УДК 378.126+371.15:316.7
DOI: https://doi.org/10.59694/ped_sciences.2024.09.156
A KISEBBSÉGI LÉT HATÁSA A SZÖVEGÉRTÉSI KOMPETENCIA FEJLESZTÉSÉRE
EGY FINN ÉS EGY AMERIKAI MINTA ALAPJÁN
УДК 378.126+371.15:316.7
DOI: https://doi.org/10.59694/ped_sciences.2024.09.156
A KISEBBSÉGI LÉT HATÁSA A SZÖVEGÉRTÉSI KOMPETENCIA FEJLESZTÉSÉRE
EGY FINN ÉS EGY AMERIKAI MINTA ALAPJÁN
ЧОПАК Єва Василівна
старший викладач кафедри педагогіки, психології,
початкової, дошкільної освіти та управління закладами освіти
Закарпатського угорського інституту
імені Ференца Ракоці II
ORCID іD: https://orcid.org/0000-0003-1205-5263
Анотація:
A szövegértési kompetencia, illetve az olvasási szokások felmérésére Magyarországon rendszerszintű hazai, illetve nemzetközi méréseket végeznek (PIRLS, PISA, stb). Kisebbségi környezetben azonban ezek a mérések nem mutatnak pontos eredményeket, ugyanis nem mutatják ki, hogy a kisebbségi lét hogyan hat ezen kompetenciák kialakulására, illetve fejlesztésére.
A szövegértési képességek vizsgálata tehát nem számít újdonságnak, hiszen többen is foglalkoztak már a témával, több szempontból is kutatták. Az viszont, hogy kárpátaljai magyar tannyelvű általános iskolák szempontjából összehasonlító vizsgálatot végezzünk kuriózumnak számíthat a pedagógia tudományos világában. A többségi nyelvi környezet nagy hatással van a kisebbségi nyelvek olvasás- és írástanítására. A gyerekek a magyar tannyelvű intézményekben először az anyanyelvi (magyar) olvasást és írást sajátítják el, első osztályban, ezzel párhuzamosan az államnyelvi oktatás ezen szakaszon még csak a beszédfejlesztésre összpontosít. Második osztályban, amikor a gyerekek már jól elsajátították az anyanyelvi olvasást és írást, megtanulják államnyelven (adott esetben ukrán) is.
Jelen tanulmány a kisebbségi lét hatását vizsgálja a szövegértési kompetenciák fejlesztési lehetőségeire a szakirodalom alapján.
Ключові слова: szövegértési kompetencia, kisebbségi környezet, olvasási szokások, szövegértés fejlesztése, nyelvi kisebbségi gyermekek.
Список джерел:
Aro, M. (2004). Learning to read: The effect of orthography. Jyvaskyl ¨ a, Finland: ¨ Jyvaskyl ¨ a Studies in Education, Psychology, and Social Research.
Finnish National Board of Education. (2008). Pre-Primary Education. Retrieved from http://www.oph.fi/english de Jong, P. F., & van der Leij, A. (2002). Effects of phonological abilities and linguistic comprehension on the development of reading. Scientific Studies of Reading, 6, S. 51–77.
Gallagher, A., Frith, U., & Snowling, M. J. (2000). Precursors of literacy delay among children at genetic risk of dyslexia. Journal of Child Psychology and Psychiatry, 41, S. 203–213.
Gandara, P., & Rumberger, R. (2002). The inequitable treatment of English learners in California’s public schools. Williams Watch Series: Investigating the Claims of Williams v. State of California. Los Angeles, CA: UCLA’s Institute for Democracy, Education, and Access, UCLA. Retrieved from http://escholarship.org/uc/item/03b7k2km
Greenberg E., F. Macías R., Rhodes D., Chan T. (2001). English Literacy and Language Minorities in the United States. U.S. Department of Education. Office of Education Research and Improvement.
Holopainen, L., Ahonen, T., & Lyytinen, H. (2001). Predicting delay in reading achievement in a highly transparent language. Journal of Learning Disabilities, 34, S. 404–414.
Kieffer, M., & Vukovic, R. K. (2012). Components and context: Exploring sources of reading difficulties for language minority learners and native English speakers in urban schools. Journal of Learning Disabilities, 45(5), S. 433–452.
Klinger, J. K., Artiles, A. J., & Barletta, L. M. (2006). English language learners who struggle with reading: Language acquisition or LD. Journal of Learning Disabilities, 39, S. 108–128.
Landerl, K., Wimmer, H., & Frith, U. (1997). The impact of orthographic consistency of dyslexia: A German–English comparison. Cognition, 63(3), S. 315–334.
Lyytinen, H., Aro, M., Holopainen, L., Leiwo, M., Lyytinen, P., & Tolvanen, A. (2006). Children’s language development and reading acquisition in a highly transparent orthography. In R. M. Joshi and P. G. Aaron (Eds.), Handbook of orthography and literacy (pp. 47–62). Mahwah. NJ: Lawrence Erlbaum.
Ojala, M., & Talts, L. (2007). Preschool achievement in Finland and Estonia: Cross-cultural comparison between the cities of Helsinki and Tallinn. Scandinavian Journal of Educational Research, 51(2), S. 205–221. Sikiö R., Siekkinen M., Holopainen L. (2015). Literacy Development Among Language Minority Background and Dyslexic Children in Finnish Orthography Context. DOI: 10.1080/02702711.2015.1105339
Statistics Finland. (2007). Retrieved from http://www.stat.fi/ajk/poimintoja/poimintoja/2007_en.html
Statistics Finland. (2011). Retrieved from http://www.stat.fi/artikkelit/2011/art 2011-02-15_003.html?s=0
Swanson, H. L., Orosco, M. J., & Lussier, C. M. (2012). Cognition and literacy in English language learners at risk for reading disabilities. Journal of Educational Psychology, 104(2), S. 302–320.
Torppa, M., Eklund, K., van Bergen, E., & Lyytinen, H. (2011). Parental literacy predicts children’s literacy: A longitudinal family-risk study. Dyslexia, 17, S. 339–355.