Értékelés

értékelés

Készítette: Danubia IP Innovációs Tanácsadó Kft.

1. Bevezető

· Jelen értékelés Szilvássy Csilla és Szilvássy Mihály megbízásából történt a célból, hogy a szellemi termékcsomag hasznosítási lehetőségeinek bizonyos legvalószínűbb célpiacokra történő korlátozásával és számszerűsítésével egy piaci értéket határozzunk meg.

· A Danubia IP Kft. innovációs tanácsadással foglalkozik, ennek keretében az innovatív projektekkel, témákkal kapcsolatban teljes körű szolgáltatásra törekszik a téma műszaki tartalmának áttekintésétől a mindenre kiterjedő iparjogvédelmi tanácsadáson (találmányi bejelentés, védjegy, ipari minta stb.) keresztül a cégalapítási, üzleti modellek kidolgozásáig. Mind az innovációs projektek, mind pedig a konkrét technológiák területén fontos tevékenysége az adott projekt ill. technológia értékelése. Az elmúlt évtizedek alatt a Danubia IP munkatársainak komoly tapasztalata gyűlt össze az ilyen jellegű projektek, témák, termékek, technológiák terén. A speciális szakmai ismereteket követelő feladatokhoz rendszeresen vesznek igénybe hazai és külföldi szakértőket is.

· A téma szakmai és üzleti áttekintésekor szakemberekkel konzultáltunk, véleményüket az értékelés során felhasználtuk.

· Az értékeléshez publikus forrásokat és adatbázisokat is használtunk.

· A szellemi termékcsomag értékelésében a megbízók hasznosítási szándékait és lehetőségeit vettük alapul.

2. A szellemi termékcsomag elemei

Az értékelés tárgya az a szellemi termékcsomag, melyet az alábbi szabadalmi bejelentések, valamint az azokhoz fűződő know-how-k alkotják, (továbbiakban: Szilvássy-féle technológia).

1. „Berendezés vegyes műanyag hulladékok mátrix anyaggá vagy kompozit anyaggá történő feldolgozására” (Bejelentési szám: P0600348)

2. „Eljárás műanyag hulladék feldolgozására mátrix anyaggá, a mátrix anyag és a kompozit anyag” (Bejelentési szám: P0401134)

3. Iparjogvédelmi státusz

A P0401134 magyar szabadalmi bejelentésből származó szabadalomcsaládot nemzetközi (WO), osztrák (AT), kanadai (CA), kínai (CN), európai (EP) magyar (HU) amerikai (US) tagok alkotják, melyek közül az európai szabadalom megadását 2007. 09. 05-én az Európai Szabadalmi Hivatal meghirdette.

A P0600348 magyar szabadalmi bejelentés újdonságkutatási jelentését a Magyar Szabadalmi Hivatal 2007. 12. 07-én elkészítette. A jelentésben – a Hivatal megítélése szerint - kizárólag a technika állását meghatározó iratok szerepelnek, melyeknek nincsen akadályozó vagy korlátozó hatása a jogszerzésre.

A technológia eljárási lépéseinek és műszaki megvalósításának továbbfejlesztése lehetővé teszi új szabadalmi bejelentések benyújtását, ami az új műszaki eredmények földrajzi és műszaki értelemben véve egyaránt széles körű oltalmazását biztosíthatja.

4. Hulladékgazdálkodás Magyarországon

A hulladékgazdálkodás magyarországi szabályozásának egyik legfontosabb alapdokumentuma a 94/62. számú EK irányelv, amely az Európai Unió összes tagállama számára biztosítja a csomagolással kapcsolatos kötelezettségek egységes keretét.

Az irányelv szerint a csomagolást végző, vagy csomagolt tereméket importáló vállalatok felelősek a hulladékká vált csomagolás visszagyűjtéséért és hasznosításáért. A direktíva a tagállamok számára ír elő minimális hasznosítási célkitűzéseket (2005-re az összes csomagolási hulladék tömegének 50%-át kellett hasznosítani), amelyeket az egyes országok belső jogszabályaikon keresztül a kötelezett vállalatokra terhelnek. A Közösség 2004-ben, az irányelv módosításával kitűzte a távolabbi hulladékkezelési célokat is. Ennek értelmében hazánknak 2012-ig a kibocsátott üveg- és papír alapanyagú csomagolási hulladék 60%-ának, a fémhulladék 50%-ának, a műanyaghulladék 22,5%-ának, illetve a fahulladék 15%-ának visszagyűjtéséről és hasznosításáról kell gondoskodnia.

Ez a felelősségvállalás a környezetvédelmi termékdíj megfizetésével realizálódik, mely alól mentesülnek azok, aki az ÖKO-Pannon Kht-vel szerződnek, és nekik a hasznosítási díjat fizetnek.

Az ÖKO-Pannon Kht.-t a csomagolt termékek kibocsátói, valamint a csomagolóanyag és -eszközgyártók, a csomagolásokkal kapcsolatos jogszabályi kötelezettségeik együttes teljesítésére hozták létre. Az ÖKO-Pannon Kht. országos szinten koordinálja a lakossági, az ipari, valamint a kereskedelmi szelektív hulladékgyűjtést és hulladékhasznosítást. A begyűjtött műanyaghulladék hasznosítását az ÖKO-Pannonnal együttműködő Remoplast Kht. koordinálja.

A Remoplast Kht. szerződéses viszonyban áll műanyag újrahasznosító vállalatokkal, akik a feldolgozott mennyiség után szolgáltatói díjra jogosultak. Az együttműködés feltétele, a különböző engedélyek megléte mellett az, hogy a Remoplast olyan szabad kvótával rendelkezzen, amelyet a már korábban csatlakozott partnerek nem tudnak vállalni, valamint a cégnek 1-2 éves működési múltat kell felmutatnia. A szolgáltatói díj 14-40 Ft/kg között mozog feldolgozási szinttől függően

A Remoplast képviselőjével folytatott telefonos beszélgetésből az derült ki, hogy nagy mennyiségben rendelkeznek olyan műanyag hulladékokkal, melyek szennyezettségük, vagy gazdaságtalan feldolgozhatóságuk miatt deponálásra kerülnek. Ezért örömmel szerződnének egy olyan céggel, ami az ilyen típusú vegyes műanyaghulladék hasznosítását megoldaná.

5. Műanyag hulladék fajták

A lakosságnál, az iparban, illetve a kereskedelemben keletkező csomagolási műanyaghulladékok az alábbi csoportokba sorolhatók:

· Polietilén-tereftalát (PET)

A PET hõre lágyuló műanyag, amelynek amorf szerkezetű változata átlátszó, fényes felületű. PET - ből döntő többségében palack készül. A palackokat elősorban üdítőital, ásványvíz, tej, étolaj, kozmetikumok csomagolására használják fel. A PET átlátszóságának és vegyszerállóságának köszönhetően szinte teljesen kiszorította a csomagolásból a PVC felhasználását. A PET kristályos szerkezetű változata jó szálképző tulajdonságú, ezért a palack újrahasznosításakor elsősorban ezt a tulajdonságát használják ki, és a palackhulladékból műszálat, majd textilipari terméket készítenek: pl. szőnyeget, hálózsákot, pulóvert. Az újrafeldolgozás során készülhet még fólia, lemez (lemezből hőformázott termék) és háztartásvegyipari termékek részére palack is.

· Kissűrűségű polietilén (LDPE)

Az LPDE a legrégebben és a legnagyobb mennyiségben gyártott hőre lágyuló műanyag, mely döntő többségében fólia formában kerül alkalmazásra. Fóliából készülnek a csomagolásra felhasznált, az élelmiszeriparban különösen elterjedt (mélyhűtött termékek, tej, tejtermékek, savanyúság stb.) zacskók, és a szintén ebből az anyagból készült reklámszatyorban visszük haza a piacról a zöldséget, gyümölcsöt is. A hőre zsugorodó LDPE fóliát egységcsomagolások kialakítására alkalmazzák. A használt LDPE termékekből aggromerálás és reggranulálás után ismét fólia vagy egyéb termék készülhet. Leggyakrabban szemeteszsák formájában találkozhatunk az újrahasznosítási folyamat termékével.

· Nagysűrűségű polietilén/polipropilén (HDPE/PP)

A fúvóformázással előállított palackok döntő többsége HDPE alapú, de határozottan fejlődik a PP üreges testek piaca is. A legnagyobb konkurenciát a PET flakon jelentheti számukra. Az 5 literesnél kisebb HDPE palackokba háztartásvegyipari, kozmetikai és élelmiszeripari termékeket töltenek, míg az iparban alkalmazott hordók, kannák, ballonok 220 literes méretig készülnek HDPE-ből. Polipropilénből fólia, palack, tégely, vákuumformázott pohár, tányér, doboz és dobozfedél készül. A HDPE és a PP alapú termékek élelmiszerekkel közvetlenül is érintkezhetnek, ezért az élelmiszeripari csomagolás a fõ piacuk. Az újrahasznosítás darálás és regranulálás útján történik. A hulladékból előállított regranulátumból a fent említett termékeken túl készülhet még láda, rekesz, esővízgyűjtő, virágdézsa is.

· Expandált polisztirol (EPS)

A habosított (expandált) polisztirol (EPS) gyorsan terjed a csomagolástechnikában, mert kiváló védelmet nyújt ütések ellen, a kívánt formára történhet a habosítása, élelmiszerekkel is érintkezhet, vízhatlan, hőszigetelő és rendkívül könnyű. A felhasznált EPS tömeg-részaránya a többi tömegműanyaghoz viszonyítva kicsi, de térfogata a hulladékban jelentős mennyiséget tesz ki. Jellemzőinek köszönhetően igen széleskörű a felhasználási területe: élelmiszerek, háztartási, híradástechnikai, elektronikai berendezések, ipari és fogyasztói termékcsomagolások számára egyaránt felhasználható. Az EPS csomagolási hulladékot darálás után az építőipari termékekben lehet hasznosítani: aljzat vagy falszigetelés készítéséhez az építőipari termékbe bekeverve növeli annak hőszigetelő képességét.

· Vegyes műanyaghulladék

A háztartási hulladékban nagy tömegben előforduló hőre lágyuló műanyagok, mint a PE, PP, PS és a PVC, valamint a többrétegű zacskók is újrahasznosíthatók különböző technológiák segítségével. A technológiák lényege, hogy a vegyes műanyag hulladékot összedarálás és megfelelő összetételarány kialakítása után, a szükséges adalék anyagokkal ellátva, hőhatás mellett formázzák. A félkész termékből (lemez, oszlop, egyéb profil) faipari módszerekkel alakítják ki a készterméket vagy eleve formában történik a préselés. Néhány példa a másodlagos termékekre: forgalomtechnikai elemek, építőipari lemezek, kerti ágyásszegély, erősáramú kábelvédő lemez, komposztláda, kerti bútorok stb.

Külön kategóriát képez az elektromos és elektronikai berendezésekből származó műanyag, melynek hasznosítását szintén Uniós direktíva írja elő. Az E+E eszközökből származó műanyagok esetében számos olyan műszaki (azonosíthatóság, szétválaszthatóság, összeférhetetlenség, szennyeződöttség, minőség) és gazdasági (begyűjtés, szállítás, hasznosítás költségei) probléma létezik, melyek nehezítik a hulladék hasznosítását.

A feldolgozás gépi vagy kézi erővel történik, attól függően, hogy melyik berendezés kategóriáról van szó. A bontás során megszabadítják a készülékeket a káros anyagoktól, másrészt kinyerik belőlük az értékesíthető anyagokat. A kézi szétszerelés lehetővé teszi a használható elemek értékének megőrzését, viszont nagyon idő- és munkaigényes folyamat, kiváltására egyre gyakrabban alkalmazzák a shredderes aprítást, amelyet követően az őrleményt különböző eljárásokkal egynemű anyagokra válogatják.

A bontás mélységének növekedésével a szétszerelés költsége jelentősen emelkedik, így a hulladék összetétele és a bontásra fordítható összeg szabja meg, meddig lehet bontásban elmenni. Cél a minél homogénebb állapotú anyagok kinyerése, mivel így nagyobb az esély a sikeres újrahasznosításra. A hazai bontásból származó műanyag túlnyomórészt inhomogén, gyakran nem megfelelő tisztaságú. Az anyagában történő újrahasznosítást a tapasztalatok szerint nehezebb megvalósítani, mint a csomagolási műanyag hulladékok esetében.

A Szilvássy-féle technológia noha a válogatott műanyagokat is fel tudja használni, elsősorban a vegyes, valamint az E+E eszközök és autók bontásából származó szennyezett műanyag hasznosítását képes költség hatékonyan megoldani. Ennek oka az, hogy az egyébként szükséges válogatási, aprítási és mosási folyamatok kimaradnak.

6. Műanyag hulladék újrahasznosítási lehetőségei

A műanyagok reciklálása fizikai és kémiai eljárás keretében valósulhat meg. Az utóbbi azt jelenti, hogy a hosszú polimer molekulákat alkotóelemeire bontják, majd újra polimerizálják, tehát ismét eredeti anyagot állítanak elő belőle. Ezt az eljárást azonban Európában nagyon kevés helyen használják, mivel igen nagy mennyiségű, fajtánként szétválogatott műanyaghulladék szükséges a gazdaságos működtetéshez.

Az anyagában történő (fizikai) újrahasznosítás is komplex feladat, mivel a műanyagnak számos különböző változata létezik és van forgalomban. Gyakran ugyanannak a műanyagnak sem azonos az összetétele, mert a gyártás során erősítő anyagokat, töltőanyagokat, színezőanyagokat stb. kevernek az alapanyagába. Emiatt a műanyagokat a szelektív hulladékgyűjtés során csak mint vegyes műanyagot lehet gyűjteni, ezt követően pedig feldolgozás előtt kell anyagfajták szerint szétválasztani őket.

Az összegyűjtött sokfajta műanyaghulladék minőség (anyagfajta, szín) szerinti elkülönítése a hulladékválogatóban zajlik le. A hulladékot a feldolgozás helyén darálják, szükség szerint mosási technológiával tisztítják, megolvasztva újragranulálják – utóbbi eljárás eredményeként egységes szemcseméretű, késztermékek gyártására közvetlenül alkalmas ún. regranulátum keletkezik. Az egyes anyagfajtákból a feldolgozó cégek igen sokféle újrahasznosított terméket állítanak elő. A kis sűrűségű PE fóliákból szemeteszsákok, a nagy sűrűségű PE-ből és a PP-ből rekeszek, vödrök, csövek, stb. készülnek. A PET-darálékból a textiliparban – hazai kapacitás híján külföldön feldolgozható – szálat állítanak elő, az EPS-t pedig építőipari szigetelőanyagok gyártásához használják fel. A szennyezett, újrafeldolgozásra nem alkalmas műanyaghulladék jó fűtőértéke miatt tüzelőanyagként hasznosítható, elsősorban a cementiparban.

7. A Szilvássy-féle műanyag hulladékfeldolgozási eljárás és berendezés

A műszaki gyakorlatban általánosan alkalmazott technológia szerint a műanyagokat az újrahasznosítás során külön kell válogatni és meg kell tisztítani a szennyeződésektől. A Szilvássy-féle technológiának az egyik előnye az, hogy bármilyen szennyezettségű műanyaghulladékot fel lehet dolgozni, válogatás nélkül, ide értve a vegyes műanyaghulladékot is, amit eddig nem tudtak feldolgozni.

A Szilvássy-féle technológia arra az alapvető felismerésre épül, hogy a szennyezett vegyes műanyaghulladék intenzív melegítésével és erőteljes nyíró feszültséget létrehozó keverésével olyan ömledék állapotba hozható, amelyben a keverés által összedarabolt nem műanyag alkotórészek a legkisebb olvadáspontú összetevő (jellemzően PE és PP) által körbevett állapotba kerülnek. Az így létrejövő alacsony olvadáspontú mátrix és a benne lévő meg nem olvadó, összeaprított, szennyeződésként jelenlévő töltőanyag keveréke megfelelő hőmérsékleten préseléssel formázható.

A technológiából következik, hogy az előállított végtermék a kiinduló anyaghoz képest :

§ hozzávetőleg ¼-re zsugorodik

§ minden nedvességét elveszti

§ minden meg nem olvadó anyag PE, illetve PP burokba kerül

A technológia fontos sajátossága, hogy a hulladék feldolgozása során az intenzív hevítés és keverés következtében jelentős energiafelhasználást igényel.

8. Műanyag kompozitok piaci helyzete

A farostot tartalmazó műanyag kompozitok és más új rendszerek, mint pl. a hosszú szállal töltött műanyagok rendkívüli módon kiszélesítették a hőre lágyuló műanyagok alkalmazási területeit. Annak ellenére, hogy ezek még csak alakuló piacok, meglepően gyors a növekedésük. A fából és műanyagból álló extrudált termékek először az Egyesült Államokban jelentek meg, de ma már az európai és ázsiai piacokon is megtalálhatók.

2003-ban a fatartalmú műanyag kompozitok 79%-át az építőipar, 15%-át az infrastruktúra használta fel, 6%-a jutott az egyéb ipari és lakossági felhasználásokra. A fatartalmú műanyag kompozitok számos alkalmazásban helyettesíthetik a fát, a fémeket vagy a hőre keményedő műanyagokat, mert számos előnyt mutatnak velük szemben.

A farosttal erősített mű-anyagokat gyártó cégek egyre többet fordítanak piacszervezésre, hogy a potenciális felhasználók tudatáig eljusson ennek az anyagcsoportnak a léte, és megismerjék előnyeit. Az egyszerű alkalmazás érdekében az extrudált profilokat az építőipari szabványoknak megfelelő méretben és tulajdonságokkal gyártják. Újabban fröccsöntött termékeket is készítenek farosttal töltött műanyagból.

9. A Szilvássy-féle technológiával előállítható mátrixanyag hasznosítási lehetőségei

Vegyes műanyaghulladék és valamilyen mezőgazdasági vagy faipari hulladék - amely lehet kukoricaszár, szalma, napraforgóhéj, fűrészpor, faforgács – együtteséből a Szilvássy-féle technológiával olyan mátrixanyag hozható létre (továbbiakban: Anyag), mely alapvetően fahelyettesítő funkciót tud betölteni amellett, hogy néhány tulajdonságában, mint például tartósság, szakítószilárdság, teherbíró képesség, túl mutat a faanyagon, noha külső megjelenésében alacsonyabb színvonallal bír.

Megmunkálhatóságát tekintve elmondható, hogy az Anyag szögelhető, és jó szögtartó akár a széleknél is, előfúrás nélkül csavarozható, hegeszthető, fűrészelhető, valamint festhető is egy az Anyagra történő tartóréteg felhelyezése után.

A fentiek figyelembevételével olyan hasznosítási területeket azonosítottunk, ahol a fára mint anyagra van szükség, tehát a külső megjelenése kevésbé fontos szempont.

A rendkívül széleskörű hasznosítási lehetőségek közül az értékelésünkben azokat a piacokat választottuk ki, melyeknél az Anyag a legtökéletesebben (lehetőleg jobb tulajdonságok mellet alacsonyabb áron) tudja helyettesíteni a jelenleg alkalmazott termékeket.

Ezek a következők:

a) Rakodólap

b) Faanyagú lemez

c) Vízóraakna

Rakodólap:

A rakodólapból 2005-ben csak Magyarországon 9,5 millió darabot állítottak elő, tehát látható, hogy hatalmas piacról van szó. Raklapok ma már nem csak fából, de újrahasznosított HDPE műanyagból, fémből, sőt papírból is készülnek. Alapvető elvárás, hogy minél könnyebb legyen amellett, hogy magas a teherbírása. Az előírás szerint az önsúlya maximum 30kg lehet. A szabványos EUR raklap 800*1200mm-es, a terhelhetősége minimum 800kg, de léteznek ettől eltérő méretű és terhelhetőségű raklapok is.

Az Anyagból készült raklap versenyelőnyei: 20kg-os önsúlyú egyben préselt raklap állítható elő, melynek teherbírása jóval felülmúlja a fából készülteket, míg az ára kicsivel kedvezőbb.

Faanyagú lemez:

Ide tartoznak a faháncsból és egyéb faipari hulladékból préselt lemezek, mint például az OSB lap, melyek rendkívül sokrétűen alkalmazhatóak elsősorban az építőiparban, mint:

§ kültéri táblák, palánkok, ideiglenes kerítések

§ könnyűszerkezetes házak, gazdasági épületek építőeleme

§ padlók, födémek

§ többször felhasználható zsalu

§ járműplató

§ falszerkezet

§ tető alátét héjazat

Az Anyagból készült lap versenyelőnye: Tartósabb, terhelhetőbb, teljesen vízhatlan, erős szögtartó, ellenáll mindenféle környezeti hatásnak. Az OSB laphoz, mint legközelebbi alternatívához képest jelentősen olcsóbb.

Vízóraakna:

Ez a szegmens annyiban eltér az előzőektől, hogy az Anyag nem fát, hanem betont helyettesít. Az Anyag rendkívüli időtállósága és tartóssága viszont ezt is lehetővé teszi. A belőle készült lapokból előállított kocka elem kiválóan megfelel vízóraaknának.

Az Anyagból készült vízóraakna versenyelőnye: A felhasználó számára lényegesen gyorsabb és egyszerűbb – viszont legalább olyan tartós - megoldást biztosít a hagyományos betonozott aknákhoz képest. A kész vízóraakna kocka elem teherautón egyszerűen szállítható. A termék próba értékesítése minimális marketing támogatással elindult, a kedvező fogadtatás miatt folyamatos felfutása várható.

10. Üzleti modell

A szellemi termékcsomag értékelésnél figyelembe kell venni a feltalálók lehetőségeit és motivációit, amely meghatározza az alkalmazható üzleti modellt. Hiszen amennyiben a feltalálók nem rendelkeznek elegendő tőkével ahhoz, saját maguk gyártsák a terméküket, akkor a lehetséges üzleti lehetőség csakis a jogok valamilyen formában történő eladása vagy licence értékesítés lehet. Ebben az esetben a szellemi termékcsomag értékét csak a jogok vásárlója által elérhető árbevétel egy bizonyos kisebb mértékű százalékából lehet levezetni. Ennek a konstrukciónak az alkalmazását erősítik a földrajzi távolságok is.

A feltalálók szándékai és lehetőségei jelen esetben azok, hogy Magyarországon egy 4 gépes referencia üzemet hoznak létre, elindítva mind a három fent említett piaci szegmensben az értékesítést. Lévén, hogy hatalmas piacokról van szó, ez a telep a vízóraaknán kívül nem tudja kielégíteni a folyamatosan növekvő magyarországi keresletet. A hazai piaci növekedés valamint a külföldi piacra lépés is licence értékesítés útján valósulhat meg, melyet elősegít a referencia üzem megléte, és a termékek piaci bevezetettsége.

11. Szellemi termékcsomag értékelésének módszere

A szellemi termékcsomag értékelésénél a nemzetközileg leggyakrabban használt jövőbeli gazdasági eredményen alapuló módszer, a diszkontált cash-flow számítás lesz a segítségünkre. A módszer alapelve szerint egy szellemi termék értékét annak jövőbeli jövedelemtermelő képessége határozza. Jelen számításunkban a szabadalmi jogok érvényességi idejét vettük alapul az időtartam meghatározásánál.

A diszkontált cash-flow számítás elvégzéséhez a következő lépéseket kell megtenni:

· Jövőbeli pénzáramok számszerűsítése

· Diszkontráta meghatározása

A diszkontráta mértéke a befektetői várakozásokból származtatható. Általánosan elmondható, hogy minden más tényező egyezősége mellett a kockázatos projektek kevésbé kívánatosak, mint a biztonságosak. A jelenérték számításban tehát olyan diszkontrátát kell alkalmaznunk, amely magában foglalja a kockázatmentes befektetések, jellemzően a hosszúlejáratú államkötvények hozamát, valamint a kockázati prémiumot. Az utóbbi meghatározásában figyelembe kell venni minden olyan külső és belső tényezőt, amely a jövőbeli pénzáramok bizonytalanságát befolyásolja.

Diszkontráta meghatározása:

r= r_a + r_k

r_a = hosszúlejáratú államkötvények hozama

r_k = kockázati prémium

A jelenérték számítás általános képlete