Ha őszinte vagy, a válasz nem lehet kategorikus igen. Mert bár valószínűleg jogilag és cselekvőképességedben nem vagy korlátozott, a szűkebb értelemben vett szuverenitásnak megfelelni nehéz. Ki mondhatja el magáról, hogy olyan mértékben önálló, hogy senki és semmi által nem befolyásolt?
A legtöbben azt gondolják, rájuk nem hatnak a buta reklámok, a vásárlásnál kizárólag a ráció alapján döntenek. Mégis, valami rejtélyes oknál fogva a sokat (és jól) reklámozott termékek jobban fogynak. Számos kutatás kimutatta, hogy az önmagukat tudatos, nem befolyásolható vásárlóknak tartók vásárlási döntéseire is jelentősen hatnak a reklámok, nemcsak azokra, akikről előbbiek néha lekicsinylően nyilatkoznak.
S miért lenne ez másképp az élet bármely területén? Mindennapi döntéseinket nem légüres térben hozzuk meg, hanem a körülményeket, a külvilágból érkező ingereket figyelembe véve. A különbség abban lehet, hogy ezeket a jeleket megszűrjük-e valamilyen szűrőn, mielőtt döntéseket hozunk. Az értékrend, az etikus attitűd, a racionalitásra törekvés (és még sok minden más) fontos részei ennek a szűrőnek. Ezek aránya, a szűrő „lyukainak mérete” egyénenként eltérő lehet, ettől függ, hogy mi jut át rajta.
Nincs olyan ember, aki mindent „kiszűr”, akinek döntései kizárólag saját eszmerendszerének desztillátumai. Ilyen értelemben senki nem szuverén teljes mértékben – de ez nem is baj. Az viszont lényeges kérdés: tudatában vagyunk-e ennek, törekszünk-e egyéni szűrőrendszer kialakítására és használatára, vagy megelégszünk szuverenitásunk illúziójának hangoztatásával?