Csolnok

CSOLNOK

HONLAP

Csolnok Budapesttõl 40 km-re, Komárom-Esztergom megyében található. A település legmagasabb pontja a Nagy-Gete

hegy, melynek gerincén vezet át az országos kék-túra nyomvonala.

Csolnok története az avar korig nyúlik vissza, az elsõ írásos emlékek azonban a XIII. századból származnak. A falu akkor a margitszigeti apácák tulajdonában volt. A török korban is lakott helyként tartották számon, de 1696-ban már mint elpusztult helységet említik. A település történetében jelentõs változásokat a XVIII. század hozott, amikor is a falu mai lakosságának 60%-át képezõ német népcsoportok települtek be Csolnokra. Az elsõ telepeseket 1714-ben gróf Grassalkovich Antal hívta Németországból. Az 1738-as pestisjárvány elmúltával a budai apácák szintén német telepesekkel népesítették be a kihalt, elnéptelenedett falut. Ezek az események a falu mai életét és arculatát is meghatározzák. A lakosság nagy része még ma is beszéli a bajor-frank keverék nyelvjárást.

A köztudatban élõ felfogás szerint a szén kitermelése azzal kezdõdött, hogy 1781. január 27-én Rückschuss Antal, a Ruhr-vidéki bányász megkötötte Kremf Antal bíróval a széntermelést engedélyezõ szerzõdést.

Igazolható, hiteles források szerint a szenet Csolnok határában csak késõbb, 1806-ban fedezték fel, a bányászat pedig 1810 körül indult meg. A szénbányászat 1979-ig mûködött Csolnokon, s a XX. században a lakosság nagyobb része bányász volt. A szénbányászatnak köszönhetõen a II. világháború után Csolnokról nem telepítették ki a német lakosságot, így tudott a németség a mai napig is fennmaradni. Földrajzi fekvésébõl adódóan a település külseje az idelátogató szemében igen vonzó: a hegyekkel és dombokkal körülölelt völgyben, girbegurba utcácskákban szépen rendezett portákat, lankáin szõlõs kerteket lát.