A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemtől kölcsön kaptunk egy gyorskamerát. Néhány tanulságos, érdekes filmet készítettünk.
Később a telefonok lassítottfelvétel-készítő üzemmódja lehetővé tette egyéb lassított felvételek elkészítését is.
Megfigyelhetjük, hogy a leérkező labdák közül először az alsó ütközik a talajjal, a sebessége hirtelen irányt vált. Ezután a már felfelé haladó alsó labda ütközik a még mindig lefelé haladó felső labdával. Ennek az ütközésnek a következtében ugrik nagyon a felső, kisebb labda.
A hagyományos elektromos csengő működését láthatjuk. A rugalmas nyelvet magához rántja a két árammal átjárt tekercs (elektromágnes), és ekkor a tekercsek árama megszakad, a vonzás megszűnik. A rugalmas nyelv visszaáll az eredeti helyzetébe. Ám ezzel zárja az áramkört, a tekercsekben újra áram fog folyni, és újra magukhoz rántják a rugalmas lapot. Közben a lap végén lévő kalapács ütögeti a harangot.
Figyeljük meg, hogy a síneken guruló (tisztán gördülő) golyó halad és forog egyszerre.
Az ütközéskor a haladó mozgásra érvényes az, amit az egyenlő tömegű testek rugalmas ütközéséről megtanultunk: az álló golyó elindul, és az, ami meglökte, megáll.
A forgásra ez nem érvényes: az eddig guruló golyó megáll, de egy helyben forog, míg a meglökött golyó forgás nélkül kezd csúszni. A súrlódási erő az idő múlásával szinkronizálja a golyók kétféle mozgását. Ez esetben úgy, hogy létrejön egy második ütközés is :).
Az előzőekben leírtak itt is teljesülnek, de itt az egymással szembe guruló golyók többször is ütköznek.
Figyeljük meg a felfüggesztett slinkyrugó megnyúlását! Felül jobban, az alsó végén szinte egyáltalán nem nyúlik meg.
Megfigyelhetjük azt is, hogy a fonál elégetése után a rugó alja mindaddig mozdulatlan marad, míg a rugó felülről indulva össze nem csukódik. Csak ezután esik le az összecsukott rugó szabadeséssel.
A slinkyrugó pillanatok alatt lelépeget a lépcsőn, szeretjük, vicces. De hogyan történik ez?
Figyeld meg!
Egy nagyon könnyen mozgó csigán átvetettünk egy hosszú, karácsonyi gyöngyfüzért. kezdetben az egyik oldal felé meghúztuk egy kicsit. A lánc elindult, és mivel ezen az oldalon egyre nagyobb súly húzta, a másik oldalon pedig egyre kisebb, a lánc egyre gyorsabban mozgott.
De közben elemelkedett a csigáról! Őrizte a kanyarulatot, csak felemelkedett róla. A legvégén csapódott csak át a lánc vége, ez kiment a kamera látóteréből.
Varázslatos!
A vízzel teli, nyitott palack talajra érkezésekor az alját ütés éri. Ennek a hatására egy lökéshullám indul el a vízben alulról felfelé. Miután eléri a palack száját, a keresztmetszete beszűkül, emiatt a hullámban a folyadék sebessége a megnő, és nagyon magasra fröccsen fel a víz.
Próbáld ki!
Gyönyörködjünk a gömbölyű folyadékcseppekben, a folyadékban kialakuló és a petricsésze aljáról visszaverődő hullámokban, ami a folyadék felpúposodását, újabb cseppek kiválását és felrepülését eredményezheti.
Igazán vicces a vízzel teli lufi viselkedése. A talajra érkezésekor láthatóan lükéshullámok indulnak el a vízben, ezek végigfutnak a lufin, meggyűrik a lufi "bőrét" is.
Aztán a lufi viccesen rezeg, miközben újra visszapottyan.
A megpengetett, rezgő húron sokféle felharmonikus van jelen egyszerre. Miután középen a pálcával lefogtuk, már csak olyan állóhullámok maradhattak rezgésben, amelyeknek középen csomópontja van.
Ezeket a kísérleteket élőben is meg szoktuk nézni, talán érdemes lassítva is.
A tűvel kipukkasztott szappanbuborékot a felületi feszültség szépen összehúzza. Látható, hogy a kipukkasztás helyétől indul az összehúzódás. A hártya szélét csak a folyadékfilm felől éri a felületi feszültségből származó erőhatás, ezért a hártya széle szépen összehúzódik.
Egy a víznél sűrűbb, rézből készült lemez úszik a víz felszínén. Ráadásul egy vízsugár csapódik a közepének, még ez is lefelé nyomja. Miért nem süllyed el?
Figyeljük meg, hogy a lemez fölött nagyon sekély rétegben áramlik a folyadék, majd a lemez pereme fölött feltornyosul, úgynevezett hidraulikus ugrást láthatunk.
A kérdést ezzel nem válaszoltuk meg, nem is olyan egyszerű!
A felületi energia csökken, amikor két különálló higanycsepp egyesül. Figyeld meg, hogy milyen szép rezgések láthatóak a folyadékcseppek egyesülésekor.
Teljesen más: a petricsésze fala fókuszálja a fényt, látható, hogy a bal oldalon egy higanycsepp éppen a fókuszpontban csücsül. Megfigyelhetjük a madárszárny alakú fénycsíkot is, (aminek a hegye a fókuszpont a higanycseppel), ez az úgynevezett kausztika.
Egy forró kanálba injekciós fecskendővel vizet csepegtettünk. A vízcsepp a forró felülettel érintkezve párolog, és a gőzrétegen szinte súrlódásmentesen csúszkál. Ez a Leydenfrost-jelenség.
Ha meglökjük az asztalt, a vízcsepp rezgésbe jön, szép állóhullámok alakulnak ki rajta. Ezeket a lassított felvételen jól láthatjuk.