A Testképpel Kapcsolatos Aggodalmak Kérdőív (BICI-H) hazai adaptációja és kapcsolata nőgyógyászati betegségekkel
Nagy Vivien1,2, Dr. Papp-Zipernovszky Orsolya1, 3
1Eötvös Loránd Tudományegyetem, Személyiség- és Egészségpszichológia Tanszék, Budapest
2 Eötvös Loránd Tudományegyetem Pszichológiai Doktori Iskola, Budapest
3Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, Budapest
Bevezetés: A testképpel kapcsolatos aggodalmak jelentős szerepet játszhatnak a pszichológiai jóllétben, különösen azok körében, akik krónikus nőgyógyászati vagy endokrin betegségekkel élnek. A Body Image Concern Inventory (BICI; Littleton és mtsai., 2005) egy széles körben alkalmazott mérőeszköz, amely a testdiszmorfiás aggodalmak mérésére szolgál. A testdiszmorfiás aggodalmak a külsővel és az észlelt testi hibákkal való intenzív foglalkozást írják le, melyek különféle viselkedésekben nyilvánulhatnak meg. Ilyenek lehetnek a testsúly vagy a testméretek gyakori ellenőrzése, a vélt hibákra való összpontosítás, azok eltakarása vagy mások elől való elrejtése (Littleton és mtsai, 2005). A diszmorfiás aggodalmak nem pusztán a testsúlyra vagy az alakra korlátozódnak – ugyanúgy vonatkozhatnak a bőrre, az arcra, a genitáliákra vagy akár a testszőrzetre is.
Célkitűzés: Kutatásunk célja a Testképpel Kapcsolatos Aggodalmak Kérdőív magyar verziójának (BICI-H) adaptációja és pszichometriai jellemzőinek vizsgálata, valamint krónikus nőgyógyászati és endokrin betegségekkel való kapcsolatának feltárása volt.
Módszertan: A kérdőív fordítását és adaptációját Gudmundsson (2009) irányelvei alapján végeztük el. Vizsgálati mintánkat (N=749) reproduktív korú nők alkották (átlagéletkor = 30,02 év, SD = 7,95), akiket egy online kérdőívcsomag kitöltésére kértünk. A kutatás során a Testképpel Kapcsolatos Aggodalmak Kérdőívet (BICI; Littleton és mtsai, 2005), a Depresszió, Szorongás és Stressz Kérdőívet (DASS-21; Henry és Crawford, 2005), valamint az Evészavar Kérdőívet (EDI; Garner és mtsai, 1993) használtuk fel.
Eredmények: A konfirmatív faktorelemzés alapján a BICI-H valid mérőeszköznek bizonyult két faktorral (CFI = 0,995; TLI = 0,994; RMSEA = 0,035; SRMR = 0,048; χ²(151) = 287,657; p<0,001), hasonlóan más nemzetközi publikációkhoz. A kérdőív két alskálája a testdiszmorfiás tünetek (Cronbach-alfa = 0,939), mely a testtel való elégedetlenséget és a szégyenérzetet írja le, valamint a tünetek zavaró hatása (Cronbach-alfa = 0,865), mely a tünetek hatására fellépő nehézségeket jelzi a mindennapi életben. Spearman-korrelációs vizsgálataink alapján a BICI-H közepes-erős együttjárást mutatott a Depresszió, Szorongás és Stressz Kérdőív összpontszámával (rs=0,55; p<0,001), valamint az Evészavar Kérdőív testtel való elégedetlenség alskálájával (rs=0,60; p<0,001). A Mann-Whitney próba eredményei alapján a krónikus nőgyógyászati vagy endokrin betegséggel élő résztvevők (N=309, M=51,414, SD=15,932) szignifikánsan magasabb pontszámot értek el a Testképpel Kapcsolatos Aggodalmak Skálán, mint az egészséges kontrollcsoport (N=440, M=47,607, SD=14,712) (U=58670,500; p<0,001).
Diszkusszió: Eredményeink megerősítik a BICI-H hazai alkalmazhatóságát, és rávilágítanak arra, hogy a krónikus nőgyógyászati betegségek esetén indokolt a biopszichoszociális szemléletű ellátás. A megjelenést érintő tünetek (pl. súlygyarapodás, szőrnövekedés), a nőiességélmény sérülése és a fokozott negatív affektivitás együttesen fokozhatják a testképpel kapcsolatos aggodalmakat. (Davitadze és mtsai., 2023).
Irodalomjegyzék:
Davitadze, M., Malhotra, K., Khalil, H., Hebbar, M., Tay, C. T., Mousa, A., PCOS SEva team, Teede, H., Brennan, L., Stener-Victorin, E., & Kempegowda, P. (2023). Body image concerns in women with polycystic ovary syndrome: A systematic review and meta-analysis. European Journal of Endocrinology, 189(2), R1–R9. https://doi.org/10.1093/ejendo/lvad110
Garner, D. M., Olmstead, M. P., & Polivy, J. (1983). Development and validation of a multidimensional eating disorder inventory for anorexia nervosa and bulimia. International Journal of Eating Disorders, 2(2), 15–34. https://doi.org/10.1002/1098-108X(198321)2:2<15::AID-EAT2260020203>3.0.CO;2-6
Gudmundsson, E. (2009). Guidelines for translating and adapting psychological instruments. Nordic Psychology, 61(2), 29–45. https://doi.org/10.1027/1901-2276.61.2.29
Henry, J. D., & Crawford, J. R. (2005). The short-form version of the Depression Anxiety Stress Scales (DASS-21): Construct validity and normative data in a large non-clinical sample. The British Journal of Clinical Psychology, 44(Pt 2), 227–239. https://doi.org/10.1348/014466505X29657
Littleton, H. L., Axsom, D., & Pury, C. L. S. (2005). Development of the body image concern inventory. Behaviour Research and Therapy, 43(2), 229–241. https://doi.org/10.1016/j.brat.2003.12.006