Általánosságban a kardiológiai vizsgálatokról

Vérnyomásmérés

A vérnek az érfalra gyakorolt nyomását nevezzük vérnyomásnak, értékét higanymilliméterben (hgmm) adjuk meg. A szív összehúzódásakor mérhető értéket szisztolés vérnyomásnak, a szív ellazult állapota mellett mérhetőt pedig diasztolés vérnyomásnak nevezzük. A vérnyomásmérés része minden rutin orvosi vizsgálatnak.

A vérnyomás minden egészséges embernél pillanatról pillanatra változik. Az ingadozás egészséges egyénekben is 100-140 Hgmm közötti. Egészséges egyéneknél is a normál értéket meghaladja fizikai terhelés, psziches terhelés (izgalmi állapot, stressz, félelem stb) során. Magas vérnyomás betegségre akkor van gyanú, ha nyugalomban mért vérnyomás értékek 140 Hgmm felettiek.

EKG

Az elektrokardiográfia, amit röviden EKG-nak nevezünk, a szív elektromos aktivitását regisztráló vizsgálat. Az EKG a kardiológiai szakvizsgálat elengedhetetlen része.

Nem csak a szívritmus zavarok, hanem a szervi szívbetegségek legtöbbje is különféle EKG eltérésekkel jár, így az EKG sokszor önmagában diagnosztikus értékű.

Az EKG vizsgálat során a szív elektromos jeleit elektródákon és vezetékeken keresztül az EKG-készülékbe vezetjük, ahol a szívritmusról és mindegy egyes szívdobbanásról grafikon készül. A háton fekvő beteg törzsére és végtagjaira általában 10 elektróda kerül, és a kellő elektromos vezetőképesség biztosításához olykor szükséges a bőr borotválása is. A bőrt nedvesítjük, vagy kevés géllel vonjuk be, hogy az elektromos vezetőképesség javuljon. Az elektródákon keresztül a szív által keltett elektromos impulzusok az EKG-készülékbe vezetődtek, feldolgozásra kerülnek, digitálisan tárolódnak, és papír formában kinyomtathatóak.

Terheléses EKG

A terheléses EKG végzésének két fő javallata a koszorúér betegség kivizsgálása, és a szívinfarktuson átesettek utánkövetése.

Fizikai terheléskor a szív munkája nyugalmi érték 4-6-szorosára is emelkedhet, és ehhez a szívizomzat vérellátásának arányosan fokozódnia kell. A terheléses kardiológiai vizsgálatok élettani háttere az, hogy terheléskor, amennyiben a koszorúereken jelentősebb szűkület van, a szívizomzat megnövekedett oxigén igénye nem biztosított. A szívizom oxigénhiányát pedig rendszerint jellegzetes EKG elváltozások kísérik.

Mozgásukban korlátozottak számára lehetőség van gyógyszeres terhelés végzésére is. A vizsgálat eredménye negatív, ha a vizsgált személy terhelhetősége megfelel az életkori átlagnak, nem voltak panaszok, a pulzusszám és a vérnyomás kellőképp emelkedett, és nem alakultak ki kóros EKG eltérések.

Holter EKG

Az egyszeri 12 elvezetéses EKG, mint „keresztmetszeti” kép sokszor nem eléggé informatív, a beteg panaszai, vagy az egyéb vizsgálati eredmények tartósabb EKG monitorozást tesznek szükségessé. Ilyenkor ambuláns (Holter) EKG monitorozást végezhetünk, mikor a beteg a felerősített elektródákat és a mintegy mobiltelefonnyi méretű készüléket 24 órán át magán viseli. A készülék a folyamatos EKG felvételt digitálisan rögzíti, tárolja, majd a vizsgálatot követően az adatok számítógép segítségével értékelhetők.

A Holter monitorozás a szívritmus zavarok alapvető vizsgáló eljárása.

ABPM

A rövidítés ambuláns vérnyomás monitorozást jelent (BP=Blood Pressure, vérnyomás angolul). A Holter EKG-hez hasonlóan, a beteg a készüléket 24 órán át magán viseli. A készülék a beállításnak megfelelően, de legalább óránként egyszer vérnyomást mér, és az eredményt tárolja. A kiértékelés számítógép segítségével történik. Az ABPM vizsgálat során betekintést kapunk a vérnyomás napszaki ingadozásaiba, tovább kiszűrhetők az ún. „fehér köpeny” hipertónia esetei, mikor a betegek vérnyomása csak az orvosi rendelőben (vagy más hasonló stresszel járó helyzetekben) magas, de egyébként normális.

Szívultrahang

Azért hogy a szív legközelebb kerüljön a mellkasfalhoz, és jól legyen vizsgálható, a beteget bal oldalára fektetjük. A vizsgálófejre kevés gélszerű anyagot teszünk, a szívultrahang vizsgálat (echocardiographia) során működés közben tesszük láthatóvá a szívet, így vizsgálható a szívizomzat, az üregrendszer, és a billentyűk. Szívultrahanggal elkülöníthető a normális és kóros véráramlás, mérhetőek a szívméretek és az áramlási sebességek, valamint kalkulálhatóak a szíven belüli nyomásviszonyok. A mai ultrahang technika segítségével, nagy pontossággal megállapítható az, hogy egyes kórállapotok milyen súlyosak, sürgősen szükséges-e invazív beavatkozás vagy szívműtét.

Laboratóriumi vizsgálatok

A belgyógyászati és kardiológiai állapotfelméréskor, valamint a betegségek, beavatkozások utánkövetésekor nélkülözhetetlen a vér egyes paramétereinek ismerete. A laborvizsgálat általában könyökvénából nyert vérből történik, gyakorlott asszisztens és a mai zárt rendszerű technika mellett csaknem fájdalommentesen. Vér mellett vizelet és székletminta vizsgálata is szükséges lehet.