Kutatói profil

1979-ben születtem Marosvásárhelyen, Kecskeméten érettségiztem a Református Gimnáziumban, majd 1997-től kezdtem meg egyetemista éveimet Szegeden. Gyógyszerészi tanulmányaimmal párhuzamosan gyógyszerészi szakfordítói képzésben is részt vettem, s ez a kombináció később nagy hatással volt pályám alakulására.

Bár a két egyetemi szak mellett nem sok szabadidőm volt, úgy éreztem, a jövőbe való hasznos befektetés, ha tudományos diákköri munkát is végzek. Akkor még nem fogalmazódott meg bennem, ami ma már szinte ars poeticám: az elvégzett munka előbb-utóbb, így vagy úgy, de kifizetődik. Természetesen mindehhez az is kellett, hogy érdekeljen az, amiben kutatást végzek. A gyógynövények kémiai vizsgálata kezdettől fogva izgalmas kutatási terület volt számomra, mivel bíztam benne eredményeink hozzájárulnak a gyógyászat és a tudomány fejlődéséhez. A kutatás iránti érdeklődésem diplomázás után is kitartott, ezért a PhD-képzés keretében folytatta tanulmányaimat prof. Hohmann Judit témavezetésével. Erre az időszakra tehető, hogy ösztöndíjam kiegészítésére szakfordítóként is elkezdtem dolgozni, majd az egyik szerkesztő megelőlegezett bizalmának köszönhetően továbbképző cikkeket is írni. Utólag hatalmas szerencsémnek tartom, hogy ekkortájt ismerkedtem meg Szendrei Kálmán Professzor Úrral, aki mentoromként nagyban segítette fejlődésemet, látásmódom alakulását, látóköröm szélesebbé válását. Mindennek szerepe lehetett abban, hogy 2007-ben az SZTE Farmakognóziai Intézetének vezetője kezdőként (eben az évben szereztem meg doktori fokozatomat) rám bízza a Fitoterápia című tárgy oktatását. A szakirodalmak feldolgozásában szerzett rutinomnak köszönhetően rövidesen elkésztettem a tárgy nyomtatott jegyzetét is.

Az ezt követő 15 évben döntően fitokémiai kutatásokat végeztem, de a növényi vegyületek kinyerésén és szerkezetük meghatározásán túl egyéb újabb kutatások irányába is nyitottam. Ez természetesen nem lett volna lehetséges, ha a doktori fokozatszerzés után nem törekszem saját kutatócsoport kialakítására. A Farmakognóziai Intézetben (Szendrei Professzor Úr inspirálására) elsőként foglalkoztunk növényi eredetű termékek minőségvizsgálatával. Kooperációk keretében a vizsgált növények hatásvizsgálatára egyre nagyobb figyelmet fordítottunk, s a toxikológiai vonatkozású kutatások is helyet kaptak csoportunk kutatási témái között.

A kutatómunka mellett nagy lelkesedéssel végeztem oktatási feladataimat, s hobbiként egyre intenzívebben foglalkoztam tudományos ismeretterjesztéssel. A szakmai közéletben is aktívan részt vettem. 2020-ban elkészítettem MTA-doktori disszertációmat, s ekkor már éreztem, hogy ez a munka egy szakasz lezárása is egyben.

A gyógyszerészi diploma nemcsak sokoldalú elhelyezkedési lehetőséget, hanem olyan komplex látásmódot is ad, amely kutatóként nemcsak hasznos, hanem az újabb területek felé való nyitást is lehetővé teszi. Már kutatói pályán kezdetén is az érdekelt legjobban, hogy hogyan lehet hasznosítani a gyógynövények kémiai vizsgálata során nyert eredményeket a gyógyászati gyakorlatban, így kiváló lehetőségnek éreztem, amikor bekapcsolódhattam a prof. Hegyi Péter által alapított Transzlációs Medicina Intézet (PTE) munkájába, ahol nagyon sokat tanulhattam arról, hogyan lehet a klinikai adatokat értékelni, s klinikai kutatásokat tervezni.

Nagy kihívásnak és megtiszteltetésnek éreztem, amikor 2021-ben felkértek az SZTE GYTK Klinikai Gyógyszerészeti Intézetének vezetésére. Életemben nem először fordult elő, amikor megelőlegezett bizalomnak köszönhetően nyíltak meg előttem új lehetőségek a tanulásra és a fejlődésre. Jelenlegi kutatási porólióm egyesíti mindazt, amiben eddigi pályám során tapasztalatot és gyakorlatot szerezhettem – talán ez is az oka annak, hogy a tudományos kutatás máig ugyanolyan örömet ad, mint pályám kezdetén.

Kutatási eredményeim

Kutatási eredményeimet (és tudományos érdeklődésemet) az alábbi, nagyon egyszerű kérdések köré lehet csoportosítani:

Preparatív növénykémiai vizsgálatok

A preparatív fitokémiai vizsgálatok célja korábban kémiailag nem vizsgált növények tartalomanyagainak kinyerése és azonosítása volt. Az elemzésbe vont fajok között voltak olyanok, amelyek gyógyászatilag nem jelentősek, de voltak olyanok is, amelyeket régóta használnak a gyógyászatban Előbbi esetben a kutatás perspektívája olyan vegyületek felfedezése, amelyek a gyógyászatban közvetlenül, vagy ötletadó vegyületként hasznosíthatóak lehetnek (pl. új farmakonok fejlesztése során). Utóbbi esetben a kutatás célja az ismert hatású növény hatásaiért felelős anyagok megismerése.

Kémiai orientációjú vizsgálatok

Diákköri hallgatóként az Euphorbia platyphyllos diterpénjeinek kutatásával foglalkoztam, ennek eredményeként 3 új és 1 ismert vegyületet nyertem ki a növényből. Ez a faj nem gyógynövény, viszont komplex szerkezetű és nagyon erős hatású vegyületei érdekessé teszik. Az ilyen indíttatású kutatások potenciális hasznát jól mutatja, hogy egy másik Euphorbia-fajból a kutatócsoport más tagjai olya vegyületet is kinyertek (ingenol-mebutát), amely később gyógyszerré vált.

Az egyik átfogó kutatási téma a sisakvirág (Aconitum) fajok vizsgálata volt (részben ez képezte PhD-disszertációm alapját). A sisakvirágok markáns hatású, mérgező, alkaloidtartalmú növények, ezért célunk a nemzetségre jellemző vegyületek kinyerése volt. Olyan, Kárpát-medencében honos fajokkal végeztünk kutatásokat, amelyeket a gyógyászatban nem hasznosítottak. A vizsgált Aconitum fajokból (A. toxicum, A. anthora, A. moldavicum, A. napellus subsp. firmum) 27 diterpén-alkaloidot izoláltunk vagy mutattunk ki, ezek közül három, az akovulparin, az akotoxicin és 1-O-dezmetil-szvatinin elsőként általunk kinyert új természetes anyag. Az Aconitum fajok kémiai vizsgálata a növények bioszintetikus útjainak alaposabb feltárására ad lehetőséget, ezen kívül bővítik azt a kémiai teret, amelynek farmakológiai vizsgálata humán terápiás szempontból is jelentős.

Bioaktivitás-orientációjú vizsgálatok

Az Aconitum-fajokal bioaktivitás-orientált kutatásokat is folytattunk. Egyes sisakvirágokat, toxikus alkaloidjaik ellenére, Kínában elterjedten alkalmaznak a hagyományos gyógyászatban, megfelelő előkésztítés (főzés, hőkezelés) után. Feltételeztük, hogy ez az előkészítés nemcsak a toxikus anyagok mennyiségét csökkenti (ez korábban s ismert volt), hanem olyan vegyültek képződésével is jár, amelyek a gyógyászati alkalmazás alapjául szolgáló gyulladáscsökkentő hatásért felelősek. Kutatásaink során igazoltuk ezt a hipotézist, elsőként mutattuk ki a feldolgozás során képződő ún. lipoalkaloidok gyulladáscsökkentő (COX- és 5-LOX-gátló) hatását, s adtunk potenciális magyarázatot a sisakvirágok évezredes gyógyászati alkalmazásának hátterében lévő hatásmechanizmusra. Félszintetikus módszerrel 15 lipoalkaloidot előállítottunkl, ezek gyulladácsökkentő hatását is mértük, s szerkezet-hatás összefüggéseket állapítottunk meg. Az előállított lipoalkaloidok szívioncsatornákra kifejtett hatását is vizsgáltuk, s olyan szelektív hatású vegyületeket azonosítottuk, amelyek kiiindulási alapul szolgálhatnak antiartitmiás hatású vegyületek szintézisében.

Egy kutatási projekt célja olyan vegyületek kinyerése volt, amelyek a kannabinoidreceptorokon vagy az endokannabinoid-rendszerre hatnak. Az endokannabinoid-rendszer számos fiziológiai folyamat szabályozásában szerepet játszik, s fontos farmakológiai célpont is. A kenderben található kannabinoidokon kívül az alkil-amidok is hatnak ezeken a rendszeren keresztül. Munkánk keretében a Lepidium meyeniiből és a Helianthes helianthoides var. scabrából összesen 7 N-alkil-amidot nyertünk ki, amelyek közül hármat új természetes anyagként azonosítottunk. Utóbbi fajból ezen kívül 6 lignánt is izoláltunk, ezek között a két új arilbenzofurán neolignánt, az 1"-dehidroegonol-3"-metilétert (93) és az egonol-3"-metilétert. Az általunk knyert alkil-amidok egy részéről elsőként mi írtuk le, hogy hatnak az endokannabinoid-rendszere (affinttássuk van a CB-receptorok iránt, FAAH- és anandamidvisszavétel-gátlók).Ez a megfigyelés részbe megmagyarázhatja a L. meyenii népi felhasználás során megfigyelt hatásait (stressztűrés fokozása, termékenységre kifejtett hatás), s megnyithatja az utat a korábbana gyógyászatban nem használt H. helianthodes haszosítása eőtt. Az ebbőúl a növényől izolált lignánokat daganatellenes hatásra vizsgáltuk (a lignánok egy része esetén ez ismert tulajdonság), s elsőként mutattuk ki, hogy a vegyületek javítjá a vér-agy-gát integrítását, aminek potenciáls szerepe lehet az áttétképződést gátló hatásban.

A daganetellenes növényi anyagok kutatásának keretében 14 hazai, korábban nem vagy alig vizsgált mohafajt (Amblystegium serpens, Barbula unguiculata, Bryum caespiticium, Cirriphyllum piliferum, Dicranum tauricum, Encalypta streptocarpa., Hygroamblystegium tenax, Neckera besseri, Oxyrrhyncium hians, Paraleucobryum longifolium, Pseudoleskeella nervosa, Schistidium crassipilum, Syntrichia ruralis és Thuidium assimile) tanulmányoztunk Szűrővizsgálat során azonosítottuk az antiproliferatív (és antimikróbás) hatás szempontjából legőpperspektívikusabb fajokat, majd ezek közül egy ígéretes fajt, a Paraleucobryum longifoliumot részletes vizsgálat alá vontuk. Öt, korábban nem ismert fenantrént (leukobrin A-E) sikerült kinyernünk és azonosítanunk, amelyek mérsékelt daganatellkenes aktivitásúak. Ennek a kutatásnak az értékét a kémiailag unikális fenantrénkinon dimerek azonosítása adja, valamint az, hogy számos mohafajról elsőként közöltünk kémiai és bioativitásbeli adatokat.

Szintén a daganatellenes hatású anyagok azonosítását célozva tanulmányoztuk a Ducrosia anethifoliát. A növény herbájából 9 lineáris furokumarint és 4 egyéb vegyületet izoláltunk (8-at a fajból elsőként). Az általunk izolált furokumarinokkal végzett, a potenciális daganatellenes alkalmazásra induló komplex kísérletsorozatban az oxipeucedanin fejtette ki a legmarkánsabb in vitro antiproliferatív és citotoxikus hatást, és ez a vegyület mérsékelt multidrogrezisztencia-csökkentő hatást is mutatott. Az oxipeucedanin és a heraklenin szinergista módon fokozták a doxorubicin daganatsejtellenes hatását. Ez utóbi aktivitás rámutat arra, hogy ennek a vegyületcsoportnak a daganatellenes gyógyszerhatóanyagok hatásosságának fokozásában lehet terápiás jelentősége.

A rooibos tea (Cyclopia) esetén vizsgálatunk célja a növény ösztrogénszer hatású anyagainak azonosítása volt. Hatáskövetett izolálás eredményeként a C. genistoidesből 17 vegyületet (zömükben flavonoidok) nyertünk ki, közülük több jelentős ösztrogénszerű hatással rendelkezett. Ez a kutatás a növény hatásainak jobb megértését segíti, és információval szolgál a széles körben használt tea célzott egészségvédő alkamazásával kapcsolatban (pl. menopauzában, a csonttömegvesztés lassítása), valamint magyarázatot adhat jelenlegi alkalmazására (klimaxos tünetek mérséklése).

Fitofarmakológiai és farmakokinetikai vizsgálatok

A bioaktivitás-orientációjú növénykémiai vizsgálatokkal ellentétben a jelen fejezetben tárgyalt kutatások fókuszában a farmakokinetikai és farmakológiai vizsgálatok voltak. A kutatások minden esetben a terápiás gyakorlat irányából érkező kérdés megválaszolását szolgálták.

Egyik meghatározó kutatási területünk a kender bioaktivitásaival és kémiájával kapcsolatos. A kender több vegyületének hatásosságát metaanalízisekben is vizsgáltuk (nabilon, dronabinol, nabiximols, lsd. 2.4. fejezet), de in vitro és állatkísérleteket is végeztünk. Utóbbiak kiindulópontja az a máig nem teljesen megmagyarázott jelenség volt, hogy a fiatal kanabiszfogyasztók körében viszonylag gyakori a hirtelen szívhalál. Az volt a hipotézisem, hogy eza  kannabinoidoknak a szív ioncsatornáira kifejztett hatásaival függhet össze. Elsőként atnulmányoztuk több kannabinoid K-ioncsatornáákra kifejtett hatását, s megállapítottuk, hogy a kannabidiol olyan mértékben gátolja a hERG-csatornákat, hoyg annak már klinikai relevaciája is lehet. Kutatásaink keretében azt is megállapítottuk, hogy az e-cigarettákban hő hatására a kannabidiol jelentős mértékben THC-vá alakul, ami jogi és biztonságossági kérdéseket is felvet.  

A közismert májkárosító hatással rendelkező pirrolizidin-alkaloidokat tartalmazó fekete nadálytő biztonságos alkalmazásának reális értékeléséhez elengedhetetlenül szükségesek a külsőleges alkalmazással kapcsolatosan releváns farmakokinetikai vizsgálatok. Kutatásunk apropóját az adta, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (humán adatok híján, orális alkalmazás során ynert adatokra alapozva) a racionálisnak tűnőnél alacsonyabban határozta meg a gyógyászati felhasználásra kerülő fekete nadálytő alkaloidtartalmát. Munkánk keretében humán epidermiszen in vitro tanulmányoztuk a fekete nadálytő egyik fő alkaloidjának, a likopszaminnak a felszívódását. A kísérletes körülmények között átdiffundált likopszamin mennyisége telítési görbével jellemezhető, a szintetikus membrán esetén valamivel magasabb értékekkel (a felületre felvitt összmennyiség 0,11–0,72% versus 0,04%–0,22%-a). A humán epidermiszen kísérleti körülmények között 24 óra alatt megfigyelt 0,22%-os penetrációs arány meglehetősen alacsony, ráadásul az intakt bőrön való felszívódás ennél alacsonyabb lehet. Az általunk nyert, humán relevanciájú adatok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a jelenleginél reálisabb limitet határozzanak meg, és további, in vivo vizsgálatok elvégzését is ösztönözhetik.

A Hoodia gordiniival kapcsolatos kutatásainkat egy fogyasztói mellékhatásbejelentés kapcsán kezdtük el. Egy szublinguálisan alkalmazandó, fő összetevőként deklaráltan H. gordonii kivonatot tartalmazó spray használata során egy fogyasztó szívdobogásérzést, vérnyomásemelkedést tapasztalt. Megvizsgáltuk a hatás mechanizmusát, valamint azt, hogy az valóban a H. gordiniihoz köthető-e, vagy valamely, illegálisan hozzáadott vegyülethez. Analitikai vizsgálattal igazoltuk, hogy a kardiovaszkuláris nemkívánatos hatás a növény extraktumához köthető, a termék nem tartalmazott olyan hozzáadott vegyületet, ami a hatást magyarázhatta volna. Az elvégzett in vitro vizsgálat a H. gordonii adrenerg aktivitását igazolta.A javarészt β-receptor által mediált szimpatomimetikus hatás és az ebből eredő mellékhatások mechanizmusa hasonló több, ma már a forgalomból kivont fogyasztószeréhez. Mindez rámutat arra, hogy ez eredeti várakozásokkal szemben a H. gordonii, hatásmechanizmusa alapján ne tekinthető ideális haszon/kockázat aránnyal rendelkező fogyasztószernek – különösen, hogy hatásossága nem alátámasztott.

Bizonyos, a népi gyógyászatban régóta használt növények hatásosságával kapcsolatban még állatkísérletes adatok sem állnak rendelkezésre. Ez érvényes volt a görcsoldóként közismert római kamillára is, ez indíttta el kutatásainkat. A görcsoldó hatást in vitro vizsgálatokban tanulmányoztuk, ezzel párhuzamosan a vizsgált kivonatok összetételét is analizáltuk. A flavonoidtartalom és a relaxáns hatás között egyértelmű összefüggést figyeltünk meg (a flavonoidokat nem, vagy csak kis koncentrációban tartalmazó frakciók gyenge, a flavonoidokban dús frakciók markáns hatást mutattak). Kimutattuk, hogy a hatásban az illóolajnak is szerepe van. Ezek az eredmények elsőként szolgáltattak kísérletes bizonyítékokat a római kamilla tapasztalati alapon feltételezett simaizomgörcs-oldó hatására.

A hazánkban őshonos Centaurea sadleriana a Kárpát-medencében endemikus faj, amelynek föld feletti részéből készített főzetét tradicionálisan alkalmazzák haszonállatok sebeinek gyógyítására a Dél-Alföldön – hatásosságát ugyanakkor nem támasztotta alá semmyilen tudományos vizsgálat. Célunk ennek a hiányosságnak a pótlása volt. A népi gyógyászati felhasználás racionalitását vizsgálva a C. sadleriana sebgyógyulásra kifejtett hatását állatkísérletben tanulmányoztuk, s megállapítottuk hogy a növény apoláros oldószerrel nyert kivonata szignifikánsan rövidítette a sebgyógyulás idejét. Ebben szerepet játszat a szintén általunk dokumentált gyulladáscsökkentő hatás. A növény népi gyógyászati felhasználását és hatását elsőként dokumentáltuk a szairodalomban.

Az ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) hazánkban népszerű gyógynövény. Szájon át való fogyasztásának nincsenek hagyományai, így nincsenek a biztonságosságot alátámasztó tapasztalati ismereteink, de a preklinikai és klinikai adatok is hiányoznak. Mivel a növény citotoxikus szeszkvterpén-laktonokat tartalmaz, tartós fogyasztása potenciálisan káros lehet Állatkísérletünkkel a növény toxikológiai profilját igyekeztünk teljesebbé tenni. ezt a hiányt igyekeztünk pótolni. Egy hónapos kezelés után a relatív szervtömegek közül a máj tel­jes testtömeghez viszonyított tömege dózisfüggően és szignifikánsan csökkent, míg az agy relatív tö­mege szignifikánsan nőtt a kontroll csoporthoz képest. Az AST és ALT növekedése, a máj tömegváltozásával együtt májkárosodásra, a karbamid- és kreatininszint növekedése vesekárosodásra utalhat. Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy a növény széles körű alkalmazásának előfeltétele kellene legyen a toxikológiai jellemzők feltérképezése – ez azonban még ne történt meg. Ennek a kutatási témának a keretében a növény gyökerének és illóolajának az összetételét is vizsgáltuk, s átfogó kutatásban elemeztük a szeszkviterpén-laktonok szintjének változását a vegetációs periódus során. több cikk

Az ipari szempontból is jelentős analitikai vizsgálatra példa az a projekt, amelyben az elterjedten (gyógyszeralapanyagként is) használt Rhodiola rosea drogminőségére ható tényezőket tanulmányoztuk több országból és több évjáratból származó minták átfogó analízisével. Elsőként mutattunk rá szisztematikus vizsgálatok eredményeként arra, hogy a begyűjtés ideje szignifikáns hatással van a R. rosea fenilpropenoid-tartalmára. A Rhodiola rosea gyöktörzs gyökérhez viszonyított magasabb fenilpropenoid-tartalmát első alkalommal igazolta szisztematikus vizsgálat. Fahéjalkoholtartalom szempontjából korábban nem végeztek szisztematikus vizsgálatot. Megállapítottuk, hogy a fahéjalkohol-tartalom a rozavintartalommal párhuzamosan változik a begyűjtési időt és a növények korát tekintve. Elsőként végeztünk szisztematikus vizsgálatot Rhodiola minták flavonoidtartalmára vonatkozóan, s azonosítottunk két, minőségi markerként is használható vegyületet (rodiozin és herbacetin), amelyek mérésére analitikai módszert dolgoztunk ki.  Eredményeink segítenek az ptimális összetételű drogminőség biztosításában.

Szintén ipari jelentőséggel is bír az a vizsgálat, amelyben különböző teacserjelevél-minták teanintartalmát tanulámányztuk. A teanin a tealevelekben jelen lévő, szerteágazó (pl. központi idegrendszeri) hatású anyag, amelynek gyógyászati jelentősége nő. A különböző módon feldolgozott teákban mennyiégéről korábban csak szórványos adatok voltak elérhetőek, ilyen téren mi végeztünk elsőként átfogó vizsgálatot. 17, különböző fermentáltsági fokú teaminta elemzésével megállapítottuk, hogy nem teljesen helytálló az a közkeletű vélekedés, hogy a teanintartalo a fermentáció fokával csökken (azaz zöld és fehér > oolong > fekete tea). A teanintartalom 0,90–12,37 mg/g volt az oolong, 2,09–10,85 mg/g a fekete, 2,65–10,93 mg/g a zöld és 3,24–9,11 mg/g a fehér tea mintákban. Ez rámutat arra, hogy a teanintartalmat egyéb (pl. feldolgozásbeli vagy klimatikus) tényezők is befolyásolhatják.

Hasonlóképpen egy gyakorlati probléma megoldását szolgálta szójakivonatokkal végzett vizsgálatunk. A szója hatóanyagai, az izoflavonoidok különböző glikozidszármazkokként fordulna elő a növénybenm ami mérésülket technikaliag nehézkessé és drágává teszi. Munkánk során módszert dlgoztnk ki az egyszerűbben mérhető aglikonok mennyiségi meghatározására, és optimalizáltuk az aglikonok képződését eredményező hidrolízis körülményeit. Eredményeink közvetlenül hasznosíthatók a szójakivonatok ipari analitikájában.

Az édeskömény analitikai vizsgálata közvetett módon jelentős iparilag. Az édeskömény furokumarinokat tartalmaz, amelyek miatt újabban kételyek merültek fel biztonságosságával kapcsolatban-. Az édeskömény termés furokumarintartalmára vonatkozóan elsőként végeztünk szisztematikus vizsgálatokat az általunk kidolgozott LC-MS módszerrel, amelynek eredményeként megállapítottuk, hogy az általunk vizsgált 33 minta egyikében sem haladja meg a maximális napi dózis furokumarintartalma az 1,23 µg-t. Mivel az Európai Gyógyszerügynökség szerint a 15 μg-ot meg nem haladó furokumarint tartalmazó gyógynövénykészítmény nem jelent kockázatot a fogyasztó számára, kutatásaink rámutattak arra, hogy ennek a növénynek a terápiás dózisú használata a furokumarintartalom szempontjából nem hordoz kockázatot.

Egy kutatási projekt a Wilson-kórosoknál májvédelemre használt máriatövis réztartalmának vizsgálatára irányult. Bár a máriatövis a rézkoncentráló növények közé tartozik, rutinszerűen javasolják májvédelemre ebben a betegcsoportban is, s a termékek réztartalmáról nincs információ. Eredményeink rámutattak arra, hogy alapvető jelentőségű, hogy a növény termését milyen feldolgozottsági szintű és milyen jogi kategóriába sorolható készítmény formájában alkalmazzák. A termékek réztartalma tág határokon belül (0,01–114,8 µg a napi adagban) mozog. Wilson-kórosoknak előnyben részesítendők a magas feldolgozottsági fokú, szilimarinra dúsított és standardizált készítmények (ezek napi dózisa 0,01-3,51 µg rezet tartalmazott), míg a nyers kivonatokban és a feldolgozatlan drogban a réztartalom magasabb. Eredményeink rámutatnak arra, hogy Wilson-kórosok számára preferálandóak a magasan feldolgozott kivonatok (szilimarin), ezek tartós használata jelentősen nagyobb előnnyel jár, mint a magas réztartalmú termékeké, amelyek akár kockázatfokozó hatásúak is lehetnek.


Magyarországon elsőként fogtunk bele tudományos igényességgel az étrend-kiegészítők minőségvizsgálatába. Ennek motivációja az volt, hogy az étrend-kiegészítők mai értelemben vett jogi kategóriájának 2004-es létrehozása után nyilvánvalóvá vált: a jogszabályok önmagukban nem jelentenek garanciát a termékek jó minőségére. A nemzetközi szakirodalomban sokasodtak a termékminőségi problémákkal kapcsolatos beszámolók, s feltételezhető volt, hogy hazánkban s lehetnek forgalomban nem megfelelő minőségű termékek. Az elméleti megfontolások alapján elkezdett vizsgálatsorozatunk első lépésében 10, potenciafokozó hatás érdekében férfiak által fogyasztott étrend-kiegészítőt vizsgáltunk meg, amelyek közül hatnál szintetikus gyógyszeranyaggal (foszfodiészteráz-gátlóval) való hamisítást igazoltunk. A fogyasztók által természetes eredetűnek, biztonságosnak gondolt étrend-kiegészítők szintetikus gyógyszervegyületekkel történő hamisítása a nem várt mellékhatások és interakciók miatt egyaránt veszélyes lehet. Külön veszélyforrást jelentenek a szintetikus vegyületek előállítása során képződő, el nem távolított szennyezések és a korábban toxikológiai és humán kipróbáláson át nem esett analógok (pl. nor-acetildenafil, piperidenafil), valamint az a tény, hogy egyes esetekben a hatóanyagok nagyobb mennyiségben is voltak jelen a termékekben, mint az ellenőrzött körülmények között alkalmazott gyógyszerekben. A foszfodiészteráz-gátlókkal történő hamisítás azért jelent különös veszélyt, mert ezek a hatóanyagok fokozhatják a kardiovaszkuláris események rizikóját. Hasonló okból kockázatos a „növényi” fogyasztószerek hamisítása, mely célra egy ma már (szív-érrendszeri rizikót fokozó hatása miatt) betiltott gyógyszerhatóanyagot, a szibutramint alkalmazzák. Olyan, többlépéses analitikai módszert dolgoztunk ki, amellyel megbízhatóan kimutatható a termékek szibutraminszennyezése. Az általunk alkalmazott, színreakciókat, rétegkromatográfiás, HPLC-DAD és -MS, valamint NMR vizsgálatot magában foglaló módszer az egyes vizsgálólaboratóriumokban rendelkezésre álló műszerezettséghez idomulva alkalmas a szennyezés/hamisítás kimutatására. Toxikológiai szempontból kevésbé kockázatos, de a termékek népszerűsége sokakat érintő probléma a grapefruitmagkivonatok hamisítása. Módszert dolgoztunk ki a hamisítás kiszűrésére, majd a vizsgálatunkba bevont 6 termék analízisével megállapítottuk, hogy mindössze a készítmények egyharmadának a minősége volt elfogadható, a többi ne grapefruitmagkivonatot tartalmazott. Különösen aggasztó volt az, hogy egy termékből nagy mennyiségű benzetónium-kloridot mutattunk ki. Mivel a grapefruitmag hatásossága nem alátámasztott, e vegyület jelenléte egyértelműen kedvezőtlenné teszi a haszon/kockázat hányadost. Itt röviden bemutatott vizsgálatainkkal rámutattunk a termékminőségi problémák realitására, s nemcsak egyes termmékek betiltásához, hanem az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos szemlélet formálásához is hozzájárultunk.


Metaanalízisek

A klinikai vizsgálatok számának növekedésével egyre nagyobb nehézséget jelent az adatmennyiség feldolgozása és integrálása a napi gyakorlatba. Ezt megkönnyítendő készülnek áttekintő közlemények, de ennél magasabb bizonyítottsági szintet képvisel, amikor a jó minőségű vizsgálatok matematikai módszerrel történő összegzése, metaanalízise alapján vonnak le következtetéseket. A bizonyítékokon alapuló orvoslásban jelenleg a metaanalíziseket tekintik a legmagasabb szintű bizonyítéknak a hatásossággal és biztonságossággal kapcsolatban, ezek ma már alapvető fontosságúak a terápiás irányelvek készítésénél. Munkacsoportunk számos metaanaízist készített, részben gyógynövények hatásosságával és biztnságosságával kapcsolatban, de kutatásaink szintetikus gyógyszerekre is kirterjedtek.

A gyógynövényekkel kapcsolatos metaanalízisekben elsőként vizsgáltuk a barátcserje hatásosságát premenstruációs szindrómában, a galagonya és kámfor keverékének vérnyomáscsökkentő hatását, a sáfrány hatásosságát depresszióban, a gyömbér hányinger-csillapító hatását, a Berberis aristata és a szilimarin keverékének hatását a diszlipidémiára, a keserű narancs kivonatának biztonságosságat és testsúlycsökkentő hatását, a lokálisan alkalmazott illóoljaok hatásosságát izomfájdalmak kezelésében, a balszamkörte hatásosságát metabolikus szindrómában, valamint aza adaptogének hatásosságát stressz esetén.

A tiszta (stintetikus vagy természetes eredetű) vegyületet hatóanyagként tartalmazó gyógyszerekkel is számos metaanalízist végeztünk. Egyenek között elemeztük a dronabinol és a nabilon biztonságossággát, a nabiximols hatásosságát szklerózis multiplexben, az ulinasztatin és a szomastosztatin kombinációjának hatásosságát akut pankreatitiszben, a protonpumpagátló használatának racionalitását ugyanebben a betegségben, az imidazolinreceptor-agonisták vérnyomáscsökkentő hatását, valamint a nafamostat hatásosságát poszt-ERCP pankreatitiszben. Kiemelkedő jelentőségűnet tartok két olyan metaanalízist, amelyek a Covid-19 terápiájában alkalmazott favipiravir és ivermektin hatásosságával voltak kapcsolatosak. Ezek rámutattak arra, hogy bár a rendkívüli helyzetben a gyógyszeres terápia meghatározása rendkívüli döntéseket igényelhet, hosszú távon a bizonyítékokon alapuló döntéseknek kell meghatározniuk a kezelést.

Ezek a munkák, függetlenül attól, hogy szintetikus vagy növényi eredetű szerekkel voltak kapcsolatosak jelentős hatással vannak a racionális gyógyszeres terápiára.

Klinikai vizsgálatok

A metaanalízisek során végzett adatgyűjtés is igazolta azt a vélekedést, hogy a növényi eredetű szerek hatásosságával viszonylag kevés klinikai vizsgálat foglalkozik. Ez olyan növények esetén is érvényes, amelyek gyógyszerként vannak forgalomban. Ez úgy lehetséges, hogy a hagyományos növényi gyógyszerként forgalomba kerüléséhez nem szükséges a hatásosságot igazolni. Az alsó húgyúti fertőzések kezelésére használt medveszőlő esetén sem állnak rendelkezésre jól tervezett klinikai vizsgálatok. A hiány pótlásra olyan független klinikai vizsgálati protokollt terveztünk, amely a hatásosságot a standard terápiához (foszfomicin) hasonlítja. A klinikai vizsgálat protokollja engedélyt kapott, a betegek bevonása hamarosan elkezdődik. Két másik, szintén gyógynövényekkel kapcsolatos klinikai vizsgálat protokollja etikai engedélyezés alatt áll. Ezek a független, kutatók által kezdeményezett klinikai vizsgálatok hazánkban unikumnak számítanak, s szintén a racionális gyógyszerterápiát szolgálják.

Kutatási eredményeim hatása, társadalmi és szakmai jelentősége

Kutatóként vallom, hogy az igazán jó kutatási projektek alapfeltétele, hogy a kutatónak legyen egy olyan missziója, amelynek érdekében dolgozik. Gyógyszerész kutatóként a legfontosabb kitűzhető cél a bizonyítékokon alapuló gyógyászat előmozdítása. Az egyes kutatási témákat ennek szellemében határoztuk meg, s az alkalmazott módszertant is ennek megfelelően terveztük. Eredményeink fogadtatása megerősíti, hogy kutatásaink a szakmai és a szélesebb közönség számára is jelentőséggel bírnak.

Tovább (kattints)

Tudományos impakt

A tudományos eredmények hatása objektívan jellemezhető szcientometriai mutatókkal. 230 tudományos publikációm jelent meg (ebből 144 idegen nyelvű szakfolyóiratban), 1 szakkönyv, 5 ismeretterjesztő könyv és 3 egyetemi tankönyv szerzője, 2 könyv szerkesztője vagyok. Publikációimra 2722 független idézés érkezett, impakt faktorom 29. A tudomanymetria.com besorolása szerint kémiai és orvostudományok területen is a D1 kategóriába (felső 10%) tartozom. Számos kutatási és K+F pályázat témavezetője, résztvevője voltam, tudományos munkásságomat Bruckner győző ifjúsági díjjal ismerték el. 2024-ben a Szegedi Tudományegyetemen megkaptam az Év Kutatója díjat élő természettudomány területen.

Kutatóképzés, műhelyteremtés

A tudományos teljesítmény mindig csapatmunka eredménye. A jelen munkába bemutatott eredmények kollégáimmal és PhD-hallgatóim nélkül nem jöhettek volna létre. Az SZTE Farmakognóziai Intézetében, a Klinikai Gyógyszerészeti Intézetben, a PTE Transzlációs Medicina Intézetében és az SE Transzlációs Medicina Központjában egyaránt vezetek doktori témákat. Doktoranduszaim közül kilencen tudományos fokozatot szereztek, hárman fokozatszerzés előtt állnak (abszolutóriumot szereztek), jelenleg 8 PhD-hallgató témavezetésében veszek részt. Büszke vagyok arra, hogy volt doktoranduszaim mindannyian megállják a helyüket a munkaerőpiacon, jelentős részben olyan munkakörben (gyógyszeripar, felsőoktatás, minőségellenőrző laboratórium), amelyben hasznát vehetik a megszerzett tudásnak. Volt PhD-hallgatóm, Dr. Kiss Tivadar az SZTE GYTK Farmakognóziai Intézetében átvette korábbi laborom vezetését, s saját kutatási témái mellett továbbviszi azokat a kutatásokat is, amelyeket közösen indítottunk s felügyelünk.

A növényi eredetű termékek hatásosságának és biztonságosságának kutatásában részt vevő kollégákkal 2018-ban létrehoztuk a Magyar Fitoterápia Kutatócsoportot. Ennek célja, hogy tudományos kutatások kezdeményezésével és koordinálásával elősegítse a bizonyítékokon alapuló gyógynövényalkalmazás fejlődését. A munkacsoport számos metaanalízist és klinikai kutatást kezdeményezett és készített el, s küldetésének tekinti, hogy fórumot és kooperációs platformot biztosítson a racionális fitoterápia területén kutatásokat végzőknek és praktizálóknak.

A Klinikai Gyógyszerészeti Intézetben a hagyományos és sikeres kutatási témák megtartása és támogatása mellett meghonosítottam a klinikai vizsgálati eredmények elemzésén alapuló kutatási irányt. Az elmúlt rövid időszakban számos publikáció született ennek eredményeként.

Szakmai közéleti feladatvállalás

Gyógynövénykutatóként fontos elismerés volt számomra, hogy 2008-2013 European Medicines Agency (EMA) Working Party on Community Monographs and Community List tagja, 2010-2013 között az EMA Herbal Medicinal Products Committee helyettes tagja voltam Magyarország képviseletében. Ennek a megbízatásnak keretében számos közösségi monográfia elkészítésében vehettem részt. 2015-2024 között az European Scientific Cooperative on Phytotherapy tudományos bizottságának tagja voltam. 2016-2017 között a Society for Medicinal Plant and Natural Product Research vezetőségi tagja voltam. 2013-2021 Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság, Gyógynövény Szakosztály elnöke voltam. 2023 óta egy olyan COST együttműködési pályázat tagja vagyok, amely a gyógynövények állatgyógyászati alkalmazásával foglalkozik.

Az étrend-kiegészítők minőségvizsgálatában végzett munkámmal összefüggésben 2017 óta az NNGYK Tudományos Szakértői Testületének, 2020 óta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Új Élelmiszer Szakmai Paneljének vagyok a tagja. 2019-ben a Fiatal Kutatók Akadémiájának egyik alapító tagja voltam. 2021 óta a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság szervezési és közkapcsolati titkára vagyok.

Tudománynépszerűsítés, ismeretterjesztés

Mivel a kutatások elvégzéséhez szükséges financiális háttér forrása döntően közpénz, erkölcsi kötelesség az eredményekről a nagyközönség számára is beszámolni. Az ismeretterjesztés ugyanakkor számomra sokkal inkább hobbi, mint kötelesség. Több tucat előadást tartottam laikusoknak országszerte, óvodákban, általános és középiskolákban, egyetemeken, művelődési házakban. Számos ismeretterjesztő cikket írtam szakmai és laikus folyóiratokba, weboldalakra. Rendszeresen nyilatkozom szakértőként különböző médiumoknak. 2012-ben elindítottam az azóta is működő ködpiszkáló blogot, 2020-ban pedig a pirulakalauz.hu weboldalt. 2025-ben, egy Mecenatúra pályázatnak hála három fontos témábval (étrend-kiegészítők, daganatos betegségek, antibiotikumhasználat) kapcsolatban végzünk ismeretterjesztő, tudománykommunikációs tevékenységet.