Nagysáp

NAGYSÁP

Nagysáp honlapja

A XIX. század végén ezt írták a településrõl. Nagysáp község az esztergomi járásban található, 227 házzal és 1621 lakossal, akik között 1007 református, 572 római katolikus és 34 izraelita. Határa 4413 kataszteri hold. A Baar-Kalán nemzetség õsi birtoka, épp úgy mint a hozzátartozó Õrisáp, régente Úr-Sáp, vagy Or-Sáp puszta. A pápai tizedjegyzékek tanúsága szerint 1332-ben mér plébániával bírt. Az 1696. összeírás szerint Sándor Menyhárt, az ispán birtoka. Ekkor 8 egész és ugyanennyi féltelkes jobbágy lakta. Azon felül 2 egész és négy féltelkes újonnan települt jobbágyot talált itt az összeíró bizottság. Az 1701. évi egyházlátogatási jegyzõkönyv szerint a helységnek iskolamestere is volt. 1732-55. évi egyházlátogatási jegyzõkönyv pedig báró Sándor Mihály földesúri hatóságát jegyzi. Templomát a réginek romjain báró Sándor Mihály építtette. Iskoláját Simor János hercegprímás állította helyre. A XIX. század elsõ felében a gróf Sándor család bírt itt földesúri joggal. Római katolikus temploma 1890-ben épült újra, a reformátusoké 1777-bõl való. A községben levõ Sodorkúti forrás még a török idõkbõl származik. A határban vannak Domonkos, Õrisáp és Romma puszták.