Tételek

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Tételcímek az emelt szintű szóbeli érettségi vizsgára (2021)

IRODALOM MŰVEK A MAGYAR IRODALOMBÓL

I. Kötelező szerzők

1. Romantikus költőszerepek, ars poeticák Petőfi Sándor költészetében

2. Tematikus, szerkezeti és formai változatosság Arany János balladaköltészetében

3. Jellegzetes témák, motívumok, poétikai megoldások Ady világháborús költészetében

4. Az én és a világ kapcsolatának változása, megjelenítése Babits Mihály lírájában

5. Az elbeszélői látásmód és hangnem Kosztolányi Dezső Pacsirta című regényében

6. Ki vagyok én? Az önértelmezés, önteremtés mozzanatai József Attila lírájában

II. Választható szerzők

7. Műfaji hagyomány és barokk szemlélet Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzában

8. Csokonai Vitéz Mihály dalköltészetének stílusszintézise a rokokótól a népiességig

9. Ciklusszerkezet, tematika, narrációs és kompozíciós megoldások Mikszáth Kálmán A jó palócok című novelláskötetében

10. A lélektani ábrázolás Krúdy Gyula A hírlapíró és a halál és az Utolsó szivar az Arabs Szürkénél című ikernovelláiban

11. Tudattörténet és társadalomrajz Németh László Iszony című regényében

12. Szabó Lőrinc Tücsökzene című versciklusának szerkezeti, tematikus vonásai az életrajzi emlékezés és a meditáció tükrében

III. Kortárs szerzők

13. A tündéri realizmus. Valóság és irodalom kapcsolatának megjelenése Lázár Ervin Csillagmajor című elbeszélésciklusában

MŰVEK A VILÁGIRODALOMBÓL

14. A Biblia néhány jellegzetes műfajának bemutatása

15. A történetmondás és az értelmezés szintjei Mihail Bulgakov A Mester és Margarita című regényében

16. A francia premodernek − Baudelaire, Verlaine, Rimbaud − költészetének poétikai sajátosságai (szabadon választott művek alapján)

SZÍNHÁZ ÉS DRÁMA

17. Szerkesztésmód és létértelmezés – a drámai költemény műfajának meghatározó szerepe Madách Imre Az ember tragédiája című művében

18. Az ibseni dramaturgia jellemzői, az analitikus szerkesztésmód érvényesülése Ibsen Nóra (Babaszoba) című drámájában

AZ IRODALOM HATÁRTERÜLETEI

19. Pennaháborúk. Különböző korok irodalmi vitái, perei a magyar irodalomban (a 19. században és a 20. század első felében)

INTERKULTURÁLIS JELENSÉGEK ÉS A HATÁRON TÚLI IRODALOM

20. Táj és ember harmóniája, hűség és megmaradás Kós Károly Varju nemzetség című krónikás regényében

2 MAGYAR NYELV

KOMMUNIKÁCIÓ

1. A kommunikáció célját és funkcióját kifejező nyelvi eszközök

2. A vizuális és nyelvi jel, a vizuális és nyelvi kommunikáció

3. A kommunikáció formája: a szóbeliség és az írásbeliség

A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE

4. A Halotti beszéd és könyörgés felépítése, alaktani, jelentéstani sajátosságai

5. A nyelvújítás hatása, értékelése. Az ortológus-neológus vita

6. A szókincs jelentésváltozásának típusai különböző nyelvtörténeti korok szövegeiben

EMBER ÉS NYELVHASZNÁLAT

7. Csoportnyelvek, szaknyelvek, rétegnyelvek, hobbinyelvek

8. A szókincs szerepének jellemzése irodalmi és nem irodalmi művekben (pl. újságnyelvben, szaknyelvben, szociográfiában)

A NYELVI SZINTEK

9. A hangkapcsolódási szabályosságok típusai

10. A szavak szófaji rendszerbe sorolásának kritériumai

11. A mondat szerkesztettség és mondatfajta szerinti típusai

A SZÖVEG

12. Mindennapi és ismeretterjesztő szövegek nyelvi jellemzői

13. Az elbeszélő, a leíró és az érvelő közlésmód

14. Grammatikai és jelentésbeli kapcsolóelemek a szövegben

A RETORIKA ALAPJAI

15. A szónoklat felépítése, a beszéd szerkezete

16. Érvtípusok, érvelési hibák

STÍLUS ÉS JELENTÉS

17. A szövegstílus hangzásbeli sajátosságai (például: zeneiség, ritmika, különféle hanghatások)

18. Az állandósult nyelvi formák (szólás, szállóige, állandósult szókapcsolatok, nyelvi panelek)

19. Az alakzatok stiláris szerepe: az ismétlés változatai

20. A mondatszerkezet stiláris változatai: a verbális stílus, a nominális stílus