Az értéktárat a Csesztve Község Önkormányzati Testületének 13/2020 számú határozatával, a Csesztvei Hagyományőrző és Kulturális Egyesületben működő Csesztvei Értéktár Bizottság készítette és gondozza. Tagjai: Popovics Edit, Perédi Piroska, Zérczi István.
Szerkesztő és koordinátor: Zérczi István +36 30 4772712, madachfalva@gmail.comEmbedded Files
Bevezető
Bevezető
Madách Imre testvérének, Károlynak a gyerekeihez Kálnay Nándort fogadták meg házitanítónak. Az ő 1884-ben kiadott monográfiájából idézünk majd sokatmondó részleteket. Kezdjük is a könyvecske előszavával:
„A múltat kell ismernünk, hogy a jelent becsülhessük.“ – áll mottóként a könyvecske előszava előtt Pulszky Ferenctől.
A szerző előszavából:
„Mai napság csak azon nép boldogulhat, a mely erkölcsös, művelt, munkás, józan és takarékos. A jó erkölcsök, műveltség és a többi szükséges kellékek elsajátítására kétségtelen, hogy igen jó szolgálatot tehet a múlt eseményeinek visszaidézése, és kiderítése annak, hogy az akkori kor emberei milyen erkölcsi, műveltségi, gazdászati stb. alapokon állottak, hogy kitűnjék: mennyire állunk mi amazoktól előbbre vagy hátrább, és hogy ez utóbbi esetben mennyivel kell előre törekednünk, hogy túlszárnyaljuk őket. Mert hisz az embernek főcélja: a soha vissza nem esés, meg nem állapodás, de az előbbre törekvés, a mindinkább való tökélyesedés a minden jó, szép és nemes dolgokban.”
Így ír a falu földrajzi elhelyezkedéséről:
"Csesztvének földrajzi leírása:
Csesztve község Nógrád megye északi részében fekszik, Balassagyarmat közelében, a Cserhát hegységből kinyúló Naszály végén, az úgynevezett „Köblök“ közt, erdőkkel körülvéve, kies völgyecskében. Nógrád megyében csak kevés község bír annyi természeti szépséggel, mint Csesztve, mert nemcsak hogy viruló erdőkkel van körülvéve, de minden ház termő gyümölcsös kertben van; továbbá díszes úri kastélyaival és parkírozott kerteivel úgy néz ki, mint a paradicsom. Felülete: dombos, de mégsem nagyon meredek, hápahupás, de úgy, hogy azért szántóföldnek alkalmas. Kút és számos forrás-vizei üde, tiszta és egészségesek; folyó vizei: az egyik Majthényinyírjeserdeje alatt ered, a falu északi vége felé, és az evang. templomnál, az úgynevezett Tabánból jövő szinte csekély patakocskával találkozván, egyesülnek, és a réteken keresztül puszta Bakó felé tartva, ezen alul a Mohoráról Szügybe hömpölygő „Fekete víz“-be ömlik. E patakocska a még néhány év előtt fennállott malmocskát is képes volt hajtani p. Bakón, amely elpusztult. — A másik folyó vize a „Dézsa“ patak, amely az esztergomi főkáptalan birtokán a galiba pusztán ered, és Szügynél szinte a „Fekete víz“-be megy. Éghajlata: kellemes mérsékelt, a nagyobb északi és keleti szelektől ment e falu. Lakosainak száma 386, kik magyarok és tótok. Négy pusztája van: a miklósvölgyi, a nyírjesi és a két galibai."
Falunk történetének leírását (az1880-as évekig) így foglalja össze:
"Csesztve történetének rövid foglalata: E kisközség, mely régente Csesztárnak neveztetett, Nógrád megyének délnyugati részén, a Naszál-hegység végén, az úgynevezett „Köblök“ közt, B.Gyarmattól egy mértföldnyire fekszik. Csesztve nagyon régi eredetű, mert határában számos urnák találtatnak. Róm. kath. temploma is egyike a legrégibbeknek, erre vall a mai napig is fennálló régi stílű szentély, és az ennek homlokzatán levő, kőből kifaragott, az építést jelző 1212 évszám. Továbbá a rk. anyakönyvben levő krónikai feljegyzések, amelyek a legrégibb okmányokból, Péterffy egyházíró könyveiből s máshonnét lettek átvéve, régi eredetét bizonyítják.
A templom körül talált számos embercsontokból arra is lehet következtetni, hogy eme templom a régi időkben is anyatemplom volt, mert csak az anyatemplomok körül szoktak volt temetni. Különben is már [a] Pázmány Péter esztergomi érsek és prímás által készített lajstromban Csesztve az anyatemplomok sorában volt. A török pusztítás után 1792-ig Csesztve filiája volt B.Gyarmatnak. A tatár és török pusztítás alatt a falu a templommal együtt, kivéve a szentélyt, amely a mai napig is fennáll, csaknem egészen tönkre ment, és lakossága nagy részben kipusztult, és csak 1690 körül népesíttetett be újra az akkori földesurak, [a] Barátnakyak által. Az új lakosok magukkal hozták be ide az új vallást is, az evangelikust (lutheránust). S így benépesülvén a falu, azt fölépítették, és a rk. templomot a káptalan és a rk. hívek. Azonban nem sokáig örülhettek a csesztveiek a békének, mert belviszály ütötte fel tanyáját. A 26 évig tartó átkos egyházviszály dúlta a nyugalmat, míg végre a fő izgatók kiutasításával a szent béke tökéletesen helyreállt. Csesztvének legrégibb földesurai voltak a magyar király, ki 1/ 3 részét bírta, és azt Zápolya az esztergomi főkáptalannak ajándékozta és a Barátnakyak, aztán Ebeczky, jelenleg pedig Majthényi és Madách. E két utóbbi család Magyarország legrégibb és leghíresebb családai közé számítható. Sok derék hazafit, úgymint jeles katonát, főispánt, alispánt, országgyűlési követet, tudományos embert adott e hazának. S köztük Madách Imrét is, ki az „Ember tragédiájá“-t írta. Ő is több évig lakott Csesztvén. E község lakóinak a fele rkatholikus, a fele pedig evang. lutheránus; s ez az oka, hogy a csekély számú felekezetek sem papjaikat, se iskolamestereiket nem képesek úgy dotálni, hogy tisztességesen megélhetnének. Minek következése, hogy innét rövid idő alatt más állomásra mennek. Amely gyakori változás nagy hátrányára van a nép valláserkölcsösségére és népnevelésügyére, innen aztán a nép kevés erkölcsössége, valamely nemesebb és hasznosabb dolgok iránti közönyösség, elszegényedés vagy legalábbis szellemben és vagyonban csekély gyarapodás.
Míg ellenben az ide való urak, kik erkölcsiség-, műveltségű és józan takarékosság- és iparkodásra nagy súlyt fektetnek, szellemileg és anyagilag gyarapodnak, és boldog családi életet élnek. Mindazonáltal a legújabb időben Csesztve népe is egy kis öntudatra kezd ébredni, s iskoláira tehetségéhez képest több gondot fordít, s a tagosítás által, főképp mióta a gazdászat terén az uraktól okszerűbb gazdászatot lát, s a magyarosodás terén is némi előbbre haladás észlelhető: egy szebb jövőnek reményében bízhatnak."
Pontokba szedve és folytatva Roza Jánosné csesztvei tanító "Adalékok Csesztve történetéből, életéből." címszavas dolgozatából:
"Minden népnek (bárhol éljen) meghatározói: bármely egyház, oktatás, az ott élő emberek. A sorrendiség nem fontos. Gondoljunk Géza fejedelemre, István királyra. Nélkülük hol volna a magyarság.
§ A rk. templom biztosan állott 1212-től. XIII: század elejétől sírok a templom körül.István király törvénybe rendelte, temetkezés a templom kertjében legyen. A halottakat tisztelő élők amikor meglátogatják szeretteiket, betérnek a templomba is. Bölcs rendelet volt. Itt nyugosznak templom körüli sírboltokban "ősi temetőben" 1200 – 1796. elhunytak.
§ 1248-ban a tatárok elpusztították az egész falut. A templomot sem kímélték meg. Az első újjáépítés ideje nem határozható meg.
§ 1594-ben a törökök dúlták fel Balassagyarmatot és Csesztvét. 1731-ben újjáépítették.
§ 1757-ben az egész templom újraépül. A sok dúlás után szétdobált köveket (a Tabán kertjeiből szedték össze) beépítették a falakba. Ekkor kapott kőtornyot és zsindelytetőt.
§ 1792. önálló plébánia, kegyura az esztergomi káptalan. Rövidítés az alapítólevélből: Miután főmagasságú Battyán József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország prímása úgy látta, Csesztve messzire fekszik Balassagyarmattól, úgy határoztunk, hogy Csesztve önálló plébánia legyen, Riba, Bakó filiákkal. Alulírott Wilt József prépost kanonok, az eminenciás úr helytartója, a jámbor nép javára és lelki vigaszára, a csesztvei plébános illő bevezetésére, a már régebben itt élő kántortanító fenntartására, az egyházmegye kasszájába tettem 6700 rajnai forintot. Melyből 300Ft a plébános személyére, 35 a kántornak utaltassék ki mindenkorra. Aláírva, lepecsételve Pozsonyban, 1792. okt. 12.
§ 1856-ban újabb tűzvész.
§ 1882-ben javítások és padlózás a plébánia épületében.
§ 1885-ben az esztergomi káptalan, mint kegyúr, renováltatta az omladozó templomot. Az ehhez szükséges 4500 db téglát Madách Károly, Majthényi Ottmár adományozták.
§ 1881. Majthényi nővérek, Madách Sarolta, Srebenszki Anna, De la Motte grófnő szül. Csernyus Izabella, Végh Malvin, és az oltáregylet értékes adományaikkal díszítik a templomot.
§ 1883. Madách Margit és br. Buttler Ervinné viszik tovább a jótékonykodást.
§ 1894. I. Ferenc József katonai nagygyakorlatra érkezett Balassagyarmatra. A környék lakói mentek a városba, illően fogadni a királyt. Őfelsége Csesztvén is megfordult. A plébánia földjei felett voltak felállítva az ágyúk, melyeket megszemlélt.
§ 1897. Dr. Ybl Félix és felesége Frőlich Helén a templomot kívül, belül megcsinosították. A főoltár, Szt. Márton képét br. Von der Becke festette ingyen.
§ Orbán Szilárd (1901-1907) rendbehozta a plébánia földjeit. Jobbkeze Supka Mihály gazda volt, akit jótékonyságáért áldja az egész falu.
§ 1920-ban készült új harang, felszenteléskor Grosschmid Károlyné Madách Alice volt a keresztanya.
§ A világháborúba 64-en vonultak be, 28-an hősi halált haltak.
§ 1931-ben Csesztve és Bakó között kő keresztet állított Duffek Antal plébános.
§ 1936. Keresztállítás a falu közepén, Szklenár János és felesége Belá Veronika jóvoltából.
§ 1944. Néhány hétig itt tanított Váci Mihály. (A régi ev. Iskolában.)
1944. dec. 9. Reggel 9 ó-kor az orosz csapatok harci cselekmény nélkül bevonultak. A plébániára generális volt elszállásolva, 10 napig. Nem akadályozta, szorgalmazta, úgy végezzünk a templomban mindent, mint eddig. Egyik politikai tiszt megbeszélésre hívatta a lelkészt, Starkbauer László kántortanítót, Szklenár László akkori bírót, mind a templomban, mind az iskolában folytassák tevékenységüket.
§ 1944. dec. 24. 200-nál több orosz katona volt beszállásolva a plébánián. A templom sértetlen maradt, de a hívek még vasárnap sem látogathatták, munkára vitték őket.
§ 1944. dec. 27. Orosz tankok érkeztek pihenőre. 1945. febr. 27-ig voltak itt.
§ 1947. jún.: a kat. Egyházközség igényelte az alsó Grosschmid (Majthényi) kastélyt az iskola céljára. Két tanterem, tanítói lakás.
§ 1948 nyarán mindkét felekezeti iskola az állam kezére került.
§ 1948/49-ben még kötelező volt a hitoktatás.
§ 1950/51-ben már fakultatívvá vált.
§ 1952. aug.: lourdesi barlang épült a templom előtt.
§ 1956.: A tanácsházán lévő könyveket kivitték, elégették. A résztvevőket személyenként 10 Ft-ra büntették. Négy fiatalember szétszedte a szovjet sírt és kidobta a kerítésen kívülre. Felszólítás után visszarendezték (ha nem, büntetést kapnak.) Kettő közülük magas beosztású, és párttitkár lett. Az akkori tanácselnököt két férfi baltával megfenyegette. A tettlegességet két asszony akadályozta meg. Később jártak "pufajkások", de nem molesztáltak senkit.
§ 1960. Valamit javult a helyzet. Kezdődött a családi házak építése. Ekkor még 8 oszt. általános iskola működött 2 tanteremben, 3 tanítóval. Volt napköziotthonos óvoda. Szakács: id. özv. Cserődi Jánosné. Hitoktatás mind a két felekezet részére volt, tanítási órák után. A Kossuth és Madách úton még nem volt portalanított út, esőzéskor iszonyú nagy sár volt. Naponta kétszer járt "fakarusz" busz, kicsi volt és majd kirázta a lelkünket.
§ 1963 Hála Istennek, következett a Madách Centenárium: portalanított út,jó autóbuszközlekedés, új művelődési ház könyvtárral, korszerű vegyesbolt.
§ 1970 (Palman Imre szerint az 1980-as években történt). A körzetesítés miatt megszűnt az iskolai oktatás. Ma is Szügybe járnak a tanulók.
Csesztve mostani adatai: KSH-kód: 20145, Jogállás: Község, Régió: Észak-Magyarország, Megye: Nógrád,Kistérség neve (kódja): Balassagyarmati (4201), Kistérség székhelye: Balassagyarmat, Körjegyzőségi kód: 6, Körjegyzőség székhelye: Szügy, Kisebbségi önkormányzat: –, Lakos (kb.fő): 350,
Ingatlan (kb.db): 170, Távhívó körzetszám: 35.
Page updated
Google Sites
Report abuse