Buddhizmus


Sakjamuni Buddha több mint 2500 évvel ezelőtt érte el a megvilágosodást és kezdett tanítani Indiában, tanításai még napjainkban is időszerűek.

Nem számít kik vagyunk vagy hol élünk, mindannyian boldogságra vágyunk és kerüljük a szenvedést. Buddha azt ajánlotta, hogy a szenvedés legyőzéséhez vezető utunk során segíteni kell másokat amennyire csak tőlünk telik.  Továbbá azt is tanácsolta, hogy ha valójában segíteni nem tudunk, legalább arra figyeljünk, hogy ne ártsunk senkinek.

A buddhista gyakorlatok egy része a tudat meditáció általi képzése. Ha igazán hatékonnyá szeretnénk tenni a tudatunk lecsendesítésének gyakorlatát és az olyan képességek, mint a szeretet, együttérzés, nagylelkűség és türelem fejlesztését, akkor ezeket a mindennapi életünk részévé kell tenni. Ha jobban törődsz mások szenvedésével, mint a sajátoddal, akkor igazán a nagy világvallások – beleértve a buddhizmust is – szellemét követed.

A buddhizmus célja szolgálni és hasznára lenni minden érző lénynek, köztük az emberi lényeknek is. És ezért sokkal fontosabb, hogy azon gondolkodjunk, hogy buddhistaként a saját szemléletünkön keresztül hogyan tudunk a társadalom javára válni ahelyett, hogy megpróbálnánk másokat a buddhizmusra téríteni. Buddha önzetlenül segített másokat, így mutatott példát az elfogadásra és lelki nyugalomra.

A buddhizmus alapvető emberi problémákkal foglalkozik. Mindaddig, amíg a múlandóságból, ragaszkodásból és a téves nézetekből eredő alapvető emberi szenvedéseket tapasztaljuk, addig a buddhizmus fontossága nem kérdéses. A kulcs a belső béke. Ha ezzel rendelkezünk, akkor a belső békénket megtartva nyugodtan és ésszerűen tudunk szembe nézni a nehézségekkel.

A szeretet, kedvesség és elfogadás tanításai, az erőszak-mentesség megvalósítása és különösen az a buddhista alapgondolat, hogy minden dolog viszonylagos, ezek mind ennek a belső békének a forrásai.