Akác fa jellemzői

     Fehér akác (Robinia pseudoacacia)

        Rendszertana:        Ország:               Növény

                                        Törzs:                 Zárvatermők

                                        Osztály:               Kétszikűek

                                        Rend:                  Hüvelyesek

                                        Család:               Pillangósvirágúak

                                        Nemzetség:         Robinia

                                        Faj:                    Robinia pseudoacacia

        Megjelenése:    Átlagosan 30-40 méterre növő fa, törzse térgörbe erdei telepítés esetén egyenes, mérgező kérge szürkésbarna, hálózatosan repedezett. Pillangós virágai levélhónalji, csüngő fürtökben nyílnak, fehérek, tokjuk zöldessárga. Termése vörösesbarna hüvely, mérgező, magjai vese alakúak.

        Jellemzői:           Hosszú életű mégis gyorsan növő fa (Magyarországon az akácerdők többségét 30 éves korukban már kivágják). Lombfakadás után, május második felében virágzik, termése októberben érik. Meleg igényes fa, fagyérzékeny. Fényigényes és szárazságtűrő. Szereti a nitrogénben gazdag, semleges kémhatású talajokat. Aránylag agresszív növekedésével kitűnik.

Az akácra jellemző görbe növekedése

        Élőhely:              Észak Amerikában őshonos, onnan 1620 körül hozta Európába Jean Robin francia botanikus. Magyarországon 1710-ben ültették először Erdődi gróf pozsonyi kertjében. Az alföldi fásítás legfontosabb növénye lett. Az 1800-as évek második felében a nagy akácfaerdők telepítése gyökeresen megváltoztatta az addig fátlan, puszta Alföld képét. Jelenleg telepítését nem támogatják hazánkban így kívánják visszaszorítani a hazánkban őshonos fajokkal szemben gazdaságilag vitathatatlan érdemeire való tekintet nélkül.

        Érdekes:             Gyökerén nitrogéngyűjtő baktériumok élnek. Nehéz, (nyersen900-950kg/köbméter), kemény, tartós fája van. Hazai fafajok közt a legtartósabb. Jó mézelő. Virágának főzete köhögéscsillapító, palacsintatésztában kirántva porcukorral megszórva különleges csemege. Kérge jelentős gyógyszeralapanyag ami a lovak számára mérgező.

40 - 50 éves, szabadban tárolt akác oszlopok

        Fizikai tulajdonságok:            - Sűrűsége szárazon (6 - 12 % nedvességtartalom) 600 - 800 kg/m3, lég szárazon (12 - 18 % nedvességtartalom) 650 - 850 kg/m3, élőnedvesen 800 - 900 kg/m3. A frissen kitermelt akácfa mindössze 35-45% nettó nedvességet tartalmaz, ezért frissen vágva is jól ég. Az akácfa rosttelítettségi pontját különböző vizsgálatok során 21,8-22,5% nettó nedvességtartalomban határozták meg.

- rostirányú zsugorodása: 0,1 %

- húrirányú zsugorodása: 5,4 - 7,2 %

- sugárirányú zsugorodása: 3.2 - 4.,6 %

- térfogati zsugorodása: 11,4 - 12,2 %

- pórustérfogata: 52 %

Az akác esetében igen kedvezőnek ítélhető a húr- és sugárirányú jellemzők hányadosa (a zsugorodási anizotrópia). Ezzel szemben meg kell jegyezni, hogy az akácfában igen jelentős belső feszültségek vannak. Ez kapcsolatban áll a fafaj gyors növekedésével, az évgyűrűszerkezet rendkívüli inhomogenitásával, a nagy juvenilis fa részaránnyal és a gyakori külpontos bél elhelyezkedéssel. E belső feszültségek gyakran okozói a különböző alakváltozásoknak, repedéseknek.

Akác rönk keresztmetszete

        Hőtechnikai tulajdonságok:  Nagy sűrűsége miatt az akácfa viszonylag nehezen gyullad. A gyulladáshoz szükséges minimális hősugárzási intenzitás 2,6 W/cm2. A tartószerkezetek tűzállósági méretezésekor a fenyőkre 1,0, a nyárakra 1,3, az akácra igen kedvező 0,5 mm/min. beégési sebességet ajánlatos figyelembe venni. Ha 700 kg/m3 sűrűséggel számolunk (kéreggel együtt), akkor az akác tűzifa térfogatra vetített fűtőértéke: 12 633 MJ/m3 . A fentiekből adódóan 2,5 t (vagy 3,5 m3) 12% nedvességtartalmú (légszáraz) akác tűzifával 1 t tüzelőolaj helyettesíthető. Az akác tűzifát elegendő egy évig tárolni - az alacsony kezdő nedvesség miatt - és szakszerű tárolás esetén gomba- és rovarkárosítások nem jelentkeznek.

        Mechanikai tulajdonságok:   A Közép-Európában termesztett fafajok közül az akác rendelkezik a legkiemelkedőbb szilárdsági és rugalmassági jellemzőkkel. Az akácfa rostokkal párhuzamos jellemzői az alábbiak (MPa): Hajlítószilárdság (MPa) 103 - 136 -169, hajlító rug. modulusz (MPa) 9000 - 11300 - 13600. Nyomószilárdság (MPa) rostokkal párhuzamosan 62 - 72 - 81, rostra merőlegesen 18,5. Húzószilárdság (MPa) 166,8. Nyírószilárdság (húrirányú) (MPa) 11 - 13 - 16. Ütő-hajlító szilárdság(J/cm2) 12 - 14 - 18. Keménység (Brinell), MPa bütü irányban 67 - 78 - 88, oldal irányban 28. Hasító szilárdság, MPa húr irányban 0,6 - 1,1, sugár irányban 1,12. A különböző fafajokra jellemző kopási értékeket általában a bükkhöz szokták viszonyítani. Így a fontosabb fafajok sorrendje: akác 0,37; bükk 1,00; kőris 1,53; tölgy 1,56. Tehát az akácfa kopásállósága egyedülálló az európai fafajok közül!

Akác fa parketta

        Kémiai tulajdonságok:           Az akác fatest elemi összetétele % C 49,2; H 5,91; O + (N) 43,1; hamualkotók 0,79 (a nitrogén becsült mennyisége 0,2-0,3%). Vizsgálataink szerint az akác kérge igen gazdag ásványi anyagokban, mivel hamutartalma 4,76%,a szíjácsnál 0,98%, a gesztnél 0,26% hamutartalmat mértünk. Ha figyelembe vesszük az akác törzs nagy kéreg részarányát (20-25%), akkor megállapítható, hogy a tüzifa égetésekor 80-85% hamu a kéregből keletkezik. Az akácfa sejtfalát alkotó vegyületek: az akác fatestben mintegy 40-50% cellulóz, 15-22% hemicellulóz és 25-30% lignin található. Az akác járulékos anyagai között jelentősek a csersavak. Ezek mennyisége: akác (kéreg) 3-6%, (fatest) 2-4%; tölgy (kéreg) 5-10%, (fatest) 3-7%. A csersav mellett az akácfa nagy tartósságában jelentős szerepe van a dihidrorobinetinnek. Az akácfa gesztjében 2-5% mennyiségben figyelhető meg. E járulékos anyagnak köszönheti az akác a jellegzetes zöldessárgás-barnás színét is. Elsősorban a bélsugarakban, de esetenként az edényekben is megfigyelhetők kristályos lerakódások (kalcium-karbonát, kalcium-oxalát). Ezek erősen hozzájárulnak az akácfa szerszám éltompító hatásához.

        Megmunkálási sajátosságok: A fűrészipari alapanyag viszonylag kicsi átmérője (átlag 23-24 cm) miatt a fatestben igen kicsi a göcsmentes zóna. A nagyméretű göcsök közötti távolság 60-70 cm, és igen gyakoriak a korhadt göcsök is. E probléma miatt az akácból 1 m-nél hosszabb, teljesen göcsmentes termékek nehezen termelhetők! Az akácfa nagy keménysége és szilárdsági jellemzői miatt nehezen fűrészelhető, a tölgyhöz viszonyítva a fűrészelési ellenállás (teljesítmény szükséglet) 20-30%-al nagyobb, hasonló mértékben fokozódik a faanyag éltompító hatása is.

A rönktéri tárolásnál az akácfa különleges védelmet (pl: permetezés) nem igényel.A gőzzel lágyított fa jól hajlítható bútorépítés céljára.

        Az akácfa megfelelő minőségben ragasztható. A ragasztási paraméterek megtervezésekor azonban feltétlenül figyelembe kell venni az akác fafaji sajátosságait (pl pórusok tömítettsége).

        Festéséhez olyan lazúrokat, faolajokat javasolok, amik képesek az amúgy rendkívül tömör szerkezetébe beivódni, így nem kell azzal a kellemetlenséggel számolni, hogy a festék lepattogzik felszínéről. Hazai fafajok között az akác festéséhez szükséges a legkisebb mennyiségű kezelőanyag. Az akác faanyagok elsősorban kültérre kerülnek, az UV sugárzás, a csapadék, a hőmérséklet változása. Közel húsz éve festek akác fát és sok kedvezőtlen tapasztalatot szereztem a kereskedelmi forgalomban kapható festékekkel kapcsolatban:

  -  a legtöbb lazúr fenyő fára tervezett, az akác szíjácsa képes csak a festék nagyobb mennyiségű felvételére

  -  vastaglazúrok pigmentálódnak, nehéz a felvitelük

  -  vékony lazúrok elporlanak, egyszerűen az eső lemossa őket

  -  a környezetkímélő, víz bázisú termékek még kevésbé hatolnak a fa szerkezetébe, sokkal könnyebben tönkreteszi őket a napsugárzás, nedvesség

Több festék kipróbálása után olyanokkal dolgozok csak tovább, amikről kedvezőtlen visszajelzést még nem kaptam, a lazúrok közül csak világosbarnát használok, ami bizonyos védelmet nyújt az akácnak de lényegében nem a festék határozza meg a fa élettartamát, hanem maga az akác faanyag. Ennek a világosbarna vékony lazúrnak a színe éppen olyan, mint amilyenre egy- két éven belül az akác öregszik, érik, fel nem pattogzódik, amennyiben nem kezeljük tovább a fát nem lesznek feltűnő hiányosságai a festésnek, amennyiben évente kezelni szeretnénk újra, nagyon könnyen tehetjük, mert az új réteg alatt homogén felületet mutat a régi festés.

A színes akác termékek festéséhez kültéri faolajat javaslok, ami felszívódása a legkönnyebb, ezért tovább is védi a fát. Felvitelét kézi polírozással oldjuk meg, így a festékanyag megfolyása elkerülhető, könnyen kezelhető egy- két év múlva is, amikor ismét szeretnénk óvni a fát és frissíteni színét. 

Ritkán, de előfordul, hogy valamilyen akác termék gyártása során olyan műszaki leíráshoz kell ragaszkodnunk, ahol a kezelőanyag típusát előírják, így folyamatosan tájékozódom az újabb festékekről is, de csak pár év elteltével, miután kedvezőtlen tapasztalatot velük kapcsolatban nem szereztem merem az akác fára ajánlani.

        Akác fa termékek értékesítése: Rádli Judit, +36 30 532 74 89