Emlékek az első világháborúból

Válogatás tábori levelezőlapokból, képeslapokból

Az „Emlékek az első világháborúból” című kiállítás 2018 novemberében volt látható a Békés Megyei Könyvtárban. A kiállítás anyagát olvasók és munkatársak családi hagyatékából - tábori levelezőlapokból és képeslapokból - állítottuk össze, melyet most virtuálisan is megtekinthetnek az érdeklődők. A következő személyek járultak hozzá a kiállítás anyagához: Darida Márta és Lipták-Pikó Ágnes
(a Békés Megyei Könyvtár munkatársai) valamint Cserven Tibor és Czepó Pál.

Furák Márton

A Czepó családban fennmaradt tábori levelezőlapokat Czepó Pál dédnagyapja írta a frontról.


Furák Márton 1888. november 2-án született Békéscsabán Furák György és Kovács Judit gyermekeként. 1888. november 5-én keresztelték evangélikus hitben, a keresztelő lelkész Haan Lajos volt. Keresztszülők: Nádas György és Palik Dorottya.

1914. január 24-én kötött házasságot a békéscsabai Kovács Máriával (1893. 08. 19.)

Első gyermekük (Márton) 1914 novemberében született, nem élte meg a harmadik életévét. A következő gyermekük szintén a Márton keresztnevet kapta, ő már a Nagy Háború után, az édesapja hazatérte után született. Ezután még öt közös gyermekük született, közülük már csak egy érte meg a felnőttkort (Furák János).

Furák Márton – ahogyan előtte a szülei is – a Békéscsaba, Déli sor 13. szám alatt lakott. A porta jelenleg is a leszármazottak tulajdonában van, a régi (eredetileg nádfedeles) parasztházat azonban már lebontották. Most az egyik dédunoka lakik ott.

Furák Márton szakmát nem tanult, az iratokban mindenütt "földművesként" említik. Túlélte az első, majd a második világháborút, 84 éves korában 1973-ban hunyt el Békéscsabán.

Válogatás Furák Márton tábori levelezőlapjaiból, melyeket a családjának írt (a fordítás a levelezőlap alatt és mellette olvasható). Az 1915–1918-ig tartó időszakból egy-egy levelezőlap látható időrendben.

Feladó: Kovács Zs. György

No. 89. Gyal. ezred I.

kom. Párkány utolsó posta

Címzett: Furák György

Déli sor ház szám 9. III. kerület

Békés Megye B. Csaba u. posta

Pecsét: Párkány 1915. febr. 23.

Ezt a levelet február 22-én írtam. Így köszöntelek titeket, hogy jó egészségben vagytok-e, én hála istennek egészséges vagyok, ilyen egészséget kívánok nektek is a kedves Jóistentől, Marci Sógort is üdvözlöm, mert mi nagyon messze vagyunk egymástól. Nem tudom, látjuk-e még egymást és írjátok meg neki, hogy üdvözlöm őt és a levelet itt megkaptam, amit Marka írt, csak nagyon kínoz, hogy Kovácséktól nem tudok levelet kapni és küldtem már 8 nyolc lapot, úgyhogy kérdezd meg őket Marka, hogy megkapták-e és ti is írjatok, mert folyton keményen várok. Én mindig írok, ha van időm, bár nagyon messze kerültem Csabától az ételünk/megélhetésünk sem olyan, mint ott volt, mert itt galíciaiak az urak. És még üdvözöllek mindannyiotokat, maradjatok Istennel mind Amen.

No. 89. Gy ezred I. erzac kom. Párkány

Feladó: Furák Márton Krigsgefangen Krasnoi Kut

Somariske Dobrinin Hussenbach

Pecsét: 1916. 5. 19.

Címzett:

Furák Mártonné

III. K Déli sor No. 13.

Békés Komitát

Békés Csaba

1916. június 9.

A Jóisten adjon nektek jó és szerencsés/boldog napot vagy este lesz, mire ezt a levelet kézhez kapjátok, hogy jó egészségben vagytok-e, én hála istennek egészséges vagyok, ilyen egészséget kérek és kívánok nektek is a kedves Jóistentől. És itt írom nektek, hogy csomagot küldtetek nekem, de még nem kaptam meg. Nos, még egyszer nagyon szépen üdvözöllek titeket elsőként az én kedves feleségemet, a kislánnyal, aztán kedves szüleimet, apát, anyát, lánytestvéreimet és a sógorokat, és Tomanov szomszédékat is. Zárom ezt a levelet és maradok hűséges férjed, maradjatok a Jóistennel. Írta Furák Márton

Címzett: Furák György

III. ker. Déli sor N. 13.

Békés Komitat

Békés Csaba

Ungarn

Pecsét: 24.5.1917

1917. június 3-án írott levél. A Jóisten adjon nektek jó és boldog napot vagy este lesz, mire ezt a levelet megkapjátok, hogy jó egészségben vagytok-e mind, én hála a mennyei atyának egészséges vagyok, ilyen egészséget kívánok és kérek nektek is a Jóistentől. Nos és itt írom nektek, hogy megkaptam azt a levelet, amit febr. 4-én írtatok, pénzt is küldtetek, de még nem kaptam meg, de azért ne aggódj, azért még van pár krajcárom és írjatok sűrűbben. Hát még egyszer szépen üdvözöllek titeket otthon, elsőként az én kedves feleségemet, lánytestvéreimet, fiútestvéreimet, sógoraimat és Kovácékat. Legyetek Istennel és az ő fiával. Furák Márton. Dasvidanja

Címzett: Furák Márton

Hazatérők Megfigyelő Láger

Huszár Kaszárnya

Nagy Szeben

Kelt 1918. október 23-án, szívélyes üdvözletem, kedves férjem. A Jóisten adjon jó és szerencsés/boldog napot, amikor ezt a levelet kézhez kapod. Hogy vagy kedves férjem, egészséges vagy-e nekem ott, mi hála Istennek egészségesek vagyunk, keveset voltunk (betegek?), de elég keményen jön ki ez a nyomorúság. Voltam beteg, kedves férjem, de már kicsit jobban vagyok hála a mennyei atyának ezért az ajándékért. Írom neked, kedves férjem, hogy Apovka elvetette a rozst, most a répát szedi ki, de kevés nőtt ki. Azt is írom neked, kedves férjem, hogy disznónk már csak kettő van, egy most pusztult el, de ezt a kettőt sincs mivel etetnünk, most, amikor a legjobb ételünk már kiment, hát a Jóisten tudja, hogy mi lesz… velünk, én soha nem tudom, hogy hogyan leszünk kedves férjem, csak a Jóisten segítsen meg téged, hogy mielőbb haza gyere. Még egyszer mindannyian üdvözlünk kedves férjem, viszontlátásra, Isten veled.

Elbocsátási papír

Leszerelési papír

Hazautazási szabadjegy


Fülöp Máté

A Cserven Tibor családjában fennmaradt I. világháborús tábori levelezőlapokat a nagyapa öccse küldte a családnak az olasz frontról, az Isonzó déli szakaszáról. A család az elmúlt években felkutatta a nagybácsi sírját Olaszországban és méltó módon emlékezett meg halálának 100. évfordulójáról.




A szüleinek írt lapon látható az Isonzó hadsereg jelvénye. A lapon arról ír, hogy egy repülőtér közelében vannak elhelyezve. Nagyon sok szőlő és fügefa van ott, ezt a lapot is egy fügefa alatt írta.

A szüleinek írt levelezőlapon látható, hogy bár a 101-es békéscsabai gyalogezredbe vonul be, a veszteségek miatt szükséges létszámfeltöltések során áthelyezték a 48. gyalogezred III. századába.


A szüleinek írt levelezőlapon látható, hogy a levelezőlapra készített kivágásokba befűzött egy babérlevelet, ami a mai napig ilyen állapotban került megőrzésre. Babérlevelet az átlag magyar ember addig csak fűszerként ismerhetett, növényt nem igazán láthatott.

A nénikéjének írt lapon azt írja, hamarabb megy hozzá látogatóba, mint gondolná. Sajnos nem így történt, ez volt a tőle kapott utolsó lap. A levelezőlap túloldalán két bajtársával együtt készült fényképe látható, amit a harctérre kirendelt hivatásos fényképész készített róluk.



Cserven Tibor nagyapja, Fülöp Imre tartotta magánál a fent látható képeslapot a következő szöveggel: "ha elesem, kérlek kedves bajtársam, add postára e lapot." Erre szerencsére nem került sor, a háborút túlélte, a lapot személyesen hozta haza és tette az archívumba.

A Tadanaj–Lipták–Pikó képeslapgyűjteményből

A gyűjtemény alapját képező lapokat munkatársunk nagynénje kapta gyermekkorában (a 60-as évek elején) az utca lakóitól. A képeslapok szövege nagyon nehezen olvasható, tartalmuk többnyire jókívánság vagy egy-egy rövid, jó egészségről szóló jelentés a családtagok számára.

A Maczik család hagyatékából fennmaradt képeslapok

Maczik Pál Szarvason született 1891. február 4-én Maczik János és Pribelszki Erzsébet, evangélikus szülők gyermekeként. A hagyatékot képező lapokat id. Maczik Pál szüleinek címezte, illetve Erzsébet nevű nővére küldte katonáskodó öccsének. A címzésekből tudjuk, hogy Maczik Pál szolgálati helyei Genova (Olaszország) és Fuzine (Horvátország) voltak. A katonai szolgálat után, 1919-ben megnősült, felesége Plentri Mária (sz.: Szarvas, 1896. 12. 22.). Egy fiú született házasságukból. Kisszénáson, Kondoroson éltek, földművesként gazdálkodtak. Id. Maczik Pál 90 éves korában, 1981-ben hunyt el.

Maczik Pál a feleségével és a fiával a 40-es években

Maczik Pál időskorában a feleségével a kertben (70-es évek)

A képeslapok katonai címzéseiből tudjuk, hogy Maczik Pál szolgálati helyei Genova (Olaszország) és Fuzine (Horvátország) voltak. A Magyar Királyi 5/I. népfölkelő hadtápzászlóaljnál szolgált, ami a hadtáp-és vasútbiztosító csapatokhoz tartozott. A szarvasiak főként a 101., 4., és a 77. közös gyalogezredbe vonultak be. Maczik Pál 1917-ben gépfegyveres tanfolyamon volt Fuzinében. A genovai hadifogolytáborban végezte a háborút, ahol román, horvát és más nemzetiségűek mellett a tengelyhatalmak szinte valamennyi nációjából őríztek együtt kisebb-nagyobb számban foglyokat. Érdekesség, hogy több ezer hadifogolynál külön számították a "trentói" foglyokat, akik osztrák egyenruhában küzdő olasz foglyok voltak. A Vöröskereszt korabeli jelentései alapján az ellátás kielégítő volt, de a járványok ott is tizedelték az embereket.

Az egyre jobban sárguló fotók az örökösök előtt is ismeretlen embereket ábrázolnak. Sajnos nem tudjuk mikor és hol készült a két kép, amely első világháborús bajtársakat örökít meg.

A következő képeslapokat Maczik Pál küldte a családjának a frontról, illetve neki küldték a családtagjai 1915 és 1918 között. A ceruzával írott képeslapok szövege nagyon nehezen olvasható, tartalmuk többnyire jókívánság vagy egy rövid, jó egészségről szóló jelentés a családtagok számára. Ezért csak a képfelületet mutatjuk meg a közönség számára.