1. Moro-reflex vagy más néven ijedtségi reflex
Életünk első hónapjaiban olyan reflexek működnek még bennünk, amik az életbenmaradást, mozgásfejlődést segítik. Ezek a csecsmőkori vagy primitív reflexek. Az időn túl fennmaradó reflexek akadályozzák a gyermek mozgáskoordinációját, ezáltal hátrányosan befolyásolják a viselkedését és a tanulási képességeit.
Ilyen a Moro-reflex, ami a baba riasztója, az életbenmaradást, túlélést segítő reflex.
A baba minden erős hangra, érintésre megriad. A refleflexet úgy is ki tudjuk váltani, hogy a baba fejét hátra engedjük. A baba a karjait széttárja, szétterpeszti az ujjait fogásra készen, a lábait kinyújtja, megfeszíti, és hirtelen beszívja a levegőt. Ezután karjaival ölelő mozdulatot tesz és felsír.
Ez a reakció segít az első levegővételnél, védi a kisbaba életét, és veszély esetén risztást ad.
A Moro-reflex a születés után 2-4 hónapos korig aktív (jó esetben), utána átveszi a helyét a tudatos megriadási reflex.
Nagyobb gyerekeknél a túlérzékenység, félénkség, visszahúzódó magatartás, alkalmazkodási nehézség utalhat a Moro-reflex megmaradására.
Rendszeres mozgásfejlesztő tornával ezek a megmaradt reflexek felülírhatók. Sok célzott gyakorlat van, ami segít ezeknek a problémáknak a megszüntetésében.
A Moro-reflexet az alábbi linken megnézhetitek:
Forrás :youtube
2. Markoló-szopó reflex (tenyér reflex)
A markoló reflex az anyaméhben kifejlödő reflexek közé tartozik. Fokozatosan erősödik a méhen belüli életben, és a születéskor már teljesen kifejlett. Az élet első 12 hetében nagyon aktív, majd átalakul csipeszfogási reflexé 4-6 hónapos korban.
A reflexet kiválthatjuk a baba tenyerének érintésével, amire az ujjai összezáródnak.
A markoló és talp reflex valószínüleg az emberi fejlődés egy korábbi szakaszában alakult ki, amikor az újszülött csecsemőknek a biztonságuk érdekében bele kellett kapszkodni az anyjukba.
A markoló reflex és a táplálkozás között idegrendszeri kapcsolat van. Az anyatejes táplálás kiválthatja a markoló reflexet (dagasztó mozdulat). Ez a Babkin-reakció.
Ha elmarad megfelelő időben a reflex gátlása, akkor ez káros hatással lesz az izmok finom koordinációjára, a beszédre és a hangképzésre.
A megtartott markoló reflex hatásai:
- A kar ügyetlensége.
- A csipeszfogás hiánya, ami befolyásolja pl. a ceruza fogást, ezáltal az írás tanulását.
- Beszédzavar: a Babkin-reakció által megmaradt kapcsolat a kéz és a száj mozgásai között megakadályozza a hangképzés megfelelő kialakulását.
- A tenyér túlérzékeny marad.
- A gyermek szája is mozog, amikor írni vagy rajzolni próbál.
Rendszeres fejlesztő tornával a fennmaradó vagy részlegesen visszamaradt csecsemőkori reflexeket felül lehet írni. A finommotorikát fejlesztő gyakorlatokkal segíthetünk a gyerekeknek, hogy a késöbbiekben (iskolás korban) ne okozzon tanulási nehézséget.
3. Aszimmetrikus tónusos nyaki reflex (ATNR)
Az ATNR a méhen belűl kialakuló csecsemőkori reflexek közé tartozik. Feladata, hogy segítse a gyermek mozgását már az anyaméhben és segítse a gyermeket a megszületés folyamatában. Serkenti az izomtónus kifejlődését, ingerli az egyensúlyi rendszert és növeli az idegrendszeri összeköttetések számát.
A szülési folyamat megerősíti az aszimmetrikus tónusos nyaki reflexet (más reflexekkel együtt), hogy azok megalapozottak és erőssek legyenek az élet első hónapjaiban. Ez lehet az egyik oka annak, hogy a császármetszéssel született gyermekeknél nagyobb a fejlődés késésének kockázata.
Megszületés után körülbelül 6 hónapos életkorra kell eltünnie.
Újszülött korban ennek a reflexnek a hatására a baba feje hason fekvésben oldalra fordul, így biztosítva a szabad levegővételt.
Az ATNR segít a feszítő izmok tónusának növelésében, hol a test egyik hol a másik oldalán - ez edzi az izmokat - és késöbbiekben ez segít az olyan mozgások kialakulásában, amikor a baba valamilyen tárgyért nyúl.
Háton fekve a gyermek amelyik oldalra fordítja a fejét, azon oldali végtagjai kiegyenesednek, az ellen oldali kar és láb behajlik.
Ha az aszimetrikus tónusos nyaki reflex fennmarad teljesen vagy részlegesen, annak hatásai a következők lehetnek:
- A fej elfordítása bármely irányba károsan befolyásolja az egyensúlyt
- A keresztezett mozgások helyett azonos oldali mozgások alakulnak ki pl: járásnál, ugrásnál
- Test középvonal átnyúlási probléma alakulhat ki
- Gyenge követő szemmozgások, főleg a testközépvonalnál
- Kevert oldaliság, nem alakul ki megfelelő oldaldominancia
- Rossz kézírás
- Látásérzáékelési nehézségek
Ha a kúszás kimarad a mozgásfejlődésben, akkor okozhat problémát a megmaradt aszimmetrikus tónusos nyaki reflex.
Természetesen rendszeres, megtervezett mozgásfejlesztő tornával lehet segíteni a megmaradt ATNR felülírásában. Keresztező mozgások gyakorlásával, mászásokkal, testközépvonalon átnyúlásos gyakorlatokkal segíthetünk a gyerekeknek leküzdeni ezt a problémát.
Információ: 20/3602089
elmenymozgas@gmail.com
Forrás: Sally Goddard Blythe: Reflexek, tanulás és viselkedés