A helybéliek bizton állítják, hogy számos alkalommal látták teliholdkor, vagy akár fényes nappal is Carew várának romos falai között feltűnni a fehér asszony kísértetét. A jelenés nem más, mint Nest hercegnő szelleme, akit Wales valaha élt leggyönyörűbb asszonyaként tartanak számon.

Nest hercegkisasszony, Deheubrath királyának Rhys ap Tewdernek a lánya, I. Henrik angol király londoni udvarában udvarhölgyként töltött pár évet. Szépségének a király, a király vágyainak pedig a lány nem tudott ellenállni, így vonzalmukból egy fiúgyermekük is fogant. A nemkívánt gyermekáldás okozta kellemetlen helyzetet Henrik úgy oldotta meg, hogy kedvesét kiházasította egyik lovagjához, Gerald de Windsorhoz. A házasság – bár az ifjú pár egyike sem lelkesedett érte, hiszen soha nem is látták egymást – megköttetett, és nem is bizonyult olyan szerencsétlennek, hiszen a felek idővel megkedvelték egymást. A hozományként kapott bitrokon, Carew falvának közelében, egy várkastélyt építettek, ahol boldogan éltek, amíg meg nem jelent Nest unokatestvére és egyben hódolója, Owain herceg egy kisebb hadsereg kíséretében a vár falai alatt. Owain annyira belehabarodott a bájos asszonyba, hogy elhatározta, bármi áron megszerzi magának. Az ostrom sikerrel járt, a férj Gerald és gyermekeik a vár toalettjének lefolyócsatornáján át menekültek el, Nest hercegnő pedig – állítólag nem is annyira akarata ellenére – követte elrablóját hat évig tartó fogságába, mely fogság alatt legalább két gyermeket is szült Owainnak. Végül Gerald kiszabadította elorzott aráját, Owaint lekaszabolta, majd boldogan éltek, amíg egy évre rá Gerald el nem esett egy csatában. Az özvegy hamar talált új férjet magának, egy évvel a szomorú haláleset után már gyermekük is született. Néhány évre rá azonban a szépséges hercegnő is követte első férjét a túlvilágra. Szelleme olykor visszajár és azóta is Carew várának romjai közt kísért.

Ha azonban sötét, háborgó éjen érkezünk a várhoz, ne is számítsunk rá, hogy megpillanthatjuk a fehér asszony szellemét. Valamikor a 17. században Sir Rowland Rees lakott a várban, aki egyik messzi-messzi utazásáról egy emberszabású majmot hozott magával. Az állat Sir Rowland minden parancsát teljesítette. A várúrnak volt egy fia, aki egy helyi kereskedő lányával összeszűrte a levet. A párocska, mivel a frigyet felmenőik ellenezték, a szülők számára ismeretlen helyre bujdokolt. Amikor a kereskedő ezt a várban szóvá tette, Sir Rowland felháborodásában megparancsolta majmának, hogy ölje meg a csábító fehérnép apját. A kereskedőnek sikerült elmenekülnie, de megátkozta Sir Rowlandot. A következő éjszaka folyamán velőtrázó sikolyok hallatszottak a várúr hálóterméből. A cselédek nem merték azt megközelíteni, csak másnap reggel találtak rá vérbe fagyva heverő urukra. A majomnak pedig nyoma veszett. Csak viharos éjeken hallani visító hangját az egykori hálóterem irányából.