Tisztelet-koszorú
Koszorúzás Petrik Géza sírjánál a Farkasréti temetőben 2005. október 27-én
A Bibliográfiai Szekció vezetősége 2005. október 27-én koszorúzást tartott a Farkasréti temetőben a 160 éve született és 80 éve elhunyt Petrik Géza helyrehozott sírjánál. A posztumusz Magyar Örökség Díjával kitüntetett bibliográfus emlékét Kégli Ferenc idézte fel:
Tisztelt Emlékező Gyülekezet!
Petrik Géza 160 éve, 1845. október 3-án született a Pozsony vármegyei Alsószeliben. Sopronban járt iskolába, ott kezdte tanulóként könyvkereskedői pályafutását. 19 évesen Pesten lett könyvkereskedő segéd, később önálló könyvkereskedőként, kiadóként, majd antikváriusként működött. Az utókor elsősorban bibliográfiai munkásságáért tiszteli. Betegágyán is még könyvészetének utolsó ciklusán dolgozva, életének 80. évében, 1925. augusztus 27-én hunyt el. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Könyv- és Könyvtártörténeti Bizottsága indította el azt a mozgalmat, amelynek eredményeként 1989 nyarán került sor itt, a Farkasréti temető 1/D parcellájában, az első sor 32/33-as számú sírjánál Petrik Géza újonnan felállított síremlékének ünnepélyes felavatására. Akkor, a könyvtáros-egyesület részéről Borsa Gedeon mondotta Petrikről: "Ő volt az, aki időrendben folytatta Szabó Károly munkáját a retrospektív magyar nemzeti bibliográfia terén. Egyetlen évtizedtől eltekintve 1712-től 1910-zel bezárólag kereken kétszáz évnek csupán százezrekben mérhető tételszámú hazai nyomdatermését tárta fel."
1989 óta több alkalommal is megemlékeztünk a magyar bibliográfia e jeles alakjáról. Születésének 150. évfordulóján, az OSZK-ban megtartott tudományos emlékülést követően, Somkuti Gabriella emlékezett meg - itt a sírnál - Petrik szellemi teljesítményének nagyságáról. Két évvel ezelőtt, 2003 márciusában, a Magyar Szellem Láthatatlan Múzeumának létrehozásán munkálkodó kuratórium nyilvánította ki ünnepélyesen, hogy Petrik Géza magyar nemzeti bibliográfiát megalapozó tevékenysége "Magyar Örökség".
Amikor arra készültem, hogy a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Bibliográfiai Szekciójának nevében tartsak ma megemlékezést a sírnál, azt tapasztaltam, hogy semmi olyat nem tudnék mondani, amit eddig nem mondtunk volna már el a korábbi megemlékezések alapján. Belenézve azonban Petrik könyvészeteinek CD-ROM kiadásába, azt vettem észre, hogy a 19. században létezett egy olyan, egy-két-leveles terjedelmű verses műfaj, amelyben az utódok tisztelegtek jeles elődeik, érdemeiről "Emlék-koszorú", "Érdem-koszorú", vagy "Tisztelet-koszorú" címmel. Úgy gondoltam, hogy Petrik Géza is megérdemel a könyvtáros-egyesület Bibliográfiai Szekciójától egy hasonló verskoszorút, amit most tiszteletadásunk jeléül elmondok.
Tisztelet-koszorú Petrik Géza sírjára
Körbeálljuk sírod: bibliográfusok,Tisztelgő kollégák, régikönyv-árusok.Százhatvan az éve, hogy Te megszülettél,S mindannyian tudjuk: jeles ember lettél.
Ugye emlékszel ránk? Voltunk itt már Nálad,Megígértük akkor: folytatjuk munkádat.Kézbevettük újra, nem hagytuk elmállni,Elkezdtük szövegét digitalizálni.
Bevittük, "tag"-eltük, és magasabb fokonMegjelentél ismét: most már CD-ROM-on.Te lettél forrása további munkánknak,Alapja a nemzet adatbázisának.
Te írtad le, amit program majd beemel,Formátuma lesz vagy HUNMARC, vagy XML.Igaz, most kezdtük csak, messze még a vége,Legyél mindnyájunknak örök példaképe.
Ősszel, Farkasréten, így köszöntünk Téged,Ápolva a sírod, méltatva emléked.Letesszük - feledve mindennapok búját -Bibliográfusok szerény koszorúját.
A kép forrása: Petrik-emlékkötet. Szerk. Nagy Anikó.
Kiadja az Országos Széchényi Könyvtár. Budapest, 1996.
Eredeti hely: MKE Bibliográfiai Szekció [Megtekintés: 2011-10-01]
