Közös tudás építése

4.1.1       Közösségi tudás megbecsülése: *

 

A jövő: Abban a világban ami felé haladunk már nem lesz jelentősége az emberek precíz elszámolásának, sokkal inkább úgy fognak működni az emberek ahogy gyermekkorunkban minden jutalom nélkül felfedeztük a világot és csodás építményeket hoztunk létre. A föld maga a paradicsom, csak kizártuk magunkat, primitív pénzügyi diktatúrával. Ha tudod hogy a világ gondoskodik rólad nem töltenéd az idődet annyi felesleges munkával, nem hoznánk létre felesleges szolgáltató , megfélemlítő, központosított fegyelmező rendszereket. A profit kényszerében nem gyártanál magadnak évente elromló eszközöket. Jelen munkád 10% hasznosul a boldogságodért, a többi látszólagos profit nyomása alatt pusztítja a világot.

 

Átmenet: A mai bizalmatlan és rutinná vált hibás működésből egy igazságos elszámolási rendszer segíti az átmenetet. Ez kiszolgálja mindkét szociológiai irányzat igényeit. Az egyik csoport, akiknek az ösztönzés, az örökölt képességek, az ember alapvető „állati” versenykényszere adja a magyarázatot a világ állapotára. A másik akik belátják, hogy nem az ember rossz, csak az a szabályrendszer amiben él. Ahol a viselkedésforma nagyban a tapasztalon múlik. Ahol a tisztességes hozzáállással csődbe mész, ott inkább alkalmazkodsz.

 

Felelősség: A rendszer precíz nyilvántartása egy átmeneti, talán „háborús helyzetben” nagyobb jelentőséggel bír. De később a közösségi döntés kialakításáért részt kell vegyünk a vélemény formálásban, amíg azt egy magasabb tudatban nem tudjuk működtetni.

 

Részletek: A közös véleményformálást az informatika minden eszközével támogatja a rendszer.

 Ebből következik, hogy a tudás közösségi tulajdon lesz. Ma az egyes tudások kidolgozásában részvevők gyakran nem érdemeik arányában részesülnek gondolataik gyümölcséből.

Ebben a rendszerben minden tudás fejlesztése nyomon követhető. A kis csoportos véleményformálásban a hozzászólások minősítések útján kerülnek be, így a kevés de korszakalkotó gondolat, vagy a kitartó szorgalmas munka a közösség lelkesedésének mérhetőségével rögzül. Ebből az következeik, hogy ha egy így kialakított közösségi tudás eredményt hoz abból automatikusan az is részesül, aki csak egy apró gondolattal segítette annak létrejöttét, akik pedig csak kibickednek, a pontozás miatt nem szerezhetnek érdemtelen előnyöket.

 Ezt azért érezzük szükségesnek, hogy a tudásukat, gondolataikat bizalommal adhassák át és ne kelljen amiatt aggódni, hogy valaki ellopja. Látni kell hogy, gyorsabb és mindenkinek hasznosabb eredményt jelent a együtt működés.

 

4.1.1.1     Vállalkozást létrehozó vagy továbbfejlesztő szellemi munka kivásárolhatatlan tulajdonrészt jelent. A fejlesztők szervezők ötletgazdák munkájuk kifizetésén túl elidegeníthetetlen tulajdonrészt kapnak munkaórájuk mértékében, mely osztalékfizetési alapot képez, a vagyoni befektetők tulajdonrészei mellet.

4.1.1.2     Az üzemeltetésben dolgozók munkaidejük 5%-ban automatikusan szellemi tulajdonrészt kapnak, ennek fejében ennyi időt saját fejlesztési elképzeléseivel kell töltsenek.

4.1.1.3     Felhasznált „szabadalmak” annak létrehozásához szükséges munkaidő arányában osztalékjogosító tulajdonrészre jogosít. Ha egy vállalkozás egy egyén vagy közösség állttal létrehozott tudást felhasznál, akkor az adott tudást felhasználó összes vállalkozás összes szellemi munkaórájának rájuk eső arányában  tulajdonjegyet kell adjon. Arra a mindenkori haszon elosztásában arányos jutalékot fizet. Ha újabb vállalkozás használja fel az adott tudást, akkor újraosztással csökken a meglévő vállalkozásokban a tulajdonrész. A tudás létrehozói pedig tagjai minden vállalkozásnak mely a munkájukat felhasználja, és azok sikerei arányában részesedik, de mindig csak a valós munkaórája jelenti az alapot. Ennek szervezésére a rendszerben segíteni kell a nyilvántartását és az automatikus könyvelést. (egyszerű behúzással azonnal megjelenik a vállalkozás könyvelésében)

Ez a rendszer azt biztosítja, hogy a szabadalom bejelentő a teljes földi társadalommal köt szerződést tudása hasznosításának viszonzására. Ettől kezdve a tudás közkincsé válik, mindenki felhasználhatja, előre befizetett jogdíjak nélkül.

A cégeknél egy virtuális tulajdonrész jelenik meg, mely folyamatosan változik, általában csökken. Adott időszakban a forgalmak szerint a cégek szétosztják a szabadalom munkamennyiségét, és az alapján fizetnek osztalékot. Így aki olcsón ad, de kevés profitot termel nagyobb szabadalom mennyiséget kap. A szabadalom, az okozott társadalmi haszon arányában kap jutalékot. Ha nonprofit alapon jön létre a forgalom, akkor a minimális „kamatmennyiséget” köteles költségvetésébe tervezni, mely ösztöndíj fizetést jelent.

4.1.1.4     A szellemi tulajdonrészek fele  egy alkalommal örökölhető. Ennek alapja, hogy a szellemi alkotás a családtól vonja el a szülőt.

4.1.1.5     A szellemi tulajdon ösztöndíja: Előfordulhat, hogy minden vállalkozás nonprofit alapon működik, így nincs haszon melyet a tulajdonosok közt szétosztanak. Ebben az esetben a szellemi munka ösztönzés nélkül marad, az emberek kreativitásának felszabadítása nem elég hatékony. A szellemi munkát ez esetben külön támogatási rendszerben kéne segíteni, melynek koordinálása nehézkes és igazságtalanságok fészke lehet. Ennek megfontolására a rendszer alkotmányában a közösség meghatároz egy szellemi ösztöndíjat, ami a felhasznált szellemi munkaidő (ma szabadalom) után fizetni ajánlott. Ennek mértéke javaslatunk szerint, azt kell biztosítsa, hogy x éves kutatómunkát feltételezve a rendszerben élők átlagbérét biztosítsa a szellemi munkásnak, a szellemi termék felhasználása esetén. Meghatározása az éves átlagbér / x év munkaórája = szellemi munkaóra tulajdon-éves minimális juttatása. (pl: Tíz éves szellemi munka után 300 000 Ft átlagbérnél 180 FT/óra/év juttatást jelent a felhasznált szellemi tulajdon után, ez 10% átlagbér kamatnak felelne meg. Ennek mértékét az alkotmányban folyamatosan finomítani lehet)

4.1.1.6     Média. Film , zene, irodalom, hírszerkesztés stb. Szellemi alkotások támogatása. A rendszerben a szellemi munkát minden helyzetben közvetlenül szeretnénk támogatni, a megtekintés arányában. Így a szellemi tulajdon alá vont termékeknél, az alkotó meghatározva a célzott közösséget, megadva a megtekintés költségeit, indíthatja el azt a rendszerben. A vélemények a médiával utaznak, így el tudom dönteni, hogy megtekintem e az ajánlás tudatában. Ez a költség általában néhány forintot jelent, de egy film esetében is csak százforintos nagyságrend. Ez a működés lehetővé teszi az alkotók teljes szabadságát, ahol ténylegesen hitük, közösségük érdekében dolgozhatnak, egy új minőséget nyitva a média világában. Ma ezeket a költségeket különböző érdekcsoportok jól felfogott érdekük szerint finanszírozzák, soha nem a felhasználókat szolgálva. Az alkotók nagyobb céljaikat a rendszer eszközeivel előre is meghirdethetik, támogatást gyűjtve hozzá. A mai informatika lehetővé teszi az ilyen apró forintok gyűjtését, de a hatalmi érdek a kész rendszereket is blokkolja, irreális adóterhekkel és törvényi tiltásokkal.

 

 

4.1.2       Közösségi tudás építése *

Ma a tudások, főleg az alkalmazott tudás erősen torzított a gazdasági érdekek nyomása alatt. A tudományt ápoló körök is erősen felülről -egyéni érdekek mentén, elmeszesedett rendszer, melyhez a tudás keresők nehezen tudnak kapcsolódni.

 

Célunk egy olyan speciális internetes élő enciklopédiát létrehozni, amit az egyes témákkal találkozó emberek ötleteikkel, véleményükkel könnyen építhetnek. Ezen továbbmenve minden munkacsoportot, céget, kutatást automatikusan nyitottá tenni lefelé, mely így szakiskolaként tud működni.

  Ennek formája, hogy egy adott címszóhoz csatlakozni kívánók egy kis csoport létszámú „tudományos” hierarchiába csatlakoznak automatikusan, hasonlóan a társadalmi, vagy munkacsoport fához. Ez a munkacsoport, a témát egyre részletesebben kidolgozza, újabb címszavakat hoznak létre, spontán és rugalmas tudományos munkaközösségként fejlődve.

  Ehhez a bizalmat a szellemi munka automatikus könyvelése, az eredmények felhasználásának nyilvános követése adhatja addig, amíg a létbizonytalansággal operáló gazdaságban élünk.

  Ez a rendszer nem engedi privilegizálni a tudást cégek vagy támogatott akadémiák rendszerében. A kíváncsiskodók,  laikusok, akik épp csak elindulnak a témában a csoport alján kis közösségekben egymást segítve értelmezik, tanulják a már elkészült tudást, ha elakadnak a segítőjük útján már tapasztaltabb szintektől kérhetnek segítséget. Ötleteik új meglátásaik pedig, a leghatékonyabban be tudnak kapcsolódni a magasabb szintű tudásépítésbe, mert lesz aki az új szemlélethez a tárgyi tudását kapcsolja, a friss szem ötletét megérti és magasabb tudással alátámasztva elindítja az érlelődés útján, a tudáscsonk, mely nyílt kutatással együtt kapcsolódik a strukturált tudásrendhez, azonnal szervesülni tud. (ma egyszerre számtalan egyén gondolkodik ugyanazon a problémán, és fedezik fel azt ami már kész tudás másol, csak nem találhatnak rá, akkor sem ha az nem titkosított céges rendszer.) B

Be kell látni, hogy a valódi tudást a cégek ,, kutató intézetek jól szervezett hierarchiában tudják csak építeni, ha mindenki aki egy témán dolgozik gondolkodását össze tudja adni. Ennek a nyílt társadalmi rendszerét kell elindítani, ahol a kezdő bizalommal tekint azokra akik régóta foglalkoznak a témával, és mindenki saját szintjén tud kapcsolódni a tanuláshoz alkotáshoz és az új szemléletek ágai minden támogatást megadnak.


  Mindenki lelkesedése, képessége és aktivitása függvényében foglalja el helyét a tudományos munkaközösségben, hiszen itt is a csoport bármikor új „segítőt” tudományos csoportvezetőt választhat.  Ha ideje érdeklődése változik, azonnal átveszi más a szerepét a munkában. Ha a kérdést megválaszolták a közösség automatikusan megszűnik, tagsága az abból kibomló témákhoz csatlakozhat.

    Világfa "wiwki" : A javasolt rendszer nem engedi az adott tudást megterhelni a a laikusok felkiáltásával, nem teszi lehetővé a csikicsuki wiki szindrómát.

A hentes: A hentes nem szól bele a nanotechnológiába, de megtanulhatja segítőitől támogatva. újító ötlete nem kallódnak el a közösség elől. 

A két kakas: A véleménykülönbségek kezelése nem eredményezi az adott tudásépítő közösség elhagyását, az agresszívebb véleményformálót nem engedi egyeduralkodóvá. Mivel nincs központi pénzosztó intézet és a bizalmat fen tarthatóan garantálja az új választási módszerekkel, ha két világkép időszakosan nem találja a közös pontjait, az adott helyen kezeli a tudás több irányra szakadását. Így nem törölhető, tüntethető el adott vélemény a téma mellől. A rendszer folyamatosan összehasonlítja a két irány párhuzamait, segítve az átláthatóságot.

4.1.2.1           Tudomány támogatása: Javasoljuk hogy a intézmények, kutató telepek témákra, konkrét feladatokra hirdessenek ösztöndíjakat, melyet az azon dolgozó demokratikus közösségben a letett munka mennyiségi és minőségi pontozása alapján osszanak szét, így az is részesedik aki tudatlanságából egy új szemléletre hívta fel a figyelmet és azt a közösség magas pontszámmal minősítette.

A tudományos munka, az a rendszerezett tudás építése iskolaként is képes funkcionálni, pótolva a merev és nehezen elindítható szakiskolák rendszerét. Egy szakmai kérdésre létrejött munkacsoporthoz is bárki csatlakozhat, akár a gyerekek is. Mivel a kis munkacsoportok maguk közül jutathatnak tovább valakit a következő szintre, így a minőségi rétegződés stabilan kialakul. Alul a témával alapoknál ismerkedők egymást segítve fejtik meg a tudás alapjait és aki már belejött felkerül a következő szintre, ahol tanulva, tanítva segíti a csoportja fejlődését, miközben már részt tud venni részfeladatok munkájában. Olyan ez mintha a cégek spontán szakiskolákat hoznának létre. A dolgozók végigjárva a ranglétrákat biztos tudással jut idővel egyre feljebb a tudományos fokozatokon. A legalsó szinten is kaphat olyan munkarészt amit segédként el tud végezni, ennek munkaideje elismerésre kerül szellemi tulajdont fizetést hoz magával. A tanulás a leghatékonyabban hasznosul, nem terhelve egy hagyományos iskola felesleges terheivel, haszontalan tudásátadásaival. A kreatív ötletek viszont azonnal fel tudnak nőni a legmagasabb szintre, könyvelve az ötlet értékét, szellemi tulajdonrészét is.

 Miben más ez mint a régi rendszerek? Rugalmasság, szervezet és pedagógiai program nélkül is azonnal elindítható, rugalmas nem kényszerít sablonokat az egyéni helyzetekre. Felszabadítja a tudást a közösségi közkincsé teszi, így sokkal hatékonyabb. Logikus és megegyezésen alapuló előmenetelt tesz lehetővé.  Az innovációt már az ismerkedés állapotában felszabadítja. Mindenki az érdeklődési körének megfelelő ütemben és témában halad, maximalizálva kreativitást. A mai tananyagok töredék idő alatt megtanulhatóak inaktív állapotban görgetik a tanulókat egy lefalazott szakbarbár állapotba. A tanulói isőszak rengeteg életerőt és szabdságot hordoz, mely a felfedezések alapfeltétele és így a kutatásfejlesztés sokszínű túlélésének alapja. A mai leépült iskolarendszerben létkérdés ennek támogatása.

Mivel a munkát munkaórában könyvelik, melyet a csoportvezetők hagynak jóvá és terjesztik fel a kért szorzóval (munkával együtt). A szorzó értékét a következő szint hagyja jóvá. Ez egyfajta ösztöndíj alap is lehet, ha a cégek erre külön alapot hoznak létre (a munka fizetést von maga után). A kidolgozott munkaszorzó rendszer, melyet a régi vállalatoknál is használtak jó alap az előremenetelek és a képzetségek viszonyítására, de az egyedi megítélés az alap. Ennek értékeit a közösség saját és társadalmi alkotmányukban finomíthatják (fontos része ennek kezelése a testvériség minőségében). Ismét hangsúlyozzuk, hogy ezek használata csak az átmeneti időszakban, a bizalmatlanság feloldására szolgál. A kreativitást a közösségben való munka, nem a hiány kényszere szabadítja fel.

 

4.1.2.2           A szellemi tulajdon ösztöndíj rendszere segíti az alkalmazott tudás után a sikerdíj elosztását, melynek mértékét a teljes közösség határozza meg, várhatóan 5-10 % munkaóra jutalékban 4.2.14.5.

4.1.2.3           Iskola: Ez a felépítés már az iskolákban is alkalmazható így a tananyaghoz témánként lehet kapcsolódni, a gyerekek a tematikus csoportfákban tudásszintjük és érdeklődésük szerint 3-6 fős tanuló csoportokba kerülnek, ahol közös munkában fedezik fel az anyagot. Előrehaladásuk szerint maguk választják ki, hogy ki lépjen fel a következő szintre, ki segítse a kapcsolatot a téma következő szintjével. Mivel folyamatosan jönnek a kicsik és mennek a nagyok a gyerekek a maguk ütemében áramlanak a tudás lépcsőin, témánként más ütemben, fölöslegessé téve a mai évfolyamok kötöttségét. A gyerekek a munka és egymás segítése révén alakítanak ki közösségeket, tudásuk élő lesz hiszen a kisebbeknek ők tanítják meg, a pedagógusok pedig korrektorként, a szintek téma meghatározójaként segítik a folyamatot . Minden gyermek átélheti a segítő szerepét, erősítve gondoskodó ösztöneit, a szeretet, odafigyelés megbecsülését. A témák egységes blokkokban vehetők fel így nem meghatározott hogy milyen témát hány évesen tanul, ennek csak érettsége és érdeklődése szab határt, a témák nem esnek szét sok évre, hanem egyben kutató munkaként fedezik fel.  (Az Abai gimnázium pedagógiai programja is ebben az irányban fejlődött, eredményei visszaigazolják a szerves szemlélet életképességét.)

 

4.1.2.4           Cégek mint spontán szakiskolák: Minden cég azonnal iskolaként is működik: A feladatok megfogalmazása után létrejövő munkacsoportok, cégek, tudományos körök kommunikációjához bárki , így gyerekek, kezdők is csatlakozhatnak. Egymást tanítva fejlődnek, majd egyszerű munkarészekhez tudnak kapcsolódni és fejlődni. Emiatt minden vállalkozásnak kialakul a figyelme a kezdő szint moderálására, hogy hatékonyabbak lehessenek (tanár). Ezt a feladatot természetesen ösztöndíjjal is segíteni fogják, de valójában nagyon hamar bekapcsolódnak a termelő munkába, hiszen felesleges dolgokkal, olyasmivel, ami az ott összegyűlteket nem érdekel, nem terheli őket.

4.1.2.5           A területi tudásbázisok: Minden együtt élő közösség a helyi-területi sajátosságaként, kultúrájuk egyedisége miatt, más-más tudást igényelnek, minél távolabb vannak annál kevésbé értik egymás szemléletét. Belátható hogy az egyetemes tudás építése mellett, annak gyakorlati hasznosításaként saját tudásbázist építenek. Pl a helyi élővilággal foglalkozó tudás érthetően a helyi szintekhez kapcsolódik, míg annak egyetemes következtetései magasabb szintekre jelenti a kapcsolatot, melyet más terület a maga környezete megértéséhez fel tud használni.

4.1.2.6           A egyéni munka könyvelése: minden munka amit a közösség felhasznál, viszonzást kell találjon, ennek alapja a folyamatos, megegyezésen alapuló könyvelés. Ennek automatikus segítő rendszerét, módszerét kell kiépíteni.         Cél hogy a legkisebb munkaegységek legyenek könyvelve, és jóváhagyva a következő szint álltál. Munka közben az együtt dolgozók egymásnak igazolják le az elvégzést.  Itt az együtt dolgozók általában azonos minőségű munkát végeznek………… Ha  a hiánygazdaság és a félelem megszűnik nem fogunk ezzel bíbelődni. *


Hogyan lehet elérni, hogy egy nagy közös tudást építsünk?

Kell a közösség élmény, hogy ne a versenyben gondolkodjunk,

Kell eszköz, mely védi a tudásépítők munkáját, Közösségi szabadalom kezelés.

És kell egy rendszer mely alkalmas ennek kezelésére. Ma ilyen nincs és ennek létrehozása a közösségi kommunikációs modulban kell megszülesssen.


Comments