Embedded Files
160 évvel ezelőtt, 1861. március 9-én mutatták be Erkel Ferenc Bánk bán című operáját.
A Békés Megyei Könyvtár ezzel a kiállítással emlékezik a jeles napra.
A zeneszerző
A zeneszerző
Erkel Ferenc (Canzi Ágoston litográfiája, 1861)
Erkel Ferenc (Gyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.) zeneszerző, zongoraművész, karnagy, zenepedagógus. A magyar zenei romantika egyik legnagyobb mestere, a magyar nemzeti opera megteremtője.
Zongora- és zeneelméleti tanulmányait szülővárosában apja és nagyapja, valamint Czingulszky Simon, lengyel származású muzsikus irányításával kezdte. 1822-ben a pozsonyi bencés gimnáziumban tanult tovább, ahol Klein Henrik zeneszerző lett a mestere.
1827 és 1834 között Kolozsvárott zenetanárként működött, emellett zongoraművészként hangversenyeket adott, komponált. 1834-ben Pesten telepedett le: a Magyar Színjátszó Társaság, majd a Pesti Német Színház karmestere lett. A színházi munka mellett ígéretes sikereket aratott zongoraművészként is.
1838-tól a Pesti Magyar Színházhoz (későbbi Nemzeti Színház) szerződött. A színház keretein belül működő operatársulat vezető karnagya, majd főzeneigazgatója lett. 1840-ben itt mutatták be első operáját, a Bátori Máriát, melyet a kor első nemzeti operaként ünnepelt. 1844-ben megszületett második operája, a Hunyadi László, mely hatalmas sikert aratott. Még ebben az évben megnyerte Kölcsey Ferenc Hymnus című költeményének megzenésítésére kiírt pályázatot.
Az ötvenes években komponálta legjelentősebb operáját, a Bánk bánt, amelyet 1861-ben mutattak be. Az opera Erkel Ferenc életművének egyik kiemelkedő alkotása. 1884. szeptember 27-én, az újonnan épült Magyar Királyi Operaház ünnepélyes megnyitó díszelőadásán is felhangzott a mű.
Erkel jelentős érdemeket szerzett a főváros hangversenyéletének fellendítésében is: 1853-ban tevékenyen részt vett a Filharmóniai Társaság szervezésében, alapításában, 1874-ig a társaság zenekarának vezető karnagya volt. 1875-ben közreműködött az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia megalapításában, melynek igazgatója és zongoratanára volt nyugdíjba vonulásáig.
„A fenségestől kezdve a népiességig, a paloták komoly méltóságától, a tragikum gyászától elkezdve a puszták méla ábrándozásáig, mindent feltalálunk eszményítve Erkel dalműveiben, ami magyar, ami a miénk. Ez örökíti meg Erkel alkotásait, míg magyar él, míg a magyar haza áll.”
(Jókai Mór)
Az ősbemutató
A Bánk bán megzenésítésének terve először 1844-ben, nem sokkal a Hunyadi László kedvező fogadtatású bemutatója után merült fel Erkelben. A partitúra 1859-re készen állt, de a bizonytalan politikai helyzet (szabadságharc bukása utáni önkényuralom időszaka) még nem volt alkalmas a hazafias érzelmű mű előadására. Végül 1861-re tűzték ki az opera bemutatását. Január 6-án, a Nemzeti Múzeum dísztermében még csak a Tisza-parti jelenet hangzott fel, március 9-én azonban már a teljes művet hallhatta a nagyközönség a Nemzeti Színházban. Az opera szövegkönyvét Katona József azonos című drámája alapján Egressy Béni írta, az előadást Szigligeti Ede rendezte. A hatalmas sikert hozó premieren maga a zeneszerző, Erkel Ferenc vezényelt és a vezető hazai énekesek működtek közre: a címszerepet Ellinger József, Melindát Hollósy Kornélia, Petúrt Füredi Mihály, Gertrúdot Hofbauer Zsófia, a király szerepét Bignio Lajos énekelte.
Nemzeti Színház (Alt Rudolf rajza, Franz Sandmann színezett litográfiája)
Nemzeti Színház (Alt Rudolf rajza, Franz Sandmann színezett litográfiája)
A bemutató színlapja (1861)
A bemutató színlapja (1861)
A szövegkönyvíró és a rendező
Egressy Béni (Ismeretlen mester litográfiája)
Egressy Béni (1814-1851) a reformkor legtermékenyebb és legnépszerűbb dalszerzője, a "magyar nóta atyja".
Egressy Béni (1814-1851) a reformkor legtermékenyebb és legnépszerűbb dalszerzője, a "magyar nóta atyja".
Elsőként zenésített meg Petőfi-verseket. 1843-ban Vörösmarty Mihály Szózat című költeményének megzenésítésére kiírt pályázaton az ő műve nyert. Zenés és prózai színdarabok, operaszövegkönyvek magyarra fordításával is foglakozott. Nemcsak a Bánk bán szövegkönyvét írta meg, hanem Erkel Ferenc másik két operájának (Bátori Mária, Hunyadi László) librettója is az ő nevéhez fűződik.
Elsőként zenésített meg Petőfi-verseket. 1843-ban Vörösmarty Mihály Szózat című költeményének megzenésítésére kiírt pályázaton az ő műve nyert. Zenés és prózai színdarabok, operaszövegkönyvek magyarra fordításával is foglakozott. Nemcsak a Bánk bán szövegkönyvét írta meg, hanem Erkel Ferenc másik két operájának (Bátori Mária, Hunyadi László) librettója is az ő nevéhez fűződik.
Szigligeti Ede (Barabás Miklós litográfiája, 1844)
Pályáját színészként kezdte, majd színpadi író lett: első színdarabját 1834-ben alkotta meg. Rendkívül termékeny drámaíró volt, negyven éves pályafutása alatt több mint száz színművet írt. Egyik legismertebb vígjátéka a Liliomfi. Korának legnépszerűbb magyar színpadi szerzője volt: darabjait rendszeresen játszották, volt olyan évad, amikor a Nemzeti Színház műsorán hét színdarabja is szerepelt.
Pályáját színészként kezdte, majd színpadi író lett: első színdarabját 1834-ben alkotta meg. Rendkívül termékeny drámaíró volt, negyven éves pályafutása alatt több mint száz színművet írt. Egyik legismertebb vígjátéka a Liliomfi. Korának legnépszerűbb magyar színpadi szerzője volt: darabjait rendszeresen játszották, volt olyan évad, amikor a Nemzeti Színház műsorán hét színdarabja is szerepelt.
Melinda szerepében Hollósy Kornélia magyar opera-énekesnő
Hollósy Kornélia (1827-1890) korának egyik legismertebb és legsikeresebb művésznője volt. A korabeli sajtóban "magyar csalogány"-nak nevezett énekesnő Erkel Ferenc egyik kedvenc primadonnája volt: a Hunyadi László című opera 3. felvonásában felhangzó, utólag a partitúrába illesztett áriát Erkel neki ajánlotta.
19 évesen lépett először színpadra: Korfun Verdi Ernani című operájának Elvira szerepében debütált. 1846-tól a pesti Nemzeti Színház tagja volt, de pályafutása során külföldi operaházakban is vállalt vendégszereplést. 1862-ben búcsúzott a színpadtól Erkel Bánk bán-jának Melinda szerepében. Visszavonulásakor színpadi ruháit szegényebb színésznőknek ajándékozta. Utána férje, Lonovics József dombegyházi birtokára költözött.
Hollósy Kornélia (Kovács Mihály festménye, 1860)
Hollósy Kornélia (Kovács Mihály festménye, 1860)
A címszerepben Ellinger József operaénekes
Ellinger József (1820-1891) korának egyik legnépszerűbb operaénekese, nemzetközi hírű énekművésze volt, "bámulatosan erős hangjáról, pedig azt hitték, hogy elpusztíthatatlan" - írta róla a Vasárnapi Ujság.
Karénekesként kezdte pályafutását, majd később mint szóló tenorista első sikereit német színpadokon aratta. 1851-ben a müncheni udvari operában vendégszerepelt, ahol Lajos bajor királytól kitüntetést kapott. 1855-től 1861-ig a pesti Nemzeti Színház énekművésze volt, majd Rotterdamba szerződött. Az Európa-szerte ünnepelt tenorista 1866-tól visszatért a Nemzeti Színházhoz, ahol több mint ezer alakalommal lépett színpadra. Erkel operáinak minden tenorszerepét megformálta, emellett nagy sikerrel alakította Tannhäuser, Don Carlos szerepét is. 1880-ban vett búcsút az operaszínpadtól.
Ellinger József (Barabás Miklós litográfiája, 1854)
Ellinger József (Barabás Miklós litográfiája, 1854)
A Vasárnapi Ujság cikke a premierről
Tisza-parti jelenet a Bánk bán című operából
Képek jegyzéke:
– Erkel Ferenc portréja Györgyi (Giergl) Alajos festménye (a fejlécben ) - Forrás: Képzőművészet Magyarországon (https://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/g/gyorgyi/muvek/erkel.html)
– Erkel Ferenc (Canzi Ágoston litográfiája, 1861) - (Forrás: "Szikrát dobott a nemzet szívébe" : Erkel Ferenc három operája. Szerk. Gupcsó Ágnes. Budapest : MTA Zenetudományi Intézet : Rózsavölgyi és Társa, 2011)
– Nemzeti Színház (Alt Rudolf rajza, Franz Sandmann színezett litográfiája) - (Forrás: Nemzeti Színház emlékkönyv. Összeállította Gajdó Tamás. Budapest : Korona Kiadó, 2002)
– A bemutató színlapja - (Forrás: "Szikrát dobott a nemzet szívébe" : Erkel Ferenc három operája. Szerk. Gupcsó Ágnes. Budapest : MTA Zenetudományi Intézet : Rózsavölgyi és Társa, 2011)
– Egressy Béni (Ismeretlen mester litográfiája) - (Forrás: "Szikrát dobott a nemzet szívébe" : Erkel Ferenc három operája. Szerk. Gupcsó Ágnes. Budapest : MTA Zenetudományi Intézet : Rózsavölgyi és Társa, 2011)
– Szigligeti Ede (Barabás Miklós litográfiája, 1844) - (Forrás: "Szikrát dobott a nemzet szívébe" : Erkel Ferenc három operája. Szerk. Gupcsó Ágnes. Budapest : MTA Zenetudományi Intézet : Rózsavölgyi és Társa, 2011)
– Hollósy Kornélia (Kovács Mihály festménye, 1860) - (Forrás: Wikipédia)
– Ellinger József (Barabás Miklós litográfiája, 1854) - (Forrás: Wikipédia)
– II. Endre szerepében Bignio Lajos (Rusz Károly metszete) - (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1872. április 7.)
– Gertrúd királyné szerepében Hofbauer Zsófia (Strohmayer litográfiája, 1860) - (Forrás: Erkel Ferencz emlékkönyv. Szerk. Fabó Bertalan. Budapest : Pátria, 1910)
– Petúr bán szerepében Füredy Mihály (Barabás Miklós litográfiája, 1846) - (Forrás: Wikipédia)
– Tiborc szerepében Kőszeghy Károly (Pollák Zsigmond metszete) - (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1880. november 14.)
– A Vasárnapi Ujság cikke a premierről - (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1861. március 17.)
– Tisza-parti jelenet a Bánk bán című operából - (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1861. december 22.)
Felhasznált irodalom:
– Magyar nagylexikon. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1993-2004
– Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György]. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1994
– Magyar színművészeti lexikon : a magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. Budapest : Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929-1931]
– A Nemzeti Színház 150 éve. Szerk. Kerényi Ferenc. Budapest : Gondolat, 1987
– Pintér Jenő magyar irodalomtörténete. 6. köt. A magyar irodalom a XIX. század második harmadában. Budapest : Magyar Irodalomtörténeti Társaság, 1933
– "Szikrát dobott a nemzet szívébe" : Erkel Ferenc három operája. Szerk. Gupcsó Ágnes. Budapest : MTA Zenetudományi Intézet : Rózsavölgyi és Társa, 2011
– Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest : Magyar Könyvklub, 2001-2007
– Winkler Gábor: Barangolás az operák világában kezdőknek, haladóknak és megszállottaknak. 1. kötet. Budapest : Tudomány Kiadó, 2004
Békés Megyei Könyvtár | konyvtar.bmk.hu | bmk@bmk.hu | www.facebook.com/bekesmegyeikonyvtar | Utolsó módosítás: 2021. március 7.
Page updated
Google Sites
Report abuse