T e m e s i K á r o l y
s z a k m a i ö n é l e t r a j z a
------------------------------------
SZEMÉLYI ADATOK
Szül. idő, hely: 1961. feb. 12., Pécs.
Családi állapot: elvált, két gyermek.
e-mail cím : ktemesi@gmail.com
VÉGZETTSÉGEK
1986. Programtervező matematikusi oklevél, ELTE TTK.
A diplomamunka címe: Bevezetés a döntéselméletbe. Néhány döntéselméleti probléma ismertetése és néhány algoritmus implementálása (1,500 sor Pascal). Témavezető: Dr. Ratkó István.
1983. Programozó matematikusi oklevél, JATE TTK.
A diplomamunka címe: Többértékű matematikai logika. Néhány kétértékű matematikai logikai algoritmus általánosítása és implementálása (1,500 sor Pascal). Témavezető: Dr. Jancsó Péter.
EDDIGI MUNKAHELYEK
2004 második félév – jelenleg. WIT-SYS Consulting RT, Budapest.
2002 második félév – 2004 első félév. DSS Consulting KFT Budapest.
2001 második félév - 2002 első félév. Gamax KFT Budapest.
2000 első félév - 2001 második félév. A.N.N. Systems GmbH München.
1996 második félév - 2000 első félév. MAS GmbH München.
1995 második félév - 1996 első félév. Első Magyar Német Befektetési Tanácsadó és Kereskedelmi KFT.
1994 első félév - 1995 második félév. Externa Budapest KFT (a Porsche csoport tagja).
1991 második félév - 1994 első félév. Siemens Budapest Rt.
1991 első félév. Geometria GIS Rendszerház KFT.
1988 - 1990. CompuTREND Kisszövetkezet, Budapest.
1986 - 87. Országos Tervhivatal Inform. és Módszertani Int.
JELENLEGI MUNKAKÖR
Vezető programozó.
GYAKORLAT
Programozási nyelvek :
- 'C#', 'C++', 'C', Java, Pascal, Assemblers, Prolog, LISP
Operációs rendszerek :
- Windows XP, Windows 2000, Windows NT 3.1-4.0, Windows 95/98, MS-DOS, AIX 3.2.5, Xenix, UNIX System/V, OS/2 PM
Adatbázis kezelő rendszerek :
- OLE DB, ODBMS (Versant 4.0-5.0), Microsoft SQL Server 7.0 - 2000, Oracle 6.0-9.2, MySQL 4.1, SQL - Embedded SQL (Informix Online 6.0-7.1, DB/2 for OS/2, Gupta 4.0), ODBC interface, Microsoft DAO 2.5-3.5, Intersolv Q+E, Raima DBMS, WatCom SQL 3.2-4.0, MS-Access 2.0-7.0, dBase-Clipper
LAN-ok :
- NOVELL Netware, Microsoft LAN Manager, Microsoft Network
Kommunikáció :
- SISA hálózat (Siemens telekommunikáció), DOS-UNIX kapcsolat TCP/IP(PC/TCP)-n keresztül, TCP/IP MS-Windows és AIX között, X.25 3270 MVS és AIX között, X.25 DOS és AIX között (HBX-PAD, Odette FTP, RVS-Monitor for AIX)
Egyebek :
- .NET Framework 1.1-2.0, WSE 3.0, XML, XSL, XSLT, XSL-FO, HTML, MS-Windows SDK, Windows NT SDK, MFC 2.5-6.0, STL, ATL, Microsoft Management Console API, OLE/COM/DCOM, OLE DS, OLE DB, Microsoft Data Access Components, Microsoft RPC, LDAP Windows NT alatt, SNMP Windows NT alatt, ERwin 2.0, MKS YACC-LEX, InnoSetup 4.2, InstallShield 5.0, Cantata 3.2, Visual Basic 3.0-5.0, Crystal Reports 7.0 For Windows, OSF/Motif, Vitamin C, Panel Plus 2, dB-C III.
Számítógépek :
- IBM XT/AT/386/486/Pentium, Compaq Cluster, RM600, RS/6000, microVAX, Apple (MacIntosh) és IBM 360/370 sorozat (egyetemi tanulmányok alatt)
Felhasznált elméletek :
- Object Modeling Technique, Unified Modeling Language (Rational Rose 4.0/98); Model-View-Controller Paradigm (MFC); Structured Analysis/Structured Design (Jackson);
Microsoft Certifications :
1. Microsoft Certified Professional Developer (MCPD)
- Windows Developer
2. Microsoft Certified Technology Specialist (MCTS)
- .NET Framework 3.5, Windows Presentation Foundation Applications
- .Net Framework 2.0, Windows Applications
IDEGEN NYELVISMERET
Angol. Különféle szövegek nehézség nélkül való olvasása, szakmai szövegek írása, társalgás.
Német. Különféle szövegek nehézség nélkül való olvasása, szakmai szövegek írása, társalgás. Goethe- Institut Zertifikat "sehr gut" minősítéssel, továbbá több mint 7 évig éltem Németországban és Ausztriában.
ÉRDEKLŐDÉSI KÖR
Számítógépes grafika, grafikus környezetek és kommunikáció.
PROJEKTEK
2007 első félév - jelenleg. Fűtőelemek és egyéb eszközök nyilvántartására szolgáló alkalmazás (FANNI) tervezése, szervezése és implementálása. A program a Paksi Atomerőműnek készült. (A projekt mérete: 8 hónap 6 fő a fejlesztési fázisban, 300 source modul, körülbelül 240,000 C# source sor).
A software különböző információkat tart nyilván a Paksi Atomerőműben található eszközökről (pl. friss és használt fűtőelemek, konténerek, stb). A programot a Rational Rose nevű OOA/D software-rel terveztük meg. A .NET framework 2-0-t használtuk a felhasználói interfész-hez (smart client), az adatbáziskezelést Oracle-vel (Oracle Data Provider for .NET) oldottuk meg. A server WebService objektumokként (WSE 3.0) lett implementálva. A program a client installálásához a ClickOnce technológiát használta.
Feladataim közé tartozott a projekt vezetése, a megrendelővel való kapcsolattartás, tervezés, a lekérdező-statisztikai modul implementálása (kb. 26,000 C# sor).
2005 második félév – 2006 második félév. Egy internet-fogyasztási szokásokkal foglalkozó statisztikai alkalmazás (WebMonitor) szervezése, tervezése, implementálása. A program a WebRating Kft. részére készült. (A projekt mérete: 12 hónap 4 fő a fejlesztési fázisban, kb. 300 source modul, kb. 90,000 Java source sor).
Az internet-fogyasztási szokásokat alapvetően négy mutatóval mérjük: oldalletöltések/látogatók száma (page impression), aktív nézések száma/hossza (active). Ezek az adatok egy másik programcsomagból kerültek át a WebMonitor-ba. Az alkalmazás egy általános és négy speciális statisztikát (Közönségprofil, Toplisták, Keresztlátogatottság, Weboldal-kategória) realizált. A statisztikák paraméterezésénél meg lehetett adni célcsoportot, demográfiai változókat, idősávot, stb. Az adatok nagy száma miatt fontos volt az adatbázis optimalizálása. Ezt az adatbányászatból ismert “star schema” struktúrával értük el. A programot a Rational Rose nevű OOA/D software-rel terveztük meg. Az alkalmazás fejlesztésénél a Spring framework-öt használtuk. A Spring framework richclient package-eit használtuk a felhasználói interfész-hez, az adatbáziskezelést Hibernate-tel és Oracle-vel oldottuk meg. A program a Java Web Start technológiát használta.
Feladataim közé tartozott a projekt vezetése, a megrendelővel való kapcsolattartás, tervezés, adatbázis optimalizálás, néhány speciális statisztika implementálása (kb. 18,000 Java sor).
2004 második félév – 2005 első félév. Bekapcsolódás egy “Kommunikációs Komponens a Bírósági Integrált Informatikai Rendszerhez” (BKK) nevű, Windows 2000 alatt futó alkalmazás fejlesztésébe. A program az OITH-nak készült. (A projekt mérete: 10 hónap 6 fő a fejlesztési fázisban, 600 source modul, kb. 50,000 C++ és 70,000 Java source sor, összesen kb. 3 Mbyte executable file).
Magyarországon 157 bíróság van. Ennek a modulnak az a feladata, hogy a kommunikációt biztosítsa a bíróságok egymás közötti, ill. az országos nyilvántartásokkal folytatott adatforgalomhoz. Minden bíróságnak van egy kommunikációs szervere, amin az ún. PostOffice (egy Java-ban megírt Windows NT service) fut. A felhasználói programok a PostOffice-on keresztül kommunikálnak. A felhasználók nyilvántartására a Novell eDirectory szolgál. A programot a Rational Rose nevű OOA/D software-rel terveztük meg. A Microsoft Visual C++ 6.0-t használtuk a felhasználói interfész-hez, az adatbáziskezelést MySQL-lel és Oracle-vel oldottuk meg. A kommunikációhoz az IBM MQSeries-t használtuk.
Feladataim közé tartozott a “terheltek”, “gondnokoltak”, “hirdetményi kézbesítések” lekérdező moduljának tervezése, implementálása és tesztelése. A modul a kérelmet a megfelelő XML formátumba alakította, majd továbbította a PostOffice-nak. A visszakapott válasz-XML-t interpretálta, majd megjelenítette a képernyőn. Az eredményt a Crystal Reports segítségével lehetett nyomtatni. (kb. 26,000 C++ sor). Implementáltam egy WrapperClass-t az LDAP menedzseléshez (kb. 1,200 C++ sor). Én csináltam az installáló programot is, InnoSetup segítségével (kb. 1,600 InnoSetup sor).
2002 első félév – 2004 első félév. Bekapcsolódás egy “Komplex Informatikai Rendszer” (KIR) nevű, Windows 2000 alatt futó nyilvántartórendszer fejlesztésébe. A program a PSZÁF-nak készült. (A projekt mérete: 18 hónap 20 fő a fejlesztési fázisban, 3200 source modul, kb. 650,000 C# source sor, összesen kb. 12 Mbyte executable file).
A program két részből állt: KIR Kliens és KIR Szerver. A KIR Szerver további 2 részre oszlott: Adatszolgáltató (ASZ), ill. Központi Törzsadattár (KTA). A program a 3 rétegű architektúrát valósította meg: a KIR Kliens egy Windows.Forms-on alapuló GUI alkalmazás volt, a KIR Szerver pedig tartalmazta az üzleti logikát (BLL) és az adatbázishozzáférést (DAL). A PSZÁF négyféle szervezetet felügyel: pénzpiaci, tőkepiaci, biztosítási és pénztári. Az ASZ fogadta a különböző csatornákon (pl. Web, Ftp, Excel file) érkező bejelentésköteles adatokat ezektől a szervezetektől. A törzsadat-jellegű adatok továbbítódtak a KTA-ba, ahol egy engedélyezési procedúrán estek át, amelyről az érintett szervezetek értesítést kaptak. A KTA-nak volt egy interfész-e a PSZÁF dokumentumnyilvántartójához is. A programot a “Software through Picture” (StP) nevű OOA/D software-rel terveztük meg, és a szerver struktúráját ezzel generáltattuk. A Microsoft Visual C# .NET-et használtuk a felhasználói interfész-hez, az adatbáziskezeléshez SQL Server 2000-t használtunk.
Feladataim közé tartozott a KTA Lekérdező moduljának tervezése, implementálása és tesztelése. A modul sokféle lehetőséget nyújtott a tárolt adatok lekérdezésére, az adatok különböző csoportosítására, a rendszerből való kiexportálásra (a 3 rétegben összesen kb. 42,000 C# sor).
2001 második félév – 2002 első félév. Bekapcsolódás egy TicketSoft (TS) nevű, ReliantUNIX és Windows alatt futó jegyeladó rendszer fejlesztésébe, ill. magyarországi adaptálásába. A program a Stadion Projekt tender-nek készült. (A projekt mérete: 48 hónap 15 fő a fejlesztési fázisban, 2200 source modul, kb. 650,000 C++ source sor, 3*1.2+3*1.0+3.3 Mbyte executable file).
A program több részből állt. Kliens oldali alkalmazások (SCO ill. Windows): Jegyeladó program, Ülésrend-editor, Adminisztráció. Szerver-oldali alkalmazások (ReliantUNIX): Reservator, Sitemap-manager, Karbantartó-modul, Elszámolások-statisztikák, Message-services, stb. A Jegyeladó program és a Reservator segítségével lehetett az előadásokra jegyeket (ülőhelyek, állóhelyek), bérleteket lefoglalni, sztornírozni ill. vásárolni, a megfelelő árkategória és kedvezmény figyelembevételével. Implementálva volt egy legjobb hely választó algoritmus is. Az Ülésrend-editor és a Sitemap-manager segítségével lehetett előadótermeket definiálni, ill. egy bizonyos előadáshoz az ülésrendet meghatározni. Az Adminisztráció és a Karbantartó modul segítségével lehetett az előadási szezont, az előadásokat, a bérleteket, különböző törzsadatokat karbantartani. Az Elszámolások-statisztikák modullal pedig könyveléstechnikailag releváns ill. irreleváns listákat (pl. Napi Pénztárzárás, Járulék- és Árhányad-Statisztika, Összesítések Előadások, Jegyeladások, Bérleteladások, Sztornózások, Ügyfelek szerint, stb.) lehetett készíttetni. A Message-services végezte a message alapú kommunikációt az applikációk és a kliensek között. Az adatbáziskezeléshez Informix Online-t használtunk. Forte for Java IDE-t használtunk a Java programrészek megírásához, Apache Tomcat Webserver-t a Java szervlet futtatásához.
Feladataim közé tartozott az elszámolások-statisztikák többnyelvűsítése. A programok eredetileg text és XML output-ot szolgáltattak, mivel így könnyen lehetett nyomtatni, és az adatokat tovább feldolgozni. Ez adta a megoldást, hogy az XML output-ot konvertáljuk XSLT script-ekkel az adott nyelvre. A végleges output formátum PDF volt, amit az Apache Formatting Objects Processor-ral (FOP) generáltunk (kb. 6,000 XSL sor). Egy Java szervlet írása az archivált listák nézegetésére. A már kinyomtatott listákat bizonyos ideig megőrizte a rendszer a szerveren, így azokat bármikor meg lehetett tekinteni. A szervlet az Internet Explorer-rel kommunikált, és szolgáltatta a rendelkezésre álló listák listáját, valamint magát a nyelvhelyes listát is HTML formátumban (kb. 8,000 Java sor).
2000 első félév – 2001 második félév. Bekapcsolódás egy NewsWire-OpenMedia nevű, Windows NT alatt futó Rádió/TV Híradóműsorokat szerkesztő és adásba-adó multimédia-program (Integrated news writing, production and video asset management system) fejlesztésébe. A program a Müncheni A.N.N. Systems-nek készült. (A projekt mérete: 48 hónap 20 fő a fejlesztési fázisban, 3500 source modul, kb. 900,000 C++ source sor, 3*1.2+2*2.6+3.4 Mbyte executable file).
A program két részből állt: OpenMedia Kliens és OpenMedia Szerver. Az OpenMedia Szerver további részekre oszlott: NewsWire-OpenMedia-Broker, NewsWire-OpenMedia-Directory, NewsWire-OpenMedia-AMSServer, NewsWire-OpenMedia-ObjectServer, NewsWire-OpenMedia-VideoServer. A rendszert hozzá lehetett igazítani a rádió/tv stúdió méretéhez úgy, hogy az egyes service-eket szeparált gépeken is lehetett installálni, ill. a NewsWire-OpenMedia-ObjectServer-ből többet is létre lehetett hozni (mindegyiket saját adatbázissal). A NewsWire-OpenMedia-Directory service volt felelős azért, hogy az ún. törzsadatokat mindegyik service megkapja, ill. hogy a keresések több adatbázisban is végrehajtódjanak, ha szükséges. A NewsWire-OpenMedia-Broker végezte a message alapú kommunikációt a service-ek és a Kliensek között. A program fel volt készítve clusteren való futásra is. A programokkal többek között az alábbi feladatokat lehetett elvégezni: 1. Hírek fogadása külső hírforrásokból; 2. Hírek editálása/összeállítása; 3. Hanganyag editálása; 4. Videó vágása/editálása; 5. A híradó lefutásának meghatározása; 6. Zenés programok automatikus összeállítása a zenearchívumból (automatic music search); 7. Kulcsszavak (annotation) alapján való rugalmas keresés a hír/zenei/videoarchívumokban (fulltext search, wild-card search, boolean search); 8. Felhasználók/csoportok szerinti jogosultságok adminisztrálása; 9. Kapcsolat külső e-mail szerverrel, ill. a felhasználók egymás közötti üzenetküldése; 10. Kapcsolat speciális stúdiókészülékekkel: háttérvetítés, feliratozás, bemondó szövegének vetítése, stb. (ún. Plugin-ek segítségével, az OpenMedia által definiált interfész publikus volt); 11. Ismétlődő feladatokra makrók felvétele és visszajátszása; 12. Adatbázis backup/restore (távolról is). A programot a Rational Rose nevű OOA/D software-rel terveztük meg. A Microsoft Visual C++ 6.0-t használtuk a felhasználói interfész-hez, az adatbáziskezelést az SQL Server 2000-rel oldottuk meg. Az adatbázis a teljesen általános fa-struktúrájával elérte, hogy bármikor új mezőt lehetett definiálni (meghatározott attribútumokkal), és azt tetszőleges objektumokhoz hozzá lehetett rendelni, anélkül, hogy ehhez a rendszert újra kellett volna indítani.
Feladataim közé tartozott az ún. fulltext search Szerver oldali software-ének tervezése, programozása és tesztelése. Az SQL Server 2000 képes igen hatékonyan full text search módon keresni, és ezt igény szerint sokféleképpen lehet konfigurálni (kb. 20,000 C++ sor); a software performance mérése. Egy Microsoft Management Console snap-in készítése a Szerver könnyű konfigurálhatóságához/kezeléséhez (kb. 15,000 C++ sor). Az implementálás ATL segítségével történt.
1999 – 2000 első félév. Bekapcsolódás egy E.N.M.S Edge Network Management System nevű, Windows NT alatt futó Telecommunication Management Network (TMN) program fejlesztésébe. A program a Berlini Siemens-nek készült. (A projekt mérete: 24 hónap 20 fő a fejlesztési fázisban, 1000 source modul, kb. 480,000 C++ source sor, 2*1.3+2*2.6 Mbyte executable file).
A software az ITU-T X.700-as ajánlást valósította meg: fault, configuration, accounting, performance, security management. A program két részből állt: ENMS Kliens és ENMS Szerver. Ezek RPC-n keresztül kommunikáltak egymással. A kapcsolatot a telekommunikációs DCN hálózattal a Mediation Device (ENMS NetServer) és az úgynevezett DCNDriver realizálta különböző interfészeken keresztül (QD2/B3, QD2/SISA, Q-SNMP). A rendszert hozzá lehetett igazítani a telekommunikációs hálózat méretéhez úgy, hogy több DCNDrivert/NetServert lehetett installálni, akár több különböző gépen is. Különböző hálózati elemeket (NE) lehetett konfigurálni, pl. SDH NE-ket (SMA, SLD, SLT, SLR,...), PDH NE-ket (CMX, FMX2,...), ATM NE-t (ALine). Minden NE-hez egy in-process COM szerver tartozott (NEController), ami egy standardizált interfészen keresztül kommunikált a DCNDriver programmal. Ezzel a technikával elérték, hogy egy NEController-t az egész rendszer megállítása nélkül ki lehetett cserélni, ill. új NEController-eket lehetett menet közben installálni. A Kliens három nézetben mutatta meg az adatokat: Service szint, Hálózati szint, NE szint. A Service szinten a Path management-et implementálták, amivel automatikus route-olást lehetett csinálni. A Hálózati szinten a hálózati térkép lett implementálva, ahol hálózati konfigurációt lehetett eszközölni. AZ NE szinten az NE-ben lévő firmware-t lehet távolról konfigurálni, update-elni. A programot a Rational Rose nevű OOA/D software-rel terveztük meg. A Microsoft Visual C++ 6.0-t használtuk a felhasználói interfész-hez, az adatbáziskezelést az MAS GmbH saját adatbázisával oldottuk meg.
Feladataim közé tartozott az. ún. Log management és Listázó service Kliens és Szerver oldali software-ének tervezése, programozása és tesztelése. Az ENMS LogServer egy DCOM szerver, a Kliens egy ActiveX control volt, így nagyon rugalmasan lehetett őket használni (kb. 6,000+5,000 C++ sor); a software performance mérése. Az implementálás ATL segítségével történt.
1997-1998. Bekapcsolódás egy O.N.M.S Access Integrator nevű, Windows NT alatt futó Telecommunication Management Network (TMN) program fejlesztésébe. A program a Müncheni Siemens-nek készült. (A projekt mérete: 12 hónap 50 fő a fejlesztési fázisban, 1600 source modul, kb. 720,000 C++ source sor, 2*5.6 Mbyte executable file).
A software az ITU-T X.700-as ajánlást valósította meg: fault, configuration, accounting, performance, security management. A program két részből állt: WSAP (Kliens) és Mediation (Szerver). Ezek RPC-n keresztül kommunikáltak egymással. A Mediation tartotta a kapcsolatot egy Bridgesystem-en keresztül a telekommunikációs DCN hálózattal (SISA intelligens hálózat). A SISA hálózat egy fa, amiben különböző hálózati elemek (NE) találhatók, pl. Cross-Connect-ek, Multiplexerek, stb. Az NE-kben lévő firmware-t lehet távolról konfigurálni, update-elni, az NE-k állapotát lehet lekérdezni (alarm, performance), stb. A programmal különböző telekommunikációs szolgáltatásokat lehetett konfigurálni, pl. DECTLink, FASTLink, Path & Subscriber Management, PSTN, ISDN, Leased Lines, stb. A programot a Rational Rose nevű OOA/D software-rel terveztük meg. A Microsoft Visual C++ 5.0-t használtuk a fehasználói interface-hez, az objektumorientált adatbáziskezelő a Versant ODBMS volt. A programot a Cantata nevű automatikus tesztelő eszközzel teszteltük.
Feladataim közé tartozott az. ún. V5.1 és V5.2 interface-szel rendelkező (ITU-T ajánlás G.964 és G.965) hálózati elemek Kliens és Szerver oldali software-ének tervezése, programozása és tesztelése (kb. 15,000+20,000 C++ sor); a software performance mérése.
1996 második félév. Bekapcsolódás egy Dir.X nevű, Windows NT alatt futó X.500-as Directory Service-t nyújtó program fejlesztésébe. A program a Müncheni Siemens-Nixdorf-nak készült. (A projekt mérete: 36 hónap 20 fő a fejlesztési fázisban, 1100 source modul, kb. 480,000 C és 35,000 C++ source sor, 11.5+2*1,2 Mbyte executable file).
A Directory Service Agent (DSA) egy UNIX-ra fejlesztett parancssor-orientált program volt, amit Windows NT-re kellett portolni. Erre épült egy OLE Szerver, amelynek a DSA felé egy string-orientált interface, a Kliensei felé pedig egy OLE DS interface-e volt (a Microsoft WOSA része). A Microsoft Visual C++ 4.2-t használtuk a fehasználói interface-hez, a lokális adatbázis a Microsoft Access volt. A Szervert Visual Basic Script-ekkel is teszteltük.
Feladataim közé tartozott a tanácsadás a Windows NT-re való portoláshoz, a Windows NT Backoffice Logo követelményeinek megvalósítása: Unified Login, System Management Server-rel való installálhatóság, a Windows NT Service Manager-rel való együttműködés, a Windows NT Event Log használata, egy Windows NT SNMP Agent megvalósítása (kb. 13,000 C sor); installáló program írása (kb. 1300 InstallShield sor); egy OLE DS Explorer Kliens programozása és tesztelése (kb. 11,000 C++ sor).
1995 második félév - 1996 első félév. Bekapcsolódás egy SCOOL nevű, Windows NT alatt futó munkanélkülieket nyilvántartó és munkaközvetítő program fejlesztésébe. A program a Nürnbergi Siemens-Nixdorf-nak készült. (A projekt mérete: 12 hónap 10 fő a fejlesztési fázisban, 310 source modul, kb. 210,000 C++ source sor, 6.8 Mbyte executable file).
A program Kliens-Szerver felépítésű volt. A szerver egy Siemens-Nixdorf RM 400/600 gép volt, amin Informix Online 7.1 adatbáziskezelő futott (“Area Server”), a kliensek Windows NT-s PC-k voltak (“Office Server”), amiknek további Windows NT-s klienseik voltak. A kommunikáció TCP/IP-n keresztül történt az “Area Server” felé, Microsoft Network-ön pedig az “Office Server” felé. Az “Office Server”-eken Access 7.0-ás adatbázis volt, amit DAO-val értünk el, az Informix adatbázishoz a Q+E programcsomag ODBC driver-ét használtuk. Az Office adatbázisok működhettek offline, az Area és az Office adatbázisokat időről-időre szinkronizálta egy háttérprocess. A Microsoft Visual C++ 4.0-t használtuk a fehasználói, ill. az adatbázis interface-hez.
Feladataim közé tartozott a statisztika-modul tervezése, programozása és tesztelése (kb. 5,000 C++ sor, 800 Excel Basic sor); a Microsoft Office programcsomag programjainak OLE 2.0 automatizáción keresztül való vezérlése különféle feladatok ellátására (nyomtatás, számítások); egy úgynevezett "dbGrid" OLE Control Extension megvalósítása adatbázis-táblák tallózásához (körülbelül 4,000 C++ sor); továbbá a nürnbergi megrendelőkkel való szoros együttműködés.
1994 első félév - 1995 második félév. Bekapcsolódás egy ET System nevű, MS-Windows alatt futó autóipari raktári nyilvántartó program fejlesztésébe. A program a Porsche Hungaria-nak készült. A fejlesztés Salzburgban, az Externa GesmbH-nál történt. (A projekt mérete: 12 hónap 8 fő a fejlesztési fázisban, 210 source modul, kb. 150,000 C++ source sor, 5.8 Mbyte executable file).
A program Kliens-Szerver felépítésű volt. A szerver egy RS/6000 gép volt, amin Informix Online 6.0 adatbáziskezelő futott, a kliensek MS-Windows-os PC-k voltak. A kommunikáció TCP/IP-n keresztül történt, Novell Netware 3.X-en. A Q+E programcsomag ODBC driver-ét használtuk. A program a következő kommunikációkra volt képes: X.25-ön keresztül a salzburgi 3270-es host-tal, szintén X.25-ön keresztül DOS kliensekkel. Ehhez egy HBX-PAD és egy RVS Monitor nevű software-t használtunk. A salzburgi Externa házilagos készítésű framework-jét használtuk a fehasználói, ill. az adatbázis interface-hez. A framework mind MS-Windows, mind AIX alatt rendelkezésre állt, így egy felhasználói program egyszerű újrafordítással mindkét platformon futott.
Feladataim közé tartozott a vám-modul tervezése, programozása és tesztelése (kb. 15,000 C++ sor), a salzburgi fejlesztőkkel való szoros együttműködés, javaslattevés HW-SW konfigurációra, ezek installálása és üzemeltetése, továbbá a későbbiekben az egész program működtetése, támogatása, továbbfejlesztése, a felhasználók számítástechnikai és logisztikai tanáccsal való ellátása.
1993 második félév - 1994 első félév. Különböző nyilvántartó programok tervezése, szervezése és implementálása (Mozgássérült gyerekek, Termelésiránytás, Raktár). (A programok méretei: 12 hónap 3 fő a fejlesztési fázisban, 40+25+35 source modul, körülbelül 20,000+12,000+15,000 C++ source sor, 900+600+800 kbyte executable file).
A software-eket IBM PC 486-n fejlesztettük. Különböző információkat tartalmaznak mozgássérült gyerekekről (az első esetben), ill. anyagokról, termékekről, raktári készletekről, stb. (a további esetekben). A programok MS-Windows vagy Windows NT alatt futnak. A programokat C++-ban fejlesztettük az MFC 2.5 felhasználásával, az AppWizard, ClassWizard segítségével. Az adatbáziskezelést ODBC interface-szel oldottuk meg; tesztelés céljából MS-Access adatbázisokat használtunk, de kipróbáltuk a programokat Raima Database Server-rel és WatCom SQL-lel is. A listákat a Crystal Reports Pro For Windows-zal készítettük el.
Feladataim közé tartozott a software-ek szervezése, tervezése és tesztelése; továbbá egy úgynevezett "TKGrid" Windows-Custom-Control-Class megvalósítása adatbázis-táblák tallózásához (körülbelül 4,000 C sor).
1991 második félév - 1993 első félév. Bekapcsolódás egy ComfoWare nevű, MS-Windows alatt futó word processor (ComfoTex), form editor (ComfoForm) és SQL frontend (ComfoBase) fejlesztésébe. A fejlesztés Münchenben, a Siemens AG-nál történt. (A projekt mérete: 5 év, 20 fő a fejlesztési fázisban, 420 source modul, körülbelül 320,000 C és 25,000 embedded SQL source sor, 3.1 Mbyte executable file)
A software-t IBM PC 386-on fejlesztettük. A program különböző word processor, form editor és adatbáziskezelési feladatokat látott el. A ComfoForm egy DLL, amit a ComfoTex-ből és a ComfoBase-ből egyaránt használni lehet.
Én a következő részeket terveztem és implementáltam:
- A keyboard-ról, DDE-ből, clipboard-ról, adatbázisból, külső programból érkező input formattálása, a felhasználó által megadott minta (picture) alapján. Különböző dátum-, numerikus-, és text-picture-öket lehetett megadni, sőt text-nél regular expression-t is (egy Deterministic Finite State Machine algoritmus Windows alá való implementálásával) (körülbelül 13,000 C sor).
- A ComfoForm mezőihez range definiálása, ellenőrzése. Az egyszerű nyelvtani elemző a YACC segítségével lett generálva. (körülbelül 2,000 C sor).
- Egy tetszőleges külső program, és a ComfoForm közti interface. A modul output-ként egy egyszerű adatleíró nyelven előállított egy ASCII / ANSI file-t, input-ként pedig elfogadott egy ugyanilyen nyelvű ASCII / ANSI file-t (körülbelül 6,000 C sor).
- Az úgynevezett "rövidítések" kezelése. A ComfoForm mezőihez "rövidítés - teljes megnevezés" párokat lehetett megadni (körülbelül 3,000 C sor).
- A Toolbox kezelése (körülbelül 4,000 C sor).
- Különböző formátumkonverziók. BIFF, SYLK, CSV formátumok közötti konverziók (körülbelül 4,500 C sor).
- Egy úgynevezett "CheckPush-Button" Windows-Custom-Control-Class megvalósítása. Az új Custom-Class egyesítette magában a Checkbox és a Pushbutton tulajdonságait (körülbelül 2,000 C sor).
1991 első félév. Bekapcsolódás egy topoLogic 2.0 nevű felhasználói program implementálásába. A program a német Dornier cég megrendelésére készült. (A projekt mérete: 12 hónap, 5 fő a fejlesztési fázisban, 120 source modul, körülbelül 110,000 C és 17,000 embedded SQL source sor, 1.2 Mbyte executable file).
A software-t IBM PC 386-on fejlesztettük. Különböző GIS feladatokat látott el, pl. zoomolás, grafikus és/vagy alfanumerikus adatok kollektálása, pont (felirat, jelkulcs), polyline, polygon editálás, digitális terepmodell, stb. Ez egy vektor-rendszer volt, de használta a négyfa algoritmust és a Morton kódolást is. A grafikus user interface-t OS/2 alatt a Presentation Managerrel, SCO-UNIX/386 alatt az OSF/Motif segítségével oldottuk meg.
Én a grafikus user interface több részét és a grafikus adatbázis kapcsolatát az alfanumerikus adatbázissal (DB/2-vel, ill. Oracle-val) implementáltam (körülbelül 14,000 C és 2,000 SQL sor).
1990. Egy Bakteriológia/Mikrobiológia nevű felhasználói program tervezése, szervezése és implementálása egy nyugatnémet cég számára (EFL GmbH, West Berlin). (A projekt mérete: 10 hónap, 4 fő a fejlesztési fázisban, 100 source modul, körülbelül 63,000 C és 27,000 embedded SQL source sor, 2.1 Mbyte executable file).
A software-t IBM PC 386-on fejlesztettük. Különböző adminisztrativ feladatok automatikus kezelését látja el egy kórház bakteriológiai laboratóriumában. A programot C és embedded SQL (Informix) programozási nyelveken írtuk, a képernyőkezelést egy PanelPlus 2 nevű programcsomaggal oldottuk meg. Az operációs rendszer a Xenix/386 volt.
Személy szerint én terveztem meg a felhasználói interface-t és a program fő struktúráját továbbá néhány részét implementáltam is (körülbelül 20,000 C és 6,000 SQL sort).
1988 - 89. Egy Szívsebészeti rendszer tervezése, szervezése és implementálása az Országos Kardiológiai Intézet számára. (A projekt mérete: 20 hónap, 3 fő a fejlesztési fázisban, 12 felhasználói program, 160 source modul, körülbelül 60,000 Clipper, 21,000 C és 1,200 Assembly source sor, 4.8 Mbyte executable file).
A software-t IBM PC XT/AT-n fejlesztettük. Tartalmazza a szívsebészeti műtőt, az intenziv őrzőt és a laboratóriumokat ellátó programokat is. Egy dBase adatbázist implementáltunk egy Novell Netware LAN-on. A C programokban a képernyőkezelést a Vitamin C programcsomaggal, az adatbáziskezelést a dBC-III programcsomaggal oldottuk meg.
Én a következő részeket terveztem és implementáltam:
- előjegyzési program: nyilvántartás az előjegyzett betegekről, behívás műtétre (behívó levél írása), stb. (körülbelül 6,000 Clipper sor).
- műtéttámogató program: ez a program a műtét alatt fut és regisztrálja a beteg különböző adatait továbbá adatokat gyűjt berendezésekről és az AVL laboratóriumból RS-232-n keresztül (körülbelül 15,000 C és 200 Assembler sor).
- laboratóriumi adatokat regisztráló program: ez a program a műtét alatt fut és regisztrálja a beteg laboratóriumi adatait és elküldi ezeket a műtéttámogató programnak (körülbelül 2,000 C és 200 Assembler sor).
- intenzív őrzős program: különböző berendezésekről gyűjt adatokat és eltárolja ezeket egy dBase adatbázisban. Ezeket az adatokat táblázatos vagy grafikonos módon jeleníti meg. (körülbelül 4,000 C és 200 Assembler sor).
- relációs report nézegető és nyomtató program: ennek a programnak a segítségével a felhasználó relációkat és szűkítő feltételeket tud megadni a különböző táblázatokra és meg tudja határozni a printout-ok formáját is (körülbelül 5,000 Clipper sor).
1987 - 88. Egy dBCreate-dBUpdate nevű űrlap(form)- és dBase adatbáziskezelő rendszer tervezése, szervezése és implementálása a Volán Elektronika számára. (A projekt mérete: 6 hónap, 2 fő a fejlesztési fázisban, 2 felhasználói program, 20 source modul, körülbelül 18,000 C sor, 240 kbyte executable file).
A dBCreate-dBUpdate egy űrlap(form)- és dBase adatbázis generátor és browser. A dBCreate segítségével képernyő-formátumokat és adatbázisokat lehet készíteni (különböző indexekkel egyetemben), a dBUpdate segítségével pedig update-elni lehet az adatbázisokat (beszúrás, törlés, javítás, keresés). Ezeket a programokat C-ben írtuk a már megszokott Vitamin C és dBC-III programcsomagok segítségével.
Én a dBupdate programot írtam.