Támogatás‎ > ‎

Támogatás elvei

1.      Támogatás irányelvei:

Egyéni:

A rendszer stratégiai közösségi tulajdon, ahova feltétel nélkül mindenki megválthatja tulajdonosi felelősségét,  ahol a felhasználó a részjegy megvásárlásával vállalja a tulajdonos gondoskodó felelősségét.  

·        Ahol az önkormányzat támogatást ad, így lakóságát befizeti, ott csak a tulajdonosi felelősségvállalást kell a nyilatkozat aláírásával aktiválni.

·        Aki minimális részjeggyel  ezt a felelőséget, nem vállalja annak pénzforgalma után a rendszer használati díjat szed, mely nehéz tervezhetősége miatt többletfizetéssel jár.

·        A létrejövő eszközök és tudás közösségi tulajdont képeznek. A fejlesztés költségein és javain az igazságosság jegyében osztoznak. A rendszer profitot a tulajdonosok használati díjából nem képezhet, működési költségeit a felhasználóktól gyűjti be, a részvételi költségvetés rendszerében. Minden szolgáltatás árát ott kell megfizetni, ahol azt igénybe veszik. Ha valamit „ingyen adunk”, akkor igazságtalan újraelosztást alkalmazunk, máshol, mások fizetik meg a költségeket.

·        A támogatók részjegy feletti befizetését támogatói kölcsönként kezeljük, működés közben vissza fizetik az új csatlakozók részjegyeiből.

Önkormányzat:

      Az önkormányzat eleve közösségi tulajdont képvisel, így az ő részvételük kiemelten fontos.

·        A támogató önkormányzatok adományait a részjegy arányában a lakosságuknál írjuk jóvá, az e feletti részt a későbbi részjegy vásárlásokból fizeti vissza, előtte pedig osztalékfizetésre jogosít.

·        Önkormányzat befektetetőként is szerepelhet, akkor eldöntheti, hogy a befektetését egyben hagyja e, vagy szétosztja lakóinak.

·        Támogató szervezetek központi adóbevételből pályázat útján közvetített támogatásait a felhasználóknál írjuk jóvá, csökkentve ezzel a részjegy és a fenntartás költségeit. Ennek mértékéről, forrásairól tájékoztatjuk a felhasználókat.

·        Az előirányzott éves fejlesztési és fenntartási díj 200 Ft/fő/év, A részjegy várhatóan 2000 Ft  melynek összege a fejlesztési alapba kerül. Amennyiben a felhasználók száma alacsonyabb részjegyet eredményez, a felszabaduló rész visszafizetésre kerül. Az alap részjegy mértéke csökken.

Befektetők:

Bármilyen fontos beruházás indul el, az mindig a kezdeti néhány elhivatott alapítón és befektetői háttéren múlik, ezért ezt a felelősségvállalást etikus módon ösztönözni érdemes, különben a megvalósulás válik bizonytalanná.

·        A közösségi tulajdonhoz híven a vagyoni befektetés nincs védve az alanyi részjegy kivásárlástól, de biztosított az osztalékfizetés módja, döntéshozatala. Tisztességes üzletpolitika mellett, így a közösség bizalommal hagyja a befektetők döntésében a működést, míg elégedetlenség esetén azt kivásárolva változtathatnak a működésen.

·        Az indulásnál a támogató befektetők, egyén, önkormányzat, szervezet,  a részjegy feletti befektetésük után kérhetnek jutalékot. Ennek kifizetése a tulajdonosi felelőséget nem vállalók pénzforgalmi díjából lehetséges. Módja és mértéke a mindenkori közösség döntése lesz.

 

Alkotó befektetők:

Mindenki aki a közösségi tulajdon létrehozásában alkotóan részt vesz, munkája után a bér kifizetésén túl, alkotói részjegyre jogosult. Lásd közösségi tulajdon. Ezt két alapvető indokkal lehet igazolni.

·        Az, aki a megrendelő ötletét kidolgozva, segíti az amúgy halott gondolat életre hívását, részese a teremtésnek. Közösségi tulajdon esetén a létrejövő „üzem” a megrendelő közösségnek akár hatalmas profitot is termelhet. A megrendelő közösség, aktív teremtő munka nélkül részesedik hatalmas gazdagságban. Különösen igaz ez a pénzügyi befektetők esetén, akik egyszeri döntésükkel megkérdőjelezhetetlen követelést állítanak ma, befektetésük után, míg azok akik ezt lehetővé tették és teszik, gyakran  minimálbéren lettek kifizetve, vagy munkája kétes piaci áron egyenlítették ki.

·        A kreativitás, a tanulmányok, az elhivatottság jutalma, ha az alkotó netán számos kudarc után a közösség számára fontos értéket hoz létre, akkor legalább olyan mértékben gyarapodjon, mint az azt használó közösség. Ezt lehet felfogni ösztöndíjként is, mely utólag támogatja a sikeres munka előzményeit. Vagy éppen a siker miatt megadja a bizalmat és a hitelt, hogy önállóan döntse el, mire fordítja kreativitását. Ebben az értelemben a nem profitot termelő közösségi cégek is,  a szellemi tulajdonrészt olyan mértékben tervezheti költségként, hogy mondjuk tíz évente a befektetett munkát újra kifizesse. Ezt csak sikeres működő vállalkozások tehetik meg.  Ez a lehetőség önkéntes alapon megszavazott üzemeltetési költségtétel lehet, de jutalékfizetés más tulajdonosoknak csak ezzel együtt lehetséges. Ez sikerdíjként váltja ki a ma adóból fizetett tanulmányokat és kutatási ösztöndíjakat. Felfogható hétköznapi szabadalmi díjként is.

Comments