Legelőször, amikor az orvostudomány köztudatba jött, mint tudomány, akkor nem voltak gépek, majd idővel átalakult az orvostudomány, és lassanként bevezették a gépeket és az informatikai tudást, mivel manapság úgy tudjuk,hogy hiába vagyunk tanultak, a gépek mégis többet tudhatnak, mint mi.
Az orvostudomány kialakulása az emberi civilizáció hajnaláig nyúlik vissza, amikor az emberek észrevették, hogy a betegségek és a sérülések kezelhetők. Az első gyógyító módszerek hiedelmeken alapultak, és az emberek istenekhez vagy szellemekhez imádkoztak, fohászkodtak, reménykedve gyógyulásukban. Bár az ókori Egyiptomban és Mezopotámiában már alkalmaztak gyógynövényeket a sebészetben, a tudományos megközelítés ekkor még nem alakult ki. Homérosz volt az, aki először kezdte el visszavezetni a betegségeket természetes okokra, összpontosítva a test működésére. Így született meg az orvostudomány tudományos alapja. Fejlődésnek leginkább a reneszánsz és a tudományos forradalom idején indult, ugyanis akkor erősödtek meg az anatómia, a fiziológia és a mikrobiológia alapjai.
A mézet évezredek óta használták fertőtlenítésre és sebgyógyításra. Az egyiptomiak és a görögök mézzel és gyantával kezelték a sebeket, hogy megakadályozzák a fertőzést.
Eleinte sok kultúrában úgy hitték, hogy a betegségek démoni eredetűek vagy átok miatt alakulnak ki. Ilyenkor sámánok, papok vagy gyógyítók különféle rituálékat, imákat, füstölőket vagy vízszentelést alkalmaztak a betegség kiűzésére.
Az ókori görögök és rómaiak, valamint a középkori orvosok gyakran alkalmazták a vércsapolást betegségek kezelésére. Úgy hitték, hogy a betegségeket a testnedvek egyensúlyának felborulása okozza, ezért piócákkal vagy érvágással csökkentették a vér mennyiségét. Egyes esetekben a vér áramlásának sebességéből és vastagságából próbáltak következtetni a beteg állapotára. Például ha a vér túl lassan vagy túl gyorsan folyt, abból a testnedvek egyensúlyzavarára következtettek.
A modern orvostudomány óriási fejlődésen ment keresztül a régi gyógyítási módszerekhez képest és ma már a tudományos alapokra épül. A vérnyomást mostmár nem érvágással mérik, hanem mandzsettás vérnyomásmérővel, a belső szervek vizsgálatára pedig speciális eszközöket - például MRI, CT és ultrahang - használnak. Rájöttek arra is, hogy vér és/vagy vizeletmintával ki lehet mutatni a betegségeket.
A betegségek kezelése ma már gyógyszerekkel, illetve fejlett sebészeti beavatkozásokkal - akár robotsebészettel - történik. Ezenkívül mostanában egyre pontosabb célzott kezelésekkel kezelik például a daganatos megbetegedéseket is. A technológia annyira fejlett lett mára, hogy a diagnózisban és az adatelemzésben az orvosok nagy hasznát veszik az AI technológiáknak.