A magyar hősök emléknapja
- minden esztendő május utolsó vasárnapja-
Az emléknapról 2001. évi LXIII. törvény rendelkezik: „a Magyar Köztársaság Országgyűlése kötelességének érzi, hogy tisztelettel adózzék azok emléke előtt, akik a vérüket ontották, életüket kockáztatták vagy áldozták Magyarországért."
A XX. század első nagy háborújának egyik szomorú következménye a sokmillió elesett katona. 1914-ben megalakult a Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság, az első világháborúban elesett magyar katonák emlékének megörökítésére és ápolására felállított szervezet. A bizottság aktív tevékenysége akkor kezdődött, amikor az Országgyűlés 1917-ben törvényben kötelezte az összes települést, hogy „anyagi erejének megfelelő, méltó emléken örökítse meg mindazok nevét, akik lakói közül a most duló háborúban a hazáért életüket áldozták”. 1921 után szoborkatalógusból választhattak a megrendelők. A következő években nagyszabású rendezvényeken emlékeztek meg a világháborúban elesett katonákról.
Dévaványán 1925. június 7-én került sor a hősök szobrának avatására. A szobrot Cser Károly (1880-1965) szobrászművész készítette. Számos háborús szobor fűződik a nevéhez. Szobrai főként első világháborús emlékművek. A háború idején hadifogoly volt Szibériában, mely nagy hatással volt művészetére. Az emlékmű katona szobra azonos a tápiószecsői emlékmű szobrával.
1997-ben az emlékmű felújításra került. A régi emlékmű talapzatát teljes egészében lebontották. Új talapzatot készítettek, a hősi halottak neveit fekete márványba vésték. Az emlékműre nyolc táblát helyeztek el, bal oldalon az első világháború 517, jobb oldalon a második világháború 216 dévaványai áldozatának a nevét vésték. A szobrot megtisztították és felhelyezték az emlékműre.