Azt a folyamatot, amivel logisztika a vállalaton belül általában foglalkozik, négy részre oszthatjuk:

• Beszerzési (vagy ellátási) logisztika

A beszerzési logisztika áll a gazdasági folyamatok kezdeténél: biztosítja azokat a bemeneti készleteket, amelyek a termelés (vagy tágabb értelmezésben más szolgáltatás) elvégzéshez szükségesek.

• Termelési (vagy gyártási) logisztika

A termelési logisztika gondoskodik arról, hogy a termelési folyamatban az anyagáramlás zökkenőmentesen valósuljon meg.

• Értékesítési logisztika

Az értékesítési logisztika a vállalati logisztika harmadik főegysége, és a termelés után egészen a vevő átvételéig tart.

• Hulladékkezelési (gyűjtési, újrahasznosítási stb.) logisztika

A hulladékkezelési logisztika az értékesítési piactól a beszerzési piac irányába vizsgálja a hulladékok és csomagoló eszközök áramlását, miközben azok minél nagyobb arányú újrahasznosítására törekszik.

logisztika legfőbb területei:

• beszerzés, alapanyagellátás

• csomagolás

• elosztási, áruterítési kommunikáció

• készletgazdálkodás és irányítás

• raktározás

• szállítás és forgalom előrejelzés

• anyagmozgatás

• rendelésfeldolgozás és kommunikáció

• informatikai háttér

Mint a fentiekből is kitűnik, a mai modern logisztikában bár alapvető jelentőségű a raktár- és készletgazdálkodás, ill. a kapacitásához igazított szállítás, de nem egyedüli meghatározó tényező. A logisztika alapjain fejlődött ki az ellátási lánc menedzsment (Supply Chain Management – SCM) – erről bővebben abban a szócikkben.