Az egyik legismertebb német húsvéti szokás a húsvéti tüzek gyújtása, mely az ősi germán tavaszünnep egyik fő látványossága volt. Ma ezzel a tűzzel a keresztények Jézus feltámadását, az örök életet ünneplik, míg mások az élet éltetőjét, a napot köszöntik vele.
A húsvéti ünnepkör (Oster) a Virágvasárnappal (Palmsunndag) kezdődött. Ehhez a naphoz kapcsolódó hiedelem: virágvasárnap kell a virágmagokat vetni. Nagycsütörtökön (Gründonnerstag) az asztalra főleg "zöldek" kerültek pl. káposzta, fejes saláta, spenót.
A mezőberényi németek által használt húsvéti kifejezések: "nyúltojás (Hasaik), locsolkodók (Schitter), Jön a nyúl! (Tr Has kommt!); Szabad locsolni? (Terf mr schitte?)" Forrás: Mezőberény története. Szerkesztő: Szabó Ferenc.
Húsvéti szokások az eleki németeknél
Forrás: Mezőberény története. Szerkesztő Szabó Ferenc. Mezőberény: Nagyközség Tanács, 1973., A magyarországi németek. Szerkesztő Manherz Károly. Útmutató Kiadó, 1999.; Rapajkó Tibor: Elek története. 2002., Freepic; Behír; Hungaricana.hu