A Great Western Railway (GWR) vasúttársaság 1833 és 1947 között üzemelt. Vasúthálózata London, Anglia délnyugati és nyugati része (többek között Cornwall), illetve Wales között teremtett kapcsolatot. Az első, még széles nyomtávú (a sínpár közti távolság 2140 mm) vonalakat Isambard Kingdom Brunel tervezte, akinek a neve szorosan összefonódik az Angol ipari forradalommal. Brunel rengeteg mérnöki problémával foglalkozott, többek között egy kísérleti vákuumvontatású vasúti vonalat is épített. Ennél a sínek között futó acélcsőben kialakított vákuum hajtotta a kocsikat, de a megoldás végül a tömítések tökéletlensége miatt nem vált be. A széles nyomtávot 1892-re teljesen kiszorították a ma is használatos normál nyomtávú (1435 mm) vonalak, 1947-ben pedig a társaságot államosították és megszűnt. Érdemes megjegyezni, hogy ugyanezen a néven 1996-ban alapítottak egy vasúttársaságot, de ennek nem sok köze van a történelmi GWR-hez.

A vasútpark egy szabadtéri múzeum, a történelmi GWR-nek állít emléket. A múzeum helyszíne egy egykori fűtőház és mozdonyszín mozdonyfordítóval, ahol tucatnyi felújított és működőképes gőzöst is megtekinthetünk. A néhány kilométeres vágányhálózaton egy-két mozdony folyamatosan üzemel és szállítja a látogatókat a park állomásai között. Minden éveben néhány alkalommal egy különös, vigyorgó arcú, rajzfilmekből ismert kék gőzös is megjelenik a parkban a Thomas napon. Az, hogy egy mozdonynak nevet adnak, Angliában nem egyedi. Tulajdonképpen az összes itt lakó lokónak saját neve van. Ilyen az Iron Duke (Vasherceg), egy 1847-es széles nyomtávú gőzös másolata, a 2999 sorozatszámú, 1902-ből származó Lady of Legend (Legendás Hölgy) vagy a D9516-os, dízel meghajtású Teddy Bear (Tedi Mackó) 1963-ból. A kiállított gépeken kívül a múzeumban végigkövethetjük a GWR történetét, megnézhetjük Brunel vákuumos meghajtásának maradványait, összehasonlíthatjuk a széles és normál nyomtávú síneket, megtekinthetünk maketteket és modelleket, egyszóval a hely vonatmániásoknak és gyerekeknek kihagyhatatlan.

Az ide látogatónak érdemes tudni, hogy a múzeum a didcoti vasútállomáson keresztül érhető el. Ne keressünk külön bejáratot vagy pénztárat, a belépőjegyeket a vasúti péntzárnál vehetjük meg. A bejárat is, akárcsak ha vonatra szeretnénk szállni, a peronok irányában, a vágányok alatt elhaladva közelíthető meg.