Kortörténeti jegyzetek

Kövesdi Péter

Népszava, 2019.06.29.

A klímaváltozás egyik legismertebb hazai szakértője, Ürge-Vorsatz Diána azokkal ért egyet, akik szerint még van mód mérsékelni a klímaváltozás okozta károkat. Ehhez azonban teljes hátraarc kéne – állítja. A fizikus, klímakutató szerint elkerülhetetlenek a világméretű konfliktusok, és üdvös volna, ha meglátnánk a jeleket.

J. Győri László

Beszélgetés Bojti János zenetudóssal

Élet És Irodalom - LXIII. évfolyam, 25. szám, 2019. június 21.

Április 5-én a Müpában, Kovács János vezényletével, orosz és magyar szólisták, a Rádiózenekar, a Rádióénekkar, a Rádió Gyermekkórusa és a Honvédkórus közreműködésével először hangzott el Muszorgszkij Hovanscsina című operájának Bojti János által hangszerelt változata, amelyet jövőre a berlini Staatsoper is bemutat. A hangverseny előtt rendezték Bojti János Muszorgszkij Hovanscsinája című, frissen megjelent monográfiájának könyvpremierjét is.

Krzysztof Pomian

Élet És Irodalom - LXIII. évfolyam, 25. szám, 2019. június 21.

A jelenleg nyolcvanöt esztendős szerző történész, filozófus, esszéista; a varsói egyetemen tanult, itt is doktorált és habilitált; miután 1968-ban ellenzéki állásfoglalásai miatt elveszti egyetemi állását, a hetvenes évek elején Franciaországba emigrál. Ettől fogva, egészen nyugdíjba vonulásáig, a Centre National de la Recherche Scientifique kötelékében több egyetem és tudományos intézmény tanára vagy munkatársa, számos tudományos folyóirat tanácsadója vagy szerkesztője. Művei legalább tíz nyelven olvashatók. Itt következő esszéje, amelyet enyhe rövidítéssel közlünk, a Le Débat című párizsi folyóirat 2019/2. számában jelent meg. A szerző hozzájárult írásának magyar nyelven való közreadásához. – A ford.

Soós Eszter Petronella

avagy Houellebecq látomásai

Élet És Irodalom , LXIII. évfolyam, 13. szám, 2019. március 29.

Michel Houellebecq Behódolás című kötete 2015. január 7-én jelent meg Franciaországban, azon a napon, amikor terrortámadás érte a Charlie Hebdo nevű szatirikus lap szerkesztőségét. A kötet ebben a kontextusban különösen fenyegetőnek rémlő disztópiát rajzolt fel, méghozzá egy iszlamista hatalomátvétel menetét Franciaországban. Azon a héten éppen e könyv vitatott szerzője szerepelt a Charlie címlapján „Houel­lebecq mágus jóslatai” felirattal. („2015-ben elveszítem a fogaimat, 2022-ben Ramadant tartok”, mondja a képen). A terrortámadás után Houellebecq felfüggesztette a kötet promóciós körútját, s személye, írása egyfajta másodlagos szimbóluma lett az eseményeknek.

Tóth András

Élet És Irodalom , LXIII. évfolyam, 13. szám, 2019. március 29.

Az Új Egyenlőség társadalomelméleti magazinban, a válságokról szóló sorozat ötödik részében Pogátsa Zoltán a marxiánus válságelméletet mutatta be sorozatában, egy frissen megjelent tanulmánykötet alapján (Cacherdi and Roberts, eds., World in Crisis: Marxist Perspectives on Crash & Crisis. Haymarket Books, Chicago, 2018). Azért tartottam fontosnak megírni ezt a cikket, mert Pogátsa pont azt ismétli meg a marxi válságelmélet ismertetésekor, amivel az akkori pártállami propaganda jó negyven éven keresztül biztatta olvasóit: „a kapitalizmus nem egyszerűen csak válságról válságra bukdácsol, hanem önmaga felszámolása felé tart. A profitabilitás ugyanis eltűnőben van. Profit nélkül pedig nincs vállalkozó, nincsenek beruházások.” Néha egy-egy óvatos „ha igazuk van a marxiánusoknak” fordulattal mintha távolságot tartana az általa kiválasztott válságmagyarázattól, de zavaróan nem írt arról cikkében, hogy bizony több válságelmélete is volt Marxnak. Pedig abban a tanulmánykötetben, amely alapján a cikket megírta, sokan reflektálnak erre, s a kötet szerzői közül többen nem annak az értelmezésnek a jegyében írták meg „marxista” válságértelmezésüket, amit Pogátsa ismertetett. Az pedig nemcsak zavaró, hanem sajnálatos, hogy egy szót se szól arról, mennyire véres a torka az általa kiválasztott válságelméletnek, miközben a piacpárti közgazdasági iskolák válságelméleteinek ismertetésekor (nagyon helyesen) egyszer sem mulasztotta el, hogy tájékoztassa az olvasót a gyengeségeiket, hibáikat kimutató tudományos álláspontokról. Ebben a cikkben pótolni szeretném ezt a hiányosságot.

Bérczes Tibor

Beszélgetés Floris Vermeulen holland politológussal

INTERJÚ - Élet És Irodalom, LXIII. évfolyam, 11. szám, 2019. március 14.

2017 márciusa óta egy bevándorlók által alapított párt, a DENK is benn ül a holland parlamentben. Örömre vagy aggodalomra ad okot ez az Európában egyelőre egyedülálló fejlemény? Miért fordítottak hátat a Hollandiában allochtonoknak – „máshol születetteknek” – nevezett nem nyugati bevándorlók – elsősorban törökök és a marokkóiak – az „őshonos” pártoknak, holott az ember azt várná, hogy minden újabb generációval csökken az őslakosok és az – egykor – újonnan érkezettek közötti távolság? És hol hibás az utóbbi logikára épülő gondolkodás? Ezekre a kérdésekre válaszol Floris Vermeulen holland politológus, aki baloldali gondolkodóként bírálja a baloldal több évtizeden át folytatott integrációs politikáját.

- Vannak-e szociográfusok, vagy csak szociográfiai műveket író szociológusok, írók, újságírók, jogászok, pedagógusok?

• Mi a szociográfia? A szociológia „könnyű műfaja”, amely jó esetben ugyanolyan alapos és hiteles vizsgálódásokon alapul, mint a szociológiai kutatás, még sincs tele számokkal, statisztikákkal – így olvasmányosabb, átélhetőbb? Vagy a riport rokona? Ha a riport egy lokális kis világ novellája, akkor a szociográfia ugyanennek a regénye?

• Van-e szükség ma valóságföltáró szociográfiára, ha akikről szól, azok szinte alig olvasnak, akiknek szól – a felelős kormánynak, felelős politikusoknak – azokat nem érdekli, aki esetleg olvassa – a felelősséget érző értelmiség – az nem potens és nem kompetens, hogy használja annak a világnak a jobbításában, amelyről a szociográfia hírt ad?

Beszélgetés Jeremy King amerikai történésszel

INTERJÚ -Élet És Irodalom, LXIII. évfolyam, 8. szám, 2019. február 22.

„Donald Trump több mint jelenség, egy szindróma. Az Egyesült Államok elnöke egyetlen dologban jó, a pusztításban.” A nacionalizmuskutató elavultnak tartja az amerikai alkotmányt,amely nem tükrözi az elmúlt két évszázad változásait, miközben a két domináns párt nem hajlandó a választási rendszer reformjára. Jeremy King történészként azt vallja, nem feladata,hogy megmondja olvasóinak, mit gondoljanak, hanem a politikai tettek következményeire kell felhívnia a figyelmet.

Fontosak a megemlékezések, de az identitást alapvetően a pozitív értékekre, nem az áldozati szerepre kell építeni – hangsúlyozza Kállai Ernő társadalomkutató, volt kisebbségi ombudsman.

Czene Gábor interjúja, Népszava