Ember a digitális sodrásban – Ki irányít kit? - Dr. Ládonyi Zsuzsanna egyetemi docens, Veszprémi Érseki Főiskola Szociális Tanulmányok Tanszék
Nyitó előadásomban arra teszek kísérletet, hogy néhány szempont mentén mélyebben megértsük digitális korunk hatásait és kihívásait. Az elmúlt évtizedekben a technológiai fejlődés drámai ütemben gyorsult fel, és életünk szinte minden területére kihat: a nyelvhasználatra, a vizualitásra, az emberi kapcsolatokra és még számtalan más dimenzióra, mint pl. a szociális segítségnyújtásra.
Miközben a digitális forradalom kétségtelen előnyöket kínál, árnyoldalai sem hagyhatók figyelmen kívül. Hogyan változtatja meg gondolkodásunkat, és mennyire vagyunk valóban irányítói ennek a folyamatnak? Az előadás végén Hegel gondolatai mentén reflektálok az ember és gép kapcsolatának mélyebb rétegeire, újabb kérdéseket felvetve arról, merre tartunk ebben az egyre gyorsuló világban. Fontos kérdés továbbá, hogy tud-e a szociális szakma reflektálni a társadalmi változásokra, mennyire tud felkészülni a kihívásokra és élni a digitalizáció nyújtotta lehetőségekkel.
Digitális szociálpedagógia - múlt, jelen, jövő - Dr. Varga István (PTE KPVK Szociális Tanulmányok Tanszék)
Műhelymunka - Dr. Tóth Anikó Panna adjunktus, Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar, Szociális és Társadalomtudományi Intézet, Társadalomtudományi és Szociális Munka Tanszék és Dr. habil Szoboszlai Katalin a Szociális Szakmai Szövetség elnöke, a DE-ETK docense
Napjainkban a szociális munkások számára egyre fontosabbá válik, hogy megfelelően alkalmazzák az információs és kommunikációs technológiákat a munkájuk során. Gyakran közvetlen kapcsolatban állnak klienseikkel, miközben saját munkahelyi környezetükben is számos, digitális eszközökhöz kapcsolódó kihívással szembesülhetnek. Hogyan érdemes használni az IKT eszközöket? Milyen etikai dilemmák és kihívások merülnek fel a közösségi médiában való jelenlét kapcsán? Milyen hatással van mindez a segítő kapcsolat minőségére és a kliensek bizalmára? A programon ezekre a kérdésekre keressük a választ és közösen szeretnénk reflektálni a munkahelyi digitális technológiák, különösen az okoseszközök és a közösségi média használatának veszélyeire, mint például a cyberbullying és az online térben megjelenő konfliktusok. Röviden bemutatjuk továbbá a Szociális Szakmai Szövetség által végzett munkahelyi biztonsággal kapcsolatos kutatás eredményeit is, amely többek közt a digitális veszélyeket és azok következményeit vizsgálta, valamint praktikus megoldásokat és megelőzési stratégiákat is javasolunk.
Csatlakozzon műhelybeszélgetésünkhöz, ahol közösen átgondoljuk a digitális technológiák alkalmazásának etikai, szakmai és gyakorlati aspektusait! Legyünk tudatosak a lehetőségek és veszélyek terén, és osszuk meg egymással tapasztalatainkat!
Digitalizáció a szociális szakemberek oktatásában, képzésében, továbbképzésében: Hogyan (kellene) használnunk az IKT eszközöket és közösségi médiát a szociális szakemberek oktatásában, képzésében, továbbképzésében? - Műhelybeszélgetés
Dr. Varga István, PTE KPVK és Prof. Dr. Nagy Janka Teodóra PTE KPVK. Felkért hozzászóló: Dr. Egervári Ágnes, Boldog Gizella Otthon Biatorbágy és Radnai Rita, Boldog Gizella Otthon Biatorbágy és Magvas Mária Szociális Tanulmányok Tanszék mesteroktató
A COVID-19 járvány következményeként a digitális oktatás rengeteg megoldandó kihívás elé állította a szociális felsőoktatás oktatóit, tereptanárait és a hallgatóit. A digitális oktatás napjainkra már valóság, de van-e készség és tudásbeli szakadék az oktatók és a hallgatók között? Lehet-e mindent digitálisan oktatni (és utána az ismereteket számonkérni)? A szociális szakmákban kiemelt fontosságú gyakorlatok esetében mit és hogyan (nem) lehet. Megoldás-e a virtuális valóság, a kibertérben való szimuláció? Hogyan hat mindez az oktató-hallgató viszonyra? Mi a helyzet a továbbképzésekkel? Hagyományos és/vagy online módon történjenek?
Kulcsszavak: oktatás, digitális oktatás, gyakorlat, szimuláció
Gyermekvédelem és digitalizáció - Horváthné Kecskés Diána szociális munkás/családkonzulens Veszprémi Családsegítő és Gyermekjóléti Integrált Intézmény vezetője
A digitalizáció számos hivatás arculatát átformálta és folyamatosan formálja. A gyermekvédelem is más már ma, mint pl. a gyermekvédelmi törvény megszületésekor 1997-ben. A gyermekvédelmi dolgozók mindennapjait a digitális adminisztráció sok esetben nehezíti, máskor könnyíti. A gyermekvédelem valódi kihívása azonban felismerni/kiismerni a digitalizációt mint új típusú hatást a gyermekek fejlődésére. A gyermekvédelmi dolgozók fő irányelve a Gyermekvédelmi törvény (1997.évi XXXI.) rendelkezése alapján a veszélyeztetettség felismerése, megelőzése, megszűntetése. A veszélyeztetettség olyan – a gyermek vagy más személy által tanúsított – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. A szekció előadás során néhány gyakorlati munkából származó tapasztalat kapcsán gyermekvédelmi dilemmákat fogalmazok meg, mely elsősorban a fenti fogalom megfeleltethetőségéből fakad. Szó lesz a számomra legnagyobb dilemmát okozó 3 kérdésről: a gyermekvédelmi szociális munkát hogyan befolyásolja a mi hozzáállásunk a digitalizációhoz? - hogyan tudunk közel kerülni egy nem valódi térben tartózkodó gyermekhez? - gyermekek sérelmére elkövetett bűnök miért nem tekinthetőek bűncselekménynek?
Kulcsszavak: gyermekvédelem, digitalizáció, veszélyeztetettség, szakmai identitás
Esetbemutatás az internet árnyoldaláról - Cserép Csongor tanácsadó szakpszichológus, a Veszprémi Érseki Főiskola Szociális Munka Tanszékének adjunktusa. A Perenniális Pszichológiai Műhely alapítója, mely 2014 óta foglalkozik pszichológiai szaktanácsadással. A Magyar Görögkatolikus Egyház felolvasója.
Az esettanulmány a 17-25 éves fiatalok digitális szokásait vizsgálja egy tanácsadó szakpszichológiai praxis esetein keresztül. Megállapítja, hogy az esetek a napi átlagos képernyőideje 8 óra, bemutatja ennek negatív hatásait. Feltárja, hogy a túlzott digitális eszközhasználat kognitív és érzelmi problémákat okozott, mint például figyelemhiány, impulzivitás és szorongás, valamint a „popcorn-brain” effektus. Az online kommunikáció előtérbe kerülése felszínesebbé teheti az érzelmi kapcsolatokat.
Az esettanulmány konklúziója, hogy fontos tudatosítani a fiatalokban a digitális eszközök káros hatásait, és pszichológiai tanácsadással segíteni őket egészségesebb digitális szokások kialakításában. Az eredmények iránymutatást nyújtanak pedagógusoknak és szülőknek is. A tanácsadás minden esetben sikeresen csökkentette a képernyőidőt és a káros hatásokat, a használt eszközök is bemutatásra kerülnek.
Kulcsszavak: túlzott digitális eszközhasználat, kognitív és affektív problémák, popcorn-brain, alvászavarok
Fiatalok a digitális térben – Részvétel alapú ifjúsági mobilapplikáció fejlesztése Veszprémben - Fekete Ákos, Digitális Tudásközpont vezető oktató
A fiatalok digitális jelenléte egyre meghatározóbb, így az ifjúsági munka jövője az online és offline lehetőségek ötvözésében rejlik. A NextGen program célja innovatív eszközökkel támogatni a fiatalok aktív részvételét, ennek egyik eszköze egy célzott mobilapplikáció.
Fejlesztési projektünk egy veszprémi ifjúsági alkalmazás létrehozására irányul, amely közösségi, információs és szórakoztató funkciókat kínál, valamint mesterséges intelligenciával támogatja a helyi ifjúsági szervezetek integrációját. A fejlesztés során a célcsoport aktív bevonásával, közel 150 fő részvételével alakítottuk ki az igényeknek megfelelő funkciókat.
Az előadás bemutatja a fejlesztési folyamat főbb lépéseit és a bevonás tapasztalatait. Hipotézisünk szerint ez a modell nemcsak a technológiai innováció sikerességét növeli, hanem az ifjúsági részvételt és közösségi kohéziót is erősíti.
Kulcsszavak: mobilapplikáció, részvételi tervezés, online részvétel
NextGen YouthWork Újgenerációs ifjúsági munka URBACT nemzetközi projekt - Knauer Anna, Veszprém MJV Polgármesteri Hivatala projektkoordinátor
A digitalizáció térhódításával a fiatalok egyre több időt töltenek online, és egyre kevesebbet a fizikai közösségi terekben, például ifjúsági központokban. Az ifjúsági munka ott kezdődik, ahol a fiatalok vannak; ezért az ifjúságsegítőknek el kell sajátítaniuk a kulcsfontosságú (közösségi média- és játék-) platformok használatához szükséges készségeket ahhoz, hogy a digitális szférában elérhetők legyenek és kapcsolatba lépjenek a fiatalokkal, tanácsot adhassanak, információt nyújthassanak és a fizikai térben megvalósuló szolgáltatások felé irányíthassák őket. A 2025 végén lezáruló URBACT projektben tíz európai város megismeri egymás jógyakorlatait, valamint helyi szakmai és ifjúsági munkacsoport aktív bevonásával elkészíti Integrált Cselekvési Tervét a helyi ifjúsági munka fejlesztésére, kiemelt figyelmet fordítva a digitális ifjúsági munka feltételrendszerére.
Kulcsszavak: települési ifjúsági munka, digitális ifjúsági munka, stratégia, integrált cselekvési terv, nemzetközi jógyakorlatok, URBACT, érintettek bevonása
Testkép és étkezési zavarok a TikTok-on - Pelyvás Eszter Panka, VÉF
A közösségi média meghatározó szerepet játszik a szépségideál formálásában. Míg az Instagram és a Facebook népszerűsége csökken a fiatalok körében, a TikTok továbbra is domináns platform, amely jelentős hatást gyakorol a testképre és az önértékelésre. Az itt megjelenő trendek különösen a serdülők és fiatal felnőttek gondolkodásmódját nagyban befolyásolják, akik eleve érzékenyek a testükkel kapcsolatos elvárásokra.
A TikTok világában naponta új szépségtrendek jelennek meg, amelyek sok esetben önbizalomhiányt és testképzavart eredményezhetnek. Az iskolai szociális munkások, egyre gyakrabban találkozhatnak olyan fiatalokkal, akik az online térben közvetített irreális testképek miatt szoronganak.
„Carenet” – Szociális szakmai támogató szoftver - Kostyál Árpád, Katolikus Szeretetszolgálat
A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátórendszer munkatársaira napjainkban is jelentős adminisztratív terhek hárulnak. A Katolikus Szeretetszolgálat által fejlesztett "CareNet" (Szakmai támogató szoftver) innovatív, böngészőalapú rendszer, a dokumentációval kapcsolatos feladatok egyszerűsítését tűzte ki célul. A felhasználóbarát szoftver kifejezetten a szociális ellátások, szolgáltatások támogatására, valamint az intézmények napi adminisztrációs feladatainak könnyítésére készült. A program automatizálja a folyamatokat, rugalmas felhasználókezelést és testreszabható intézményi beállításokat kínál. A digitális dokumentáció, dinamikus jogosultság- és adatbázis kezelés révén a szoftver hatékonyan támogatja a napi tevékenységek digitális rögzítését, a dokumentumok gépi kitöltését és rendszerezését, valamint lehetőséget biztosít az ellátáshoz kapcsolódó kimutatások elkészítésére is. Folyamatos fejlesztése és a felhasználói visszajelzések alapján történő optimalizáció segíti az adminisztrációs terhek enyhítését, hozzájárulva a papír alapú dokumentációk felváltásához. A szoftver használata lehetővé teszi, hogy a megtakarított időt a munkatársak a szakmai tevékenységre fordíthassák.
Kulcsszavak: szakmai szoftver, dokumentumkezelés, adminisztráció, automatizáció, felhasználókezelés, digitális tevékenységrögzítés
IKT eszközök használata magyarországi és romániai magyar nyelvű speciális oktatási intézményekben - Dr. Belényi Emese
Napjainkban az információs-kommunikációs technológiai (IKT) eszközök szerepe a speciális oktatásban is különösen felértékelődött. A tantermi és egyéni oktatás megszokott körülményei között is különleges kihívást jelent a megfelelő IKT eszközök hiánya. Kutatásunkban magyarországi és romániai magyar nyelvű speciális iskolák digitális eszközhasználatának sajátosságait vizsgáljuk. Az elemzés célja megismerni a két országban e téren alkalmazott jó gyakorlatokat, azok infrastrukturális, intézményi és humánerőforrással, pedagógiatechnikai innovációval kapcsolatos hátterét. Ennek érdekében kérdőíves felmérést végeztünk az oktatási intézmények pedagógusai körében. Arra törekedtük, hogy feltárjuk a hatékony megoldások szélesebb körben történő alkalmazhatóságának útjában álló akadályokat és megoldásokat javasoljunk az IKT eszközök bevezetését elősegítő feltételrendszer kialakítása érdekében.
A digitális hátrányok okozta kihívások és területi egyenlőtlenségek - Szabó Tünde VÉF, főiskolai adjunktus
A digitális szakadék a technológiai eszközökhöz és az internethez való hozzáférés egyenlőtlenségét jelenti, amely különösen súlyosan érinti a hátrányos helyzetű településeket. Ezeken a területeken a megfelelő infrastruktúra, az anyagi források és a digitális készségek hiánya korlátozza a lakosok lehetőségeit az oktatásban, a munkavállalásban és az ügyintézésben is. A digitális kizártság tovább mélyíti a társadalmi egyenlőtlenségeket, mivel az információhoz való korlátozott hozzáférés csökkenti az oktatási és munkaerőpiaci esélyeket, valamint akadályozza a fejlődést és a mobilitást. A probléma kezelése célzott fejlesztési programokkal, az internet-hozzáférés bővítésével és digitális oktatási kezdeményezésekkel lehetséges.