Kesztölc

KESZTÖLC

Kesztölc honlapja

Hosszan elnyúló falu a Pilis hegység aljában. A Kétágú-hegy, Feketehegy, Pilisnyereg, Klastromi szirtek alatt húzódik meredek lejtõjû dombok között. A hegyek lábánál eredõ források vizét a Kesztölci-patak és a Topolka patak szállítja a Kenyérmezõi-patak közvetítésével a Dunába.

Nevét szláv eredetûnek tartják. Kostolac kis várat, erõdtemplomot, zárdát jelent. Nevéhez a Claustrum, Kloster, Kostel kicsinyített alakján keresztül is el lehet jutni. Eredetét Osváth a 12-15. Századra vezeti vissza. Borovszky szerint az elzászi Kestenholz nevére emlékeztet, ami gesztenyefát jelent. Pesty szerint a múlt század közepén a .tótok. Kesztelecznek - ma Kesztucnak - mondják, míg a németek Gesticznek ismerték. Az oklevelekben sokféleképpen írt falunevet 1907-ig szinte minden feldolgozás Kesztölcznek írja.

Okleveles említése 1075: Kestelci.

A falu területén folytatott régészeti ásatások során több ízben elõkerültek késõbronzkori urnasíros kultúra temetõjére utaló edények.

A község határában vezetett a római korban Brigetio-t Aquincum-mal összekötõ fõútvonal. A limesút mellett nagy kiterjedésû római településre utaló leletanyag került elõ. Feltehetõ, hogy a település területén edényégetõ kemence létezett. A népvándorlás során avar törzsek lakták ezt a területet. A honfoglalás korában a hatalmas Pilis-erdõ a fejedelmi Árpád-család birtokterülete volt. A község elsõ írásos említése I. Géza király által alapított garamszentbenedeki apátság alapítólevelében történik. Az alapítólevél szerint I. Géza király a garamszentbenedeki apátságnak Kesztölcön 7 szõlõt 5 vincellért és 2 eke földet adományoz. . in Kestelci ...t.m ad 2 ar, 7 vineas et 5 vinitores ..