Szervezetek‎ > ‎

Etikus Banki szolgáltató

 Vázlatok:
 

5.4.1                 Etikus banki szolgáltatások:

Mivel a nagy beruházások közösségi befektetésként közvetlen megfontolt pénzteremtéssel zajlanak, így a közösségi hitelezés rendszere elsősorban családi vállalkozások szintjét fog működni. Ezek hozam ígérete mindig nagyobb lesz, mint a közösségi beruházásoknál, mivel ott épp a minimális üzemköltség a cél.

   A nyugdíj, tanulás, egészségpénztár, az életkezdő vagy első lakás programok, a baleset,  felelősség, vagyonbiztosítások, …. Pedig nem üzleti alapon, hanem közösségvállaláson kell, hogy létrejöjjenek. A rendszer ezen szolgáltatásokban azt segíti, hogy bármilyen kombinációban, területen, léptékben mindenki magának tudja összeállítani hitel paramétereit. A rendszer ehhez az átlátható adatkezelést, a különböző összeállítások statisztikákon alapuló hatáselemzéseket biztosítsa. Az együtt élő érdekközösségek képviseleti rendszerét pedig az egyén támogatásra és végső kezességvállasra képessé tegye.  

  Ahogy a teljes rendszer, így az etikus banki szolgáltatások is közösségi tulajdont képeznek, Ez a rendszer kapcsolódik olyan pénzintézetekhez, melyek ezen szolgáltatások forgalmazását vállalják, rendszerüket a kényelmes közvetítésre biztosítják. A jövőben a pénzintézetek valós munkájuk árát átláthatóan kell, hogy megkérjék az adott csomaghoz kapcsolva, hasonlóan sok jelenleg is így működő szolgáltatóhoz.

 

5.4.2                 Felhalmozás kérdése, Megtakarítás az öregkorra:

A megtakarítást alapvetően nem egy manipulálható rendszerhez kell kötni. Ahogy nem lehet búzában tárolni a munkák eredményét, úgy nem lehet más, másképp romlandó holmiban sem.

Ez egy fontos felismerésre vezet minket:

Hiába dolgozunk rengeteget és hiába kötjük a csereeszközt infláció mentes időpénzhez, semmilyen garanciát nem lehet arra adni, hogy az öregkorom idején élő, aktív közösségnek nem változott világnézeti szemlélete annyit, hogy az én ledolgozott energiáimért hajlandó legyen ósdi igényeimet kielégíteni. De az a pénzmennyiség ezt eleve nem is fedezi, tehát csere útján értéktartó ingóságokba kell fektetnem.

Ha a közösség úgy dönt hogy visszamegy a természeti élethez, lehet nekem bármennyi pénzem, nem fognak nekem hatalmas munkával repülőt építeni, vagy luxus nyugdíjas otthont fenntartani elveik ellenére. Nem is célunk ilyen rendszer megteremtése, ahol erre lehetőség nyílhat.

Ebből az következik, hogy a pénznek a felhalmozó funkciója erősen kétséges számunkra. Tehát a csereeszköz egészséges forgatásával értékálló tárgyakban, mint a föld és a természeti kincsek bérleti joga, vagy a különböző minőségi használati cikkek, termelő eszközök lehetnek egy jó cserealap a nyugodt öregkor biztosítására. De be kell látni, hogy csak olyan öregkorunk lehet, amilyet az akkor élők hajlandóak biztosítani. Elvárt hogy mindenki beszervezzen egy „utódot” a választott körzetből, ha forráshiány van létszámcsökkenés miatt, néhány százalékkal kevesebbet kap.  

Ezért elsődleges kép számunkra, a család működése, ahol az öregek megbecsülve, tapasztalati tudásuk, életük áldozatos munkájának megbecsüléseként, viszonzást kapnak, ezzel is segítve hogy minden erővel életképes tudásra neveljék gyermekeiket.

Másrészt, azt gondoljuk, hogy eleve nem szükséges egy élet munkája után sok energia a békés öregkórhoz, amit egy nagy élettapasztalatú ember kevés tanító munkával könnyen megkereshet magának.

A szociális rendszerek pedig, a közösség számára hasznos viszont munkáért, a legelesettebbeket is örömmel képes eltartani. És egy tudást könnyen közkincsé tevő rendszerben a kevesen lesznek, akik végképp csak egyszerű, de fontos munkákat végezhetnek a közösség számára.

Lehetőség továbbá hogy a teremtő időszakában a tudások építésében olyan részesedésre tegyen szert, amit a később élő közösségek annak használata közben honorálnak. Mivel a rendszert szeretnénk ennek automatikus nyilvántartására is felkészíteni, sokan kapnak ebből megbecsülést.

 

A mai megegyezésen alapuló nyugdíjrendszer is könnyen működtethető, ha azt nem engedjük szétzilálni és lopni. Mindenki felajánlhat, nem kötelező jelleggel, a mellette élők nyugdíjára munkavégzést (nyugdíj pénztár) de azt kell lássák, hogy befizetéseik arányában mindig csak annyit oszthatnak szét köztük amennyit a maiak összedobnak. Ez egy kockázat, mert nem biztos hogy azonos munkát ajánlanak fel, de mert rajtuk is múlik hogy mennyi felelősségérzet marad az utókorban, nem is háborodhatnak fel. Ebből az a legfontosabb tétel hogy a befizetéseik arányában osztják szét az aktuális befizetéseket.

Ebből az következik, hogy nem kell annyi csereszközt létrehozni, ami ennek a tárolását biztosítja.

 

5.4.3               Világfa nyugdíjalap rendszere:

Alapelv hogy átélhetővé tegyük a valós arányokat, ezért a felhasználó megválaszthatja, hogy mekkora társadalmi közösségben akarja megoldani a nyugdíj lehetőségét. Majd ennek a közösségnek az arányait egy családhoz hasonlítjuk, ahol a gyerekek a szülők nagypapák, unokák „arányát” a közösség aránya határozza meg. Majd ebben a néha nem normális arányú családban a felhasználó meghatározhatja, hogy hány éves korában menne nyugdíjba, milyen színvonalon szeretne akkor élni, majd ennek eredményeképpen megkapja, hogy akkor neki mennyi munkaidőt kell felajánlania ma, hogy azt később megkaphassa. Az adott nyugdíjas közösség ennek arányában osztozik majd az akkor befolyó felajánlásokon. A ma biztosítási formát választók, megtekinthetik jelenleg milyen szinten élnek az idősek, és milyen szinten élnének a különböző felajánlások esetében. Így saját jövőjük és jelen jóérzésük alapján reálisan dönthetnek a támogatás mértékéről.

  Eben a rendszerben az egyénnek lehetősége van a közösség méretét a saját családjára szűkíteni, mely régen teljesen általános forma volt. Ebben az esetben nagyobb kockázatot vállal, mert öregkora idején csak az adott családból befolyó nyugdíj biztosítási összeg osztódik felé. Amit viszont ő befizet az összetett igények újraosztása szerint, a jelenben oszlik szét.

  Az indulásnál öregek és fiatalok egyszerre lépnek be. Nyilván a jelenlegi nyugdíjasok befizetési múlt nélkül a testvériség jegyében egyenlően osztoznak a felajánlásokon. Minél hosszabb a befizetési múltja annál inkább közelít az általa beállított paraméterekhez a rá jutó rész.

  Tehát, amit én ma beállítok a ma társadalmi életszínvonalhoz viszonyítva, azaz arány fog érvényesülni az ő öregkorában az akkori életszínvonalhoz, és elosztható mennyiséghez arányítva. Így előfordulhat, hogy hiába állított be 65 év kezdési időt, ha közben az általa meghatározott közösség átlagéletkora csökkent, akkor hamarabb fogja kapni nyugdíját, de ugyan így ha 150 év lesz az átlagéletkor, akkor növekszik a nyugdíj kezdeti időpontja. A kezdést úgy határozzák meg, hogy az egyének vállalt havi átlagbérarányos befizetése, tehát nyugdíjért dolgozott munkanapjainak száma ne változzon.

 

5.4.4                 Közösségi, életkezdési hitelek:

A szerves közösségek biztosították minden tagjuk számára, hogy a családalapítás alkalmával minden az élethez szükséges készséget megkapják. Ennek mi a családon belül továbbélt hagyományát ismerjük. Számos emlék és élő gyakorlat ismert, amikor ezt természetellenes felhalmozás nélkül oldják meg. Az elindulásnál a község újra osztja földjeit, közösen felépítik házát, vagy a meglévőt helyrehozzák, megkapnak, földet, gépeket, állatot, háztartási eszközöket. Ma erre az esküvői ajándékok elsorvadt szokásában ismerhetünk rá.

Mit tudunk ebből kihámozni a rendszer számára? Egyrészt, hogy a rendszer a természeti kincsek közösségi tulajdonszemléletével, már születésünk pillanatában számon tartja a ránk jutó erőforrást, így a közösség a „kelengye” ezen részét más megfontolások alapján biztosítani törekszik.

Amit e-szokásból megpróbálhatunk átvenni és közérthetően megfogalmazni, az a kamatmentes közösségi kölcsönök rendszere, melynek egyik típusa az életkezdési kölcsön. A mai lehetőségek a kamat irreális növekedése miatt, hosszú távú kölcsönök esetén, a kamatrabszolgaságot rejtik magukban. Gazdasági alapon, rövid lejárattal, vállalkozások képesek használni a kamatos hitelt, a már tárgyalt világpusztító gazdasági következményekkel. Üzleti alapon soha nem lesz ilyen életkezdési csomagja a mai pénzrendszernek. Ezt felhalmozási alapon biztonságosan nem is lehet működtetni, valamint természetellenes is lenne.

Hívjuk az általánosság kedvéért közösségi kölcsönnek a továbbiakban.

Mit Biztosít :

        Hosszútáv részletfizetést, ahol a felvett összeget akár egy teljes életciklusra 50 évre is fel lehet venni.

        Védett minden pénzrendszerváltozástól, mert valósidejű befizetést és szétosztást valósít meg. Mindig azt osztja szét, amit az adott ciklusban (hónapban), befizetnek, ennek eredménye, hogy a statisztikailag ismert fizetési csúszások, rendkívüli életkörülmény változások kockázata szétoszlik, nem okoz érzékelhető hátrányt.

        Változatlan értéket és terhet képvisel, nem inflálódik. Arányos terhet jelent minden helyzetben, változzon az életkörülmény, vagy társadalmi értékrend bármekkorát a futamidő alatt. Az adott kor teljes társadalmi értékrendjéhez méri a vállalást és nem egy viszonylagos pénzösszeghez. A befizetések mennyiségét a választott területi kockázati közösség átlagfizetéséhez viszonyítja.

        Véd mindenfajta adósságspiráltól, és valódi közösségépítő szereppel bír.

        Biztonság: A rendszer az ilyesfajta hitelfelvételeket és ennek havi munkamennyiségét nyilvántartja az egyén jövőskáláján, nem engedi az irreális tehervállalást, valamint a pénzteremtő lehetőséget is korlátozza, ha az adóssága minden jövő energiáját lekötné. Ez csak tartós fizetésképtelenség esetén történhet meg, amikor részletei felhalmozódnak. A biztonság növelése érdekében az ilyen eseteknél az egyén elveszett pénzteremtési lehetősége átszáll a közösségre, és a hiteligénylőt részben ezzel elégíthetik ki. Mivel ezt ő szabadon felhasználhatta, így ennek átruházása kezelhető művelet. Ennek törlesztése továbbra is az adósnál marad.

        A közösségi jog alapján az együtt élő közösségek szintenként tolódó kezességi rendszert hoznak létre. Ez a biztosítási rendszerrel kapcsolódik össze szervesen. Az egyén képességeit, lehetőségeit, vagy azok megváltozását ez a rendszer tudja átlátni és a közösség számára legkisebb kockázattal kezelni. Így a hitel bírálatát, és a törlesztés ellehetetlenülése esetén, annak kezelést segítik. A terheket ezen keresztül lehet szétosztani, de elsősorban az egyén életét úgy megsegíteni, hogy fizetőképessége helyre álljon.

        Ez a kölcsönforma hasonlóan öröklődhet, mint a vagyon, korlátozott léptékben. Mivel a vagyon öröklődése sem lehet léptéktelen, így ha a közösség korlátozza a magánvagyon maximális örökölhető nagyságát, abból fent maradó rész biztonsági alapot hozhat létre, a hitelezési kockázat fedezésére.

        Közösségi munkatervezést valósít meg. A kölcsönök felvételének lehetséges időpontjait a befizetések határozzák meg. Nem tervezheti túl igényeit a közösség.

Menete :

        Meghatározom a felvenni kívánt összeget.

        Meghatározom a csomagot, családalapítási hitel nem keverhető a gazdasági hitekkel (lásd: Közösségi befektetések). Jellegek szerinti csomagot, azaz kockázati közösséget választok.

        A területet választok, melyben a kockázati közösséget vállalom.

        Kiválasztom a futamidőt, annak havi törlesztő összege szerint, azaz hány napot fogok részletfizetés miatt dolgozni. Ezt a területi átlagbérhez arányítva rögzítik, és mindig abból származtatják a fizetendő pénzmennyiséget.

        A közösség fizetési képességei alapján sorrendbe kerül kérelmem, mely meghatározza a pénzfelvétel lehetőségét, időpontját, ütemezését, nagyságrendjét. Ez a szolgáltatás indulásánál hosszabb várakozási időt eredményezhet, azaz előtörlesztéssel indul el. Minél nagyobb a közösség, annál rövidebb várakozási idők lesznek. Valamint e csomagot a szülők valódi előtörlesztésként kezdhetik el (lásd lakáskassza szisztéma). Ennek terjedése nagyban segíti a várakozási idő megszűnését.

 

Emlékeztetőül, a kölcsön mértéke az egyén léptékét nem haladhatja meg. Nagy közösségi beruházások, a pénzteremtés útján kapják a lehetőséget. Olyan vagyon magántulajdonban nem támogatott, mely meghaladja egy ember teljes életmunkájának összegét, belátható hogy az már csak másokkal együtt hozhatta létre, így az már több ember tulajdonát kell képezze. A magán gazdaság a klasszikus családi gazdaságok léptékéig szükséges és elégséges a társadalomban. Minden stratégiai vagyon, és minden ami sok ember összefogásával valósulhat meg közösségi tulajdonban célszerű megvalósítani.

 

5.4.5                 Közösségi befektetések:

Ha valaki a ma megszokott vállalkozási viszonyokban szeretne célt elérni, nem teremthet pénzt hozzá, hanem a közösségi alapon létrejött és az alanyi jogon járó pénzteremtés által már létrejött csereeszközből kell megvalósítania terveit, úgy hogy meggyőzi egyéni hitelezőit, hogy jól jár ha részt vesz programjában.

(Pl.: Építek egy panziót, de azt szeretném a saját tulajdonomként üzemeltetni, akkor üzleti tervemet a közösségi hitel oldalon közzé tehetem, és hitelezőket gyűjthetek kedvező felajánlásaimmal. Így az adott célt nem egy ügyintéző és a mögötte álló hitelintézet tapasztalata határozza meg, hanem sok ember akár néhány órás befektetései a mögötte álló kollektív bölcsességgel, a nagy számok alapján. A rendszer segíti, hogy ebben a formában a lehető legkönnyebben tudja a befektetőket szervezni.

 

  Mivel a nagy beruházások közösségi befektetésként közvetlen megfontolt pénzteremtéssel zajlanak, így a közösségi hitelezés rendszere elsősorban családi vállalkozások szintjét fogja támogatni. Ezek hozam ígéretei mindig nagyobb lesz, mint a közösségi beruházásoknál, mivel ott épp a minimális üzemköltség a cél.

 

A etikus finanszírozás arról szól, hogy nem lehet kockázat nélkül hozamot ígérni és követelni. Az etikus banki szolgáltatások azt segítik,hogy közvetlenül, vagy kockázati közösségeken keresztül fektethessünk be vállalkozásokba. Lényege az hogy tőkénket sok helyre oszthatjuk szét apró részletekben, így csökkentve a kockázatát annak, hogy veszteséges üzletbe fektetünk. A kockázati közösségeket területe, jellege, tervezett profitszintje, tulajdonformája alapján teljesen szabadon variálhatóan kezeli. Adottak a fejlesztések összessége, amely a rendszerbe regisztrált, fejlesztés programját, körülményeit részletesen megismerhetővé tette. A befektető ezeket a számára fontos szempontok alapján halmazokba rendezheti, és pénzét ezekbe közösen fekteti, a csoport tőkearányai, valamint aktuálisan igényelt tőkekérésük szerint szétosztva. Az így kiválasztott vállalkozások profitátlagát kapja a befektető. Pl: x régió, bármely tulajdonformájú, xx mFt összvagyonú, 30% befektetési telítettségen álló, legalább 10% közvetlen települési befektetővel bíró, minden alternatív energiatermelő beruházásaiba. Lehet manuálisan kiválogatni, és nagyságrendeket is elosztani.

   A választás segíti a befektetők különböző értékeléseinek statisztikái, a cégtörténeti statisztikák, általában a ma is használt kockázat elemzések adatai is elérhetőek.

  Különböző szakmai csoportokra is lehet bízni, amikor az adott csoport sikeres múltja alapján rájuk bízod, hogy mibe fektetik pénzed, de a kockázat továbbra is a befektetőt terheli.

  Mivel alapból nincs kockázatelemző szolgáltatás, döntésem az alapján hozom, hogy közvetlenül meggyőztek e, vagy mások kialakult, befektetési bizalmának statisztikái alapján döntök.

 

Milyen érdeke fűződik ehhez a kisbefektetőknek.

 A felhalmozott időpénzük csak a közösségi kockázati többletbefizetésben hozhat munka nélkül bevételt, melyre egy jól működő közösségben minimális mértékben van csak mód. Viszont ebben a rendszerben a kreatív vállalkozó ígérhet nagyobb megtérülést és akinek ez fontos, nyílván szeretne ezzel a lehetőséggel élni.

 

 

5.4.6                 A szövetkezet biztosítás rendszere:

Alapjai a közösségi jog bevonásával lesznek kialakítva.

 

5.4.7                 Öröklés:

….

5.4.8                 Kollektív jog:

 

Ez a közösségi szintek egymásért és a nagyobb közösség felé vállalt szolidalításán, felelősségvállalásán alapszik. Ilyen értelemben a közösség minden tagjának lehet egy hónapra lebontott felelősség vállalási munkaidő limitje, melynek terhére a másoknak okozott kárt meg lehet téríteni. Ennek szabályrendszerében a bűn jellegének és közösségi körülményének függvényében, az elkövető állttal meg nem térített kárt a közösségi szintjei vállalják át, bűnönként meghatározott arányban. (ha egy magyar elkövető egy másik országban kárt okoz akkor az ország közössége köteles a kárt rendezni, ennek terhét tovább terhelheti belső közösségeire úgy hogy a közösség terhe a limiten belül annál nagyobb legyen minél közelebb van az elkövetőhöz. Pl: szomszédság szintje a limit felével, következő szint a negyedével, stb., amíg a kárösszeg össze nem adódik. Eme rendszer arányos és jogos kidolgozása elvárható.

 

 

     Ha egy közösség nélkülözhetetlen tagja, aki nélkül életkörülményük jelentősen romlik, követ el bűnt, akár más közösségek felé, akkor a közösség felvállalhatja a büntetést, megtérítheti a kárt és a egy magasabb szint ellenőrzése mellett, a bűnelkövetés okát közösen feltárva kereshetnek megoldást a megelőzésre és az elkövető munkája mellett történő egyedi büntetés kiszabására. Ha az elkövető menthetetlen és a nagy közösségi szabály alapján kizárásara kerül (börtön) akkor a közösség is bűnhődik, a „nélkülözhetetlen” személy hiánya miatt, melynek jogosságát az jelentheti, hogy a közösség hagyta elveszni az egyént.

 

Cinkosság:

Ilyen eset lehet, amikor egy közösség bújtatja az elkövetőt, akkor mindaddig, amíg a tettes elő nem kerül az ő közössége, kell a terheket vállalja, hiszen az áldozat nem maradhat kártérítés nélkül. Ebben az esetben a biztosítás sem etikus, hiszen akkor a jóakaratú emberek viszik úgy a terhet, hogy a további megelőzésre nincs ráhatásuk. Ha az elkövető nem tudja jóvátenni a kárt, a közösségének kell azt átvállalnia, mindaddig tolódhat a felelősség kérdése a szinteken felfelé, míg a kártérítést fel nem tudják vállalni. Ebben az esetben a közösségi szintek maguk igyekeznek megelőzni a további elkövetést. (Ha hagytam, hogy a szomszédom az elkövetésig süllyedjen, felelőtlenségem nyilvánvalóan kimutatható.)

….

 

5.4.9                 Kamat:

A rendszerben nincs kamat, csak kockázati tőke, mely a sikeres működés esetén az adott célban részt nem vevők felára fizet meg, mindaddig amíg a közösség hagyja a tulajdonviszony ilyen irányú aránytalanságát és érdekérvényesítését. Tisztességes működés esetén nyilván méltányolni fogja és fent tarthatja azt.

 

Comments