thália Színpadának is
az iskola áttér a szaktantermi oktatásra
megkezdődik a tornaterem építése, amit 1980-ban vehetnek birtokba a diákok
a holland kormány pályázatának köszönhetően megkezdődik a felesőfokú műszaki képzés
a megváltozott igényekre való válaszként megnyílik a Kereskedelmi Akadémia
megnyílik az iskolamúzeum
megnyílik a mechatronika szak
az ISO 9001:2001 minőségbiztosítási rendszer bevezetése