XV. Lajos király idejében, Franciaországból induló stílus, a rokokó. Nevét egy kagylófajtáról kapta, amelynek képe nagyon sok korabeli bútort díszített. Díszítőstílus ami a kényelmet, fényűzést szolgálta.
Mai szemmel tekintve a bútortestek alapformái a lehető legívesebbek, a díszítő motívumok a legbonyolultabbak, még a színek is a leghivalkodóbbak a rokokó bútorokon.
A barokk nyakatekert okoskodása* a rokokóban igazán kiteljesedik, miközben játékossággal, könnyedséggel kiegészül. a barokk szigorú szimmetriáját oldja. A kényelmet, ahogy a megjelenést szem előtt tartva rokokó ülőbútorok az elsők, amelyek külön készültek női, férfi változatban, a bútorokat szinte az emberi testhez igazította. Ugyanazon célt szolgálnak barokk és rokokó bútorokon is a rendkívül díszes, sok esetben aranyozott faragások, tulajdonosaik státuszát reprezentálják, különbség, a rokokóban többlet, a kényelem hangsúlya.
képre kattint, nagyobb, hd felbontású kép
Itáliai rokokó stílusú konzolasztal
Bronz bútordísz
Diófából faragott bútorláb
Festett velencei asztal (1700- as évek, második fele)
Íves, faragott rokokó széklábak
XV. Lajos király kori asztalok
Kanapé, korabeli mintás kárpit
Jellemző rokokó stílusú fafaragás
Aranyozott fafaragás, díszes tükör
Konzolasztalok Svédországból (1770)
*A barokk szó olasz nyelvből szó szerinti fordítása nyakatekert okoskodást jelent, maga a barokk fogalom a klasszicizmus éveiben született, a korábbi korstílus gúnyneveként.
Korstílusok, időrendben
Művészeti stílusok, irányzatok időrendben