Közösségi tulajdon

Vilagfa szervezeti formák - témafelvetés




4.1.1.1                     Munkacsoport tulajdoni kategóriák

A mai társadalmi berendezkedés a magánvagyonra helyezte a hangsúlyt, mely a pénzrendszer hibája fenntarthatatlan mértékben eltorzított, lehetővé téve akár azt is, hogy egy tulajdonosa legyen a földnek.

A jogrendszerből így a közösségi tulajdonformák eltűnőben vannak. Az állami és önkormányzati vagyon sem működik közösségi tulajdonként, hiszen eladható, bérbe adható különösebb közösségi kontrol nélkül. Az állítólagos tulajdonosok soha nincsenek szembesítve tulajdonosi felelősségvállalásukkal, mely lehetővé tenné saját érdekeik szolgálatát, a pusztító profittermelő verseny alól való természetes kivonulást. A kisközösségi, cégjogi definíciókból hiányzik a közösségi tulajdon, még a szövetkezeti forma is a tulajdonvédelem okán védi a bent lévők profittermelő státuszát.

 

Ma létszükség, hogy definiáljuk magunknak a közösségi tulajdont, mivel stratégiai kincseink birtoklásából senkit nem lehet kizárni. A verseny kényszere alól az ökológiai felelősségvállalás is, csak közösségen keresztül lehetséges.  

A munkacsoportok működési formáját egyértelműen jelölni kell nevük mellett.

1.      Kötelezett közösségi tulajdon: Az üzemelés költségeibe be van tervezve a befektetői tőke kivásárlása, erre a nyereséget használják fel.  Minden felhasználó tagsági díja, szolgáltatás megfizetése, vagy kötelezett részjegy megváltása folytán tulajdonos lesz. A tagdíj mértékében benne van az amortizáció is, ami a tulajdon alapját automatikusan adja. Képviseletek szintek a tagságukat befizethetik saját költségvetésükből (ezt bárhol megtehetik). A kezdő befektetői tulajdon a később csatlakozók a maximális újraosztási átlaggal csökkenthetik. A beruházás osztalékának megegyezés szerinti részét egyének szerint osztja szét egyenlő arányban és nem a részjegyek aránya szerint. Közösségi hitelpénzre jogosult (5.4.3).

2.      Önkéntes közösségi tulajdon: A tulajdonossá válás önkéntes, a szolgáltatás díja vagy a tagsági díj nem tartalmaz tulajdonrészt. A később csatlakozóknak kérniük kell a tulajdonrészt, de az lehet a maximális újraosztási átlag. Itt a tulajdonosi kör tagsági díját maguk határozzák meg, viszont a nem csatlakozóktól piaci árat kérhetnek. (ha elfogadható szinten tartják haszonkulcsukat a felhasználók nem fognak feltétlen tulajdonba lépni, tartós bevételt biztosítva a kockázati befektetőknek. Közösségi hitelpénzre jogosult.

3.      Befektetői közösségi tulajdon: Itt az induló költség összeadása után az új tagok csak a meghirdetett- tervezett maximális felhasználói kör számával visszaosztott tulajdonjeggyel  léphetnek be. Ebben a működésben a kezdő beruházói kör az összes felhasználó csatlakozásáig megtartják csökkenő de kiemelt tulajdon arányukat. Ebben a működésben a kétféle tulajdonosi kör képviselete külön jelenik meg a döntéshozatali fórumban, az alap tagsági jeggyel rendelkezők, felhasználói díjuk és vagy tagsági díjuk hasznot nem képezhet a nagybefektetők felé. A társulás közösségi hitelpénzre jogosult.

4.      Hagyományos befektetési formák: Magán befektetői tulajdon, magán tulajdon, részvénytársaság. Közösségi hitelpénzre nem jogosultak. Tőkerészüket az egyének megtakarításaiból a hagyományos módokon vagy a közösségi hitelrendszeren keresztül vehetik fel. Ebben a rendszerben a közösségi hitel kezeléséhez nyújtunk lehetőséget, kockázati tőke formájában, ahol fix kamat nem kérhető, csak osztalék részesedés. Garantált hozamot a vállalkozó ígérhet szerződésében.

1. ábra  Befektetői közösségi tulajdon

Befektetők arányos osztalék kezelése:

Általánosságban is igaz a rendszer minden elemére, hogy a valós részvételt veszi figyelembe, igazságosság jegyében. A fenti modellben felmerül hogy a nagy befektető, akit folyamatosan kivásárolnak, hogyan kapja ezt meg?

    Az osztalék fizetése nem az adott pillanat tulajdonviszonya, hanem a tulajdonviszonyok időbeli összessége szerint részesednek. Probléma szemléltetése: A nagy befektető megfinanszírozza a beruházást három évig, majd az első nyereséges év előtt kivásárolják, akkor a osztalék alap 3/4 részét a beruházó, 1/4 részét a kivásárlók között osztják szét, majd a kezdeti befektető részesedése évről évre csökkenve közelít a nullához. (Ha egyedi megállapodás alapján felárért ezt a jogot is átadhatja, de erre nem kötelezhető még közösségi tulajdon esetén sem. Ennek oka hogy akkor csak ő vállalta a felelősséget az adott cél eléréséért.

    Ez a szemlélet igaz a ki nem fizetett beszállítók , kivitelezők esetén is, amikor egy töredék összeg szétosztásra rendelkezésre áll. Akkor nem csak, hogy az adott tartozások arányában osztják szét, hanem a fentiek alapján az idő figyelembe vételével együtt.



4.1.1.1                     Egy közösségi működésű vállalkozás felépítése (példa)

 

A rendszer szellemi jogai és döntéshozó rendszere:

Közösségi tulajdon mely azt jelenti, hogy bárki aki tulajdonrészét válthat saját megtakarításából vagy közösségi hitelképességéből.

Tagsági jegy meghatározása: A cél meghatározása után az adott feladat költségei meghatározásra kerülnek, majd a területi érdekeltség tervezése következik. Itt első lépésben a földrajzi terület , második lépésben pedig a felhasználói kör nagysága kerül meghatározásra. ( pl. Pest megye, minden 20- 30 év közötti aktív sportoló, x fő).  A felhasználás feltétele a részjegy megvásárlása és a tagsági díj vállalása.

Részjegy a bekerülési költség / a meghirdetett tervezett maximális felhasználói kör.

 A program értéke két szempont szerint alakul ki.

1. A létrehozók munkaidejéből. Ez a szellemi tulajdon mely nem vásárolható ki.

A rendszer későbbi fejlesztésével ez az érték folyamatosan növekszik, szellemi tulajdonosok köre bővül. Így a munkaidő értéke folyamatosan növekszik, melyen az alkotók munkaidejük arányában osztoznak.

 Szellemi tulajdon mindenkinél képződik, aki az alkotó folyamatokban részt vesz. Ilyen munka  a szellemi alapvetések kidolgozása, szakértői hozzájárulás, szervezői munka, programozói munkarész, grafika, tananyag, szervezés, tervezése, építés stb. minden ami nem az üzemeltetés munkakörébe sorolható.

Egy gyárat egy közösség hoz létre, akik közöl mindenki nélkülözhetetlen volt. A gazdasági irányító és a segédmunkás egyaránt. A létrejött eredményből munkájuk alapján kell részt kapjanak. Akik felajánlással támogatták azok munkája az átutalásban merült ki, amit átutaltak pedig hasonlóan tulajdont generált már.

Ez a munkaidő nem csökkenthető és nem átruházható. Örökölni csak egy alkalommal a felét lehet.

A szellemi munkában résztvevők előnyt élveznek az üzemeltetői munkakörök betöltésének elbírálásában.

 

2. Befektetői tulajdon: A közösségi működés értelmében, a fejlesztés és üzemeltetés megteremtésére felajánlott kockázati töke, melyből részesedést bárki válthat bármekkora címletben, ameddig az aktuálisan meghirdetett tőkeigény meg nem teremtődik.

Ha ez az összeg biztosított, az új jelentkezők a legnagyobb tulajdonrészt-részeket csökkentve vehetnek részesedést. Ez biztosítja hogy, a közösség számára fontos szolgáltatásokat a maguk irányítása alá vonhassák, ha elégedetlenek a befektetők hozzáállásával.

A befektetői tulajdon két csoportból jön létre:

A. nagybefektetők (nagy osztalékban érdekelt)

B. alap részjegy tulajdonosok (közösségi működésben érdekelt, de előnyökben érdekelt a külső felhasználókkal, vagy a felelősséget nem vállalókkal szemben).

 A döntéshozatali szint képviseleti létszámán tulajdonarányuk szerint osztoznak.

 

A rendszer tulajdonosi körét és eszmei értékét ez a két munkaidő határozza meg, A szellemi munkaidő tulajdon és a befektetői munkaidő tulajdon. Valamint az üzemeltetési költségek.

 

3. Kurátorok: Azon felhasználók képviselete akik tulajdonosi felelősségüket nem váltják ki , ők is fogalmazhatnak meg igényeket, fejlesztési irányokat, de a működésbe egy kuratóriumon keresztül szólhatnak bele.

A kuratórium is egy erre kinevezett közösségi munkacsoport, ennek tagjai nem lehetnek tulajdonosai az egyesületnek. Ha erre külön munkacsoport nem jön létre, az érintett felhasználó közösség legmagasabb szintű vezetői. Ha minden felhasználó tulajdonos lesz az egyesületben a kurátorok a felhasználók mindenkori legmagasabb segítői vagy azok helyettesei.

 

4. Kezdeményezők: A rendszer elindulásában résztvevő első x alapító, szellemi kezdeményező, jogaik előre meghatározott ideig élnek. De a döntéshozatalba mindig delegálhatnak egy tiszteletbeli elnököt.

 

5. Az üzemeltetés képviselete. Aki az üzemeltetésben részt vesz aktuális munkajövedelmének arányában jutalékra jogosult. Ezzel is ösztönözve lelkesedését. Munkaidejének 5 %-ban köteles saját kezdeményezéseken töprengeni, és az üzemeltetőnek fejlesztéseit  ötleteit kiemelt elbírálásban kell részesítenie, elfogadásuk esetén a tőkét erre biztosítani. Ha fejlesztése elfogadásra került, megvalósítása miatt eredeti munkakörét ideiglenesen leadhatja.  Amennyiben munkahelyet vált. Az eltöltött munkaideje 5%ban vagy a kialkudott mértékben szellemi tulajdonhoz jut akkor is, ha egyetlen felvetése sem lesz elfogadva. Elfogadott fejlesztései munkaidő arányában eleve szellemi tulajdonként könyvelődnek.

 

 

Ezen tulajdon nyilvántartása munkaórában történik. A befizetések mindig az aktuális országos vagy ha az már meghatározott,  a rendszert használók  átlagbérével történik. Minden befektető a saját országának átlagbérével lesz elosztva. A rendszerben pedig a legalsó négy szint átlagbérével.

 

 

A munkacsoport döntéshozatala:

A rendszert létrehozó, fejlesztő és üzemeltető munkacsoport legfelső döntéshozatali szintje:

 

1 szellemi tulajdonosok. 3 fő

2. nagy befektetők  1-6 fő – tulajdonarányuk szerint

3. Alap részjegy tulajdonosok 1-6 fő – tulajdonarányuk szerint

4. kurátorok (felhasználói képviselet, a felhasználóinak legmagasabb szintű vezetői) 3 fő

5. A működés első x évében a kezdeményezők vezetője 1 fő

6. A rendszer üzemeltetőinek vezetősége 1 fő

 

Ez a döntéshozói kör szavazhat a működés feltételeiről, költségeit a fejlesztések irányait, az esetleges jutalékok nagyságát. Addig, amíg kevés befektető van a szellemi tulajdonosokkal közösen haszonnal tudják működtetni a rendszert. Ha ezt mértéktelenül teszik, a tulajdonosi kör felbővül és a tulajdon eléri a tagsági díj szintjét, ebben az esetben már nincs értelme a haszonnal való működésnek, így a szellemi tulajdonosok tagsági tulajdonnál magasabb részarányuk az egyetlen jutalékot igénylő egysége, melynek mértékét nem ők határozzák meg, de a meghirdetésben szereplő jutalék kulcsot feléjük a munkaórák arányában juttatni  javasolt. (lásd szellemi munka ösztöndíja 4.2.14.5 )


Comments