Home



Szeretettel köszöntjük a Zsuzsi Kisvasútért Baráti Kör
honlapján!



 

 

 

 

 MEGHÍVÓ



 

 

 


A Zsuzsi Kisvasútért Baráti Kör elnöksége tisztelettel meghívja Önt

 

a 2016. február  24-én, szerdán 16.00 órakor tartandó

 

egyesületi éves közgyűlésére

 

 

Helyszín: Debrecen, Petőfi tér 12. (a szokásos helyszínen, a MÁV Nagyállomás üzemirányító toronyépületének 3. emeleti 312-es számú oktatótermében, az üzemi étkezde fölött)

 

Napirendi pontok:

 

Napirend előtt: tagfelvétel,

1.              Beszámoló a Baráti Kör, illetve a vezetőség 2015. évi tevékenységéről (előterjesztő: dr Kovács Róbert elnök)

2.              Alapszabálymódosítás (https://sites.google.com/site/zsuzsibaratikor/)

3.              Tisztújítás

4.      Tájékoztató a kisvasúti vasútüzem 2015. évi tevékenységéről és 2016-os terveiről (Felkért előadó: Gacsályi István, a Zsuzsi Erdei Vasút Nonprofit Kft ügyvezetője, Takács Panna marketingmunkatárs és Demkó László pályafenntartási vezető)

5.              Beszámoló a Baráti Kör 2015. évi gazdálkodásáról (előterjesztő: Hajdú Anikó pénztáros)

6.              A 2016. évi tervek és az Országos kisvasúti koncepció (előterjesztő: Csizmazia Tamás alelnök)

7.              2016. évi költségvetés meghatározása (előterjesztő: Csizmazia Tamás alelnök)

8.              Egyebek

 

A közgyűlés előreláthatólag 17:30 óráig tart. A közgyűlés kezdetéig kérjük a 2016-os tagsági díjak rendezését, erre 15:30 órától van lehetőség. A tagdíj változatlan, dolgozóknak 1000Ft, nyugdíjasoknak és diákoknak 500Ft. A tagdíj befizethető Hajdú Anikó pénztárosnál, a ZsEV NKft. Ruyter u. 1. alatti telephelyén munkaidőben, illetve a Közgyűlés helyszínén, de lehetőség van a tagdíjat a Baráti Kör K&H Banknál vezetett 10403428-34217586-00000000 számú számlájára is átutalni (természetesen az alaptagdíjnál többet is lehet utalni támogatásként).

A Zsuzsi Erdei Vasút Nonprofit Kft. felajánlásának köszönhetően a Baráti Kör tagjai évente hat alkalommal ingyenesen utazhatnak a kisvasúttal. A kedvezményt többen is felhasználhatják, így barátaik, gyermekeik, unokáik is jöhet­nek Önök­kel, a tagsági igazolvány hátoldalán levő ablakok vonatszemélyzet által történő érvényesítésével.

Felhívjuk az SZJA 1%-a felett rendelkező tagjaink figyelmét, hogy a 2015. évi SZJA-juk 1%-át felajánlhatják egyesületünk javára, a 18547216-1-09 adószámra hivatkozva.

 

Határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlés időpontja 2016.02.24. 16:30. amely a megjelentek számától függetlenül határozatképes.

 

Megjelenésére számítva

Kisvasútbaráti üdvözlettel:

 

 

Baráti Kör elnöksége 

 

 

 

 






 

M E G H Í V Ó

 

 

 

 


A Zsuzsi Kisvasútért Baráti Kör elnöksége tisztelettel meghívja Önt

 

a 2014. február  26-án, szerdán 16.00 órakor tartandó

 

egyesületi éves közgyűlésére

 

 

Helyszín: Debrecen, Petőfi tér 12. (a megszokott helyszínen, a MÁV Nagyállomás üzemirányító toronyépületének 3. emeleti 312-es számú oktatótermében, az üzemi étkezde fölött)

 

Napirendi pontok:

 

Napirend előtt: tagfelvétel,

1.          Beszámoló a Baráti Kör, illetve a vezetőség 2013. évi tevékenységéről, közhasznúságáról (előterjesztő: dr Kovács Róbert elnök)

2.          Tájékoztató a kisvasúti vasútüzem 2013. évi tevékenységéről és 2014-es terveiről (Felkért előadó: Gacsályi István, a Zsuzsi Erdei Vasút Nonprofit Kft ügyvezetője, Pintér Gyula üzemvezető és Molnár Mihály gépészeti vezető)

3.        Beszámoló a Baráti Kör 2013. évi gazdálkodásáról (előterjesztő: Hajdú Anikó pénztáros)

4.        A 2014. évi tervek, (előterjesztő: Csizmazia Tamás alelnök)

5.        2014. évi költségvetés meghatározása (előterjesztő: Csizmazia Tamás alelnök)

6.        Egyebek, alapszabály módosítás (a közhasznú szervezetekre vonatkozó törvény változása miatt szükséges változtatások, az eredeti szöveg itt található https://sites.google.com/site/zsuzsibaratikor/)

 

A közgyűlés előreláthatólag 17:30 óráig tart. A közgyűlésig kérjük a 2014-es tagsági díjak rendezését. A tagdíj változatlan, dolgozóknak 1000Ft, nyugdíjasoknak és diákoknak 500Ft. A tagdíj befizethető Hajdú Anikó pénztárosnál, a ZsEV NKft. Szenczi Molnár utcai telephelyén munkaidőben, illetve a Közgyűlés helyszínén, de lehetőség van a tagdíjat a Baráti Kör K&H Banknál vezetett 10403428-34217586-00000000 számú számlájára is átutalni.

A Zsuzsi Erdei Vasút Nonprofit Kft.-nek köszönhetően a baráti kör tagjai évente hat alkalommal ingyenesen utazhatnak a kisvasúttal. A kedvezményt többen is felhasználhatják, így barátaik, gyermekeik, unokáik is jöhet­nek Önök­kel, a tagsági igazolvány hátoldalán levő ablakok vonatszemélyzet által történő érvényesítésével.

Felhívjuk az SZJA 1%-a felett rendelkező tagjaink figyelmét, hogy mivel megszereztük a közhasznú minősítést, a 2013. évi SZJA-juk 1%-át felajánlhatják egyesületünk javára, a 18547216-1-09 adószámra hivatkozva.

Határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlés időpontja 2014.02.26. 16:30, a megjelentek számától függetlenül határozatképes.

 

Megjelenésére számítva

Kisvasútbaráti üdvözlettel:

 

 

Baráti Kör elnöksége



 




Beszámoló a 2013. évi Közgyűlésre

Rendezvényeink:

02.15-16. A Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvánnyal és a Kisvasutak Baráti Körével közösen megrendeztük a Kárpátmedencei kisvasutak országos találkozóját.

Zsuzsanna nap: elmaradt az építkezés miatt

04.28.: Kisvasúti nap

04.28.-05.01.: Majális

05.26-28.: Gyermeknap

07.21.: Születésnap, Zsuzsi-projektzáró ünnepség, Rónaőrző Egyesület, Zöld Sátor

08.04.: IV. Ulti Vándorkupa

08.11/12. Csillagles

08.31.: Zsuzsi emlékvonat, csillagászat, Erdőspusztákért Egyesület (Fábián Pál) előadása

12.08. Mikulás-vonat

12.21. Csillagászvonat

A törvényben előírt közhasznú tevékenységek közül az alábbiakat valósítottuk meg:

Az egyesület az 1997. évi CLVI. törvény 26. §-a c) pontjának 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. és 14. pontjában foglalt közhasznú tevékenységeket látja el:

3. tudományos tevékenység, kutatás,

4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,

5. kulturális tevékenység,

6. kulturális örökség megóvása,

7. műemlékvédelem,

8. természetvédelem, állatvédelem,

9. környezetvédelem,

· 14. sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével,

· Tanösvény felújítása

· Hármashegyi tó mh. és a Tó közötti turistaút kijelölése

· Pályáztunk az „EPER” Civil Nemzeti alapnál konferencia megszervezésére, honlapkészítésre, de a besorolásban csak sokadikok lettünk, így nem nyertünk.

· Tagság a Debreceni Turisztikai Egyesületben (DETE)

· Az Alapítvány által kiadandó kiadvány elkészítésében való közreműködés

· A Faraktár- és az EU-s projektben való közreműködés

 







 


 

 

 

 

 

 











 

 

 

 

 

 

 A 2016.02.24-én megtartandó Közgyűlésen módosítandó alapszabály

 


 

 

 

 

 

 

 

 

 

A

 Zsuzsi Kisvasútért Baráti Kör

egyesület

 

 

 

 

 

alapszabálya

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

benne a 2014-ben tervezett, de nem keresztülvitt módosításokkal és az új Ptk.-nak való 2016-os megfeleléssel

 

 

 

Jelmagyarázat:

 

 

új szöveg

 

törölt szöveg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2011. április 5. (eredeti alapszabály)

2016. február 24.

 

 

 


 

 

 

1. Az egyesület neve, címe és jogi helyzete

 

1.1.      Az egyesület neve:                 Zsuzsi Kisvasútért Baráti Kör

Az egyesület rövidített neve:     ZSBK

 

1.2.      Az egyesület székhelye:                       H-4034 Debrecen, Faraktár u. 60. Ruyter u. 1.

 

1.3. Az egyesület tevékenységi területe:  Magyarország

 

1.4. Az egyesület pecsétje és szimbóluma: ellipszis alakú mezőben az Mk-48 típusú mozdony oldalnézeti képe. A körgyűrűn belül, körben: „Zsuzsi Kisvasútért Baráti Kör+Székhelycím” felirattal. Számviteli bizonylatokon az egyesület nevét, címét, adó- és bankszámlaszámát tartalmazó szöveges bélyegző használandó. 

 

1.5. Az egyesület önálló jogi személy. Az 1995-ben alapított, az egyesület célkitűzéseit elfogadó természetes és jogi személyek közhasznú szakmai társadalmi szervezete, amelyet a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság a társadalmi szervezetek nyilvántartásába vett.

 

1.6. Az egyesület az 1989. évi II. törvény szerint működő társadalmi szervezet, amely az 1997. évi CLVI. törvény szerint közhasznú szervezetként működik.

 

1.6. Az egyesület a 2011. évi CLXXXI. törvény (a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról) és a 2011. évi CLXXV. törvény (az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról) és a 2013. évi V. törvény (Polgári Törvénykönyv) alapján működik.

Az Alapszabály által nem szabályozott kérdésekben Magyarország Alaptörvénye, 2011. évi CLXXXI.,  2011. évi CLXXV. törvény és a 2013. évi V. törvény (Polgári Törvénykönyv) vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

 

 

1.7. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, azoktól támogatást nem fogad el, országgyűlési képviselői, önkormányzati választáson képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.

 

1.8. Az egyesület működési alapelvei:

- demokratikus működés és felépítés

- tagjai véleményének megismerése

- nyitottság és nyilvánosság

 

 

2. Az egyesület célja

 

2.1. A Zsuzsi Kisvasútért Baráti Kör célja:

A keskenynyomközű vasutak, mint a kulturális örökség részét képező és környezetkímélő közlekedési eszközök rohamos fogyásának megakadályozása, működésük segítése, működtetésük elméleti és gyakorlati alapjainak gazdagítása, történetük kutatása, műszaki emlékként is jelentős járműveik berendezéseik megőrzésének elősegítése, a társadalom hosszú távú érdekeinek és a fenntartható fejlődés szakmai alapelveinek képviselete.

 

2.2. Ezen belül különösen:

A Debreceni Zsuzsi Erdei Vasút, mint Magyarország legrégibb működő kisvasútja működésének segítése, együttműködve az üzemeltető céggel, a Zsuzsi Kisvasút történetének kutatása, népszerűsítése.

 

Amennyiben a Debreceni Zsuzsi Erdei Vasút üzemeltetését veszély fenyegetné, az egyesület kész ismét tulajdonosi szerepkörben cselekvő részt vállalni a vasút üzemeltetésben.

 

Tagjai számára lehetőséget teremt ismereteik, tapasztalataik bővítésére, élményeik kicserélésére és ismertetésére. Célja továbbá, hogy fórumot teremtsen az ezen fejezetben felsorolt célokkal azonosulni kívánók számára, és tagjai között a szakmai és baráti összetartást építse és fejlessze, az egyesület szakmai egységét előmozdítsa.

 

 

3. Az egyesület tevékenysége

 

3.1. Közhasznú tevékenységek

Az egyesület az 1997. évi CLVI. törvény 26. §-a c) pontjának 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. és 14. pontjában foglalt közhasznú tevékenységeket látja el:

 

3. tudományos tevékenység, kutatás,

4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,

5. kulturális tevékenység,

6. kulturális örökség megóvása,

7. műemlékvédelem,

8. természetvédelem, állatvédelem,

9. környezetvédelem,

14. sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével,

 

3.1. Az egyesület a következő tevékenységeket látja el:

 

3.1.1. Tudományos tevékenység, kutatás

-               a keskeny nyomközű vasutak történetének kutatása, az eredmények kiadványokon keresztüli megismertetése a nagyközönséggel;

-                           a kutatások eredményeinek gyakorlati alkalmazása;

-                           a nagyközönség vasúttal kapcsolatos ismereteinek bővítése tájékoztatók, prospektusok készítésével és terjesztésével;

-                           a szakmai munka színvonalának emelése, ezzel megőrizve a kisvasúti közlekedés 1880-as évek óta tartó hagyományait;

-               a kisvasúti szakmai képzés támogatása tudományos konferenciák, emlékülések szervezésével - felhasználva a nemzetközi kapcsolatokat is -.

 

3.1.2. Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés

-        összehangolt egyesületi szellem kialakítása;

-        a szakterületén a természet és környezetvédelmi ismeretterjesztés elősegítése tájékoztatók, prospektusok készítésével és terjesztésével, előadások, konferenciák tartásával;

-               a megyei természetbarát szövetség tanösvényén való kirándulás biztosítása kirándulócsoportok számára, ehhez idegenvezetői segítség nyújtása;  

-               óvodák, általános iskolák, középiskolák részére túravezetés biztosítása, melynek során bemutatásra kerül a kisvasút története és a környező természeti értékek;

-               társadalmi kapcsolatok ápolásával és a tömegtájékoztatás eszközeinek felhasználásával való küzdelem a keskeny nyomközű vasutak társadalmi megismerésért és megbecsüléséért, népszerűsítéséért interjúk, ismertetők tartása helyi rádió és televízióadókon, a helyi közlekedési vállalat járművein található LCD kijelzőkön való ismeretterjesztés;

-        a környezetbarát kötöttpályás közlekedés előnyeinek hirdetése és terjesztése, hasznosságának bemutatása a természet- és környezetvédelem területén, ezáltal a környezetbarát közlekedési módok népszerűsítése;

-        a kisvasutakat és a kapcsolódó szakterületeket érintő társadalmi párbeszéd kialakulásához és fejlődéséhez, s ezen keresztül az együttműködés kiszélesítéséhez szükséges fórum megteremtése konferenciák, előadások, vitaülések szervezésével és lebonyolításával;

-               a Hármashegyaljai Erdei Iskola szakmai tevékenységének támogatása azzal, hogy az iskolások részére kutatási lehetőséget biztosít, előadásokat tart.

 

3.1.3. Kulturális tevékenység

-               részvétel az Országos Kisvasúti Nap debreceni eseményének szervezésében, lebonyolításában, kapcsolattartás a résztvevő művészeti csoportokkal, rendezvényszervezői feladatok ellátása, a vonatközlekedés forgalomszabályozás lebonyolításával kapcsolatos feladatok ellátása;

-               részvétel a Zsuzsi Kisvasút mentén rendezendő egyéb programok könnyűzenei fesztiválok, koncertek, nótaestek szervezésében, lebonyolításában;

-               vasútmodellezés támogatása, technikai segítségnyújtás a modellezők ismereteinek szélesítéséhez, a műszaki tervek elkészítéséhez és megvalósításához;

-               hagyományőrző csoportok támogatása előadások tartásával;

-               Közlekedéstudományi Egyesület hajdú-bihari szervezetével való együttműködés konferenciák szervezésében;

-                           vasúti szakirodalom könyvtári állományának gyarapítása;

-               középkori hagyományőrző csoportok munkájának elősegítése gyakorlati bemutatók megrendezésével.

 

3.1.4.  Műemlékvédelem

-               a kisvasutak közlekedéstörténeti múltjának megőrzése, ápolása;

-                           tárgyi és személyi emlékek gyűjtése, gondozása, bemutatása, a kisvasúti építészeti örökség gondozása és védelme;

-               közreműködés a jövőben kialakuló vasúti emlékpark, szabadtéri múzeum  kialakításában, fenntartásában, gyarapításában, ahol kiállításra kerülnek régi műemléki jellegű járművek és eszközök, ezek megismertetése a nagyközönséggel;

-               a Zsuzsi Kisvasút pálya és gördülőállomány már meglévő műemléki jellegének megóvása, állapotának megőrzése.

 

3.1.5. Természetvédelem, állatvédelem

-           közreműködés a természetvédelmi döntések szakmai előkészítésében; javaslatok kidolgozása;

-               a debreceni Erdőspuszták élőhelyeinek megóvásáért tevékenykedő szervezeteket támogatása, ennek keretében a Debreceni Erdőspusztákért Egyesülettel, a Hortobágyi Nemzeti Parkkal való együttműködés, közös programok, családi napok szervezésével;

-               előadások, konferenciák, vitaülések, továbbképzések, szakmai utak szervezése az élőhelyi sajátosságok megóvása érdekében.

 

3.1.6. Környezetvédelem

-               az Erdőspusztai jellegzetes élővilág megőrzése érdekében közreműködés környezetvédelmi, táj- és környezetfejlesztési valamint a területfejlesztési döntések szakmai előkészítésében, javaslatok kidolgozása;

-               az épített környezet megóvása érdekében fórumokon való részvétel, ismeretterjesztő előadás tartása;

-               a Hortobágyi Nemzeti Park kiadványainak terjesztése.

 

3.1.7. Sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével

-           kapcsolattartás a megyei és országos természetbarát szövetséggel, egyesületekkel, erdei túrák szervezése;

-               az Erdőspuszták környezetével összeférő természetközeli sportágak elterjedésének (pld.: íjászat, lovaglás, kerékpározás, tájékozódási futás, stb.) elősegítése a helyszín biztosításával és szervezésben való közreműködéssel.

-               tájfutás, kutyaverseny (agility bemutató), cserkészcsapatok, ifjúsági csapatok részére íjászbemutató szervezése.

 

3.1.8. Az egyesület a fenti pontokban felsorolt valamennyi közhasznú tevékenységeinek elősegítése céljából tevékenysége során együttműködik más, hasonló célú szervezetekkel, illetve az egyes részcélokat szolgáló, résztevékenységeket végző partnerszervezetekkel.

 

3.1.9. Az egyesület biztosítja, hogy tagjain kívül minden más érdeklődő is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.

 

3.2. Egyéb tevékenységek

A Zsuzsi Kisvasutat üzemeltető társaság tevékenységének támogatása önkéntes munkával, különösen az alábbi területeken:

-           a vasúti pálya és környezete, valamint egyéb infrastrukturális elemek fenntartása, karbantartása, tisztítása;

-           vasúti járművek karbantartása, felújítása, tisztítása;

-           anyagok, eszközök, szolgáltatások felkutatása, beszerzése;

-           eljárás hatóságok, hivatalos szervek előtt;

-           speciális szakismeretet igénylő tevékenységek (pld.: tervezés, szakmai utasítások kidolgozása, informatika, stb.) ellátása;

-           tanácsadás szakmai, illetve gazdálkodási témákban;

-           kommunikáció és propaganda;

-           pályázati lehetőségek felkutatása, pályázati anyagok kimunkálása, pályázati feladatok szervezése, végrehajtása;

-           támogatások felkutatása, gyűjtése, szponzorok szervezése.

 

Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet.

 

Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt csak az alapszabályban meghatározott tevékenységre fordíthatja.

 

 

4. Az egyesület tagjai

 

4.1. Az egyesületnek tagja lehet mindaz a:

-           természetes személy vagy

-           jogi személy,

-           jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet

 

akik (amelyek) elfogadják az egyesület célkitűzéseit.

 

 

4.2. Az egyesületi tagság önkéntes.

Az egyesület tagja:

-           a rendes tag

-           tiszteletbeli tag

 

Az alapszabályban a „tag” megjelölés alatt valamennyi tagot kell érteni, ahol az alapszabály kizárólag a tiszteletbeli tagokra utal, a „tiszteletbeli tag” megjelölést tünteti fel.

 

4.3. Az egyesület rendes tagja az a magyar vagy külföldi állampolgár, illetve jogi személy, aki (amely) belépési szándékát írásban bejelentette, belépési nyilatkozatát az egyesület székhelyére, vagy elnökségéhez eljuttatta, az elnökség ezt elfogadta, az alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismeri el, a tagsággal járó kötelezettségeinek folyamatosan és felelősen eleget tesz, illetve jogait felelősen gyakorolja.

 

4.4. A tagok tagdíját a közgyűlés határozza meg. A jogi személyek tagdíja megegyezik a természetes személyek tagdíjával.

 

4.5. A tagdíjon felül a természetes- és jogi személyek valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek támogatást is nyújthatnak az egyesület részére.

 

4.6. Az egyesület tiszteletbeli tagja az a személy, akit a Közgyűlés érdemei elismeréséül, vagy az egyesület céljainak megvalósításában kifejtett tevékenységéért tiszteletbeli taggá választ. A tiszteletbeli tagságot a Közgyűlés az Elnökség javaslatára adja meg, illetve vonja vissza a 7.1, 7.2 és 7.3 pontokban foglaltak alapján.

 

A tiszteletbeli tagokat ugyanazok a jogok illetik meg, mint a rendes tagokat, a kötelezettségeik is megegyeznek a rendes tagokéval, azzal a kivétellel, hogy tagdíjat nem kötelesek fizetni. Az egyesület tiszteletbeli tagja tisztségviselőket nem választhat és azokká nem is választható.

 

 

5. Az egyesületi tagok jogai

 

5.1. Az egyesület közgyűlésén az egyesület tagjai személyesen illetve képviselőjük útján gyakorolják jogaikat, szavaznak a döntésre bocsátott kérdésekben és véleményt nyilvánítanak.

 

5.2. Az egyesület tagjai jogosultak:

-           az egyesület céljainak elérése érdekében az egyesület bármelyik szerve elé javaslatot előterjeszteni és kérni javaslataik közgyűlés elé terjesztését,

-           tájékoztatást kérni és kapni az egyesület mindennemű tevékenységéről, működéséről, anyagi hátteréről,

-           az egyesület (saját, bérelt, vagy egyesületi megőrzésbe átvett) tárgyait, eszközeit az erre a célra külön megállapított szabályok szerint igénybe venni és használni,

-           a tagsági jogokkal által járó minden kedvezményt az egyenlő jogok alapján igénybe venni,

-           kérni az egyesület támogatását szakmai munkájának, javaslatainak és eredményeinek ismertetéséhez,

-           egyesületi támogatást kérni szaktudományok folytatásához, továbbá szakmai előadáshoz és publikációhoz,

-           részt venni (az előzetes feltételek megléte esetén) az egyesület és a szakcsoportok rendezvényein.

 

5.3. A rendes természetes személy tag személyesen vagy képviselője útján, a jogi személy tag képviselője útján vehet részt a Közgyűlés ülésén. Az egyesület Közgyűlésén valamennyi tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

 

5.4. A rendes tag az 1989. évi II. törvényben foglalt szabályok szerint az egyesület bármely tisztségére megválasztható azzal, hogy a kiskorú tagok képviselettel járó tisztségre nem választhatók.

 

5.5. A tag az egyesület szervének törvénysértő határozatát a tudomására jutástól számított 30 napon belül bíróság előtt megtámadhatja.

 

5.5.1. Nem támadhatja meg a tag azt a határozatot, melynek meghozatalához szavazatával hozzájárult.

 

 

6. Az egyesületi tagok kötelességei

 

Az egyesület minden tagjának kötelessége:

6.1. Az alapszabály betartása.

6.2. Az egyesületi célok (lehetősége és képességei szerinti) megvalósítása, rendszeres egyesületi tevékenység kifejtése.

6.3. Alkotó és felelősségteljes munka végzése a vállalt tisztségekben.

6.4. Az egyesület választott szervei által hozott határozatok megismerése, végrehajtása és az egyesület nevében történő nyilvános szereplés esetén ezek szövegének és szellemiségének képviselete.

6.5. Az egyesület társadalmi tekintélye feletti őrködés, az egyesület tagjához méltó magatartás, az elhivatottság, és az összetartozás szellemének ápolása.

6.6. Az egyesület egységének megőrzéséért, szellemi és anyagi gyarapodásáért és a tagsági kör bővítéséért tevékenykedni.

6.7. Az egyesület alapszabályában rögzített szervezeti keretek tiszteletben tartása.

6.8. A tagsági díj előírás szerinti fizetése, kivéve a tiszteletbeli tagokat. Az éves tagdíj összege dolgozóknak 1000,- Ft, azaz Egyezer forint, nyugdíjasoknak és diákoknak 500,- Ft, azaz Ötszáz forint, melyet a tagok kötelesek minden tárgyév május 31. napjáig az egyesület részére megfizetni.

A Közgyűlés által meghatározott éves tagdíjat a tagok minden tárgyév május 31. napjáig az egyesület részére megfizetni.

 

 

 

7. Az egyesületi tagság megszűnése

 

7.1. Az egyesületi tagság megszűnik

-           kilépéssel, a tag írásbeli kilépő nyilatkozatával,

-           kizárással,

-           elhalálozással (természetes személy tag esetén),

-           jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével,

-           az egyesület jogutód nélküli megszűnésével.

 

A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.

 

 

 

7.2. Kizárható az a tag:

-           aki az alapszabály előírásait megsérti,

-           aki olyan magatartást tanúsít, amely sérti az egyesület érdekeit, hátráltatja tevékenységét, amely méltatlanná teszi az egyesületi tagságra.

-               az egyesület kizárhatja tagjai közül azt a tagot, aki hat hónapon keresztül elmarad a tagdíj megfizetésével.

-               az egyesület kizárhatja tagjai sorából azt a tagot, aki a következő évi rendes közgyűlés megkezdéséig elmarad a tagdíj megfizetésével.

 

 

 

A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen marad.

 

7.3. Tag kizárása ügyében az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt.

A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

 

 

 A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 30 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet.

 

7.4. Tiszteletbeli tag cím visszavonásáról elnökségi javaslat alapján a Közgyűlés dönt.

 

 

 

 

 

8. Az egyesület szervei, működése

 

8.1. Az egyesület szervei:

-           Közgyűlés (az egyesület legfelsőbb szerve)

-           az elnökség

-           az ellenőrző bizottság

 

8.2. Az egyesület vezető tisztségviselői:

-           az egyesület elnöke és alelnöke

-           az ellenőrző bizottság elnöke

Az egyesület tisztségviselői az elnökség, illetve az ellenőrző bizottság további megválasztott tagjai.

Nem lehet sem vezető tisztségviselő, sem tisztségviselő az:

- akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogi következmények alól nem mentesült, és akit a közügyek gyakorlásától eltiltottak.

 

9. A Közgyűlés

 

9.1. Az egyesület legfelsőbb szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés a tagok összessége.

 

9.1.1. A rendes közgyűlés szükség szerint, de legalább évente egyszer, az év elején (legkésőbb május végéig) ül össze. Rendes közgyűlés összehívásáról az elnökség döntése alapján az elnök (akadályoztatása esetén az alelnök) köteles gondoskodni.

9.1.2. A meghívónak tartalmazni kell:

- a közgyűlés helyét

- a közgyűlés kezdési időpontját

- a tervezett napirendi pontokat.

9.1.3. A meghívóban fel kell tüntetni, hogy határozatképtelenség esetén az eredeti napirendi pontok megtárgyalására a pótközgyűlés mikor és hol kerül megtartásra.

 

9.1.4. 9.1.2. Meghívó

A meghívót a tagoknak e-mailben vagy írásban kell megküldeni a közgyűlés időpontját megelőzően legalább 15 nappal.

 

 

A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

 

A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

 

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

 

Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

 

 

 

9.1.5. 9.1.3. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a nyilvántartott tagok 50%-a +1 fő megjelent. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

 

9.1.6. 9.1.4. Ha az összehívott közgyűlés nem határozatképes, úgy az ismételt közgyűlést az elnökség az eredeti közgyűlés időpontjának, napirendjének közlésével egyidejűleg ugyanarra a helyszínre, ugyanarra a napra és ugyanazzal a napirenddel, de 1 (egy) órával későbbi időpontra jogosult összehívni. A meghívóban a rendes közgyűlés kitűzése és összehívása mellett szerepelnie kell a határozatképtelenség esetére ismételt közgyűlés összehívásának is. A tagok figyelmét fel kell hívni arra, hogy ez az ismételt közgyűlés az eredeti közgyűlés felsorolt napirendi pontjaiban a megjelent tagok számától függetlenül határozatképesnek minősül. Ha a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés nem az eredeti közgyűlés időpontjával egyező napon kerül megtartásra, úgy a tagok részére új meghívót kell küldeni, melyben ismét tájékoztatni kell őket távolmaradásuk következményeiről.

 

9.1.7. 9.1.5. A közgyűlésen az egyesület elnöke, vagy valamely felkért elnökségi tag elnököl.

 

A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

 

9.2. Rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha az egyesületi tagok egyötöde a közgyűlés összehívását az ok és a cél megjelölésével az elnökségtől írásban kéri, illetve, ha ezt az egyesület elnöksége vagy ellenőrző bizottsága az egyesület érdekében szükségesnek látja.

A kérelem kézhezvételtől számított 30 (harminc) napon belül az elnök (akadályoztatása esetén az alelnök) köteles a rendkívüli közgyűlést összehívni. Ugyancsak rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha azt az egyesület felügyelő szerve írásban indítványozza, vagy a bíróság elrendeli.

 

 

9.3. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

 

9.3.1. döntés az alapszabály megállapításáról, illetve módosításáról, kétharmados szavazat-többséggel,

 

Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. (Ptk. 3:76.§)

 

9.3.2. döntés más egyesülettel való egyesülésről, más szervezetbe történő ki- és belépésről, kétharmados szavazat-többséggel,

 

Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. (Ptk. 3:76.§)

 

 

 

 

9.3.3. döntés az egyesület feloszlásáról, kétharmados szavazat-többséggel,

 

9.3.4. az ellenőrzőbizottság és elnökség az egyesület tevékenységéről való beszámoltatása, és döntés a beszámoló elfogadásáról,

9.3.5. az elnökség által beterjesztett közhasznúsági jelentés elfogadása,

9.3.6. döntés az egyesületi szaklap alapításáról, vagy szaklap megszüntetéséről,

9.3.7. döntés az egyesület költségvetésének meghatározásáról,

9.3.8. az elnökség tagjainak, valamint a az ellenőrző bizottság tagjai megválasztása, illetve döntés ezen testületek tagjai visszahívásának ügyében,

9.3.9. egyesületi kitüntetések alapítása és adományozása,

9.3.10. tagok tagdíjának megállapítása,

9.3.11. Az elnökség, illetve az ellenőrző bizottság tagjainak visszahívását az elnökség akkor kezdeményezheti a közgyűlés felé, ha a testületi tag az 1997. évi CLVI. tv. 7. § 2. pontja 2011. évi CLXXV. törvény 38. és 39. §-a szerint kizárható vagy folyamatosan nem tesz eleget a testületi tagsági kötelezettségeinek, (például nem vesz részt az elnökség vagy az ellenőrző bizottság munkájában).

 

9.4. A közgyűlés határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza.

 

9.4.1. A szavazatszámlálást, a választásra jogosultság, választhatóság ellenőrzését a közgyűlés által korábban választott szavazatszámláló bizottság, vagy ennek hiányában az ellenőrző bizottság végzi.

9.4.2. Személyi kérdésekben a közgyűlés titkos szavazással dönt.

9.4.3. A 9.pont 9.3.1, 9.3.2 és 9.3.3 alpontjaiban felsorolt hatáskörében a Közgyűlés a jelenlevők kétharmados szavazat-többségével, nyílt szavazással dönt.

 

9.5. A közgyűlés (továbbá az elnökség; együtt vezető szervek) határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [2013.évi V. törvény (Ptk.) értelmező rendelkezései], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

A közgyűlés (továbbá elnökség, együtt vezető szervek) határozathozatalában nem vehet részt az a tag, aki az akkor esedékes tagdíjat még nem fizette be.

 

9.6. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő ír alá.

 

A jegyzőkönyv betekintésre minden érdeklődő rendelkezésére áll a klubnapokon, továbbá előzetes egyeztetés után az egyesület székhelyén, valamint a http://www.zsuzsivasut.hu/ és a https://sites.google.com/site/zsuzsibaratikor/ internetes honlapokon.

 

9.7. Az egyesület közgyűlése nyilvános. A közgyűlés határozatait az egyesület székhelyén ki kell függeszteni és internetes honlapján nyilvánosságra kell hozni. A határozatokat irattározni kell legalább az érvénytartamuk lejártát követő öt évig.

 

9.8. A közgyűlés az elnökség tagjait 5 éves, míg az ellenőrző bizottság tagjait 2 éves határozott időtartamra választja. Abban az esetben, ha ezen testületek tagjai közül bárkinek a tisztsége a mandátumi idő lejárta előtt bármilyen okból megszűnik, úgy a soron következő közgyűlésen kötelezően pótválasztást kell tartani és a meghatározott tisztségre, s a még hátralevő időszakra újból tisztségviselőt kell választani. A választásig az elnökség jogosult a tagság közül ügyvivő tisztségviselőt kijelölni, ha ezt szükségesnek látja.

 

 

10. Az elnökség

 

Az 1997. évi CLVI. törvény 8. § (1) bekezdése 2011. évi CLXXV. törvény 38. §-a szerint vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy,

 

 aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk.], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

 

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

 

 

         A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a)     akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b)    akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c)     aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d)    akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e)     aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

          f)      aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

 

Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a./   kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b./   bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

 

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. [Ectv. 38. § (1) és (2) bekezdés]

 

 

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –,

a./    amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b./    amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c./    amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d./    amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

 

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. [Ectv. 39. § (1) és (2) bekezdés]

 

 

10.1. Az egyesület közgyűlése 5 (öt) főből álló elnökséget választ. Az elnökségbe be nem jutott tagok póttagok lesznek, akik az elnökségbe abban az esetben kerülnek be a póttagokra leadott szavazatok sorrendjében, ha az elnökség egy vagy több tagja bármilyen ok miatt kiesik.

 

 

10.2. Az elnökség tagjai:

10.2.1. az elnökség elnöke, aki egyben az egyesület elnöke is

10.2.2. az alelnök

10.2.3. és 3 (három) fő elnökségi tag.

 

Az elnökség tagjai:

 

 

10.3. Az elnökség alakuló ülésén tagjai köréből kijelöli az elnökségi tisztségviselőket, és felosztja a feladatokat.

 

10.4. Az elnökség meghatározza saját ügyrendjét, amelyben meghatározza üléseinek, döntéshozatalának rendjét.

 

10.5. Az elnökség tagjait a közgyűlés 5 (öt) éves határozott időtartamra választja.

 

10.6. Az elnökség, mint vezető szerv testületként működik, és annak minden tagja munkáját az egyesület alapszabályában rögzített célok szem előtt tartásával, a közgyűlés határozatainak megfelelően végzi. Az elnökség munkájáról köteles a közgyűlésnek legalább évente beszámolni. Az elnökség a közgyűlésen keresztül tartozik a tagságnak felelőséggel.

 

10.7. Az elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik. Az ülést az elnök hívja össze, legalább az ülés előtt három nappal megküldött, a napirendi pontokat is tartalmazó írásbeli meghívóval. Az elnökség ülései nyilvánosak.

Az elnökség a meghívóban szereplő napirenden felül, más napirendi pontot csak akkor tárgyalhat, ha az elnökség ülésén valamennyi elnökségi tag jelen van, s az újabb napirendi pont megtárgyalása ellen egyik elnökségi tag sem tiltakozik.

 

10.8. Az elnökség akkor határozatképes, ha az ülésen az elnökség tagjaiból legalább 3 (három) fő jelen van. Határozatait az elnökség egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén - amennyiben az elnök jelen van - az elnök dönt. Szavazategyenlőség esetén - amennyiben az elnök nincs jelen a szavazáskor - a javaslat elvetésre kerül.

 

10.9. Az elnökség dönt az alábbi kérdésekben:

-           tagfelvételi kérdésekben történő döntés,

-           tagok kizárásáról szóló elsőfokú határozat meghozatala,

-           közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység,

-           a költségvetés és a beszámoló előkészítése,

-           az elnök éves beszámolójának elfogadása,

-           minden olyan eljárás, mely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

 

10.10. Az elnökség az egyes speciális feladatok ellátására hozzáértő, rátermett tisztségviselőt jelölhet ki.

 

10.11. Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni. Az elnökség gondoskodik olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a vezető szervek (Közgyűlés, Elnökség) döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható. Az elnökség határozatait az érintettekkel írásban, az átvétel igazolására alkalmas módon közölni kell, valamint az egyesület működése, szolgáltatásainak igénybevétele, az Elnökség és a Közgyűlés határozatainak nyilvánosságra hozatalát az egyesület székhelyén a hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel  illetve az (http://www.zsuzsivasut.hu/, https://sites.google.com/site/zsuzsibaratikor/) internetes honlapján történő közzététel útján biztosítja.

 

11. Az elnök

 

11.1. Az egyesület első számú vezető tisztségviselője az elnök, aki egy személyben képviseli az egyesületet a különböző szerveknél és intézményeknél, bíróságok és más hatóságok előtt, és az egyesülettel kapcsolatba kerülő magánszemélyek felé.

 

Az egyesület elnöke:

 

11.2. Az egyesületet az elnök önállóan képviseli, mely önálló képviselet alól kivételt képez az egyesület pénzeszközei feletti jogosultság, a bankszámla feletti rendelkezés joga. Az egyesült bankszámlája feletti rendelkezés az elnököt illetőleg az elnökségből kijelölt két személy valamelyikét együttesen illeti meg. A képviselet módját és az aláírásra jogosult személyeket a banknál be kell jelenteni.

 

11.3. Az elnök gondoskodik a közgyűlés és az elnökségi ülés összehívásáról, és azok jogszerű lebonyolításáról.

 

11.4. Az elnök előzetes értesítés nélkül jogosult az egyesület bármely szerve (az ellenőrző bizottság kivételével) tevékenységét ellenőrizni, és az összes iratba betekinteni. Az ellenőrző bizottság elnökének kivételével jogosult továbbá az egyesületi szervek vezetőit tevékenységükről beszámoltatni, szükség esetén feladatukba besegíteni, a feladatok elvégzését irányítani.

 

11.5. Az elnök felelős azért, hogy az egyesület alapszabályának, az 1997. CLVI. törvénynek, és általában a Magyar Köztársaság a 2011. évi CLXXXI. és  2011. évi CLXXV. törvény és általában Magyarország törvényeinek megfelelően működjön, kapcsolatai, megítélése kedvezően alakuljon, az egyesület tagjai élhessenek az alapszabály biztosította jogaikkal.

 

 

11.6. Az elnök köteles az egyesület helyzetéről, tevékenységéről a közgyűlésnek és az elnökségnek beszámolni.

 

11.7. Az elnök köteles gondoskodni arról, hogy a közgyűlés és az elnökség határozatairól olyan nyilvántartás készüljön, és azt folyamatosan vezessék, amelyből a közgyűlés és az elnökség döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, (ha lehetséges személye) megállapítható legyen.

 

11.8. A közgyűlés és az elnökség döntéseit az egyesület az érintettekkel írásban, igazolható módon közli.

 

12. Az alelnök

 

12.1. Az alelnök egyesületi tevékenységéért az elnöknek és a közgyűlésnek tartozik felelőséggel.

 

Az egyesület alelnöke:

 

12.2. Az alelnök feladata az elnök akadályoztatása esetén, az elnökség határozata alapján, az elnöki teendők ellátása, amelyekről az elnökségnek tartozik beszámolni.

 

13. Az ellenőrző bizottság

 

13.1. Az ellenőrző bizottság a közhasznú tevékenységet ellátó egyesület belső felügyeleti szerve.

 

13.2. Az ellenőrző bizottság ellenőrzi az egyesület szabályszerű működését, különösen az anyagi alapok szabályszerű felhasználását.

 

13.3. Az ellenőrző bizottság 3 (három) tagját a közgyűlés választja meg titkos szavazással, 2 éves határozott időtartamra. Az ellenőrző bizottság működéséért kizárólag a közgyűlésnek felelős, ügyrendjét maga állapítja meg.

 

 

13.4. Nem lehet az ellenőrző bizottság tagja az a személy, aki:

a) a vezető szerv elnöke vagy tagja,

b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást - , illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

 

A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

 

13.5. Az ellenőrző bizottság rendszeresen köteles ellenőrizni az egyesület gazdálkodását, pénzügyi helyzetét, az egyesület alapszabály szerinti működését, közhasznú tevékenységét, valamint az alapszabályban, és az egyesület működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, az egyesület dolgozóitól, partnereitől tájékoztatást, felvilágosítást kérhet, illetve betekinthet az egyesület irataiba és megvizsgálhatja azokat.

 

13.5.1. Ha az ellenőrzés során szabálytalanságot észlel, 8 (nyolc) napon belül köteles ellenőrzési jelentésben írásban felhívni a szabálytalanság elkövetőjének, és az egyesület elnökségének figyelmét.

13.5.2. Súlyosabb esetben az ellenőrző bizottság elnöke, a bizottság tagjainak egyetértésével, jelenti a szabálytalanságot az egyesület elnökének, aki a szükséges intézkedéseket 8 (nyolc) napon belül köteles megtenni, és ezekről az ellenőrző bizottságot értesíteni. Az ellenőrző bizottság indítványozhatja rendkívüli közgyűlés, elnökségi ülés összehívását.

 

13.6. Az ellenőrző bizottság köteles az intézkedésre jogosult szervet (közgyűlés, elnökség) tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy:

 

13.6.1. az egyesület működése során olyan jogszabálysértés, vagy a szervezet érdekeit súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszűntetése vagy következményeinek elhárítása, ill. enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé.

13.6.2. a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

 

13.7. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az ellenőrző bizottság a törvényességi felügyeletet ellátó szervet köteles haladéktalanul értesíteni.

 

13.8. Az ellenőrző bizottság év közben szükség szerint tart ülést. Az évi rendes közgyűlés előtt azonban egy ülést kötelezően kell tartani, amelyen az egyesület éves költségvetéséről, számviteli beszámolójáról, valamint a közhasznúságról szóló, továbbá az ellenőrző bizottság éves működéséről szóló jelentést megvitatják és elfogadják.

13.8.1. Az ülés időpontját úgy kell meghatározni, hogy az ellenőrző bizottság javaslata, jelentése, véleménye a közgyűlés előtti elnökségi ülésre az elnökség elé eljuttatható legyen.

 

13.9. Az ellenőrző bizottság üléseit annak elnöke hívja össze.

13.9.1. Az ellenőrző bizottság üléseinek határozatképességéhez az elnök és mindkét tag jelenléte szükséges. Az ellenőrző bizottság határozatait egyszerű szavazattöbbséggel, nyílt szavazással hozza.

 

13.10. Az ellenőrző bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető hitelesít.

 

13.11. Az ellenőrző bizottság tagjai az elnökségi üléseken tanácskozási joggal vehetnek részt. Az éves költségvetés, számviteli beszámoló, közhasznúsági jelentés elfogadásának ügyében a közgyűlés csak az ellenőrző bizottság véleményének és javaslatainak ismeretében dönthet.

 

 

14. Az egyesület gazdálkodása

 

14.1. Az egyesület vagyona a tagdíjakból, magán- és jogi személyek felajánlásaiból képződik. A felajánlások elfogadásához az elnökség határozata szükséges. A vagyont őrizni, és a mindenkori lehetőségek szerint gyarapítani kell.

 

14.2. Az egyesület a társadalmi szervezetekre, valamint a közhasznú szervezetekre érvényes szabályok szerint gazdálkodik. Az egyesület befektetési tevékenységet nem folytat.

 

14.3. Az egyesület kizárólag közhasznú céljainak megvalósítása előmozdítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve vállalkozási tevékenységet is folytathat.

A gazdálkodás során elért eredményeit nem oszthatja fel, azt az alapszabály 2. pontjában meghatározott célok elérésére és a 3. pontjában meghatározott tevékenységekre kell fordítani.

 

14.4. Az egyesület éves pénzügyi terv alapján gazdálkodik, összhangban a hatályos jogszabályokkal. Az egyesületnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.

 

14.5. Az egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. Az egyesült éves költségvetését a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozott határozatával fogadja el. A közhasznúsági jelentés elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

 

A közhasznúsági jelentés tartalmazza:

-          a számviteli beszámolót;

-          a költségvetési támogatás felhasználását;

-          a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;

-          a cél szerinti juttatások kimutatását;

-          a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;

-          az egyesület vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;

-          a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

 

Az egyesület éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. Az egyesület köteles a közhasznúsági jelentését székhelyén kifüggeszti, a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig Debrecen című helyi lapban nyilvánosságra hozza.

 

14.6. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. Az egyesület tagjai a tagdíj fizetésen túlmenően az egyesület tartozásaiért nem felelnek.

 

14.7. Az egyesület az éves beszámolóját az egyesület székhelyén kifüggeszti, illetve a Debrecen című helyi lapban legkésőbb a tárgyévet követő év június 30. napjáig nyilvánosságra hozza.

 

14.8. A gazdálkodási, pénzkezelési feladatok zökkenőmentes ellátása érdekében az elnökség szükség esetén a tagok közül egyesületi pénztárost választhat.

 

15. Egyéb rendelkezések

 

15.1. Az 1997. évi CLVI.   a 2011. évi CLXXXI. és  2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései alapján az alapszabályban rögzíti az egyesület, hogy a működésének, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, lehetőségéről és rendjéről az egyesület telephelyén elhelyezett nyilvános hirdetőtáblán, valamint a http://www.zsuzsivasut.hu/, és a https://sites.google.com/site/zsuzsibaratikor/ internetes oldalakon tájékoztatja a teljes nyilvánosságot.

 

15.2. Az egyesület irataiba, a testületi ülések jegyzőkönyveibe, a határozatokba és a beszámolókba az egyesület székhelyén az egyesület elnökével történt előzetes egyeztetés alapján, bárki betekinthetnek. A kiválasztott okiratokról a tag saját költségére kérheti másolat készítését.

 

15.3..Az egyesület megszűnik ha:

-           más társadalmi szervezettel egyesül,

-           elhatározza megszűnését,

-           az egyesületet a bíróság feloszlatja, vagy megállapítja megszűnését.

 

15.4. Az egyesület megszűnése esetén a közgyűlés feladata az egyesület vagyonának további sorsáról rendelkezni.

 

Közgyűlési döntés hiányában az egyesületi vagyont a megszűnés esetén valamely, az egyesülettel azonos célú társadalmi szervezet működésére kell fordítani. Ha az egyesület feloszlatással szűnt meg, és a vagyon hovafordításáról nem történt rendelkezés, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani.

 

15.5. Az alapszabály közhasznú jogállásra vonatkozó rendelkezései az 1997. évi CLVI. törvény II. fejezet 3. §-a értelmében a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság általi közhasznúsági nyilvántartásba vétellel lépnek hatályba.

 

15.6. Az egyesület tevékenysége felett a törvényességi felügyeletet az 1989. évi II. törvény  a 2011. évi CLXXXI. törvény alapján az ügyészség gyakorolja.

 

15.7. Az alapszabály által nem szabályozott kérdésekben a Magyar Köztársaság Alkotmánya, a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezései az irányadók.  (1.6.-ban lett leírva)

 

 

 

 

Debrecen, 2016. február.

 

                                                           ……………………………………….

                                                                       dr. Kovács Róbert

          az egyesület elnöke

 

Előttünk, mint tanúk előtt:

 

 

Tanú1:

Tanú2:

Név:

Név:

Lakik:

Lakik:

Aláírás:

Aláírás:

 



---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

a

 Zsuzsi Kisvasútért Baráti Kör

egyesület

 

HBM Bíróság által elfogadott alapszabálya

 

2011. április 5.

 

Dőlt betűvel szerepelnek jelen szövegben a 2011. január 18-i alapszabályban szereplő szöveghez képest történt módosulások.

 

1. Az egyesület neve, címe és jogi helyzete

 

1.1.     Az egyesület neve:                                    Zsuzsi Kisvasútért Baráti Kör

Az egyesület rövidített neve:         ZSBK

 

1.2.     Az egyesület székhelye:               H-4034 Debrecen, Faraktár u. 60.

 

1.3. Az egyesület tevékenységi területe:  Magyarország

 

1.4. Az egyesület pecsétje: ellipszis alakú mezőben az Mk-48 típusú mozdony oldalnézeti képe. A körgyűrűn belül, körben: „Zsuzsi Kisvasútért Baráti Kör+Székhelycím” felirattal. Számviteli bizonylatokon az egyesület nevét, címét, adó- és bankszámlaszámát tartalmazó szöveges bélyegző használandó. 

 

1.5. Az egyesület önálló jogi személy. Az 1995-ben alapított az egyesület célkitűzéseit elfogadó természetes és jogi személyek közhasznú szakmai társadalmi szervezete, amelyet a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság a társadalmi szervezetek nyilvántartásába vett.

 

1.6. Az egyesület az 1989. évi II. törvény szerint működő társadalmi szervezet, amely az 1997. évi CLVI. törvény szerint közhasznú szervezetként működik.

 

1.7. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, azoktól támogatást nem fogad el, országgyűlési képviselői, önkormányzati választáson képviselőjelöltet nem állít és nem támogat.

 

 

2. Az egyesület célja

 

2.1. A Zsuzsi Kisvasútért Baráti Kör célja:

A keskenynyomközű vasutak, mint a kulturális örökség részét képező és környezetkímélő közlekedési eszközök rohamos fogyásának megakadályozása, működésük segítése, működtetésük elméleti és gyakorlati alapjainak gazdagítása, történetük kutatása, műszaki emlékként is jelentős járműveik berendezéseik megőrzésének elősegítése, a társadalom hosszú távú érdekeinek és a fenntartható fejlődés szakmai alapelveinek képviselete.

 

2.2. Ezen belül különösen:

A Debreceni Zsuzsi Erdei Vasút, mint Magyarország legrégibb működő kisvasútja működésének segítése, együttműködve az üzemeltető céggel, a Zsuzsi Kisvasút történetének kutatása, népszerűsítése.

 

Amennyiben a Debreceni Zsuzsi Erdei Vasút üzemeltetését veszély fenyegetné, az egyesület kész ismét tulajdonosi szerepkörben cselekvő részt vállalni a vasút üzemeltetésben.

 

Tagjai számára lehetőséget teremt ismereteik, tapasztalataik bővítésére, élményeik kicserélésére és ismertetésére. Célja továbbá, hogy fórumot teremtsen az ezen fejezetben felsorolt célokkal azonosulni kívánók számára, és tagjai között a szakmai és baráti összetartást építse és fejlessze, az egyesület szakmai egységét előmozdítsa.

 

 

3. Az egyesület tevékenysége

 

3.1. Közhasznú tevékenységek

Az egyesület az 1997. évi CLVI. törvény 26. §-a c) pontjának 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. és 14. pontjában foglalt közhasznú tevékenységeket látja el:

 

3. tudományos tevékenység, kutatás,

4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,

5. kulturális tevékenység,

6. kulturális örökség megóvása,

7. műemlékvédelem,

8. természetvédelem, állatvédelem,

9. környezetvédelem,

14. sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével,

 

3.1.1. Tudományos tevékenység, kutatás

-               a keskeny nyomközű vasutak történetének kutatása, az eredmények kiadványokon keresztüli megismertetése a nagyközönséggel;

-                           a kutatások eredményeinek gyakorlati alkalmazása;

-                           a nagyközönség vasúttal kapcsolatos ismeretek bővítése tájékoztatók, prospektusok készítésével és terjesztésével;

-                           a szakmai munka színvonalának emelése, ezzel megőrözve a kisvasúti közlekedés 1880-as évek óta tartó hagyományait;

-               a kisvasúti szakmai képzés támogatása tudományos konferenciák, emlékülések szervezésével - felhasználva a nemzetközi kapcsolatokat is -.

 

3.1.2. Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés

-       összehangolt egyesületi szellem kialakítása;

-       a szakterületén a természet és környezetvédelmi ismeretterjesztés elősegítése tájékoztatók, prospektusok készítésével és terjesztésével, előadások, konferenciák tartásával;

-               a megyei természetbarát szövetség tanösvényén való kirándulás biztosítása kirándulócsoportok számára, ehhez idegenvezetői segítség nyújtása;  

-               óvodák, általános iskolák, középiskolák részére túravezetés biztosítása, melynek során bemutatásra kerül a kisvasút története és a környező természeti értékek;

-               társadalmi kapcsolatok ápolásával és a tömegtájékoztatás eszközeinek felhasználásával való küzdelem a keskeny nyomközű vasutak társadalmi megismerésért és megbecsüléséért, népszerűsítéséért interjúk, ismertetők tartása helyi rádió és televízióadókon, a helyi közlekedési vállalat járművein található LCD kijelzőkön való ismeretterjesztés;

-       a környezetbarát kötöttpályás közlekedés előnyeinek hirdetése és terjesztése, hasznosságának bemutatása a természet- és környezetvédelem területén, ezáltal a környezetbarát közlekedési módok népszerűsítése;

-       a kisvasutakat és a kapcsolódó szakterületeket érintő társadalmi párbeszéd kialakulásához és fejlődéséhez, s ezen keresztül az együttműködés kiszélesítéséhez szükséges fórum megteremtése konferenciák, előadások, vitaülések szervezésével és lebonyolításával;

-               a Hármashegyaljai Erdei Iskola szakmai tevékenységének támogatása azzal, hogy az iskolások részére kutatási lehetőséget biztosít, előadásokat tart.

 

3.1.3. Kulturális tevékenység

-               részvétel az országos kisvasúti nap debreceni eseményének szervezésében, lebonyolításában, kapcsolattartás a résztvevő művészeti csoportokkal, rendezvényszervezői feladatok ellátása, a vonat közlekedés forgalomszabályozás lebonyolításával kapcsolatos feladatok ellátása;

-               részvétel a Zsuzsi Kisvasút mentén rendezendő egyéb programok könnyűzenei fesztiválok, koncertek, nótaestek szervezésében, lebonyolításában;

-               vasútmodellezés támogatása, technikai segítségnyújtás a modellezők ismereteinek szélesítéséhez, a műszaki tervek elkészítéséhez és megvalósításához;

-               hagyományőrző csoportok támogatása előadások tartásával;

-               Közlekedéstudományi Egyesület hajdú-bihari szervezetével való együttműködés konferenciák szervezésében;

-                           vasúti szakirodalom könyvtári állományának gyarapítása;

-               középkori hagyományőrző csoportok munkájának elősegítése gyakorlati bemutatók megrendezésével.

 

3.1.4.  Műemlékvédelem

-               a kisvasutak közlekedéstörténeti múltjának megőrzése, ápolása;

-                           tárgyi és személyi emlékek gyűjtése, gondozása, bemutatása, a kisvasúti építészeti örökség gondozása és védelme;

-               közreműködés a jövőben kialakuló vasúti emlékpark, szabadtéri múzeum  kialakításában, fenntartásában, gyarapításában, ahol kiállításra kerülnek régi műemléki jellegű járművek és eszközök, ezek megismertetése a nagyközönséggel;

-               a Zsuzsi Kisvasút pálya és gördülőállomány már meglévő műemléki  jellegének megóvása, állapotának megőrzése.

 

3.1.5. Természetvédelem, állatvédelem

-          közreműködés a természetvédelmi döntések szakmai előkészítésében; javaslatok kidolgozása;

-               a debreceni Erdőspuszták élőhelyeinek megóvásáért tevékenykedő szervezeteket támogatása, ennek keretében a Debreceni Erdőspusztákért Egyesülettel, a Hortobágyi Nemzeti Parkkal való együttműködés, közös programok, családi napok szervezésével;

-               előadások, konferenciák, vitaülések, továbbképzések, szakmai utak szervezése az élőhelyi sajátosságok megóvása érdekében.

 

3.1.6. Környezetvédelem

-               az Erdőspusztai jellegzetes élővilág megőrzése érdekében közreműködés környezetvédelmi, táj- és környezetfejlesztési valamint a területfejlesztési döntések szakmai előkészítésében, javaslatok kidolgozása;

-               az épített környezet megóvása érdekében fórumokon való részvétel, ismeretterjesztő előadás tartása;

-               a Hortobágyi Nemzeti Park kiadványainak terjesztése.

 

3.1.7. Sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével

-          kapcsolattartás a megyei és országos természetbarát szövetséggel, egyesületekkel, erdei túrák szervezése;

-               az Erdőspuszták környezetével összeférő természetközeli sportágak elterjedésének (pld.: íjászat, lovaglás, kerékpározás, tájékozódási futás, stb.) elősegítése a helyszín biztosításával és szervezésben való közreműködéssel.

-               tájfutás, kutyaverseny (agility bemutató), cserkészcsapatok, ifjúsági csapatok részére íjászbemutató szervezése.

 

3.1.8. Az egyesület a fenti pontokban felsorolt valamennyi közhasznú tevékenységeinek elősegítése céljából tevékenysége során együttműködik más, hasonló célú szervezetekkel, illetve az egyes részcélokat szolgáló, résztevékenységeket végző partnerszervezetekkel.

 

3.1.9. Az egyesület biztosítja, hogy tagjain kívül minden más érdeklődő is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.

 

3.2. Egyéb tevékenységek

A Zsuzsi Kisvasutat üzemeltető társaság tevékenységének támogatása önkéntes munkával, különösen az alábbi területeken:

-           a vasúti pálya és környezete, valamint egyéb infrastrukturális elemek fenntartása, karbantartása, tisztítása;

-           vasúti járművek karbantartása, felújítása, tisztítása;

-           anyagok, eszközök, szolgáltatások felkutatása, beszerzése;

-           eljárás hatóságok, hivatalos szervek előtt;

-           speciális szakismeretet igénylő tevékenységek (pld.: tervezés, szakmai utasítások kidolgozása, informatika, stb.) ellátása;

-           tanácsadás szakmai, illetve gazdálkodási témákban;

-           kommunikáció és propaganda;

-           pályázati lehetőségek felkutatása, pályázati anyagok kimunkálása, pályázati feladatok szervezése, végrehajtása;

-           támogatások felkutatása, gyűjtése, szponzorok szervezése.

 

Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet.

 

Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt csak az alapszabályban meghatározott tevékenységre fordíthatja.

 

 

4. Az egyesület tagjai

 

4.1. Az egyesületnek tagja lehet mindaz a:

-           természetes személy vagy

-           jogi személy,

akik (amelyek) elfogadják az egyesület célkitűzéseit.

 

4.2. Az egyesületi tagság önkéntes.

Az egyesület tagja:

-           a rendes tag

-           tiszteletbeli tag

 

Az alapszabályban a „tag” megjelölés alatt valamennyi tagot kell érteni, ahol az alapszabály kizárólag a tiszteletbeli tagokra utal, a „tiszteletbeli tag” megjelölést tünteti fel.

 

4.3. Az egyesület rendes tagja az a magyar vagy külföldi állampolgár, illetve jogi személy, aki (amely) belépési szándékát írásban bejelentette, belépési nyilatkozatát az egyesület székhelyére, vagy elnökségéhez eljuttatta, az elnökség ezt elfogadta, az alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismeri el, a tagsággal járó kötelezettségeinek folyamatosan és felelősen eleget tesz, illetve jogait felelősen gyakorolja.

 

4.4. A tagok tagdíját a közgyűlés határozza meg. A jogi személyek tagdíja megegyezik a természetes személyek tagdíjával.

 

4.5. A tagdíjon felül a természetes- és jogi személyek támogatást is nyújthatnak az egyesület részére.

 

4.6. Az egyesület tiszteletbeli tagja az a személy, akit a Közgyűlés érdemei elismeréséül, vagy az egyesület céljainak megvalósításában kifejtett tevékenységéért tiszteletbeli taggá választ. A tiszteletbeli tagságot a Közgyűlés az Elnökség javaslatára adja meg, illetve vonja vissza a 7.1, 7.2 és 7.3 pontokban foglaltak alapján.

 

A tiszteletbeli tagokat ugyanazok a jogok illetik meg, mint a rendes tagokat, a kötelezettségeik is megegyeznek a rendes tagokéval, azzal a kivétellel, hogy tagdíjat nem kötelesek fizetni. Az egyesület tiszteletbeli tagja tisztségviselőket nem választhat és azokká nem is választható.

 

 

5. Az egyesületi tagok jogai

 

5.1. Az egyesület közgyűlésén az egyesület tagjai személyesen illetve képviselőjük útján gyakorolják jogaikat, szavaznak a döntésre bocsátott kérdésekben és véleményt nyilvánítanak.

 

5.2. Az egyesület tagjai jogosultak:

-           az egyesület céljainak elérése érdekében az egyesület bármelyik szerve elé javaslatot előterjeszteni és kérni javaslataik közgyűlés elé terjesztését,

-           tájékoztatást kérni és kapni az egyesület mindennemű tevékenységéről, működéséről, anyagi hátteréről,

-           az egyesület (saját, bérelt, vagy egyesületi megőrzésbe átvett) tárgyait, eszközeit az erre a célra külön megállapított szabályok szerint igénybe venni és használni,

-           a tagsági jogok által járó minden kedvezményt az egyenlő jogok alapján igénybe venni,

-           kérni az egyesület támogatását szakmai munkájának, javaslatainak és eredményeinek ismertetéséhez,

-           egyesületi támogatást kérni szaktudományok folytatásához, továbbá szakmai előadáshoz és publikációhoz,

-           részt venni (az előzetes feltételek megléte esetén) az egyesület és a szakcsoportok rendezvényein.

 

5.3. A rendes természetes személy tag személyesen vagy képviselője útján, a jogi személy tag képviselője útján vehet részt a Közgyűlés ülésén. Az egyesület Közgyűlésén valamennyi tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

 

5.4. A rendes tag az 1989. évi II. törvényben foglalt szabályok szerint az egyesület bármely tisztségére megválasztható azzal, hogy a kiskorú a kiskorú tagok képviselettel járó tisztségre nem választhatók.

 

5.5. A tag az egyesület szervének törvénysértő határozatát a tudomására jutástól számított 30 napon belül bíróság előtt megtámadhatja.

 

 

6. Az egyesületi tagok kötelességei

 

Az egyesület minden tagjának kötelessége:

6.1. Az alapszabály betartása.

6.2. Az egyesületi célok (lehetősége és képességei szerinti) megvalósítása, rendszeres egyesületi tevékenység kifejtése.

6.3. Alkotó és felelősségteljes munka végzése a vállalt tisztségekben.

6.4. Az egyesület választott szervei által hozott határozatok megismerése, végrehajtása és az egyesület nevében történő nyilvános szereplés esetén ezek szövegének és szellemiségének képviselete.

6.5. Az egyesület társadalmi tekintélye feletti őrködés, az egyesület tagjához méltó magatartás, az elhivatottság, és az összetartozás szellemének ápolása.

6.6. Az egyesület egységének megőrzéséért, szellemi és anyagi gyarapodásáért és a tagsági kör bővítéséért tevékenykedni.

6.7. Az egyesület alapszabályában rögzített szervezeti keretek tiszteletben tartása.

6.8. A tagsági díj előírás szerinti fizetése, kivéve a tiszteletbeli tagokat. Az éves tagdíj összege dolgozóknak 1000,- Ft, azaz Egyezer forint, nyugdíjasoknak és diákoknak 500,- Ft, azaz Ötszáz forint, melyet a tagok kötelesek minden tárgyév május 31. napjáig az egyesület részére megfizetni.

 

 

7. Az egyesületi tagság megszűnése

 

7.1. Az egyesületi tagság megszűnik

-           kilépéssel, a tag írásbeli kilépő nyilatkozatával,

-           kizárással,

-           elhalálozással (természetes személy tag esetén),

-           jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével,

-           az egyesület jogutód nélküli megszűnésével.

 

7.2. Kizárható az a tag:

-           aki az alapszabály előírásait megsérti,

-           aki olyan magatartást tanúsít, amely sérti az egyesület érdekeit, hátráltatja tevékenységét, amely méltatlanná teszi az egyesületi tagságra.

-               az egyesület kizárhatja tagjai közül azt a tagot, aki hat hónapon keresztül elmarad a tagdíj megfizetésével.

A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytele marad.

 

7.3. Tag kizárása ügyében az elnökség dönt. A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 30 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet.

 

7.4. Tiszteletbeli tag cím visszavonásáról elnökségi javaslat alapján a közgyűlés dönt.

 

 

8. Az egyesület szervei, működése

 

8.1. Az egyesület szervei:

-           közgyűlés (az egyesület legfelsőbb szerve)

-           az elnökség

-           az ellenőrző bizottság

 

8.2. Az egyesület vezető tisztségviselői:

-           az egyesület elnöke és alelnöke

-           az ellenőrző bizottság elnöke

Az egyesület tisztségviselői az elnökség, illetve az ellenőrző bizottság további megválasztott tagjai.

Nem lehet sem vezető tisztségviselő, sem tisztségviselő az:

- akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogi következmények alól nem mentesült, és akit a közügyek gyakorlásától eltiltottak.

 

9. A Közgyűlés

 

9.1. Az egyesület legfelsőbb szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés a tagok összessége.

 

9.1.1. A közgyűlés szükség szerint, de legalább évente egyszer, az év elején (legkésőbb május végéig) ül össze. Rendes közgyűlés összehívásáról az elnökség döntése alapján az elnök (akadályoztatása esetén az alelnök) köteles gondoskodni.

9.1.2. A meghívónak tartalmazni kell:

- a közgyűlés helyét

- a közgyűlés kezdési időpontját

- a tervezett napirendi pontokat.

9.1.3. A meghívóban fel kell tüntetni, hogy határozatképtelenség esetén az eredeti napirendi pontok megtárgyalására a pótközgyűlés mikor és hol kerül megtartásra.

9.1.4. A meghívót a tagoknak e-mailben vagy írásban kell megküldeni a közgyűlés időpontját megelőzően legalább 15 nappal.

9.1.5. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a nyilvántartott tagok 50%-a +1 fő megjelent.

9.1.6. Ha az összehívott közgyűlés nem határozatképes, úgy az ismételt közgyűlést az elnökség az eredeti közgyűlés időpontjának, napirendjének közlésével egyidejűleg ugyanarra a helyszínre, ugyanarra a napra és ugyanazzal a napirenddel, de 1 (egy) órával későbbi időpontra jogosult összehívni. A meghívóban a rendes közgyűlés kitűzése és összehívása mellett szerepelnie kell a határozatképtelenség esetére ismételt közgyűlés összehívásának is. A tagok figyelmét fel kell hívni arra, hogy ez az ismételt közgyűlés az eredeti közgyűlés felsorolt napirendi pontjaiban a megjelent tagok számától függetlenül határozatképesnek minősül. Ha a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés nem az eredeti közgyűlés időpontjával egyező napon kerül megtartásra, úgy a tagok részére új meghívót kell küldeni, melyben ismét tájékoztatni kell őket távolmaradásuk következményeiről.

 

9.1.7. A közgyűlésen az egyesület elnöke, vagy valamely felkért elnökségi tag elnököl.

 

9.2. Rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha az egyesületi tagok egyötöde a közgyűlés összehívását az ok és a cél megjelölésével az elnökségtől írásban kéri, illetve, ha ezt az egyesület elnöksége vagy ellenőrző bizottsága az egyesület érdekében szükségesnek látja.

A kérelem kézhezvételtől számított 30 (harminc) napon belül az elnök (akadályoztatása esetén az alelnök) köteles a rendkívüli közgyűlést összehívni. Ugyancsak rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha azt az egyesület felügyelő szerve írásban indítványozza, vagy a bíróság elrendeli.

 

 

9.3. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

 

9.3.1. döntés az alapszabály megállapításáról, illetve módosításáról, kétharmados szavazat-többséggel,

9.3.2. döntés más egyesülettel való egyesülésről, más szervezetbe történő ki- és belépésről, kétharmados szavazat-többséggel,

9.3.3. döntés az egyesület feloszlásáról, kétharmados szavazat-többséggel,

9.3.4. az ellenőrzőbizottság és elnökség az egyesület tevékenységéről való beszámoltatása, és döntés a beszámoló elfogadásáról,

9.3.5. az elnökség által beterjesztett közhasznúsági jelentés elfogadása,

9.3.6. döntés az egyesületi szaklap alapításáról, vagy szaklap megszüntetéséről,

9.3.7. döntés az egyesület költségvetésének meghatározásáról,

9.3.8. az elnökség tagjainak, valamint a az ellenőrző bizottság tagjai megválasztása, illetve döntés ezen testületek tagjai visszahívásának ügyében,

9.3.9. egyesületi kitüntetések alapítása és adományozása,

9.3.10. tagok tagdíjának megállapítása,

9.3.11. Az elnökség, illetve az ellenőrző bizottság tagjainak visszahívását az elnökség akkor kezdeményezheti a közgyűlés felé, ha a testületi tag az 1997. évi CLVI. tv. 7. § 2. pontja szerint kizárható vagy folyamatosan nem tesz eleget a testületi tagsági kötelezettségeinek, (például nem vesz részt az elnökség vagy az ellenőrző bizottság munkájában).

 

9.4. A közgyűlés határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza.

 

9.4.1. A szavazatszámlálást, a választásra jogosultság, választhatóság ellenőrzését a közgyűlés által korábban választott szavazatszámláló bizottság, vagy ennek hiányában az ellenőrző bizottság végzi.

9.4.2. Személyi kérdésekben a közgyűlés titkos szavazással dönt.

9.4.3. A 9.pont 9.3.1, 9.3.2 és 9.3.3 alpontjaiban felsorolt hatáskörében a közgyűlés a jelenlevők kétharmados szavazat-többségével, nyílt szavazással dönt.

 

9.5. A közgyűlés (továbbá az elnökség; együtt vezető szervek) határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

A közgyűlés (továbbá elnökség, együtt vezető szervek) határozathozatalában nem vehet részt az a tag, aki az akkor esedékes tagdíjat még nem fizette be.

 

9.6. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő ír alá.

 

A jegyzőkönyv betekintésre minden érdeklődő rendelkezésére áll a klubnapokon, továbbá előzetes egyeztetés után az egyesület székhelyén, valamint a http://www.zsuzsivasut.hu/ és a https://sites.google.com/site/zsuzsibaratikor/ internetes honlapokon.

 

9.7. Az egyesület közgyűlése nyilvános. A közgyűlés határozatait az egyesület székhelyén ki kell függeszteni és internetes honlapján nyilvánosságra kell hozni. A határozatokat irattározni kell legalább az érvénytartamuk lejártát követő öt évig.

 

9.8. A közgyűlés az elnökség tagjait 5 éves, míg az ellenőrző bizottság tagjait 2 éves határozott időtartamra választja. Abban az esetben, ha ezen testületek tagjai közül bárkinek a tisztsége a mandátumi idő lejárta előtt bármilyen okból megszűnik, úgy a soron következő közgyűlésen kötelezően pótválasztást kell tartani és a meghatározott tisztségre, s a még hátralevő időszakra újból tisztségviselőt kell választani. A választásig az elnökség jogosult a tagság közül ügyvivő tisztségviselőt kijelölni, ha ezt szükségesnek látja.

 

 

10. Az elnökség

 

Az 1997. évi CLVI. törvény 8. § (1) bekezdése szerint vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

10.1. Az egyesület közgyűlése 5 (öt) főből álló elnökséget választ.

 

10.2. Az elnökség tagjai:

10.2.1. az elnökség elnöke, aki egyben az egyesület elnöke is

10.2.2. az alelnök

10.2.3. és 3 (három) fő elnökségi tag.

 

Az elnökség tagjai:

 

elnök:                        dr. Kovács Róbert

********************

********************

 

alelnök:                     Csizmazia Tamás

********************

********************

 

elnökségi tagok:      Pintér Gyula

                                  

********************

********************

 

                                   Horog Ákos

                                  

********************

********************

 

                                   Kerekes Mihályné

                                  

********************

********************

 

10.3. Az elnökség alakuló ülésén tagjai köréből kijelöli az elnökségi tisztségviselőket, és felosztja a feladatokat.

 

10.4. Az elnökség meghatározza saját ügyrendjét, amelyben meghatározza üléseinek, döntéshozatalának rendjét.

 

10.5. Az elnökség tagjait a közgyűlés 5 (öt) éves határozott időtartamra választja.

 

10.6. Az elnökség, mint vezető szerv testületként működik, és annak minden tagja munkáját az egyesület alapszabályában rögzített célok szem előtt tartásával, a közgyűlés határozatainak megfelelően végzi. Az elnökség munkájáról köteles a közgyűlésnek legalább évente beszámolni. Az elnökség a közgyűlésen keresztül tartozik a tagságnak felelőséggel.

 

10.7. Az elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik. Az ülést az elnök hívja össze, legalább az ülés előtt három nappal megküldött, a napirendi pontokat is tartalmazó írásbeli meghívóval. Az elnökség ülései nyilvánosak.

Az elnökség a meghívóban szereplő napirenden felül, más napirendi pontot csak akkor tárgyalhat, ha az elnökség ülésén valamennyi elnökségi tag jelen van, s az újabb napirendi pont megtárgyalása ellen egyik elnökségi tag sem tiltakozik.

 

10.8. Az elnökség akkor határozatképes, ha az ülésen az elnökség tagjaiból legalább 3 (három) fő jelen van. Határozatait az elnökség egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén - amennyiben az elnök jelen van - az elnök dönt. Szavazategyenlőség esetén - amennyiben az elnök nincs jelen a szavazáskor - a javaslat elvetésre kerül.

 

10.9. Az elnökség dönt az alábbi kérdésekben:

-           tagfelvételi kérdésekben történő döntés,

-           tagok kizárásáról szóló elsőfokú határozat meghozatala,

-           közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység,

-           a költségvetés és a beszámoló előkészítése,

-                     az elnök éves beszámolójának elfogadása,

-           minden olyan eljárás, mely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

 

10.10. Az elnökség az egyes speciális feladatok ellátására hozzáértő, rátermett tisztségviselőt jelölhet ki.

 

10.11. Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni. Az elnökség gondoskodik olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a vezető szervek (Közgyűlés, Elnökség) döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható. Az elnökség határozatait az érintettekkel írásban, az átvétel igazolására alkalmas módon közölni kell, valamint az egyesület működése, szolgáltatásainak igénybevétele, az Elnökség és a Közgyűlés határozatainak nyilvánosságra hozatalát az egyesület székhelyén a hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel  illetve az (http://www.zsuzsivasut.hu/, https://sites.google.com/site/zsuzsibaratikor/) internetes honlapján történő közzététel útján biztosítja.

 

11. Az elnök

 

11.1. Az egyesület első számú vezető tisztségviselője az elnök, aki egy személyben képviseli az egyesületet a különböző szerveknél és intézményeknél, bíróságok és más hatóságok előtt, és az egyesülettel kapcsolatba kerülő magánszemélyek felé.

 

Az egyesület elnöke:

 

11.2. Az egyesületet az elnök önállóan képviseli, mely önálló képviselet alól kivételt képez az egyesület pénzeszközei feletti jogosultság, a bankszámla feletti rendelkezés joga. Az egyesült bankszámlája feletti rendelkezés az elnököt illetőleg az elnökségből kijelölt két személy valamelyikét együttesen illeti meg. A képviselet módját és az aláírásra jogosult személyeket a banknál be kell jelenteni.

 

11.3. Az elnök gondoskodik a közgyűlés és az elnökségi ülés összehívásáról, és azok jogszerű lebonyolításáról.

 

11.4. Az elnök előzetes értesítés nélkül jogosult az egyesület bármely szerve (az ellenőrző bizottság kivételével) tevékenységét ellenőrizni, és az összes iratba betekinteni. Az ellenőrző bizottság elnökének kivételével jogosult továbbá az egyesületi szervek vezetőit tevékenységükről beszámoltatni, szükség esetén feladatukba besegíteni, a feladatok elvégzését irányítani.

 

11.5. Az elnök felelős azért, hogy az egyesület alapszabályának, az 1997. CLVI. törvénynek, és általában a Magyar Köztársaság törvényeinek megfelelően működjön, kapcsolatai, megítélése kedvezően alakuljon, az egyesület tagjai élhessenek az alapszabály biztosította jogaikkal.

 

11.6. Az elnök köteles az egyesület helyzetéről, tevékenységéről a közgyűlésnek és az elnökségnek beszámolni.

 

11.7. Az elnök köteles gondoskodni arról, hogy a közgyűlés és az elnökség határozatairól olyan nyilvántartás készüljön, és azt folyamatosan vezessék, amelyből a közgyűlés és az elnökség döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, (ha lehetséges személye) megállapítható legyen.

 

11.8. A közgyűlés és az elnökség döntéseit az egyesület az érintettekkel írásban, igazolható módon közli.

 

12. Az alelnök

 

12.1. Az alelnök egyesületi tevékenységéért az elnöknek és a közgyűlésnek tartozik felelőséggel.

 

Az egyesület alelnöke:

 

12.2. Az alelnök feladata az elnök akadályoztatása esetén, az elnökség határozata alapján, az elnöki teendők ellátása, amelyekről az elnökségnek tartozik beszámolni.

 

13. Az ellenőrző bizottság

 

13.1. Az ellenőrző bizottság a közhasznú tevékenységet ellátó egyesület belső felügyeleti szerve.

 

13.2. Az ellenőrző bizottság ellenőrzi az egyesület szabályszerű működését, különösen az anyagi alapok szabályszerű felhasználását.

 

13.3. Az ellenőrző bizottság 3 (három) tagját a közgyűlés választja meg titkos szavazással, 2 éves határozott időtartamra. Az ellenőrző bizottság működéséért kizárólag a közgyűlésnek felelős, ügyrendjét maga állapítja meg.

 

Az ellenőrző bizottság tagjai:

 

az ellenőrző bizottság elnöke:      Báló Endre

                                                          

********************

********************

 

az ellenőrző bizottság tagjai:        Bozó Zsuzsanna

                                                          

********************

********************

 

                                                           Krajcsír József

                                                          

********************

********************

 

13.4. Nem lehet az ellenőrző bizottság tagja az a személy, aki:

a) a vezető szerv elnöke vagy tagja,

b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást - , illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

 

A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

 

13.5. Az ellenőrző bizottság rendszeresen köteles ellenőrizni az egyesület gazdálkodását, pénzügyi helyzetét, az egyesület alapszabály szerinti működését, közhasznú tevékenységét, valamint az alapszabályban, és az egyesület működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, az egyesület dolgozóitól, partnereitől tájékoztatást, felvilágosítást kérhet, illetve betekinthet az egyesület irataiba és megvizsgálhatja azokat.

 

13.5.1. Ha az ellenőrzés során szabálytalanságot észlel, 8 (nyolc) napon belül köteles ellenőrzési jelentésben írásban felhívni a szabálytalanság elkövetőjének, és az egyesület elnökségének figyelmét.

13.5.2. Súlyosabb esetben az ellenőrző bizottság elnöke, a bizottság tagjainak egyetértésével, jelenti a szabálytalanságot az egyesület elnökének, aki a szükséges intézkedéseket 8 (nyolc) napon belül köteles megtenni, és ezekről az ellenőrző bizottságot értesíteni. Az ellenőrző bizottság indítványozhatja közgyűlés, elnökségi ülés összehívását.

 

13.6. Az ellenőrző bizottság köteles az intézkedésre jogosult szervet (közgyűlés, elnökség) tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy:

 

13.6.1. az egyesület működése során olyan jogszabálysértés, vagy a szervezet érdekeit súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszűntetése vagy következményeinek elhárítása, ill. enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé.

13.6.2. a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

 

13.7. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az ellenőrző bizottság a törvényességi felügyeletet ellátó szervet köteles haladéktalanul értesíteni.

 

13.8. Az ellenőrző bizottság év közben szükség szerint tart ülést. Az évi rendes közgyűlés előtt azonban egy ülést kötelezően kell tartani, amelyen az egyesület éves költségvetéséről, számviteli beszámolójáról, valamint a közhasznúságról szóló, továbbá az ellenőrző bizottság éves működéséről szóló jelentést megvitatják és elfogadják.

13.8.1. Az ülés időpontját úgy kell meghatározni, hogy az ellenőrző bizottság javaslata, jelentése, véleménye a közgyűlés előtti elnökségi ülésre az elnökség elé eljuttatható legyen.

 

13.9. Az ellenőrző bizottság üléseit annak elnöke hívja össze.

13.9.1. Az ellenőrző bizottság üléseinek határozatképességéhez az elnök és mindkét tag jelenléte szükséges. Az ellenőrző bizottság határozatait egyszerű szavazattöbbséggel, nyílt szavazással hozza.

 

13.10. Az ellenőrző bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető hitelesít.

 

13.11. Az ellenőrző bizottság tagjai az elnökségi üléseken tanácskozási joggal vehetnek részt. Az éves költségvetés, számviteli beszámoló, közhasznúsági jelentés elfogadásának ügyében a közgyűlés csak az ellenőrző bizottság véleményének és javaslatainak ismeretében dönthet.

 

 

14. Az egyesület gazdálkodása

 

14.1. Az egyesület vagyona a tagdíjakból, magán- és jogi személyek felajánlásaiból képződik. A felajánlások elfogadásához az elnökség határozata szükséges. A vagyont őrizni, és a mindenkori lehetőségek szerint gyarapítani kell.

 

14.2. Az egyesület a társadalmi szervezetekre, valamint a közhasznú szervezetekre érvényes szabályok szerint gazdálkodik. Az egyesület befektetési tevékenységet nem folytat.

 

14.3. Az egyesület kizárólag közhasznú céljainak megvalósítása előmozdítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve vállalkozási tevékenységet is folytathat.

A gazdálkodás során elért eredményeit nem oszthatja fel, azt az alapszabály 2. pontjában meghatározott célok elérésére és a 3. pontjában meghatározott tevékenységekre kell fordítani.

 

14.4. Az egyesület éves pénzügyi terv alapján gazdálkodik, összhangban a hatályos jogszabályokkal. Az egyesületnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.

 

14.5. Az egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. Az egyesült éves költségvetését a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozott határozatával fogadja el. A közhasznúsági jelentés elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

 

A közhasznúsági jelentés tartalmazza:

-          a számviteli beszámolót;

-          a költségvetési támogatás felhasználását;

-          a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;

-          a cél szerinti juttatások kimutatását;

-          a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;

-          az egyesület vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;

-          a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

 

Az egyesület éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. Az egyesület köteles a közhasznúsági jelentését székhelyén kifüggeszti, a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig Debrecen című helyi lapban nyilvánosságra hozza.

 

14.6. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. Az egyesület tagjai a tagdíj fizetésen túlmenően az egyesület tartozásaiért nem felelnek.

 

14.7. Az egyesület az éves beszámolóját az egyesület székhelyén kifüggeszti, illetve a Debrecen című helyi lapban legkésőbb a tárgyévet követő év június 30. napjáig nyilvánosságra hozza.

 

14.8. A gazdálkodási, pénzkezelési feladatok zökkenőmentes ellátása érdekében az elnökség szükség esetén a tagok közül egyesületi pénztárost választhat.

 

15. Egyéb rendelkezések

 

15.1. Az 1997. évi CLVI. törvény rendelkezései alapján az alapszabályban rögzíti az egyesület, hogy a működésének, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, lehetőségéről és rendjéről az egyesület telephelyén elhelyezett nyilvános hirdetőtáblán, valamint a http://www.zsuzsivasut.hu/, és a https://sites.google.com/site/zsuzsibaratikor/ internetes oldalakon tájékoztatja a teljes nyilvánosságot.

 

15.2. Az egyesület irataiba, a testületi ülések jegyzőkönyveibe, a határozatokba és a beszámolókba az egyesület székhelyén az egyesület elnökével történt előzetes egyeztetés alapján, bárki betekinthetnek. A kiválasztott okiratokról a tag saját költségére kérheti másolat készítését.

 

15.3..Az egyesület megszűnik ha:

-           más társadalmi szervezettel egyesül,

-           elhatározza megszűnését,

-           az egyesületet a bíróság feloszlatja, vagy megállapítja megszűnését.

 

15.4. Az egyesület megszűnése esetén a közgyűlés feladata az egyesület vagyonának további sorsáról rendelkezni.

 

Közgyűlési döntés hiányában az egyesületi vagyont a megszűnés esetén valamely, az egyesülettel azonos célú társadalmi szervezet működésére kell fordítani. Ha az egyesület feloszlatással szűnt meg, és a vagyon hovafordításáról nem történt rendelkezés, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani.

 

15.5. Az alapszabály közhasznú jogállásra vonatkozó rendelkezései az 1997. évi CLVI. törvény II. fejezet 3. §-a értelmében a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság általi közhasznúsági nyilvántartásba vétellel lépnek hatályba.

 

15.6. Az egyesület tevékenysége felett a törvényességi felügyeletet az 1989. évi II. törvény alapján az ügyészség gyakorolja.

 

15.7. Az alapszabály által nem szabályozott kérdésekben a Magyar Köztársaság Alkotmánya, a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezései az irányadók.

 

 

Debrecen, 2011. április 5.

 

                                                           ……………………………………….

                                                                       dr. Kovács Róbert

         az egyesület elnöke

 

Előttünk, mint tanúk előtt:

 

 

Tanú1:

Tanú2:

Név:

Név:

Lakik:

Lakik:

Aláírás:

Aláírás:

 

 

A

 Zsuzsi Kisvasútért Baráti Kör

egyesület

M


Comments