Magyar barokk bútorok
Az Olaszországból induló barokk először csak az ország nyugati felét érhette el, ekkor még biztos határt jelentettek a török hódoltsági területek határai. Elsősorban olasz és osztrák mesteremberek közvetítésével kerülhettek a főpapok, főurak kastélyaiba a stílusnak megfelelő bútorok.
Politikai függőségünk miatt, földrajzi közelségünk miatt formai világukban, díszítő motívumaiban is legközelebb állnak barokk bútoraink a bécsi mintákhoz. Érdekesség, hogy keleti irányból érkező kultúrák motívumvilága a történelmi magyar bútorokon nem jelentek meg, vagy teljesen elvesztek, bútoraink formai alakulására döntően nyugatról indult szellemi áramlatok, stílusok, divatok hatottak.
A feudális rendszer teremtett létalapot a barokk stílus magyarországi elterjedésének, ugyanis a rendkívül díszes, ívekben gazdag bútorok korukban csak rendkívül sok időráfordítással készülhettek el, ezért ezeket a bútorokat korukban csak a nagybirtok urai vagy az egyház nagy hatalmú képviselői engedhették meg maguknak. A kor földműveseinek otthonában egyszerűbb ácsolt jellegű bútordarabok voltak, legfeljebb a barokk vonalakat egyes részleteiben utánzó darabok.
A kor asztalos mesterei a bútorok készítéséhez Magyarországon elsősorban tölgyfát, kőrist használtak, kerti diót, szil, gyümölcsfák sokszor intarziák anyagát adták.
Korai magyar barokk szekrényekre jellemző, hogy a felületeket a díszítő faragásokkal együtt ugyanazon tömör fa deszkákból készítették, a deszkákba belefaragták a díszítéseket, ezek a homorú faragások adják a *szúrt barokk legjellemzőbb vonását. A Franciaországból induló furnérozási, ragasztási technikák magyar bútorok csak később, a copf stílusú bútorokon jelennek meg általánosan. A minták, motívumok csak kevés magyar sajátossággal bírtak, elsősorban bécsi ízlést követtek.
A historizmus korában, a XIX. században a neobarokkban a barokk újjászületik, a kényelem igényével kiegészül. Az időközben fejlődő gyártástechnológiák könnyebben elérhetővé tették a bútorokat a polgársággal kiegészült megrendelők körében. Magyarországon az ötvenes évek végéig készültek kis műhelyekben barokk *stílbútorok. Mára a funkció felértékelődött annyira, hogy a racionális, könnyen gyártható olcsó termékek a bonyolult, csak fáradtságos munkával készíthető bútorokat kiszorították, a hazánkban felmerülő kevés igényhez kínálatot csak olasz, francia üzemek által gyártott reprodukciók biztosítanak, esetleg restaurált antik bútorok.
képre kattint, nagyobb, hd felbontású kép
Szúrt barokk antik bútor
Barokk stílust reprezentáló Gödöllőn a Grassalkovich kastély
Íves bútortest, intarziával díszített felületek
Komód, antik bútor a XVIII. századból
Eredeti barokk láda
Női szalon, neobarokk bútorok bécsi mintára a XIX. századból
Templomi padsor
Átalakított neobarokk bútor
Szúrtbarokk szekrény
Barokk stílbútor
*Szúrt barokk: a ragasztási technikák terjedésével az antik bútorok faragásait domború mintáit külön sablon után elkészítették, majd a bútortestre ragasztották. Területenként különböző időben, de mindenhol áttértek az asztalosok ezekre a technikákra. Technológiai utalás a szúrt barokk, ugyanis ekkor nem a felületből kidomborodó, könnyen felragasztható faragások, hanem a felületbe vésték a díszítéseket.
*A stílbútorok nem bútorstílust jelölnek, hanem azon bútorok megnevezése, amelyek korábbi bútorstílusok másolatai, többé- kevésbé hű reprodukciói.
Korstílusok, időrendben
Barokk stílusú antik bútorok Klasszicista bútorok
Földrajzi megkülönböztetések szerint
Magyar