TEREPGYAKORLAT

Gyirmót

2018


Részletes útvonal leírás, Gyirmót, Koroncó, 2018.06.01.

A jutalomkirándulás vezérfonalának a következő, 2018-as természettudományos csapatverseny témáját, a vizet választottuk. Gyirmót és Koroncó között a Rába folyó, a Marcal folyó, a Holt-Marcal (vagy Holt-Rába), a teljesen, vagy részben elpusztult morotvák, a láprétek, mocsaras területek, az ártéri időszakos kiöntések ehhez kitűnő lehetőséget kínálnak, ráadásul Győrhöz egészen közel. A víz jelenlétéhez kötődve gazdag növény és állatvilág tárulkozik ki a figyelmesen és óvatosan járó turisták előtt.

A Marcal, a Holt-Rába és a Rába által határolt terület A Fertő-Hanság Nemzeti Park „Natura 2000” védettségű része, „kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület”.

A Gerle utcából indulunk Csapó István gazdálkodó fedett utasterű, kb. 20 személyes lovaskocsijával. A buszforduló, a holtág felé benyúló mocsaras erdő, a temető, a Viktória Lovasklub és a volt termelőszövetkezeti épületek után érünk ki a faluból (Illetve Győr városából), majd a Koroncói-keresztnél Gyirmót határát is elhagyjuk. Koroncóig balra többnyire szántóföldeket látunk, jobbra a szántókat akác-, nyár- és erdei fenyő erdők váltják fel. A fenyves végén jobbra fordulunk és végig az erdő szélén haladva elérjük a Marcal töltését.

Ezután a Marcal romantikus ártere mentén, az árvízvédelmi töltésen haladunk, első megállóhelyünk a Marcal torkolati, vízszint szabályozó duzzasztóműve, mellette a hallépcső, és az újonnan létesített zsilip, amely a Holt-Rába vízpótlását biztosítja. Jobb oldalon szép tölgyerdő látható. Innen gyalog megyünk a torkolathoz, sajnos tavaly végeztek itt erdőirtást, a Rába ártér talán eddig legérintetlenebb részén. Visszafelé már a Rába töltésén, illetve mentén indulunk tovább szintén gyalog a közeli morotvaághoz, amelyet közelebbről is megszemlélünk.

Újra a lovaskocsira szállva a Rába töltésről figyelhetjük az ártér és a mentett oldal gyönyörű rétjeit (most épp a kaszálási időben vagyunk, így előre nem tudható, hogy virágos, vagy lekaszált réteket látunk), az öreg tölgyekkel szegélyezett pusztuló holtágakat. E vidék védett növényei a szibériai és a fátyolos nőszirom, a széleslevelű nőszőfű, a nyári tőzike, a kornistárnics, az illatos hagyma, a réti őszirózsa, a réti iszalag, az őszi kikerics. Gyakran láthatunk gólyát, nagy kócsagot, szürke gémet, tőkés récét, bütykös hattyút, fácánt, sok érdekes ragadozó és vízi madarat. Rejtőzködnek az őzek, rókák, vaddisznók, mezei nyulak, a vizek mentén előfordulhat mocsári teknős, sikló.

A gyirmóti bekötő töltéshez érve tartunk pihenőt, majd lesétálunk a Rába árterébe és megtekintjük a folyó itteni vadregényes partszakaszát. Az utolsó kocsikázás a széles bekötő töltésen lesz, amelytől jobbra a gyirmóti Horgászfalu egy részlete látható (kb. 400 házból áll, a holtág mentén), balra a szántóföldek után pedig a Sörfőző-rét, mögötte a falu házai a templomtoronnyal és a stadionnal, a háttérben a Sokoró dombjaival. E kiszáradó lápréten és a holtág partján teszünk rövid sétát, majd pár 100 m kocsizás után a mocsaras erdőn (peremén) egy kis árnyas ösvényen átvágva érjük el a buszfordulót és a Gerle utcát.

A térképen számmal jelölt megállóhelyeken rövid ismertetők hangzanak el az ottani látnivalókkal, a folyókkal és a holtágakkal, a töltésekkel, a vízügyi műtárgyakkal kapcsolatban.

Szabó György