Embedded Files
Kégli Ferenc ny. könyvtáros, bibliográfus
Gerő Gyula: Magyar könyvtártörténeti kronológia 5. kötetének a Könyvtári Intézet által szervezett bemutatóján, 2023. április 17-én, az OSZK-ban tartott előadás alapján.
Ötven évvel ezelőtt, székesfehérvári helyismereti könyvtárosként , megjelent egy írásom a Fejér Megyei Könyvtáros című negyedéves folyóiratban. Ebben példákkal mutattam be, hogy mivel nem hangolták össze a hírlapok és folyóiratok helyismereti közleményeinek bibliográfiai leírását, ezért a megyei könyvtárak nem tudják közvetlenül felhasználni egymás adatait. Bizakodással tekintettem arra a javaslatra, hogy a Könyvtártudományi és Módszertani Központ (a mai Könyvtári Intézet elődje) szervezze meg a helyismereti kézikönyv szakmai vitáját.
Nem sokkal később, augusztus elsejei dátummal ellátott, cégjelzéses levélpapíron kézírásos levelet kaptam a Könyvtáros című folyóirat szerkesztőségétől, amelyben Gerő Gyula olvasószerkesztő arról értesített, hogy közölnék az írásomat: nézzem át a megküldött kéziratmásolatot.
Én persze örömmel értesítettem Gerő Gyulát, hogy rendben van a kézirat, így a szöveg négy és fél oldalon megjelent a Könyvtáros 1973 decemberi számában. Teltek-múltak az évek, mindkét fiam országos beiskolázású budapesti gimnáziumban kezdett tanulni, s egy idő után mi is utánuk költöztünk a fővárosba. Naponta jártam le vonattal a fehérvári könyvtárba, majd fél év után megkértem egyik OSZK-s egykori egyetemi évfolyamtársamat, hogy érdeklődjön, lenne-e hely számomra. Ő megkérdezte főnökét, Kertész Gyulát, a Retrospektív bibliográfiai osztály vezetőjét, aki visszakérdezett, hogy arról a Kégli Ferencről van szó, akitől a Könyvtáros 1973-ban cikket közölt?
Hát így, áttételesen Gerő Gyulának köszönhetően lettem 1988 májusától az OSZK munkatársa, s kerültem Gyulával szakmai/baráti kapcsolatba. Én a két világháború közötti időszak magyar könyvészetének egyik szerkesztője, majd az osztály vezetője voltam, de érdekeltek bibliográfia-történeti, könyvtártörténeti témák is. Gyula, aki kezdetektől fogva figyelemmel kísérte munkáimat, rendkívüli emlékezőtehetsége révén mindig tudott pontos választ adni amikor az 1950-es évek népkönyvtárairól, az Országos Könyvtári Központról vagy az egykori Könyvtártudományi és Módszertani Központról kérdeztem valamit. Ha adatgyűjtése során talált adatot például a Fejér megyei kastélykönyvtárak pusztulásáról, akkor feljegyzését megosztotta velem. Ha engem kérdezett telefonon valamilyen kronológiai adattal kapcsolatban, igyekeztem én is megbízható, ellenőrzött választ adni neki, például a Nemzeti téka című OSZK-s könyvsorozat szerkesztőjeként meg tudtam mondani, hogy az adott sorozati tag melyik nap jött ki a nyomdából.
Dedikálva megkaptam tőle a Kaposvári Városi olvasóteremről szóló könyvét.
Szintén nekem szóló ajánlással küldte meg kronológiájának első három, illetve a negyedik kötetét. Ez utóbbi kapcsán megkért, hogy írjak róla ismertetést a Magyar Könyvszemlébe.
Az ötödik kötetet sajnos már nem tudta dedikálni... ismertetésére a Könyvtári Figyelő kért fel.
Egy könyvtár létrejötte, működése, hatása vagy megszűnése/megszüntetése a közösség művelődéstörténetének részét képezi. Gerő Gyula még 2001-ben, Kiáltvány (kiáltás) a hétköznapi könyvtártörténet-írásért! címmel tette fel a kérdést a Könyv, könyvtár, könyvtáros 2001. júliusi számában: „Vállalják-e a könyvtárak, hogy [...] – a már meglévő országos kronológia adatainak felhasználásával – elkészítik intézményük vagy területük (városuk, megyéjük) könyvtártörténetének kronológiáját, illetve annak adatbázisát?”
Ő maga – példát mutatva, és muníciót adva – nemcsak a Magyar könyvtártörténeti kronológia öt kötetének anyagát gyűjtötte össze és szerkesztette meg, hanem összeállította a Veszprém megyei könyvtárak 1086 és 2003 közötti időszakra vonatkozó eseménytárát, amely a megyei könyvtár évkönyvében jelent meg 2003-ban.
A kaposvári Megyei Könyvtár története, 1945-1960 és a Somogy megyei járási könyvtárak megalakulása, valamint további történetük egy kronológia tükrében / Varga Róbert ; [a kronológiát összeáll. Gerő Gyula]. - Kaposvár : Megyei és Városi Kvt., 2005. - 100, [4] p. : ill. ; 24 cm. - (Somogyi könyvtártörténeti füzetek ; 6.)
Az ő összeállításában került közlésre a kaposvári Megyei Könyvtár és a Somogy megyei járási könyvtárak 1945 és 1960 közötti történeti kronológiája 2005-ben a Somogyi könyvtártörténeti füzetek című sorozat tagjaként.
A Berzsenyi Dániel Könyvtár 2007-es évkönyve közölte tőle Vas megye könyvtárainak 1470 és 2006 közötti kronológiáját.
A Komárom-Esztergom megyei könyvtárak könyvtártörténeti eseménytára a kezdetektől 2007-ig pedig a tatabányai megyei könyvtár 2008. évi évkönyvében jelent meg.
Közreműködött Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2021-ben megjelent könyvtártörténeti kronológiájának összeállításában is. Ennek a 3K-ban való ismertetésére is Gyula kért meg.
Az ő anyagából kiindulva készítettem el a megye könyvtárosai számára mintegy továbbfejlesztendő segédletként, webes formátumban a Fejér megyei települések könyvtártörténeti kronológiáját..
Rácz Ágnestől tudom, hogy szintén Gyula gyűjtésére támaszkodva készül, és remélhetőleg hamarosan ki is lesz adva a Tolna megyei könyvtárakra vonatkozó kronológia.
Egy település részletes könyvtártörténeti eseménytára, az elmúlt korszakokra vonatkozó adatok összegyűjtése és közzététele hatékony ismeretközlésként funkcionálhat addig is, amíg egy történeti feldolgozás meg nem születik. A második világháború harci eseményeinek befejezése után a községi jegyzők, a vármegyei alispánok jelentései számos esetben a helyi népkönyvtárak megsemmisüléséről, vagy legalábbis töredékes megmaradásukról szóltak. 1946 és 1950 között a belügyminiszter közel 700, egykor könyvtárral is rendelkező olvasókört oszlatott fel, s emellett a belügyminisztérium számtalan további olyan szervezetet, egyesületet számolt fel, amelynek könyvtára is volt, és akkor még nem is szóltam a kölcsönkönyvtári magánvállalkozások megszüntetéséről. Ezeknek az eseményeknek az adatai is bekerülhetnek a helyi kronológiákba.
Gerő Gyula gyűjtőmunkája, a közreműködő Rácz Ágnes szerkesztői munkája, valamint az Ágnes által szerkesztett bibliográfiák nemcsak kiinduló alapot nyújtanak ahhoz, hogy a települések könyvtárosai folytassák a bekövetkező helyi események kronológiájának és a 2012 után kitüntetett könyvtárosaik adatainak rögzítését, hanem arra is ösztönöz, hogy a kollégák a megyei hatókörű közgyűjtemények vonatkozó forrásait, a helyi hírlapok közleményeit is feldolgozva, elkészíthessék és közzétehessék saját, teljes körű, részletes helyi könyvtártörténeti eseménytárukat a legkorábbi időponttól kezdve – ott, ahol ez még nem történt volna meg. „Quod potui, feci / Finivi, quod incepi” – olvasható az Előszó – Végszó című, kötetnyitó fejezet mottójaként, amely a fejezet végén magyarul is megismétlődik: „Ami erőmből telt, megtettem / Bevégeztem, amit elkezdtem”. Rajtunk áll, hogy amit Gerő Gyula országos léptékben már megvalósított és befejezett, azt lokális méretekben folytassuk (akár csak digitális formátumban megjelenítve) – megőrizve/továbbadva ezzel településeink kulturális örökségének, könyvtári kultúránknak – és egyben Gerő Gyulának – emlékezetét.
Page updated
Google Sites
Report abuse