Peteveték átjárhatósági vizsgálat – HyCoSy – HysteroContrastSonography
Spontán terhesség létrejöttéhez elengedhetetlen legalább egyik petevezető átjárhatósága, mely lehetőséget biztosít a petesejt és a hímivarsejt találkozására. Meddőség esetén felmerülhet a petevezetők lezártsága melynek egyik vizsgálati módszere az ultrahangos átjárhatósági vizsgálat.
A vizsgálat lényege, hogy a méh űrterébe ultrahangos kontrasztanyagot juttatunk egy vékony katéter segítségével és hüvelyi ultrahanggal figyeljük, hogy a kontrasztanyag a méh űrteréből kiáramlik-e a petevezetők felé illetve megjelenik-e a hasüregben. Ezzel a vizsgálattal 95-97 % biztonsággal lehet nyilatkozni a petevezetők átjárhatóságáról. A beavatkozás elvégezhetősége a menses lezajlását követően ( vérzés már ne legyen ) a tüszőrepedésig terjedő időszakig tart . A vizsgálat ambulanter történik.
A vizsgálat menete: A beavatkozást nőgyógyászati vizsgálóasztalon végezzük. Hüvelyi feltárást követően a méhszájat látótérbe hozzuk, majd a hüvely fertőtlenítése következik. Ezt követően egy un. 8-s Foley katétert vezetünk be a méhszájon keresztül a méhűrbe, majd a katéter végén lévő ballonrészt sóoldattal feltöltjük. Ez a méhűrnek kisebb tágulását okozza, mely menstruációszerű görcsöt eredményezhet. Ezt követően a feltáró eszköz eltávolítása után felvezetjük a hüvelyi ultrahangot. Ultrahanggal ellenőrizzük a kismedencei statust, meghatározzuk a katéter helyét. Asszisztencia közreműködésével befecskendezzük a kontrasztanyagot. Kontrasztanyagként élettani sóoldat és cukoroldat keverékét használjuk, melyet felrázva az oldat mikrobuborékossá válik így ultrahanggal kontrasztos képet kapunk. A kontrasztmedium kirajzolja a méhűrt ill. áramlása vagy annak hiánya megítélhetővé teszi a petevezetők átjárhatóságát. A kontrasztanyag befecskendezése után a folyadék láthatóvá válik a méh mögötti hasüregrészben, ami szintén az átjárhatóság bizonyítékaként értékelhető. A vizsgálat a katéter ballonrészének leengedésével és a katéter eltávolításával ér véget. A vizsgálat után kevés véres-vizes jellegű visszafolyás a vizsgálat velejárója. Átjárható kürt esetén a kevés hasi folyadék az esetek döntő többségében kisebb, átmeneti alhasi diszkomfort érzést eredményez, mely általában néhány órán belül elmúlik. Sajnos előfordul, hogy a petevezetők nem, vagy igen nehezen átjárhatók és ilyen esetben a méh űrtere a kontrasztanyag befecskendezésére csak nagy fokban kitágul, ami görcsöket eredményezhet. Ilyenkor a vizsgálatot befejezzük. Ritkán előfordul, hogy a méhszáj szűkülete, a méhüreg deformitása miatt a katétert nem sikerül felvezetni, ilyenkor a vizsgálat elvégzése más módszerrel javasolt. Az egész vizsgálat kb. tíz percet vesz igénybe.
Kontraindikációk: A vizsgálat ellenjavallata kismedencei gyulladás, méhvérzés, hüvelygyulladás
Szövődmények: A vizsgálattal előforduló alhasi görcsök, diszkomfort érzés nem tekinthető szövőménynek. A beavatkozás kapcsán sérülés, vérzés nem fordul elő. Nagyon ritkán előfordulhat gyulladásos reakció, melynek a kockázata alacsony – a saját beteganyagban ~ 600 páciensre számítva egy eset – de nem lehet nem figyelembe venni. Mivel a kontrasztanyag kívülről kerül a hasüregbe, bármilyen gyulladásos jel – hőemelkedés, láz, haspuffadás, nem szűnő alhasi-hasi fájdalom, hányiger-hányás , rossz közérzet mindenképpen orvosi konzultációt igényel.
Kriokauterizáció , fagyasztásos méhszáj műtét :
A méhszájon lévő "méhszájsebek" kezelésére szolgáló beavatkozás. A méhszájseb egy jóindulatú méhszáj elváltozás, mely a méhnyak másfajta hámborítását jelenti. Rosszindulatúságra utaló jelek nincsenek. A beavatkozás kapcsán a méhszáj felszíne egy ~mínusz 130 fokos eszközzel lesz lefagyasztva. Ennek hatására a fagyasztott rész elhal és az elhalt terület újra fog majd hámosodni, nagy valószínűséggel a méhnyakat eredetileg is borító lapos hámmal. Így megszűnik a méhszájsebből eredő két fő tünet, a bő nyákos váladékozás és az un. kontakt vérzés. A beavatkozás kb. 3-5 percig tart, fájdalommal nem jár. Említendő szövődménye a kriokauterizációnak nincs. A beavatkozás tervezhető, általában a menstruáció lezajlása utáni időszakban célszerű végezni. Javasolt a következő vérzésig a nemi élettől tartózkodni.
Endometrium aspiráció - méhnyálkahártya mintavétel :
Rendellenes vérzés, ultrahanggal kóros méhnyálkahártya esetén indokolt a méhnyálkahártya szövettani vizsgálata. Ennek kapcsán diagnosztizálható az elváltozás ill. tünet oka, mely meghatározó a további kezelést illetően. A beavatkozás lényege, hogy egy vékony, mandrinnal ellátott katétert vezetünk a méhnyakon keresztül a méhűrbe, majd a katéterben létesített vákummal a méhnyálkahártyáról szövettani mintára alkalmas területet szívunk le. A beavatkozás kisebb alhasi görccsel jár, nem szükséges hozzá érzéstelenítés, ambulanter elvégezhető. Nincs szükség hozzá altatásra, kórházi bentfekvésre. A nyert vizsgálati anyag szövettani feldolgozása, diagnózis adása kb. két hetet vesz igénybe.
Nővédelmi szűrés – rákszűrés
A vizsgálat célja, hogy a nőgyógyászati kóros elváltozásokat kiszűrje, megteremtve a lehetőséget az időben történő kezeléshez. A vizsgálat három részből áll.
Először hüvelyi feltárással a hüvely ill. a méhnyak látótérbe kerül, majd a méhnyak felszínéről mintavevő eszközzel felszíni sejteket nyerünk, melyet üveglemezre un. tárgylemezre rögzítünk. Ezt nevezzük kenet vizsgálatnak. Ezt a kenetet speciális festést követően vizsgálja a citológus. A kenet értékelésénél a citológus kitér a méhnyakról nyert sejtek tulajdonságaira ill. a hüvelyflóra jellegzetességére.
Kóros kenetvizsgálati eredmény esetén HPV ( Humán Papilloma Vírus ) vizsgálata mindenképpen indokolt.
A cytológiai vizsgálat a HPV kimutatására nem alkalmas, a fertőzöttségnek csak gyanúját képes felvetni. Ennek az a jelentősége, hogy a méhnyak daganatok 99%-át a HPV vírus bizonyos, un. magas kockázatú típusai okozzák. A kenetvétellel együtt van lehetőség a HPV vírus kimutatására is. Ezt külön laboratórium vizsgálja önálló díjszabással. Az onkocitológiai vizsgálat HPV vizsgálattal azt teszi lehetővé, hogy az évenként javasolt szűrő vizsgálatot panaszmentes esetben akár két-három évre is lehet ritkítani.
A vizsgálat következő eleme a bimanuális vizsgálat, mely a kismedence áttapintását jelenti, a hüvely, a méh, a petefészek régió kóros folyamatainak a felismerésére.
Utoljára jön a kismedence hüvelyi ultrahangos vizsgálata. Ezzel közelebbről látótérbe hozhatók a kismedencei szervek, olyan eltérések is felismerhetők, melyek tapintásos vizsgálattal vagy hasi ultrahangon nem adnak eltérést.