Embedded Files
Szemző Piroska: A magyar kölcsönkönyvtárak kezdetei. == Magyar Könyvszemle, 1939. 2. sz. [Megtekintés: 2020]
Fülöp Géza: A magyar olvasóközönség a felvilágosodás idején és a reformkorban. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1978. [Megtekintés: 2020]
Gazda István: Könyvkereskedők a régi Váci utcában a pesti könyvnyomtatás első száz évében. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1988. [Megtekintés: 2020]
Csapodi Csaba - Tóth András - Vértesy Miklós: Magyar könyvtártörténet. Budapest, Gondolat, 1987. [Megtekintés: 2020]III. 1867-1945A) A magyar könyvtárak a kapitalizmus kifejlődésének korában (1867-1918) [...] KölcsönkönyvtárakC) A két világháború közt (1919-1945) [...] Kölcsönkönyvtárak
Uj Budapest, 1. évf. 18. sz. 1921. máj. 11. [Megtekintés: 2020]Troubridge admirális és a Fővárosi Könyvtár. - Hogyan jut külföldi folyóiratokhoz a Fővárosi Könyvtár? - Az ententeországok könyvtáraival helyreállt az összeköttetés - Küzdelem a kölcsönkönyvtárak ellen.Most, hogy májusi nap melegíti a télen fagyos termeket, megélénkültek a nyilvános könyvtárak is, elsősorban a főváros könyvtárai, melyek, noha sokat és nagyot vétkeztek a múltban — érdemes munkásai a kultúrának, sőt a legújabb időkben a keresztény és nemzeti kultúrának is. A Fővárosi könyvtár mai állapotára vonatkozólag kérdést intéztünk Kremmer Dezső dr. igazgatóhoz, akitől a következő felvilágosításokat kaptuk:— Alig tizenöt éves könyvtár a miénk s máris a nagy könyvtárak közé emelkedett fel. Célunk nem a politizálás, hanem a munka, ami kötelessége is egy ilyen kultúrintézménynek, azonkívül őrködünk a gomba módra elszaporodott zugkönyvtárakra, melyek ponyvairodalmukkal megmételyezik a serdülő fiuk és bakfis lányok lelkületét. Mi korkülönbség nélkül szépirodalmat és tudományos irodalmat adunk olvasóink kezébe, ellentétben a mindegyre felburjánzó zugkönyvtárakkal, melyek főleg 14 éves lányoknak és fiuknak, megfelelő díj mellett, külön termekben "jobb" olvasnivalókat adnak élvezni. Sajnos, a főváros csak öt könyvtárat tudott állítani a mintegy 60 zugkönyvtárral szemben. A győztesek természetesen az utóbbiak. [...]
Új Nemzedék, 6. évf. 148. sz. 1924. júl. 22. [Megtekintés: 2020](Hazafiatlan és szeméremsértő könyveket terjesztenek a zug-kölcsönkönyvtárak.)A Fővárosi Könyvtár igazgatósága néhány hónappal ezelőtt a fővárosban lévő magánkölcsönkönyvtárak megrendszabályozására tett előterjesztést a tanácsnak. A könyvtárigazgatóság statisztikája szerint a főváros területén több, mint száz kölcsönkönyvtár működik, amelyek minden ellenőrzés nélkül adják kölcsön a közönségnek azokat a könyveket, amelyeket hazafiatlan, vagy szeméremsértő tartalmuk miatt az ügyészség elkoboztatott és a könyvárusi forgalomból kivonni rendelt el. Az is gyakran előfordul, hogy a kölcsönkönyvtárak könyvei fertőző betegek kezébe kerülnek, akik révén a legsúlyosabb betegségek terjesztőivé válnak a kölcsönkönyvtárak könyvei. Mivel a könyvkölcsönzésnek ez a formája tulajdonképen ipar, az ügy rendezését a közgazdasági ügyosztály vette kezébe. Felszólítást intézett a könyvtártulajdonosokhoz, amelyekben üzleti adatai beszolgáltatását kérte. A beérkezett adatok szerint 96 kölcsönkönyvtár működik Budapesten, átlag 4-10 ezer kötetnyi könyvállománnyal. Az ügyosztály most szabályrendelettervezetet dolgoz ki, amely biztosítja ezekre a könyvtárakra a főváros felügyeletét és higiénikus szempontból is megfelelő intézkedéseket fog életbeléptetni.
Pogány György: A magyar könyvkereskedelem rövid története. Budapest, Hatágú Síp Alapítvány, 2004. p. 98.A nagy részvénytársaságok államosítása után került sor 1949-ben és 1950-ben a többi magán- és közületi kiadó felszámolására, majd 1952. április 17-én a könyvszakma teljes államosítása befejeződött: ezen a napon a még meglévő, magántulajdonban működő könyvesboltok kerültek állami tulajdonba, 87 budapesti és 95 vidéki kereskedő iparjogosítványát vonták vissza.
Fülöp Géza: A magyar olvasóközönség a felvilágosodás idején és a reformkorban. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1978. [Megtekintés: 2020]
Gazda István: Könyvkereskedők a régi Váci utcában a pesti könyvnyomtatás első száz évében. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1988. [Megtekintés: 2020]
Csapodi Csaba - Tóth András - Vértesy Miklós: Magyar könyvtártörténet. Budapest, Gondolat, 1987. [Megtekintés: 2020]III. 1867-1945A) A magyar könyvtárak a kapitalizmus kifejlődésének korában (1867-1918) [...] KölcsönkönyvtárakC) A két világháború közt (1919-1945) [...] Kölcsönkönyvtárak
Uj Budapest, 1. évf. 18. sz. 1921. máj. 11. [Megtekintés: 2020]Troubridge admirális és a Fővárosi Könyvtár. - Hogyan jut külföldi folyóiratokhoz a Fővárosi Könyvtár? - Az ententeországok könyvtáraival helyreállt az összeköttetés - Küzdelem a kölcsönkönyvtárak ellen.Most, hogy májusi nap melegíti a télen fagyos termeket, megélénkültek a nyilvános könyvtárak is, elsősorban a főváros könyvtárai, melyek, noha sokat és nagyot vétkeztek a múltban — érdemes munkásai a kultúrának, sőt a legújabb időkben a keresztény és nemzeti kultúrának is. A Fővárosi könyvtár mai állapotára vonatkozólag kérdést intéztünk Kremmer Dezső dr. igazgatóhoz, akitől a következő felvilágosításokat kaptuk:— Alig tizenöt éves könyvtár a miénk s máris a nagy könyvtárak közé emelkedett fel. Célunk nem a politizálás, hanem a munka, ami kötelessége is egy ilyen kultúrintézménynek, azonkívül őrködünk a gomba módra elszaporodott zugkönyvtárakra, melyek ponyvairodalmukkal megmételyezik a serdülő fiuk és bakfis lányok lelkületét. Mi korkülönbség nélkül szépirodalmat és tudományos irodalmat adunk olvasóink kezébe, ellentétben a mindegyre felburjánzó zugkönyvtárakkal, melyek főleg 14 éves lányoknak és fiuknak, megfelelő díj mellett, külön termekben "jobb" olvasnivalókat adnak élvezni. Sajnos, a főváros csak öt könyvtárat tudott állítani a mintegy 60 zugkönyvtárral szemben. A győztesek természetesen az utóbbiak. [...]
Új Nemzedék, 6. évf. 148. sz. 1924. júl. 22. [Megtekintés: 2020](Hazafiatlan és szeméremsértő könyveket terjesztenek a zug-kölcsönkönyvtárak.)A Fővárosi Könyvtár igazgatósága néhány hónappal ezelőtt a fővárosban lévő magánkölcsönkönyvtárak megrendszabályozására tett előterjesztést a tanácsnak. A könyvtárigazgatóság statisztikája szerint a főváros területén több, mint száz kölcsönkönyvtár működik, amelyek minden ellenőrzés nélkül adják kölcsön a közönségnek azokat a könyveket, amelyeket hazafiatlan, vagy szeméremsértő tartalmuk miatt az ügyészség elkoboztatott és a könyvárusi forgalomból kivonni rendelt el. Az is gyakran előfordul, hogy a kölcsönkönyvtárak könyvei fertőző betegek kezébe kerülnek, akik révén a legsúlyosabb betegségek terjesztőivé válnak a kölcsönkönyvtárak könyvei. Mivel a könyvkölcsönzésnek ez a formája tulajdonképen ipar, az ügy rendezését a közgazdasági ügyosztály vette kezébe. Felszólítást intézett a könyvtártulajdonosokhoz, amelyekben üzleti adatai beszolgáltatását kérte. A beérkezett adatok szerint 96 kölcsönkönyvtár működik Budapesten, átlag 4-10 ezer kötetnyi könyvállománnyal. Az ügyosztály most szabályrendelettervezetet dolgoz ki, amely biztosítja ezekre a könyvtárakra a főváros felügyeletét és higiénikus szempontból is megfelelő intézkedéseket fog életbeléptetni.
Pogány György: A magyar könyvkereskedelem rövid története. Budapest, Hatágú Síp Alapítvány, 2004. p. 98.A nagy részvénytársaságok államosítása után került sor 1949-ben és 1950-ben a többi magán- és közületi kiadó felszámolására, majd 1952. április 17-én a könyvszakma teljes államosítása befejeződött: ezen a napon a még meglévő, magántulajdonban működő könyvesboltok kerültek állami tulajdonba, 87 budapesti és 95 vidéki kereskedő iparjogosítványát vonták vissza.
Page updated
Google Sites
Report abuse