Bemutatkozás

Egy kis történelem

1919 áprilisában a Waldorf Astoria Cigarettagyár dohánytermében Rudolf Steiner előadást tartott. Többek között beszélt arról, milyen nevelésre, oktatásra lenne szükség. Mind a politikától, mind a gazdaságtól független, kizárólag a gyermekek, fiatalok valós fejlődését alapul vevő szabad iskola képét vázolta fel.

A jelenlevőkben megfogalmazódott a vágy egy ilyen iskola iránt és törekvésük eredményeként szeptember 7-én megnyitották ezt az iskolát. Hasonló csodák azóta is megtörténnek, egy-egy waldorf intézmény létrejöttekor.

A mi óvodánk 2012 szeptemberében nyílt, de gyökerei messzebbről erednek. Erről az óvoda születésnapján szoktunk szót ejteni.

A kisgyermek

Egy jó óvoda úgy veszi körül a gyermeket, mint egy burok, megadva amire szüksége van, óvva, védve őt. Azonban ez a burok rugalmas, teret is ad számukra és azt is érzékelteti: itt határ van. Egy másik képben az óvodát két karnak is képzelhetjük, az egyik kar a szülők közössége, a másik az óvónők, a dajkák, az óvodatitkár. Közös munkájuk teremti meg azt a fizikai, lelki és szellemi teret, amelyben a gyermek szabadon fejlődhet. Ahhoz, hogy egy ilyen tér létrejöhessen, meg kell ismernünk, a gyermeket.

A következőkben a kisgyermek legfontosabb jellemzőit soroljuk fel (az idézetek a Waldorf Óvodapedagógiai Programból származnak):

A kisgyermek érzékleteiben él - Egyaránt hatnak rá a fizikai világ által közvetített benyomások és a környezetében élő emberek lelki hatásai. „Átél - ha nem is tudatosan - olyan gondolatokat és érzelmeket, melyeket a környezetében élő, számára fontos személyek gondolnak és éreznek.”

Kiszolgáltatott utánzó - Ezzel az elképesztő képességgel tanul meg mindent. Először járni, beszélni, majd birtokba venni a világot. „Nem a szóból tanul, hanem szemlélődésből, tapasztalatból, cselekvésből.”

Legfontosabb tevékenysége a játék - Ez a tevékenység teljesen szabad kell, hogy legyen, hiszen a gyermek a játék során újraéli, alkotja az őt ért benyomásokat. Ebben a folyamatban tanul, fejlődik testi, lelki, szellemi és szociális szinten.

Az óvodás egy képdús, álmodó tudatban él - Nem kicsiny felnőtt, másként kell szólni hozzá, hatni rá. Érzelmei vezérlik, döntéseit nem tudatosan hozza.

Az első hét évben a fizikai test folyamatosan növekszik, épül - Tehát mindaz, amivel a gyermek találkozik, valóságosan beépül a szervezetébe.

Az óvoda

Mindezek szem előtt tartásával igyekszik a Waldorf óvoda nevelni a gyermeket, kialakítani fizikai és szociális környezetét.

Lássunk ebből néhány elemet dióhéjban.

A tér - Az óvoda inkább egy hagyományos családi házra, mint intézményre hasonlít. Szinte mindenhol természetes anyagok veszik körül a gyerekeket, a színek, a formák visszafogottak, lekerekítettek. A bútorok úgy vannak kiképezve, hogy a gyerekek a játékukba beépíthessék azokat. A csoportszoba egyik sarkában áll az évszakasztal, fontos szerepe van a gyermekek életében, itt gyűlnek össze imádkozni, mesét hallgatni. Megjelenik rajt a természet, az ünnepi szimbólumok, időnként mesebeli lények népesítik be, élő, tápláló része a gyermekek fantáziájának.

A ház körül kert növekszik, nincs kiépített játszótér, a természet vonható be a játékba. Minden áldott nap, ha esik, ha fúj, legalább egy órát kint töltünk.

A játékszerek – Egyszerű, zömében emberi kéz által készített, természetes anyagú játékok, és játéknak nem igazán nevezhető tárgyak állnak a gyerekek rendelkezésére, ezek megdolgoztatják a képzelőerőt és valós érzékletekhez vezetik őket.

Ritmus - Az egész óvodai életet áthatja a napok, hetek és az évkör folyamatosan visszatérő, de sohasem monoton ismétlődése. A nap folyamán az óvodások számára legfontosabb időtöltést, a hosszú szabad játékot, az óvónők által vezetett közös részek váltják – a reggeli kör és a játszó, valamint a mese. A hét napjaihoz is több állandó tevékenység, minőség kapcsolódik. Ez a ritmikus ismétlődés erősítően hat a gyerekek én-képére, oldja a szorongást és biztonságot ad.

A nap ritmusához hozzátartozik az is, hogy a tevékeny óvodai létet felváltsa egy csendesebb, nyugalmasabb környezet, ahol a gyermeknek módja van feldolgozni, kijátszani élményeit. Ideális az lenne, ha az egész délutánt otthon tudná tölteni. Fontos ez a személyes idő, óvodáskorban még nincs szükség a különórákra, és az esetek nagy részében fejlesztő foglalkozásokra sem. Másként a gyerekek könnyen hajszoltakká válnak, ami előbb-utóbb magatartási problémákhoz vezethet. Hasonlóan fontos, hogy szünetek szakítsák meg az óvodai évet, ahol hosszabb idő jut a pihenésre.

Ünnepek - Az egész óvodai évet egymást követő ünnepek sora formálja. Évről évre visszatérnek, a nagyobb gyerekek már emlékeznek és várják ezeket az időszakokat. Mindig gondos előkészítés vezet az ünnepi pillanatokhoz és a lecsengésre is marad idő.

Átlátható tevékenységek – A munkájával elmélyülten és szeretettel foglalkozó ember látványa táplálja és inspirálja a gyermek játékát. Ezért az óvónők szinte folyamatosan munkálkodnak: főznek, takarítanak, kézműveskednek, kézimunkáznak. A gyerekek bekapcsolódhatnak a folyamatba, vagy utánozhatják őket. Az ilyen egyszerű tevékenységek átláthatóak a gyermek számára, leolvassa a folyamatot, majd maga is tevékenyen részt vesz benne, így tanul, nincs szükség magyarázatra, és a tudás sokkal mélyebbre hatol.

Mese, bábozás - Az óvodáskorú gyermek lelke számára olyan a mese, mint a mindennapi kenyér. Elevenen táplálja fantáziáját, igaz képekben beszél a moralitásról, a jó és rossz küzdelméről, ahol mindig a jó győz. Mesehallgatás közben a gyermek aprólékosan elképzeli a történetet, ez a belső képalkotó folyamat a későbbi tanulási képességek és a kreativitás alapja. Ha a gyermek nincs a különböző képernyők által közvetített külső képekkel megfertőzve, az életkorának megfelelő mesék bátorítják, erősítik őt - mindenki pont olyan félelmetes sárkányt képzel el, amit még el tud viselni.

A mesék időnként bábszínházzá változnak, az óvónő játékát lassanként ellesi a gyermek, és a bábozás során megtanul felépíteni egy „világot”, együttműködni társaival, irányítani egy folyamatot.

Mindezekről bővebben és még sok egyéb témáról a havi szülői körökön esik szó.

Ritmus

Az óvodánk éves ritmusát, a keresztény ünnepkör köré építjük. Ezek az ünnepek évről-évre visszatérnek, biztonságot adva kicsiknek, és nagyoknak. Egy-egy időszak 3-4 hétig tart, melyet többször a gyerekekkel, néhányszor a szülőkkel együtt töltött ünnep zár.

Pedagógiánk fontosnak tartja, hogy a gyermek az óvodában szerzett élményeket 6-8 hetente otthon is feldolgozhassa, átélhesse, kipihenhesse, új élményekre nyitottan térjen vissza. Ezek a szünetek elősegítik testi és lelki fejlődését.

Éves ritmus, az évkör ünnepei

*        Betakarítás,

*        Mihály időszak (őszi szünet egy hét)

*        Márton időszak,

*        Advent (téli szünet 2 hét)

*        Három királyok,

*        Farsang (szánkószünet 1 hét)

*        Tavaszelő

*        Húsvét (tavaszi szünet 1,5 hét)

*        Mennybemenetel,

*        Pünkösd

*        Nyárünnep (nyári szünet 8 hét)

Betakarítás - Délelőtt a csoportban ünnepeljük. Tele hálával fogadjuk a természet adományait, melyet bőséggel ont egészen őszig. Őszi falevelekkel, virággal feldíszített kosarakkal érkeznek a gyerekek reggel a csoportba. A kosarakba gyümölcsöt, zöldséget, vagy a séták alatt talált terméseket, csigahéjakat tehetik bele szüleik segítségével.

Ezen az ünnepen visszük haza búzászsákunkat, melyet tavaszig, mint jó gazdák őrzünk, hogy a húsvéti ünnepkörünkben elültethessük.

Mihály-időszak - Mihály ünnepünket „Bátorság próbával” kötjük össze óvodánkban. Ezen a napon külső helyszínre kirándulunk, ahol különféle próbákkal találkoznak a gyerekek, végül minden bátor gyermeket lovaggá üt a „király”.

Az óvodánk születésnapja - Délelőtt a gyerekekkel ajándékot készítünk az óvodának. Tortát sütünk, feldíszítjük a termet, ahogy egy születésnapon szokás. Jókedvűen elfogyasztjuk ünnepi tízórainkat, ahol minden kisgyerek elmondja jókívánságait az óvodának.

Délután a felnőtteket hívjuk egy kis ünneplésre. Mesét hallgatunk, játszunk, közös ünnepi asztalnál fogyasztjuk el az otthon készített finomságokat. Jó alkalom az ismerkedésre.

Márton-időszak – Ebben az időszakban Szent Márton történetét játsszuk el nap mint nap és lámpácskát készítünk. Ilyenkor az évszakasztalon megjelennek a manók, akikről sokat mesélünk és dalolunk. A szülőkkel munkadélutánon szintén manókat varrunk, kötünk, nemezelünk a gyerekeknek (persze a legnagyobb titokban). Erzsébet nap környékén a szülőkkel, testvérekkel együtt ünnepelünk. Az ünnep hetében lámpást és manóvárat készítünk a gyerekekkel az udvaron. Az ünnep napján énekelve sétálunk a késő őszi estén lámpásainkkal a Püspök erdőben, amit a szülők a délután folyamán lámpásokkal díszítettek. Sétánk végén egy nagy tábortűz vár minket, mely körül áhítattal énekelünk.  Énekszóval búcsúzunk egymástól, lámpácskáinkban továbbvisszük a fényt otthonunkba. A manókat a gyerekek másnap találják meg az óvoda udvarán a manóvárban.

Adventi-időszak – Minden adventi reggel szeretettel várjuk a szülőket, testvéreket, nagyszülőket, hogy közös éneklésünkkel készülhessünk karácsonyra.

A gyerekekkel adventi tálkát készítünk, rengeteget sütünk, pásztorjátékot játszunk, várjuk az Angyalpostát és a Karácsonyt.

Szent Miklós nap - Szent Miklós délelőtt érkezik hozzánk az óvodába.

Erre az ünnepre sütit és aszalványokat gyűjtünk Szent Miklós zsákjába, melyeket a gyerekek majd saját kis zsákjukba csomagolhatnak.

Pásztorjáték - Adventi spirál előtti nap szeretettel várjuk a szülőket délben az óvodába, hogy pár percre ők is betlehemi emberekké váljanak, hogy ott lehessenek, ahogy a szállását keresi József és Mária. Csendben, lopva figyelve nézhetik meg gyermekek pásztorjátékát, miközben segítenek előkészülni a másnapi spiráljárásra.

Adventi kertecske – Az advent végén, általában az utolsó óvodai napon, egy különleges ünnepre hívjuk a családokat. A lesötétített teremben hatalmas fenyőgallyakból rakott spirál fogadja a gyerekeket, melynek középpontjában egy szál gyertya ég. A gyerekek saját, piros almába szúrt gyertyáikat sorban meggyújtják és lehelyezik egy-egy csillagra, mely a fenyőgallyak mélyén bújik meg. Mindezt a szülők éneke kíséri. Ezt a képet visszük haza karácsonyra.  (A felnőttek számára is lehetőség nyílik egy hasonló spiráljárásra)

Három királyok – A karácsonyi szünet után a Három királyok történetét játsszuk el a gyerekekkel.

Farsang - Február közepén, a szánkószünet előtti héten tarjuk gyermek farsangunkat. Ekkor a gyerekek egy olyan mesét játszanak el, amivel egész ünnepkörben foglalkoztak. A szülők az ünnepet megelőző nap délutánján, segítenek elvarázsolni a termet a mese szerint, óvónői instrukciók alapján. Jelmezeket is a meséhez illően kérünk. Ezek a jelmezek már korábban érkeznek a csoportba, és a farsang előtti és utáni napokon folyamatosan kipróbálhatják a gyerekek. Farsang napján egy kevés süteménnyel, fánkkal lesz még ünnepélyesebb a terített asztalunk. Megbeszélés alapján 4-5 szülőt szeretettel kérünk, hogy a délelőtt folyamán segítsen a kézműves tevékenységek levezetésében.

Húsvéti ünnepkör - Ilyenkor tartjuk második munkadélutánunkat. A gyerekeknek (titkosan) nyuszit készítünk az óvodában. A búzás zsákokat is ilyenkor várjuk vissza, hogy elültethessük a búzánkat a húsvéti tálkákba. A kinőtt búzáinkba fészkelnek a nyuszikák, amiket a gyerekek hazavisznek.

Itt az óvodában a húsvéti szünet után ünnepelünk. Szépen terített asztal mellett fogyasztjuk el a húsvéti kalácsunkat, és csomagoljuk be a piros tojást, amit a héten találtak meg a gyerekek és nagy örömmel visznek haza.

Mennybemenetel - Pillangós ünnepünkön a gyerekekkel az óvodában ünnepelünk. Pillangókat készítünk és szappanbuborékot fújunk.

Pünkösd - A csoportban ünneplünk, délelőtt. Ilyenkor Galambot röptetünk, rózsaszirmot hintünk.

Nyárünnep - Nyárünnepünket megelőzi az utolsó munkadélután, ahol elkészítjük a gyerekek nyárünnepi ajándékait.

Az egész óvodakert tündérkertté varázsolva várja a gyerekeket, ahol különféle játékokat játszanak, ajándékokat kapnak. A búcsúzó szülők kis műsorral kedveskednek nekünk, a terített büféasztalra mindenki elhozhatja a legfinomabb kenőkéit, süteményét, hogy más is megkóstolhassa.

Nyárünnepünk nyitott, az egész családot szeretettel várjuk az óvodánk udvarára.

A gyerekek születésnapja – Ez egy különleges nap az óvodában, az a nap a szülinaposról szól. A termet elvarázsoljuk, minden kisgyermek rajzol az ünnepeltnek, az óvónő ajándékot készít. A születésnapos meséje után, a gyerekek átadják a rajzaikat, majd az ünnepi asztalnál elfogyasztják a tízórait és megeszik a szülinapi tortát.  A rajzon kívül egy titkos zsákba még belekerül néhány jókívánság is.

Heti ritmus

A gyerekek biztonságérzetét nemcsak az éves, hanem a heti, és a napi ritmus is elősegíti. Hetente visszatérnek a művészeti foglalkozások, ételek. Sütünk, rajzolunk, gyurmázunk, euritmiázunk, gyapjúképezünk, festünk.

Napi ritmus

A korán érkező gyerekeket 7 órától várja egy óvónéni, a csoportok munkája ½ 8-tól kezdődik.

A szabad játék alatt az egyik óvónéni készíti a tízórait, amiben a gyerekek segíthetnek. A másik óvónéni a művészeti foglalkozást vezeti.

Rakodás után a reggeli kör és a játszó következik, ami az évszakhoz, ünnephez kapcsolódó versikék, mondókák, dalok egymásba fűzése.

Ezt követi a szabadjáték az udvaron vagy séta, majd a mese. A délelőtt ½ 1-ig tart, majd ebéd következik.

Az egész napot áthatja a ki- és belégzés ritmusa. A szabadabb tevékenység és a kötöttebb váltja egymást.

Délután az óvodában

Pedagógiánk szerint az az ideális, ha a gyermekek a délelőtti óvodai lét után visszatérhetnek otthonaikba, hogy ott a közösségben szerzett élményeket, ingereket a délutánban feldogozhassák.

Ahol kistestvér van, ott jó, hogy ezt tudják biztosítani az óvodás gyermeknek.  

Arra az esetre, ha a szülők munkája, illetve az iskolabusz miatt a kisebb gyermek altatása nem megoldott, készítettünk egy ajánlást. Óvónői kollégiumunk a szülőkkel közös beszélgetés során dönt a gyermek hosszabb óvodai tartózkodásáról. 

A délután  a  délelőtt folytatásaként napi ritmus szerint egy aktívabb délelőtt után egy nyugodt, csendes időszaka a napnak.

Ebéd utáni fogmosás, az alvószoba előkészítése, függöny behúzása, mécsesek gyújtása, illatlámpa, mese vagy az óvónő dúdolása, saját alvójáték, mind a nyugodt pihenést szolgálják. 

Felkelés után uzsonnázunk, közösen elbúcsúzunk egymástól, majd rövid játék után várjuk a szülőket.

Szülői szerep az óvodában

A Waldorf óvodák nagyobb mértékben támaszkodnak a szülői segítségre, mint az általában megszokott. A mi óvodánkban a következő területeken számítunk az együttműködésre.

Ünnepek, kirándulások – Vannak olyan ünnepeink, melyeket felnőttek és gyermekek együtt töltenek (pl. Nyárünnep) és van néhány olyan alkalom is, ami csak a felnőtteknek szól (pl. felnőttek farsangja). Ősszel és tavasszal kirándulni szoktunk.,

Szülői kör – Általában minden hónap első csütörtökén tartjuk, ahol nevelési kérdésekről, az óvoda életéről esik szó, annak érdekében, hogy az óvodai és az otthoni nevelés egy úton haladjon. Emiatt nagyon fontosnak tartjuk a rendszeres szülői részvételt.

Munkadélutánok és az ünnepek előkészítése – Ezeken az alkalmakon játékokat készítünk, vagy például a farsangra formáljuk át a csoportszobákat.

Kertnap, karbantartások, takarítás, bevásárlás- Ezeknek a feladatoknak rendszeres elvégzése szükséges ahhoz, hogy az óvoda gördülékenyen működjön, és a gyerekek a legjobb körülmények között lehessenek.

Mindezek elvégzése sok időbe és fáradtságba kerül, ugyanakkor rengeteg örömmel és vidámsággal is jár. Az óvodában töltött évek alatt igazi közösség születhet, új barátságok szövődhetnek.

Felvétel az óvodánkba

Óvodánk nem körzetes óvoda, két vegyes csoporttal működik, általában csak az iskolába menők helyére tudunk gyermekeket felvenni.

Februárban tájékoztató szülői estet tartunk, ahova a szülőket várjuk.

Ezt követi három kisovi, ahova a gyerekeket várjuk anyával vagy apával. Eltöltünk egy órát, ahol egy kis bepillantást nyerhetnek az óvoda mindennapjaiba.

Március közepéig várjuk a kitöltött Jelentkezési lapot, majd az óvónői kollégium beszélget a családokkal, majd dönt a felvételről.

A beiratkozás időpontját honlapunkon tesszük közzé.

Gyermekek „felszerelése” az óvodába

·         Szeretnénk kérni, hogy a gyerekek ruháiba, (azokba, amelyek az oviban maradnak mindenképpen, a többibe lehetőség szerint) cipőibe írjátok bele a nevet.

·         Váltócipő (talán legjobb egy szandál, ami tartja a lábát)

·         Váltóruhás zsák: 1-2 bugyi, trikó, zokni, harisnya, vékony nadrág, póló

·         A meleg időszakban a nap ellen vászonkendő, sapka vagy szalmakalap. A hideg hónapokban is szerencsés, ha van az oviban még egy sapka.

·         Esőruha (esőnadrág+esőkabát vagy hosszú, bő, a kabátra is rávehető esőkabát)

·         Gumicsizma

·         Kefe, fésű (ez leginkább a lányokra vonatkozik)

·         Fogmosó készlet (pohár+kefe)

Az alvósoknak

·         60x140 cm-es matracra való gumis lepedő (a legjobb a matraccal megegyező méretű lepedő, amelyiknek a négy sarkát gumiszalag fogja a matrachoz, de jó a másik fajta is)

·         Párna és takaró a hozzávaló huzattal.

·         Az ágyruha tárolásához, vagy egy vászonzsákot kérünk, vagy egy nagy párnahuzatot.

Könyvajánló

Kim John Payne: Egyszerűbb gyermekkor

Kim John Payne: Melegszívű fegyelmezés

Kim John Payne: Magunkat neveljük

Maria Glöckler: A nagy gyermek-kalauz

Vekerdy Tamás könyvei

Rudolf Steiner: Szabadságra nevelés

Waldorf-pedagógia ismertető családoknak

Elizabeth Plattner: A nevelés mindennapi művészete