Jogi környezet

Törvényváltozások (Földalap, helyi termék, illeték)

Gábor Hamvas, 2010. aug. 16. 3:25

Törvényváltozások

 Nemzeti Földalap
Július közepén több olyan törvényt is megalkotott az Országgyűlés, amellyel a vidék életét, az agrárium gazdálkodását befolyásolja. A vidékfejlesztési tárca sajtóosztályának interpretálásában ezen új jogszabályokra hívjuk fel a figyelmet. Szeptembertől működik a Nemzeti Földalap, mely visszakerül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ZRt.-től a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz. A Nemzeti Földalapba tartozó földeket négy módon lehet hasznosítani: nyilvános pályázaton történő eladással, haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adással, továbbá földcserével. A földtulajdonosoknak elsőként az NFA-nak kell felajánlaniuk az eladásra szánt földjüket, amelyért a helyben kialakult piaci árat fizeti az alapkezelő. A megkötött szerződés tartalmából nyilvános lesz a szerződő neve, a föld fekvése és helyrajzi száma, az ellenszolgáltatás összege és a fizetési határidő, valamint haszonbérletnél és vagyonkezelésnél a szerződés időtartama is. A nettó 5 millió forintnál magasabb ellenértékű szerződéseket az NFA a honlapján teszi közzé. A Nemzeti Földalap kezeli az állam tulajdonában lévő mező- és erdőgazdasági földterületeket. A Nemzeti Földalapban lévő nagy értékű (100 millió Ft vagy 100 hektár feletti) földterületek hasznosításáról a Birtokpolitikai Tanács dönt. A Nemzeti Földalapba tartozó földek hasznosításából származó bevételeket, földvásárlásra valamit a földbirtok politikai irányelvek megvalósításra kell fordítani. Változott az elővásárlási jog sorrendje. Első helyen a magyar állam jogosult élni elővásárlási jogával. A törvény újraszabályozza a „helyben lakó” definícióját. Helyben lakónak az a családi gazdálkodó vagy nyilvántartási számmal rendelkező őstermelő vagy egyéni mezőgazdasági vállalkozó magánszemély minősül, akinek a bejelentett lakóhelye legalább három éve azon a településen, illetve 15 kilométeren belüli szomszédtelepülésen van, amelynek közigazgatási területén a termőföld vagy tanya fekszik. Közbeszerzés közkonyháknak

Módosult a közbeszerzési törvény.
Az új jogszabály lehetővé teszi, hogy a közétkeztetést végző intézmények közbeszerzés nélkül, közvetlenül a helyi termelőtől megvásárolhatják a nyers húst, a zöldséget, a gyümölcsöt, a tejet és a tejterméket, a mézet, a tojást és a gabonát. A törvénymódosítás augusztus 1-én lépett hatályba.

 Ingyenes gazdaságátadás
Augusztus 1-tól illeték és adómentes a családon belüli gazdaságátadás. Mentes a vagyonátruházási illeték alól a termőföld, a tanya, és a mezőgazdasági termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület, építmény, valamint ingó – ide értve a gépjárművet és a pótkocsit is – tulajdonának, illetve vagyoni értékű jognak a megszerzése közeli hozzátartozóknál (így a házastársnál, bejegyzett élettársnál, egyenesági rokonnál, örökbefogadottnál, mostoha- és nevelt gyermeknél, testvérnél). A törvény összhangban áll az európai vidék- és agrárpolitikával, amelynek alapjait az egyéni és családi gazdaságok adják. Hozzájárulás nélkül Eltörölték a vízgazdálkodási hozzájárulást, a jogszabály 2011. január 1-től hatályos. A vízgazdálkodásról új, átfogó szabályozás készül, a forráshiánnyal küzdő vízgazdálkodási társulások a tervek szerint a jövőben egységes állami irányítás alá kerülnek.

 Pálinkakönnyítés
A pálinkafőzésre vonatkozó módosított jövedéki törvény augusztus 1-től hatályos. A kistermelő a saját gyümölcséből vagy a kipréselt szőlő törkölyéből legálisan pálinkát főzhet. (A jogszabály szerint a vásárolt gyümölcs is saját gyümölcs). Saját fogyasztásra szánt pálinkafőzésnél - amennyiben a termelő nem adja el a gyümölcspárlatot - 50 literig nem kell jövedéki adót fizetni, a főzést nem kell sehol előre bejelenteni, a készüléket (100 liter alatt) nem kell engedélyeztetni. Ha valaki el akarja adni az otthon vagy bérfőzésben készült pálinkát, erre is van lehetősége. A saját gazdaság helyén folytatott vendéglátás vagy falusi szálláshely-szolgáltatásnál zárjeggyel ellátott, legfeljebb kétliteres palackokból kínálhatja az italt. Az eladásra szánt pálinkánál vagy ötven liter feletti mennyiség főzésénél továbbra is a régi szabályozás érvényes, tehát ugyanannyi jövedéki adót kell fizetni, mint eddig a kereskedelmi főzdéknek.

Önkormányzati szövetkezet

Gábor Hamvas, 2010. máj. 8. 14:18

                   Válságkezelés egyik hatékony módszere: Helyi (települési, járási, kistérségi) élelmiszertermelés, önkormányzat által szervezett szövetkezet, szövetkezeti bolt

Előnyök, lehetőségek:

·             Szállítás elmaradása (kevesebb környezetterhelés, szállítási költség).

·             Megfelelő irányelvek alkalmazásával kevesebb csomagolóanyag, szemét. (Pl. nem adnak zacskót a boltban.)

·             Nagy profittal dolgozó felvásárlók, nagybani piacok kikerülése miatt olcsóbb élelmiszer, jövedelmezőbb termelés, gyarapodó helyi gazdák.

·             Több művelt terület, kevesebb parlagfű. Földminőség kontrollja önkormányzati szövetkezet hatáskörébe jut.

·             Műveletlen vagy pihenő területen állat, pl. birka tenyészthető (elláthatná a helyi vendéglátókat, konyhákat). Nem művelt, kis aranykorona-értékű legelők rideg/félrideg állattartásba bevonásának támogatása fontos lenne, legalább erkölcsileg.

·             Földekre lehet vinni az új állatartó telepek melléktermékét (organikus gazdálkodás).

·             A szövetkezet munkaerőt szippant fel, tehát kevesebb munkanélküli. Egyes termények igen munkaerő-igényesek!

·             Közmunkások is olcsóbban foglalkoztathatók (önkormáyzati önrészt a gazda, tsz fizethetné ki, ha a pályázat engedi!). (Ma nagy gond a gazdáknak, hogy a napszámosnak adott pénz után óriási adót kell fizetnie. Ezen segítene az, hogy olcsón juthat közmunkáshoz.)

·             Nem kell étel-alapanyagot közbeszerezni iskoláknak, kórháznak, közkonyhának, ha van önkormányzati szövetkezet. Így az önkormnyzat maga gerjeszt keresletet.

·             Más szövetkezetekkel, gazdaságokkal árucserével is beszerezhető a helyben nem termő áru (olcsóbb). Más szövetkezetekkel a szövetkezet szövetkezhet is.

·             Nyereségesen vagy non-profit jelleggel (kiemelten közhasznú közalapítvány bevonásával) üzemeltethető a szövetkezet, akár még szociális célok mellett is. (Közkonyhák, iskolák, kórház biztos, jól tervezhető igénye és egy nagy szövetkezeti bolt jó alap a működéshez.)

·             Helyi termelés miatt könnyen látogatható, ellenőrizhető a technológia (vegyszerek, GMO kontrollja stb.). Nagyobb bizalom és élelmiszer-biztonság.

·             Forint tönkremenetele esetén helyi forrásokra támaszkodhat a közkonyha. Helyi pénz bevezethető, akár vegyes rendszerben is. Nagyobb élelmezés-biztonság.

·             Szakképzés bevezetése a szövetkezetben, pl. bió- vagy ökógazdálkodás témában, fenntartható fejlődés érdekében. (Pályázat?)

·             Idős, munkaképtelen gazdáktól (nyugdíjuk 28-50 eFt) is bérelhetne földet a szövetkezet, akár ételért, házi gondozásért is. A megtört, öreg földművesek körében gyakori, hogy szociális nyugdíjat kapnak a kommunizmus igazságtalanságai miatt. Rajtuk sokat segítene.

·             Önkormányzati szövetkezet gépparkja, erőforrásai jutányosan kibérelhetők lehetnének akár a helyi gazdák, akár az önkormányzat számára. Az árkok tisztítása részben a szövetkezetre hárítható.

·             Szövetkezet alapítását az állam is, az EU is jelentős összeggel, pályázattal támogatja.

·             A szövetkezet nettó helyiadó-befizető (gépjármű, telek, iparűzési).

·             Szövetkezet hozzájárulhat a mezőőrség fenntartásához (az 50%-os állami támogatás felett).

·             A kisebb munkanélküliség miatt kevesebb lelki beteg, bűnöző, csellengő, kisebb etnikai és iskolai feszültség.

·             Jobb élelmiszerek, több munka miatt jobb általános egészségi állapot a térségben.

·             Önkormányzat bérbe adhat önkormányzati földet a szövetkezetnek, így azokat nyereségesen műveltetheti.

·             Földek hasznot hajtanak, áruk emelkedik, biztos kezekben maradnak a 2011-es derogáció lejárta ellenére is!

·             GMO könnyen kizárható, nem csak környezetvédelmi rendeletben, hanem szövetkezetből is! (GMO-mentes övezet kimondható helyi népszavazásos megerősítéssel, pl. környezetvédelmi rendeletben; (németországi helyi szabály erősebb a szövetségi szabálynál))

 

Kapcsolódó helyi érdekvédelem gazdák és fogyasztók számára:

·             Önkormányzat által politikai, szervezési módszerrel segített birtokrendezés (tagosítás, töredezettségmentesítés), hogy adott gazda földjei közelebb kerülhessenek egymáshoz, és megérje neki kijárni megművelni.

·             Föld állapotának felmérése, tápanyagvisszapótlási, termékenység-helyreállítási terv és rendelet kidolgozása, megvalósítás támogatása; vízvédelmi szempontok!

·             Mezőgazdaság-fejlesztési irányelv kidolgozása a vidéki turizmus céljait figyelembe véve;

·             Finom magyar ízek hangsúlyozása közkép-reklámokban, honlapokon (ilyenek rendszeresen készülnek)

·             Folyami városok kikötőinek erőteljesebb felhasználása mezőgazdasági áruszállításban

·             Városi gyűjtőpiacok, települési raktárak kialakítása az élelmezésbiztonság javítására, helyi foglalkoztatási gondok enyhítésére

·             Helyi feldolgozóipar is ráépülhet egy feljavuló mezőgazdaságra, ami újabb munkahelyeket teremt. Ebben csökkent munkaképességű, hátrányos helyzetű, részmunkaidős, nők foglalkoztatása kiemelten közhasznú közalapítványban.

·             Olcsó földeladás gátolása felvilágosítással: elővásárlási joggal már rendelkezők erkölcsi (és pályázati?) bátorítása vásárlásra.

·             Felterjeszteni: önkormányzatnak föld-elővásárlási jogot szerezni

·             Felterjeszteni: egyenes ágú fiatal leszármazottara érvényes kedvezményes hitelkonstrukció önkormányzat számára.

·             Fontos: EU-ban, pl. Németországban a helyi önkormányzat határozatai erősebbek a szövetségi törvénynél. Nekik sikerült, mi is tegyünk meg mindent a jobb alkupozíciónkért az állammal szemben!

 

A fentiek megvalósítása nagyszabású, mégsem túl költséges politikai lépés lenne az önkormányzat részéről. Széles körű elégedettséget, sok hálás, jövőképpel rendelkező gazdát, elégedett polgárt, szélesebb körű patriotizmust, jobb összefogást, erősebb legitimációt adnak az önkormányzat számára. Természetesen nem mindenre nyújt megoldást, de szép teljesítmények várhatók ettől. Sajnos kevés az időnk, és a Forint stabilitása, életképessége is bajban van, ezért lépni kell, fel kell készülni az esetleges éhínség megelőzésére is.

Váltó

Gábor Hamvas, 2010. márc. 15. 1:36   [ 2010. márc. 15. 1:42 frissítve ]


2004. március 19.

Dr. Menyhárd Attila

 

 

Franchise szerződés elemei

 

Felek lényeges jogai és kötelezettségei.

Önszabályozó szerződés

1, Felek személye

            - szerződés tárgya (licencet, névjogot stb. adnak át, használatát adják át)

            - közös cél meghatározása:

v     Megtámadási okok lehetnek kapcsolatosak ezzel (akarathiba)

v     A teljesítésnek ennek kell megfelelnie

(Ha a világos szerződést akar valaki, ezt célszerű, akár egy preambulumban, megfogalmazni)

 

            - definíciók alkalmazása (szerződés szerkesztési kérdés, angolszász mintára)

 

2, Szerződés időbeli hatálya (általában határozott időre kötik, 5 évnél hosszabb időtartamra;

Meghosszabbítható-e és milyen szabályok szerint?)

 

3; Területi hatály meghatározása (területi kizárólagosság)  à  a FA másnak nem ad engedélyt

ugyanerre a területre.

 

FONTOS ELEM!! Enélkül nincs értelme, ha ez nincs, egymással versenyző FV-k rendszere lesz  à sokáig nem működhet így!!!

 

Nem fognak egymással a FV-k versenyezni:

         - nem megengedett nyilvánvaló többletszolgáltatás vagy árengedmény

         - ez eleve versenytilalomba ütközik, de mivel több az előny, mint a hátrány, a versenyjogi

  szabályozás mentesíti a FV-ket a tilalom alól!

 

4; Fizetési kötelezettség (FV), és ez miből áll?

Fizetési mód, esedékesség, késedelem stb.

 

5; A felek jogai és kötelezettségei részletesen

A FA mire vállal kötelezettséget?

A FV jogai mire terjednek ki?

 

FA:

         - megismertesse a FV-vel a rendszert (leírás, dokumentáció, átadás, képzés, betanítás)

         - szállítási kötelezettség (áruellátás)(pl.: ruházati termék, időbeli szállítás stb.)

         - esetleg: üzlethelyiség biztosítása (szerződésben kell szabályozni)(Meghatározott feltételek

           mellett, általában külön szerződéssel)

         - védett jogok átengedése (milyen jogokat milyen feltételekkel) A FA kötelezettséget          vállaljon arra, hogy a védjegyet stb-t fenntartja!

         - milyen módon és feltételekkel köteles reklámozni vagy marketing tevékenységet végezni

          (Ehhez a FV-től kérhet hozzájárulást)

         - ügyviteli, üzletviteli szolgáltatás nyújtása

         - a FA ellenőrzési joga (érzékeny pont!)

 

FV:

         - köteles a FR. szerződésben meghatározottak szerint üzletet megnyitni, üzemeltetni

         - köteles a rendszert megismerni

         - köteles a saját tevékenységét a részére biztosított területre korlátozni (területi     

           kizárólagosság)

         - köteles a szerződésben előírt nyilvántartások vezetésére (áttekinthetőséget, ellenőrzést

           szolgálják

         - köteles részt venni a továbbképzéseken

         - a szerződésben foglalt jogokat a FV gyakorolja

         - versenytilalom (a rendszer más résztvevői vonatkozásában)àa szerződés megszűnése után is!

         - árképzés meghatározása (ajánlott fogyasztói árat adhat a FA)(Felmondási jog a FA számára,

           amely közelíti egy általános elállási jog lehetőségét)

         - köteles adatot szolgáltatni, biztosítást kötni, általában itt szabályozzák a titokvédelmet is

 

6; A szerződés megszüntetésének, megszűnésének lehetősége. (A PTK alapján nem lehet    

   felmondani, mert ezek a szabályok a szerződés szegéshez kapcsolódhatnak)

Itt kell szabályozni a szerződés szegés nélküli felmondás eseteit, különben nem lehet felmondani.

(Ez így van atipikus szerződésnél. A tipikus szerződésnél a PTK szabályoz.)

 

Kétféle felmondás:  - rendes

                                - rendkívüli (határozott idejű szerződésnél ennek van szerepe)

 

Meghatározzák azokat a szerződés- szegéseket, amelyek alapján a félnek felmondási vagy elállási joga van.

Mikor, milyen feltételekkel adjuk meg a felmondási jogot valamelyik fél számára?

 

7; Bármi, amit a Felek akarnak:

 

FR. rendszert exportálnak:

 

Lehet, hogy egy külföldi FA egy magyar FV-nek adja a jogot, aki a FA-ként továbbadja további FV-knek.

 

A FA (külföldi) és FV (belföldi) szerződése:

                     MASTER Franchise Agreement

 

 

3. Koncesszió

 

 

- valamilyen tevékenység gyakorlására valaki jogosultságot kap. (Nem a jogot, hanem a gyakorlását engedem át) Ilyen pl. a háziorvosi praxis átruházása.

 

Koncesszió:

         a; kizárólagos állami tulajdon használatával és hasznosításával kapcsolatos

         b; olyan tevékenység gyakorlását jelenti, melyet a jogszabály kizárólag állami szervnek enged meg

         1991. évi XVI. Tv. szabályozza

Privatizáció = állami szférából a piaci szférába kerül valami.

 

         a; pl: GT-ot, állami vagyontárgyat magántulajdonba adnak

         b; a tevékenység végzésének jogszabályi hátterét módosítja az állam

         c; koncesszióba ad: meghatározott időre adja a jogot valakinek (ez nagyrészt politikai döntés)

 

Előnyei: - költségkímélő (építés, fenntartás, üzemeltetés)

              - rugalmas, nagyobb teljesítmény képességű rendszer

 

Koncesszió: van egy kizárólagos állami  tevékenység.à állam át akarja engedni  à pályázatot ír ki  à  a nyertessel kötnek egy szerződést, max. 35 évre, tartalmazhatja a lehetőséget, hogy a felével max. egyszer hosszabbítható a lehetőség (max: 52,5 év)

Cserébe: akivel szerződést kötnek, azt a jogot kapja, hogy ezt a tevékenységet a szerződés időtartama alatt legalább részleges monopóliummal végezze.

 

Kizárólagos állami tulajdonhoz kapcsolódik (vagyon használat, hasznosítás)

Legjobban egy haszonbérlethez hasonlít.

A pályázat nyertese: (akkor is, ha külföldi) köteles egy belföldi székhelyű GT-ot létrehozni  à ez a koncessziós társaság (ez végzi a tevékenységet). Jellemzően KFT, RT

A jogért a koncessziós társaság díjat fizet (ez állami bevétel).

A tevékenység körében keletkező tulajdon kérdése. (Pl: autópálya: kizárólagos állami tulajdon)

Ha valaki autópályát épít  à üzembe helyezés: az állam tulajdonába kerül. (Eredeti tulajdon szerzés)

 

Önkormányzati vagyonra és tevékenységre is igaz!!

Állami vagyon és tevékenység: ágazati törvényekben van szabályozva!!

         - liberalizált tevékenységeket is ágazati törvény tartalmazza, melyek koncesszió nélkül végezhetők.

 

Értékpapírok

 

1/1965 (I.24.) IM r. váltójogi szabályok

 

1/1965. (I. 24.) IM rendelet

a váltójogi szabályok szövegének közzétételéről

A Genfben, 1930. június 7-én megkötött váltójogi egyezmények kihirdetéséről szóló 1965. évi 1. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 4. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a Magyarországon érvényes váltójogi szabályok szövegét, kiegészítve az annak végrehajtásához szükséges rendelkezésekkel az alábbiakban teszem közzé.

(A rendelet I. és II. Címének szövege megegyezik a Tvr. 1. számú függelékének I. mellékletében foglalt "egységes törvénnyel", III. Címének szövege pedig a Tvr. 2. számú függelékében foglalt egyezmény 2-9. Cikkével. A kiegészítő és végrehajtási rendelkezéseket az alaprendelkezések szerkezetébe foglalt dőlt betűs bekezdések tartalmazzák.)

I. CÍM

AZ IDEGEN VÁLTÓ

I. Fejezet

Az idegen váltó kiállítása és alakja

1. § Az idegen váltó tartalmazza:

1. a váltó elnevezést az okirat szövegében, éspedig az okirat kiállításának nyelvén;

2. a határozott pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen meghagyást;

3. a fizetésre kötelezett nevét (címzett);

4. az esedékesség megjelölését;

5. a fizetési hely megjelölését;

6. annak a nevét, akinek részére vagy rendelkezésére kell a fizetést teljesíteni;

7. a váltó kiállítási napjának és helyének megjelölését;

8. a kibocsátó aláírását.

2. § Az az okirat, amelyből az előbbi szakaszban megjelölt kellékek valamelyike hiányzik, nem váltó, kivéve a következő pontokban foglalt eseteket:

a) Az olyan váltót, amelyen az esedékesség nincs megjelölve, megtekintésre szóló váltónak kell tekinteni.

b) Külön megjelölés hiányában a címzett neve mellett feltüntetett helyet fizetési helynek és egyúttal a címzett lakóhelyének kell tekinteni.

c) Ha a váltón a kiállításnak helye nincs megjelölve, a váltót úgy kell tekinteni, mintha a kibocsátó neve mellett megjelölt helyen állították volna ki.

3. § (1) A váltó a kibocsátó saját rendelkezésére is szólhat.

(2) A váltó a kibocsátónak is címezhető.

(3) A váltó harmadik személy számlájára is kibocsátható.

4. § A váltó szólhat úgy is, hogy harmadik személynél fizetendő, mégpedig akár a címzett lakóhelyén, akár más helyen.

5. § (1) A megtekintésre vagy megtekintés után bizonyos időre fizetendő váltóban a kibocsátó kamatot köthet ki a váltóösszeg után. Minden más váltóban ezt a kikötést nem írottnak kell tekinteni.

(2) A kamatlábat a váltóban meg kell jelölni; e megjelölés hiányában a kamatkikötést nem írottnak kell tekinteni.

(3) Ha más nap nincs megjelölve, a kamat a váltó keltétől jár.

6. § (1) Ha a váltóban a fizetendő összeg betűkkel és számokkal is szerepel, eltérés esetében a betűkkel kiírt összeg érvényes.

(2) Az olyan váltó, amelyben az összeg betűkkel vagy számokkal többször is szerepel, eltérés esetében a legkisebb összeg erejéig érvényes.

7. § Ha a váltón olyan személy aláírása szerepel, aki váltókötelezettséget nem vállalhat, vagy ha azon hamis aláírás, nemlétező személy aláírása vagy olyan aláírás van, amely - bármely más okból - nem kötelezi az aláírót vagy azt a személyt, akinek nevében a váltót aláírták, ez a többi aláíró kötelezettségét nem érinti.

8. § Ha valaki váltót ír alá olyan személy képviselőjeként, akinek képviseletére nem jogosult, a váltó alapján maga válik kötelezetté; ha fizet, ugyanazok a jogok illetik, amelyek az állítólagos képviseltet illették volna. Ugyanez áll arra a képviselőre, aki a képviseleti jog határait túllépte.

9. § (1) A kibocsátó felelős az elfogadásért és a fizetésért.

(2) A kibocsátó kizárhatja felelősségét a váltó elfogadásáért; minden olyan kikötést, amellyel a kibocsátó a fizetésért való felelősséget kizárja, nem írottnak kell tekinteni.

10. § Ha a váltó a kibocsátáskor hiányos volt és a pótlás a létrejött megállapodástól eltér, a váltóbirtokossal szemben a megállapodás megszegésére csak abban az esetben lehet hivatkozni, ha a váltót a váltóbirtokos rosszhiszeműen szerezte, vagy ha a megszerzéssel kapcsolatban súlyos gondatlanságot követett el.

II. Fejezet

A váltóátruházás

11. § (1) Minden váltó, még ha nem is szól kifejezetten rendeletre, váltóátruházás (forgatmány) útján átruházható.

(2) Ha a kibocsátó a váltón ezeket a szavakat vette fel: "nem rendeletre", vagy ha más azonos értelmű kifejezést vett fel, a váltó csak közönséges engedmény alakjában és hatályával ruházható át.

(3) A váltó átruházható a címzettre is, akár elfogadta a váltót, akár nem, továbbá a kibocsátóra vagy bármely más kötelezettre. Ezek a személyek a váltót tovább átruházhatják.

12. § (1) A váltóátruházás csak feltétlen lehet. A váltóátruházáshoz fűzött bármilyen feltételt nem írottnak kell tekinteni.

(2) A részleges váltóátruházás semmis.

(3) A bemutatóra szóló váltóátruházás üres váltóátruházásként érvényes.

13. § (1) A váltóátruházási nyilatkozatot a váltóra vagy az ahhoz csatolt lapra (toldatra) kell írni. Ezt a nyilatkozatot az átruházónak alá kell írnia.

(2) A váltóátruházásnak nem kell megjelölnie a kedvezményezettet, s az állhat az átruházó puszta aláírásából is (üres átruházás). Az utóbbi esetben a váltóátruházás csak akkor érvényes, ha a váltó hátlapján vagy a toldaton szerepel.

14. § (1) A váltóátruházás átruházza a váltóból eredő valamennyi jogot.

(2) Üres váltóátruházás esetében a váltóbirtokos:

1. az üres váltóátruházást kitöltheti akár a saját nevére, akár más személy nevére;

2. a váltót újból átruházhatja akár üres váltóátruházással, akár más személy nevére;

3. a váltót harmadik személynek továbbadhatja anélkül, hogy az üres váltóátruházást kitöltené és a váltót váltóátruházó nyilatkozattal látná el.

15. § (1) A váltóátruházó ellenkező kikötés hiányában felelős a váltó elfogadásáért és kifizetéséért.

(2) A váltóátruházó megtilthatja a további váltóátruházást; ebben az esetben nem felelős azokkal a személyekkel szemben, akikre a váltót utóbb ruházták át.

16. § (1) A váltó birtokosát jogos váltóbirtokosnak kell tekinteni, ha jogot a váltóátruházások meg nem szakított láncolatával igazolja, akkor is, ha az utolsó váltóátruházás üres. A törölt váltóátruházásokat ebből a szempontból nem írottnak kell tekinteni. Ha az üres váltóátruházásra másik váltóátruházás következik, az utóbbi váltóátruházás aláíróját úgy kell tekinteni, mint aki a váltót üres váltóátruházás útján szerezte meg.

(2) Ha a váltó valakinek birtokából bármi módon elvész, részére a váltót az a váltóbirtokos, aki jogát az előbbi bekezdésben meghatározott módon igazolja, csak akkor köteles kiadni, ha azt rosszhiszeműen szerezte, vagy ha a megszerzéssel kapcsolatban súlyos gondatlanságot követett el.

17. § Váltón alapuló keresettel megtámadott személy a váltóbirtokossal szemben nem hivatkozhat olyan kifogásra, amely a kibocsátóval vagy valamelyik előbbi váltóbirtokossal szemben fennálló személyes viszonyán alapul, kivéve ha a váltóbirtokos a váltó megszerzésével tudatosan az adós hátrányára cselekedett.

18. § (1) Ha a váltóátruházás e szavakat tartalmazza: "beszedésre érvényes", "behajtás végett", "meghatalmazásul", vagy pedig az egyszerű meghatalmazásra utaló más megjegyzést, a váltóbirtokos a váltóból eredő minden jogot gyakorolhat ugyan, de a váltót csak ilyen meghatalmazási váltóátruházással ruházhatja át.

(2) A kötelezett ebben az esetben a váltóbirtokossal szemben csak olyan kifogásra hivatkozhat, amely az átruházó ellen érvényesíthető.

(3) A meghatalmazási váltóátruházásba foglalt meghatalmazás nem szűnik meg sem a meghatalmazó halálával, sem azzal, hogy a meghatalmazó utóbb cselekvőképtelenné válik.

19. § (1) Ha a váltóátruházás e megjegyzést tartalmazza: "értéke biztosítékul", "értéke zálogul" vagy pedig az elzálogosításra utaló bármely más megjegyzést, a váltóbirtokos a váltóból eredő minden jogot gyakorolhat ugyan, de váltóátruházásának csak olyan hatálya van, mint a meghatalmazási váltóátruházásnak.

(2) A kötelezett az ilyen váltóbirtokossal szemben nem hivatkozhat olyan kifogásra, amely az átruházóhoz való személyes viszonyán alapul, kivéve ha a váltóbirtokos a váltó megszerzésével tudatosan az adós hátrányára cselekedett.

20. § (1) Az esedékesség utáni váltóátruházásnak hatálya ugyanaz, mint az esedékesség előttié. A fizetés hiánya miatt felvett óvás, vagy az ennek felvételére megszabott határidő eltelte után azonban a váltóátruházásnak csak az a hatálya, mint a közönséges engedménynek.

(2) A nem keltezett váltóátruházást - az ellenkező bizonyításáig - úgy kell tekinteni, hogy az az óvás felvételére megszabott határidő eltelte előtt keletkezett.

III. Fejezet

Az elfogadás

21. § A váltót esedékességéig akár annak birtokosa, akár egyszerű birlalója bemutathatja elfogadás végett a címzettnek, az utóbbi lakóhelyén.

22. § (1) A kibocsátó a váltóban - határidő kitűzésével vagy anélkül - kikötheti, hogy azt elfogadás végett be kell mutatni.

(2) A kibocsátó a váltóban megtilthatja az elfogadás végett történő bemutatást, kivéve ha a váltó harmadik személynél vagy nem a címzett lakóhelyén fizetendő, vagy ha a váltó megtekintés után bizonyos időre szól.

(3) A kibocsátó kikötheti azt is, hogy a váltót meghatározott határidő előtt elfogadás végett ne mutassák be.

(4) Ha a kibocsátó a bemutatást nem tiltotta meg, bármelyik váltóátruházó - határidő kitűzésével vagy anélkül - kikötheti, hogy a váltót elfogadás végett be kell mutatni.

23. § (1) A megtekintés után bizonyos időre szóló váltót keltétől számított egy éven belül elfogadás végett be kell mutatni.

(2) A kibocsátó ennél rövidebb vagy hosszabb határidőt tűzhet ki.

(3) A váltóátruházók ezeket a határidőket megrövidíthetik.

24. § (1) A címzett kívánhatja, hogy a váltót az első bemutatást követő napon neki másodszor mutassák be. Az érdekelt azt a kifogást, hogy ezt a kívánságot nem teljesítették, csak abban az esetben érvényesítheti, ha ez a kívánság az óvásban szerepel.

(2) A váltóbirtokos nem köteles az elfogadás végett bemutatott váltót a címzettnél hagyni.

25. § (1) Az elfogadást a váltóra kell írni. Az elfogadást ez a szó: "elfogadom" vagy más hasonló értelmű szó fejezi ki; az elfogadást a címzett írja alá. A címzettnek a váltó előlapjára írt puszta aláírása elfogadás.

(2) Ha a váltó megtekintés után bizonyos idő múlva fizetendő, vagy ha a váltót külön kikötésnél fogva meghatározott időn belül elfogadás végett be kell mutatni, az elfogadást keltezni kell arról a napról, amelyen az elfogadás megtörtént, illetve - a váltóbirtokos kívánságára - a bemutatás napjáról. Keltezés hiányában a váltóbirtokosnak ahhoz, hogy megtérítési igényét a váltóátruházók és a kibocsátó ellen fenntartsa, e mulasztást kellő időben felvett óvással meg kell állapíttatnia.

26. § (1) Az elfogadásnak feltétlennek kell lennie, azonban a címzett azt az összeg egy részére korlátozhatja.

(2) Ha az elfogadás a váltó rendelkezéseitől bármely más irányban tér el, ez az elfogadás megtagadásának számít, az elfogadó azonban elfogadó nyilatkozatának tartalma szerint felelős.

27. § (1) Ha a kibocsátó a váltóban a címzett lakóhelyétől eltérő fizetési helyet jelölt ki, annak a harmadik személynek megnevezése nélkül, akinél a fizetésnek történnie kell, ezt a személyt a címzett az elfogadáskor jelölheti meg. E megjelölés hiányában az elfogadót úgy kell tekinteni, mint aki azt a kötelezettséget vállalta, hogy a fizetés helyén maga fog fizetni.

(2) Ha a váltó a címzett lakóhelyén fizetendő, a címzett elfogadásában ugyanabban a helységben a fizetés teljesítésére más címet is megjelölhet.

28. § (1) Az elfogadással a címzett arra vállal kötelezettséget, hogy a váltót az esedékességkor kifizeti.

(2) Fizetés hiányában a váltóbirtokost - még ha az maga a kibocsátó is -, a váltóból eredő közvetlen kereseti jog illeti meg az elfogadóval szemben mindarra, ami a 48. és 49. § értelmében követelhető.

29. § (1) Ha a címzett a váltóra írt elfogadását a váltó visszaadása előtt kitörölte, ez az elfogadás megtagadásának számít. Az ellenkező bizonyításáig a törlést úgy kell tekinteni, hogy az a váltó visszaadása előtt történt.

(2) Ha azonban a címzett elfogadását a váltóbirtokossal vagy bármelyik váltókötelezettel írásban közölte, velük szemben elfogadó nyilatkozatának tartalma szerint felelős.

Esedékesség

33. § (1) A váltó kiállítható:

megtekintésre,

megtekintés után bizonyos időre,

kelet után bizonyos időre,

határozott napra.

(2) A más vagy egymást követő több esedékességi időpontra szóló váltó semmis.

34. § (1) A megtekintésre szóló váltó bemutatásakor fizetendő. Az ilyen váltót keltétől számított egy éven belül kell fizetés végett bemutatni. A kibocsátás ennél rövidebb vagy hosszabb határidőt tűzhet. A váltóátruházó e határidőket megrövidítheti.

(2) A kibocsátó kikötheti, hogy a megtekintésre szóló váltót meghatározott nap előtt fizetés végett ne mutassák be. Ebben az esetben a bemutatási határidő ettől a naptól kezdődik.

35. § (1) A megtekintés után bizonyos időre szóló váltó esedékességét az elfogadástól, illetve az óvás keltétől kell számítani.

(2) Óvás hiányában a nem keltezett elfogadást az elfogadóval szemben úgy kell tekinteni, hogy az az elfogadás végett történő bemutatásra megszabott határidő utolsó napján keletkezett.

36. § (1) Kelet vagy megtekintés után egy vagy több hónapra kiállított váltó annak a hónapnak megfelelő napján esedékes, amelyben a fizetés teljesítendő. Megfelelő nap hiányában az esedékesség e hónap utolsó napja.

(2) Ha a váltó a kelettől vagy a megtekintéstől egy vagy több egész és egy fél hónapra szól, előbb az egész hónapokat kell számításba venni.

(3) Ha az esedékesség a hónap kezdetére, közepére (január közepe, február közepe stb.) vagy végére szól, ezalatt a hónap első, tizenötödik vagy utolsó napját kell érteni.

(4) E kifejezések: "nyolc nap" vagy "tizenöt nap" nem egy, illetve két hetet, hanem valóságban nyolc, illetve tizenöt napi határidőt jelentenek.

(5) Ez a kifejezés: "fél hónap" tizenöt napot jelent.

37. § (1) Ha a váltó határozott napon olyan helyen fizetendő, ahol a naptári időszámítás a kiállítás helyének időszámításától eltér, az esedékesség napját úgy kell tekinteni, hogy azt a fizetési hely időszámítása szerint állapították meg.

(2) Ha a kelet után bizonyos időre szóló váltó olyan helyen fizetendő, ahol a naptári időszámítás más, mint a kiállítás helyén, a kiállítás napját a fizetés helyének időszámítása szerint kell a megfelelő napra átszámítani és a lejáratot ennek alapján megállapítani.

(3) A váltó bemutatásának határidejét az előbbi bekezdés szabályainak megfelelően kell kiszámítani.

(4) E szabályok nem alkalmazhatók, ha a váltó valamelyik kikötéséből vagy egyéb tartalmából kitűnik, hogy a szándék más szabályok alkalmazására irányult.

Több példányban kiállított váltó, váltómásolat

1. Több példányban kiállított váltó

64. § (1) A váltó több azonos példányban állítható ki.

(2) Ezeket a példányokat magában az okirat szövegében számozni kell; enélkül mindegyik példányt önálló váltónak kell tekinteni.

(3) Ha a váltó szövegéből nem tűnik ki, hogy az csak egyetlen példányban készült, a váltóbirtokos követelheti, hogy - költségére - neki a váltó több példányát adják ki. E célból a váltóbirtokosnak az őt megelőző átruházóhoz kell fordulnia, ez pedig a megkeresést az őt megelőző átruházóhoz juttatja és így tovább mindaddig, amíg a megkeresés a kibocsátóhoz kerül. Az átruházók kötelesek a váltóátruházást az új példányokra újból ráírni.

65. § (1) A váltópéldányok egyikére teljesített fizetés a váltókötelezettséget megszünteti, még ha nincs is kikötve, hogy ezzel a többi példány érvényét veszti. A címzett azonban kötelezett marad minden oly elfogadott példány alapján, amelyet vissza nem kapott.

(2) Az átruházó, aki a váltópéldányokat különböző személyekre ruházta át, valamint az őt követő átruházók kötelezettek maradnak azoknak a vissza nem kapott példányoknak alapján, amelyek aláírásukat viselik.

66. § (1) Aki a példányok egyikét elfogadás végett elküldötte, köteles a többi példányon megjelölni annak nevét, akinél az elfogadás végett elküldött példány található. Ez a személy köteles ezt a példányt bármelyik másik példány igazolt birtokosának kiadni.

(2) A kiadás megtagadása esetében a váltóbirtokos csak akkor érvényesítheti megtérítési igényét, ha óvással igazolja, hogy:

1. felhívására az elfogadás végett elküldött példányt neki nem adták ki, vagy

2. az elfogadás vagy a fizetés valamelyik másik példány alapján nem volt biztosítható.

2. Váltómásolat

67. § (1) A váltóról minden birtokosa másolatokat készíthet.

(2) A másolatnak az eredetit a rajta levő váltóátruházásokkal és az összes egyéb megjegyzésekkel együtt híven kell feltüntetnie. A másolaton meg kell jelölni, hogy mint másolat, meddig terjed.

(3) A másolat ugyanoly módon és ugyanazokkal a jogkövetkezményekkel ruházható át és látható el váltókezességi nyilatkozattal, mint az eredeti váltó.

68. § (1) A másolaton meg kell jelölni, hogy az eredeti okirat kinek a kezében van. Ez az utóbbi személy köteles az okiratot a másolat igazolt birtokosának kiadni.

(2) A kiadás megtagadásának esetében a váltóbirtokos azok ellen, akik a váltómásolatot átruházták, vagy akiknek azon kezességi nyilatkozatuk van, csak úgy érvényesítheti megtérítési igényét, ha óvással igazolja, hogy felhívására az eredetit neki nem adták ki.

(3) Ha az eredeti váltó a másolat kiállítását megelőző utolsó váltóátruházás után "innen kezdve a váltó átruházás csak a másolaton érvényes" vagy hasonló értelmű más megjegyzést tartalmaz, az eredetire utóbb rávezetett váltóátruházás semmis.

A váltó megváltoztatása

69. § Ha a váltó szövegét megváltoztatták, a változtatás után aláírók a megváltoztatott szöveg, az előtte aláírók pedig az eredeti szöveg tartalma szerint felelősek.

XI. Fejezet

Elévülés

70. § (1) Az elfogadóval szemben a váltóból eredő minden követelés a váltó esedékességétől számított három év alatt évül el.

(2) A váltóbirtokos követelései az átruházók és a kibocsátó ellen egy év alatt évülnek el a kellő időben felvett óvás keltétől, az óvás elengedésének esetében pedig az esedékességtől számítva.

(3) Az átruházó követelése a többi átruházó és a kibocsátó ellen hat hónap alatt évül el attól a naptól számítva, amely napon az átruházó a váltót kifizette, vagy amely napon az ellene beadott keresetet neki kézbesítették.

(4) Ha a jogosult követelését elháríthatatlan akadály következtében nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik; az akadály megszűntével az elévülés folytatódik.

(5) Az elévülést csak a követelés bíróság előtt történő érvényesítése szakítja meg.

(6) Az elévülés nem zárja ki, hogy a jogosult a polgári jog általános szabályai szerint megtérítési igényt érvényesítsen a kibocsátóval vagy váltóátruházóval szemben ezek jogalap nélküli gazdagodása alapján. Ez az igény a polgári jog általános szabályai szerint évül el.

71. § Az elévülés megszakítása csak arra a kötelezettre hat ki, akivel szemben a megszakító cselekmény történt.

XII. Fejezet

A SAJÁT VÁLTÓ

75. § A saját váltó tartalmazza:

1. a váltó elnevezést az okirat szövegében, éspedig az okirat kiállításának nyelvén;

2. a határozott pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen kötelezettségvállalást;

3. az esedékesség megjelölését;

4. a fizetési hely megjelölését;

5. annak a nevét, akinek részére vagy rendelkezésére kell a fizetést teljesíteni;

6. a váltó kiállítási napjának és helyének megjelölését;

7. a kiállító aláírását.

76. § Az az okirat, amelyből az előbbi szakaszban megjelölt kellékek valamelyike hiányzik, nem saját váltó, kivéve a következő pontokban foglalt eseteket.

a) Az olyan saját váltót, amelyen az esedékesség nincsen megjelölve, megtekintésre szóló váltónak kell tekinteni.

b) Külön megjelölés hiányában az okirat kiállításának helyét fizetési helynek és egyúttal a kiállító lakóhelyének kell tekinteni.

c) Ha a saját váltón a kiállítás helye nincs megjelölve, a saját váltót úgy kell tekinteni, mintha a kiállító neve mellett megjelölt helyen állították volna ki.

77. § (1) A saját váltóra is alkalmazni kell - amennyiben annak jellegével nem ellentétes - azokat az idegen váltóra vonatkozó rendelkezéseket, amelyeknek tárgya:

a váltóátruházás (11-20. §),

az esedékesség (33-37. §),

a fizetés (38-42. §),

a megtérítési igény a fizetés hiánya miatt (43-50. és 52-54. §),

a fizetés szükséghelyzetben (55. és 59-62. §),

a váltómásolat (67. és 68. §),

a váltó megváltoztatása (69. §),

az elévülés (70-71. §),

a munkaszüneti napok, a határidők számítása és a kíméleti idő eltiltása (72-74. §)

(2) Ugyancsak alkalmazni kell a saját váltóra is azokat a rendelkezéseket, amelyeknek tárgya a harmadik személynél vagy a nem címzett lakóhelyén fizetendő váltó (4. és 27. §), a kamatok kikötése (5. §), eltérés a fizetendő összeg megjelölésében (6. §), valamely aláírás következményei a 7. §-ban meghatározott tényállás esetében, valamint a meghatalmazás nélkül eljáró vagy a meghatalmazást túllépő személy aláírásának következményei (8. §) és a kitöltetlen váltó (10. §).

(3) Alkalmazni kell a saját váltóra a kezességre vonatkozó rendelkezéseket (30-32. §) is; a 31. § (4) bekezdésében említett esetben - ha a kezes nem jelöli meg azt a személyt, akinek érdekében a kezességet vállalta - úgy kell tekinteni, hogy a kezességet a saját váltó kiállítója érdekében vállalták.

78. § (1) A saját váltó kiállítóját ugyanolyan kötelezettség terheli, mint az idegen váltó elfogadóját.

(2) A megtekintés után bizonyos időre fizetendő saját váltót a kiállítónál láttamozás végett a 23. §-ban meghatározott határidőben kell bemutatni. A megtekintéstől számított határidő attól a naptól folyik, amelyről a kiállító a váltón aláírt láttamozást keltezte. Ha a kiállító e láttamozást és keltezést megtagadja, ezt óvással (25. §) kell igazolni, s ennek keltétől számít a megtekintés utáni határidő.

 

 

2/1965 (I.24.) IM r. csekkjogi szabályait kell tudni ( következő óra anyaga lesz)

 

 

Értékpapírok:

 

Fajtái :

         - nevesített, nyomtatott

         - dematerializált

 

Okirat, a benne foglalt jogot úgy testesíti meg, hogy ezt gyakorolni vagy erről rendelkezni csak az értékpapír által és értékpapír birtokában lehet.

 

         - alaki legitimáció  } értékpapír funkciói (Cél: a jogok forgalom képessé tétele)

         - kifogás korlátozás   }

 

Jogosultja: akit a forgatmányok megszakítatlan láncolata jogosultként igazol.

          -  Bemutatóra szóló papír jogosultja : a papír birtokosa

Liberációs hatás: ha valakinek teljesít az adós, nem kell igazolnia a jogosultságot.

 

Kifogás korlátozás: (1/1965 17§)

 

17. § Váltón alapuló keresettel megtámadott személy a váltóbirtokossal szemben nem hivatkozhat olyan kifogásra, amely a kibocsátóval vagy valamelyik előbbi váltóbirtokossal szemben fennálló személyes viszonyán alapul, kivéve ha a váltóbirtokos a váltó megszerzésével tudatosan az adós hátrányára cselekedett.

 

 

   - az adós az engedményesnek akkor teljesít, ha az engedményező szerződéssel adta át a

     követelését.

     Az adóst értesíteni kell (az engedményező részéről).

 

 

Váltó:

         a, Idegen váltó: 3 személyes jogviszony

            Kibocsátó, címzett, rendelvényes

Kibocsátó azt ígéri a rendelvényesnek, hogy a váltó alapján a címzett fizetni fog.

(Utalvány: utalványozó  à utasítja az utalványozottat  à  utalványos részére fizetést teljesítsenàSzabályait az 1875. évi 37. törvény tartalmazza.)

 

A címzett fizetési. kötelezettsége akkor áll be, ha a váltót elfogadja.

   - váltó esedékessége előtt (általában a címzett: Bank  à elfogadvány  : hitel)

   - rendelvényes személye változhatott

„Fizessen címzett X-nek, vagy annak akitől a váltót megszerezte!”

Rendelvényes = váltóbirtokos

Váltó: absztrakt kötelem

Ha a váltót szabályosan kiállították, a váltó kötelez.

 

b, Saját váltó:

   Kibocsátó fizetési kötelezettsége beáll a rendelvényessel szemben, nem szükséges az elfogadás

 

2 szereplős:  - kibocsátó

                     - rendelvényes

 

Absztrakt: nem vizsgálják, miért bocsátották ki a váltót

(Az önálló zálogjog olyan, mint a saját váltó.)

 

Rendelvényes: átruházza  à jóhiszemű megszerzőre: vele szemben a kibocsátó nem élhet beszámítási kifogással. (A kibocsátó a rendelvényessel szemben tud csak fellépni.)

 

A váltó kibocsátása egy vételárhátralékra: a vevőnek 2 kötelezettsége lesz:

                       Csak az egyiket      { - váltótartozás címén, vagy

                       tudja érvényesíteni { - vételárhátralék címén

 

 

 

                       PTK: jogosulti késedelem

                                   - nem veszi át a dolgot

                                   - nyugtát nem ad

                                   - értékpapírt nem adja vissza!!

 

A vevő megtagadhatja a teljesítést, ha az eladó a váltót nem adja vissza. Ez a „váltóadás kifogása” (dogmatikailag nehézkes). Azaz  a kötelezett  nem teljesít, amíg az értékpapírt nem kapja vissza.

 

Absztrakt kötelem: nem várjuk el, hogy valaki jogcímet igazoljon a megfelelő formában keletkezett jog jogosítja a jogosultat.

 

(Tartozás elismerés a magyar PTK-ban: megfordítja a bizonyítási terhet, nem absztrakt: mert bizonyíthatja, hogy nem tartozik)

 

 

A váltó kötelező alakszerűségi kellékei

1§:

         - kellékhiányos váltó: semmis váltó, kivéve, ha a 2§-os kellék hiányzik.

 

Kellékek ( idegen váltó)

 

         1, „Váltó” elnevezés a váltó szövegében, az okirat kiállításának nyelvén (belül, a szövegben,                           

             nem címként, mert az utólag is rákerülhet)

 

         2, határozott pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen meghagyás. Feltételhez kötött fizetési

            meghagyás váltóként semmis.

 

         3; fizetésre kötelezett, címzett neve (nem létező címzett esetén a kibocsátónak kell

            helytállnia

 

         4; az esedékesség megjelölését is tartalmaznia kell a váltónak

 

Esedékesség (5. fejezet)

            - megtekintésre ***

            - megtekintés után bizonyos időre

            - keletkezése után bizonyos időre

            - határozott napra

 

*** Akkor áll be a fizetési kötelezettség, amikor azt fizetésre bemutatják. Van egy 1 éves korlát, egy éven belül be kell mutatni fizetés végett.

Idegen váltónál elfogadás végett is be kell mutatni a váltót.

 

5, fizetési hely megjelölése (nem szükségképpeni kellék, mert ha a címzett neve mellett van cím, azt kell fizetési helynek tekinteni, ha a váltó fizetési helyet nem tartalmaz)

 

6; annak a neve, akinek a részére fizetni kell (=rendelvényes megjelölése). Nem lehet nem létező személy; és a  kibocsátónak is létező személynek kell lennie.

 

7; a váltó kiállítási napja, helye. Ha  a helye hiányzik, de a kibocsátó mellett van cím, az lesz a kibocsátás helye.

 

8; a kibocsátó aláírása

   A kötelezettség az értékpapír átadásakor keletkezik. Ha forgalomba bekerül, ezt az átadást vélelmezik

 

 

Problémák:

 

a; ezeknek a kellékeknek mikor kell meglenniük a váltóban?

            - LB döntések: a váltónak a váltókövetelés érvényesítésekor kell minden kellékkel

               rendelkeznie. (Ez így nem teljesen igaz, minden hiány nem pótolható)(Pl: váltó

               megnevezés)

 

Van: Bianco váltó (ha az összeget nem jelölik meg)

 

Dogmatika: a kibocsátó a rendelvényest hatalmazza meg arra, amekkora a tényleges tartozás, arra töltse ki a váltót. Akkor használják, ha olyan kötelezettségről van szó, amelyet váltóval akarnak biztosítani, de nem tudják az összeget. (pl: lízing esetén kiállított váltó)

 

Ha nem a megállapításnak megfelelően töltötték ki: kártérítési igény keletkezhet.

(Váltóhamisítás: BTK)

A fizetési kötelezettség feltétlen, de olyan korlátozás lehet, hogy a forgatást a kibocsátó megtiltja. (Váltózáradékkal) Rendelvényes is megteheti.

Az a váltó, amelyet nem lehet átruházni: REKTA-PAPÍR

Ha mégis átruházzák, ez csak az engedményezés hatásával bír (nem váltójogosult)

Forgatás lehetőségének kizárása: „NEM RENDELETRE” rávezetésével, ettől kezdve lesz a váltó rekta-papír.

 

Átruházás: - teljes    } forgatmány, váltó

                    - üres      } hátoldalára vagy toldatra rávezetve

 

Üres forgatmány: felelősség kizárása

 

Váltó követelés érvényesítése: mindegyik átruházó egyetemlegesen felel a követelés kiegyenlítéséért.

 

Megtérítési váltóadós:

         - kezes (váltót előlapján aláírja)

         - rendelkező

         - megszerző

 

Záradékok a váltón:

   - rá lehet írni, milyen jogviszonyra tekintettel keletkezett a váltó:

         a; áruváltó (kereskedelmi ügylet)

         b; fináncváltó (pénzügyi hitelezéshez kapcsolódik)

„értéke áruban” vagy „értéke pénzben”

 

„Leszámítolás”  à bank „megveszi” a váltót, levonja a még nem esedékes kamatot és a költségeit.

„Viszont leszámítolás”  à bank az MNB-nek „eladja”

 

Bank szempontjából ez ugyanolyan forrás-kihelyezés, mintha hitelt nyújtana.

Megtérítési váltóadósként a leszámítoltató itt is felel.

Szigorú határidő és formális eljárás jellemzi.

Formális eljárás: „óvás felvétele”

(Bemutatni a váltót kétszer kell:  -  elfogadás, fizetés)

mindkétszer fel kell vetetni az óvást.

Ha fizetés végett bemutatják a váltót és nem fizet a váltóadós: az óvást 2 munkanap alatt fel kell vetetni. (Közjegyzőnél)(Rávezetik a váltóra)

(Van: óvást pótló nyilatkozat. Ezzel bírósági úton érvényesíthetővé válik.)

 

Elévülési idő:

         - fő váltóadóssal szemben 3 év

         - megtérítési adóssal szemben 1 év

 

A kibocsátó elengedheti az óvást, de rá kell vezetni a váltóra „óvás nélkül”

Ma: gazdasági jelentősége kicsi.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

        

 

 

Direkt Demokrácia Jos Verhulst & Arjen Nijeboer

Gábor Hamvas, 2010. jan. 26. 10:10

Direct Democracy (angol)

Jos Verhulst & Arjen Nijeboer
Direct Democracy
Facts and Arguments about
the Introduction of Initiative
and Referendum

A fordítást Takács Péter szervezi, aki segíteni tud, vagy ismer fordítást keresse őt: tpeter@t-email.hu

e-pénz

Gábor Hamvas, 2010. jan. 21. 12:05   [ 2010. jan. 21. 12:13 frissítve ]


1996. évi CXII. trv., a Hitelpiaci törv. ismeri az elektronikus pénzt
2000/46/EK  Irányelv az elektronikuspénz-kibocsátó intézményekről
2004. évi XXXV. törv. az elektronikus pénzt kibocsátó hitelintézetről
20/2004. (IV. 21.) PM rend. az elektronikus számláról
11/2006. (VII.1.) MNB rendelet a hitelintézeti elszámolóházakról
227/2006. (XI.20.) Korm. rendelet a pénzforgalmi szolgáltatásokról és elektronikus fizetési eszközökről
Akár több bank egy közös rendszert, e-rendszert működtethet, vagy regionális rendszerek közös informatikai alapon.

2009. évi LXXXV. törv. a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról

Gábor Hamvas, 2010. jan. 21. 12:02   [ 2010. jan. 21. 12:15 frissítve ]


2009. évi LXXXV. törv. a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról
Értelmezések között  (2.§):
19. pénz:     bankjegy,     érme,      számlapénz,     elektronikus pénz
15. készpénz-helyettesítő fizetési eszköz: csekk, e-pénz kártya, utalvány (olyan dolog, amely az ügyfél számára lehetővé teszi, hogy a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló valamely pénzkövetelésével rendelkezzék, illetőleg annak terhére készpénzt vegyen fel, vagy áruk, illetőleg szolgáltatások ellenértékét az eladónak vagy a szolgáltatónak kiegyenlítse).
16. kis összegű készpénz-helyettesítő fizetési eszköz:
      maximum kilencezer forint értékű fizetésre és a
      legfeljebb negyvenötezer forint tárolására



2009. évi LXXXV. törv. a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról
Értelmezések között (2.§):
22. pénzforgalmi szolgáltató:
  - hitelintézet,
      - e-pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet,
         - Posta Elszámoló Központ
        - pénzforgalmi intézmény,
         - Magyar Nemzeti Bank,
        - kincstár.

2004. évi XXXV. törvény az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetrõl*

Gábor Hamvas, 2010. jan. 21. 11:42

2004. évi XXXV.

törvény

az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított

hitelintézetrõl*

Az Országgyûlés a készpénz-helyettesítõ fizetési módok

körének további bõvítése érdekében és a Magyar Köztársaságnak

az Európai Unióhoz történõ csatlakozására tekintettel

a következõ törvényt alkotja:

* A törvényt az Országgyûlés a 2004. április 26-i ülésnapján fogadta el.

6404 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/61. szám

A törvény hatálya

1. §

Ha nemzetközi szerzõdés eltérõen nem rendelkezik,

e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a Magyar Köztársaság

területén alapított és mûködõ, elektronikus pénzt

kibocsátó szakosított hitelintézetre.

Fogalmak

2. §

E törvény alkalmazásában:

1.

elektronikus pénz: a hitelintézetekrõl és a pénzügyi

vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban:

Hpt.) 2. számú melléklete I. fejezetének 5.2 pontjában

meghatározott fogalom,

2.

kinnlevõ elektronikus pénz: az érvényességi idõszak

alatt vissza nem váltott elektronikus pénz.

Az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet

3. §

(1) Az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet

olyan hitelintézet, amely elektronikus pénzt és

elektronikus pénzeszközt bocsát ki, illetõleg ezzel kapcsolatos

szolgáltatást nyújt.

(2) Az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet

az (1) bekezdésben meghatározottakon felül üzletszerûen

kizárólag a következõ tevékenységeket végezheti:

a)

a Hpt. 3. §-a (1) bekezdésének h) pontja szerinti

pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység),

b)

megbízás alapján, elektronikus pénzeszközön történõ

adattárolás.

(3) Az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet

alapítására, mûködésére és felügyeletére a Hpt.-ben

foglalt elõírásokat az e törvényben foglalt eltérésekkel kell

alkalmazni.

(4) Ha e törvény másként nem rendelkezik, az elektronikus

pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetre nem

kell alkalmazni a Hpt. 32/F. §-ában, 75—76. §-ában,

78—81. §-ában, 83. §-ában, 88. §-ában és 97. §-ának

(1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.

(5) Magyarországi székhelyû elektronikus pénzt kibocsátó

szakosított hitelintézet az Európai Gazdasági Térségrõl

szóló megállapodásban részes államban fióktelepként,

illetve határon átnyúló szolgáltatásként kizárólag az

(1) bekezdésben meghatározott tevékenységet végezheti.

(6) Az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban

részes államban székhellyel rendelkezõ, az Európai

Parlament és a Tanács 2000. szeptember 18-án kelt, az

elektronikus pénzt kibocsátó intézmények tevékenységének

megkezdésérõl, folytatásáról és prudenciális felügyeletérõl

szóló 2000/46/EK irányelve alapján elektronikus

pénzt kibocsátó hitelintézet fióktelepként, illetve határon

átnyúló szolgáltatásként kizárólag az (1) bekezdésben

meghatározott tevékenységet végezheti Magyarországon a

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban:

Felügyelet) engedélye nélkül.

Tõkekövetelmények

4. §

(1) Elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet

legalább háromszázmillió forint jegyzett tõkével

alapítható.

(2) Az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet

szavatoló tõkéjének mindenkor el kell érnie a kinnlevõ

elektronikus pénz által megtestesített pénzügyi kötelezettségek

mindenkori összege vagy a kinnlevõ elektronikus

pénz által megtestesített pénzügyi kötelezettségek

összegének az elõzõ hat hónapra számított átlaga közül a

magasabb érték két százalékát.

(3) Ha az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet

az üzleti tevékenysége megkezdésének napjától

számítva még nem mûködik hat hónapja, akkor szavatoló

tõkéjének mindenkor el kell érnie a kinnlevõ elektronikus

pénz által megtestesített pénzügyi kötelezettségek mindenkori

összege vagy a kinnlevõ elektronikus pénz által

megtestesített pénzügyi kötelezettségek összegének a következõ

hat hónapra elõirányzott átlaga közül a magasabb

érték két százalékát. A hat hónapos elõirányzatot az elektronikus

pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet üzleti tervében

kell meghatározni.

(4) Az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet

szavatoló tõkéje nem csökkenhet az (1)—(3) bekezdés,

valamint a 6. § (3) bekezdése szerinti összegek alá.

(5) Az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet

szavatoló tõkéjének mindig el kell érnie azt az összeget,

amely a (4) bekezdés szerinti összegek közül a legmagasabb.

A befektetések korlátozása

5. §

Az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet

csak olyan vállalkozásban rendelkezhet közvetlen

illetõleg közvetett tulajdoni részesedéssel, amely a Hpt.

2. számú melléklete I. fejezetének 5.5 pontja szerinti szolgáltatást

nyújt vagy az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított

hitelintézet Hpt. 2. számú melléklete II. fejezetének

2. pontja szerinti járulékos vállalkozása.

A birtokban tartható eszköztételek korlátozása

6. §

(1) A kinnlevõ elektronikus pénz által megtestesített

pénzügyi kötelezettségek összegével megegyezõ öszszegben

az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet

kizárólag a következõ eszközöket tarthatja birtokában:

2004/61. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 6405

a)

készpénz,

b)

a Hpt. szerinti ,,A’’ zónába tartozó országok központi

kormányával, központi bankjával, az Európai Közösségekkel

illetõleg az Európai Központi Bankkal szemben

fennálló, illetõleg az általuk garantált követeléseket megtestesítõ

eszközök,

c)

,,A’’ zónába tartozó országban bejegyzett hitelintézetnél

elhelyezett látra szóló betét,

d)

olyan hitelviszonyt megtestesítõ eszköz, amely nem

tartozik a

b) pont alatt felsorolt tételek közé és kielégíti az

alábbi feltételek mindegyikét:

da)

likvid,

db)

olyan vállalkozás bocsátotta ki, amely a Hpt., illetve

a tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban:

Tpt.) értelmében nem rendelkezik befolyásoló részesedéssel

az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetben,

vagy olyan vállalkozás, amely nem áll a Hpt.

vagy a Tpt. szerinti szoros kapcsolatban az elektronikus

pénzt kibocsátó szakosított hitelintézettel,

dc)

a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók,

kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok

fedezetéhez szükséges tõkekövetelmény megállapításának

szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének

részletes szabályairól szóló 244/2000. (XII.24.) Korm. rendeletben

(a továbbiakban: Kkr.) meghatározott minõségi

kötvény.

(2) Az (1) bekezdés

c) és d) pontjában meghatározott

eszközök együttes piaci értéke nem haladhatja meg az

elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet szavatoló

tõkéjének húszszorosát és ezen eszközök esetében

alkalmazni kell a Hpt. 79—81. §-ában meghatározott rendelkezéseket.

(3) Az (1) bekezdés

b) és d) pontjában meghatározott

eszközök kockázatainak fedezetére az elektronikus pénzt

kibocsátó szakosított hitelintézetnek rendelkeznie kell

ezen eszközök Kkr. szerinti pozíció- és partnerkockázatának

tõkekövetelményével megegyezõ összegû szavatoló tõkével.

(4) Az elektronikus pénz kibocsátásából és az (1) bekezdésben

meghatározott eszköztételekbõl eredõ piaci kockázatok

fedezete céljából az elektronikus pénzt kibocsátó

szakosított hitelintézet kamatlábra, illetõleg devizára vonatkozó

tõzsdei származtatott ügyletet köthet.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott tõzsdei származtatott

ügylet csak abban az esetben köthetõ, ha az ügylet

napi elszámolású vagy devizaügylet esetén az eredeti

futamidõ 14 vagy annál kevesebb naptári nap.

(6) Az (1) bekezdésben elõírt kötelezettség kiszámításához

az ott meghatározott eszközöket a bekerülési érték

vagy a piaci érték közül az alacsonyabb értéken kell értékelni.

(7) Ha az (1) bekezdésben meghatározott eszközök értéke

a kinnlevõ elektronikus pénz által megtestesített

pénzügyi kötelezettségek összege alá csökken, az elektronikus

pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet köteles megtenni

a szükséges intézkedéseket az elõírásoknak történõ

megfelelés érdekében. Ennek megtörténtéig — legfeljebb

hat hónap átmeneti idõszakra — a Felügyelet engedélyezheti,

hogy az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet

az (1) bekezdésben meghatározott eszköztételektõl

eltérõ eszközöket tartson birtokában vagy a kinnlevõ

elektronikus pénz által megtestesített pénzügyi kötelezettségei

összegének legfeljebb 5%-a mértékéig vagy a szavatoló

tõke összegéig, attól függõen, hogy melyik a kisebb

összeg.

Hatálybalépés

7. §

E törvény az Európai Unióhoz történõ csatlakozásról

szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény

hatálybalépésének napján lép hatályba.

Átmeneti rendelkezés

8. §

(1) Az a kibocsátó, amely a Hpt.-ben meghatározott

fogalomnak megfelelõ elektronikus pénzt vagy elektronikus

pénzeszközt bocsátott ki e törvény hatálybalépését

megelõzõen, 2005. december 31-ig köteles a Hpt. vagy

e törvény elõírásainak megfelelni.

(2) Az a kibocsátó, amely a Hpt.-ben meghatározott

fogalomnak megfelelõ elektronikus pénzt vagy elektronikus

pénzeszközt bocsátott ki e törvény hatálybalépését

megelõzõen, 2004. június 30-ig köteles ezt a tevékenységét

a Felügyeletnek bejelenteni.

(3) Amennyiben e törvény hatálybalépését megelõzõen

pénzügyi vállalkozás engedélyt kapott a Hpt. 3. §-a (1) bekezdésének

e)

pontjában foglalt tevékenység végzésére,

ezen engedély alapján elektronikus pénz és elektronikus

pénzeszköz kibocsátására nem jogosult.

Módosuló jogszabály

9. §

(1) A Hpt. 3. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe

a következõ rendelkezés lép:

[Pénzügyi szolgáltatás a következõ tevékenységek üzletszerû

végzése forintban, illetõleg devizában, valutában:]

,,

e) elektronikus pénz, valamint készpénz-helyettesítõ

fizetési eszköz kibocsátása, illetõleg az ezzel kapcsolatos

szolgáltatás nyújtása;’’

(2) A Hpt. 4. §-a (3) bekezdésének

f)g) pontja helyébe

a következõ rendelkezés lép:

[A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik,

pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerûen kizárólag:]

,,

f) az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV.

törvény 6. §-ának (1) bekezdésében foglalt szolgáltatást,

6406 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/61. szám

g)

a külön jogszabály alapján létrehozott Diákhitel

Központ hitelezési tevékenységének elõsegítése érdekében

végzett tevékenységet, valamint’’

[folytathat.]

(3) A Hpt. 4. §-ának (3) bekezdése a következõ

h) ponttal

egészül ki:

[A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik,

pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerûen kizárólag:]

,,

h) megbízás alapján elektronikus pénzeszközön történõ

adattárolást’’

[folytathat.]

(4) A Hpt. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

,,(1) Hitelintézet az a pénzügyi intézmény, amely a

3. §-ban meghatározott pénzügyi szolgáltatások közül legalább

betétet gyûjt, vagy más visszafizetendõ pénzeszközt

fogad el a nyilvánosságtól (ide nem értve a külön jogszabályban

meghatározott nyilvános kötvénykibocsátást), valamint

hitelt és pénzkölcsönt nyújt vagy elektronikus pénzt

bocsát ki.’’

(5) A Hpt. 6. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

,,(3) A 3. § (1) bekezdés

b) pontjában meghatározott

tevékenységet végzõ pénzügyi vállalkozás e tevékenysége

keretében a 3. § (1) bekezdés

e) pontjában meghatározott

tevékenységet — kivéve az elektronikus pénz és az elektronikus

pénzeszköz kibocsátását — is végezheti.’’

(6) A Hpt. XXXI. fejezete helyébe a következõ rendelkezés

lép:

,,XXXI. Fejezet

Elektronikus pénz kibocsátása és visszaváltása

218. § (1) Az elektronikus pénz kibocsátásakor átvett

készpénz vagy az átutalt számlapénz nem lehet kevesebb,

mint a kibocsátott elektronikus pénz értéke.

(2) A kibocsátó az elektronikus pénzre kamatot nem

fizethet, továbbá egyéb elõnyt sem biztosíthat.

(3) A kibocsátó üzletszabályzatának tartalmaznia kell az

elektronikus pénz visszaváltásának feltételeit, és amennyiben

a visszaváltásra érvényességi idõszakot állapít meg,

annak idõtartamát.

(4) Az érvényességi idõszak öt naptári évnél nem lehet

rövidebb.

(5) Elektronikus pénzzel újratölthetõ elektronikus

pénzeszköz esetén az érvényességi idõszak a legutolsó feltöltés

idõpontjától számítandó.

(6) Az érvényességi idõszak alatt a kibocsátó köteles az

általa kibocsátott, kinnlevõ elektronikus pénzt névértéken

visszaváltani.

(7) A visszaváltás készpénzben történõ kifizetéssel vagy

bankszámlára történõ átutalással teljesíthetõ.

(8) A visszaváltásért a kibocsátó a mûvelet végrehajtása

során ténylegesen felmerülõ költségeken felül további díjat

nem számolhat fel.

(9) Ötszáz forintot meg nem haladó összeg esetén a

kibocsátó nem köteles a kinnlevõ elektronikus pénzt

visszaváltani.’’

(7) A Hpt. 2. számú melléklete I. fejezetének 5. pontja

helyébe a következõ rendelkezés lép:

,,5.1

Készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz:

a)

a csekk,

b)

az elektronikus pénzeszköz,

c)

olyan dolog, amely az ügyfél számára lehetõvé teszi,

hogy a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló valamely

pénzkövetelésével rendelkezzék, illetõleg annak terhére

készpénzt vegyen fel, vagy áruk, illetõleg szolgáltatások

ellenértékét az eladónak vagy a szolgáltatónak kiegyenlítse.

5.2

Elektronikus pénz: készpénz átvétele illetõleg számlapénz

átutalása ellenében kibocsátott elektronikus pénzeszközön

tárolt pénzérték, amelyet elektronikus fizetés

céljából a kibocsátón kívül más is elfogad.

5.3

Elektronikus pénzeszköz: olyan készpénz-helyettesítõ

fizetési eszköz — így különösen értéktároló kártya, számítógép

memória — amely az elektronikus pénz tárolására

szolgál és amellyel az ügyfél közvetlenül végezhet fizetési

mûveleteket.

5.4

Készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz kibocsátása:

szerzõdés alapján a készpénz-helyettesítõ fizetési eszköznek

az ügyfél rendelkezésére bocsátása.

5.5

Készpénz-helyettesítõ fizetési eszköz kibocsátásával

kapcsolatos szolgáltatásnyújtás:

a készpénz-helyettesítõ fizetési

eszköz kibocsátására, kezelésére és használatára vonatkozó

jogszabályok alapján nyújtott, illetõleg az ügyféllel,

valamint az eladóval vagy a szolgáltatóval kötött szerzõdésben

a kibocsátó által elvállalt szolgáltatások összessége.

Nem minõsül készpénz-helyettesítõ fizetési eszközzel

kapcsolatos szolgáltatásnak a készpénz-helyettesítõ fizetési

eszköz használatával összefüggõ elszámolás forgalom

lebonyolítása.’’

Az Európai Közösségek irányelveihez való közelítés

10. §

E törvény összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz:

a)

az Európai Parlament és a Tanács 2000. szeptember

18-án kelt, az elektronikus pénzt kibocsátó intézmények

tevékenységének megkezdésérõl, folytatásáról és prudenciális

felügyeletérõl szóló 2000/46/EK irányelvével,

b)

az Európai Parlament és a Tanács 2000. szeptember

18-án kelt, a hitelintézetek tevékenységének megkezdésérõl

és folytatásáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács

2000. március 20-án kelt 2000/12/EK irányelvének módosításáról

szóló, 2000/28/EK irányelvével.

Mádl Ferenc

s. k., Dr. Szili Katalin s. k.,

a Köztársaság elnöke az Országgyûlés elnöke

 

 

 

Likvid eszköz
A pénz, az átruházhatóságában nem korlátozott, bármikor pénzzé tehető állampapír, továbbá a felmondhatóságában nem korlátozott bankbetét.

Likviditási tartalék
A pénztár fizetőképességének biztosítására szolgáló, a tagok által közösen finanszírozott tartalék.
 
Likviditás
Arra utal, hogy egy befektetés milyen gyorsan és milyen költséggel tehető készpénzzé; egy befektetés annál likvidebb, minél gyorsabban és minél kevesebb költséggel lehet pénzzé tenni.
 
 
1996 - CVII 2 melléklet:
 

5.2

Elektronikus pénz: készpénz átvétele illetőleg számlapénz átutalása ellenében kibocsátott elektronikus

pénzeszközön tárolt pénzérték, amelyet elektronikus fizetés céljából a kibocsátón kívül más is elfogad.

5.3

Elektronikus pénzeszköz: olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszköz - így különösen értéktároló

kártya, számítógép memória - amely az elektronikus pénz tárolására szolgál és amellyel az ügyfél

közvetlenül végezhet fizetési m

űveleteket.

5.4

Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása: szerződés alapján a készpénz-helyettesítő fizetési

eszköznek az ügyfél rendelkezésére bocsátása.

5.5

Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátásával kapcsolatos szolgáltatásnyújtás: a készpénzhelyettesítő

fizetési eszköz kibocsátására, kezelésére és használatára vonatkozó jogszabályok alapján

nyújtott, illet

őleg az ügyféllel, valamint az eladóval vagy a szolgáltatóval kötött szerződésben a kibocsátó

által elvállalt szolgáltatások összessége.

Nem min

ősül készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel kapcsolatos szolgáltatásnak a készpénz-helyettesítő

fizetési eszköz használatával összefügg

ő elszámolás forgalom lebonyolítása.
 
**********
 

79. §

(1) Nagykockázat vállalásának minősül az a kockázatvállalás, amikor egy ügyfél vagy ügyfélcsoport

részére történt összes kockázatvállalás nagysága a hitelintézet szavatoló t

őkéjének legalább tíz százaléka.

(2) Az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben a hitelintézet által vállalt kockázatok együttes, nettó

értéken számított összege nem haladhatja meg a hitelintézet szavatoló t

őkéjének huszonöt százalékát.

(3) A hitelintézet által vállalt nagykockázat együttes összege nem lehet több, mint a hitelintézet szavatoló

t

őkéjének nyolcszorosa.

(4) A 2. számú melléklet III. 10.1. pont

c) alpontjában foglalt kötelezettségeket - a hitelintézet által kötött

határid

ős ügyletek kivételével - ötvenszázalékos értéken kell figyelembe venni, amennyiben azt a

fizet

őképességi mutató számításáról szóló külön jogszabály alacsony ügyletkockázatú vagy kockázatmentes

ügyletként határozza meg. A hitelintézet által kötött határid

ős ügyleteket a fizetőképességi mutató

számításáról szóló külön jogszabályban meghatározott ügyletkockázati súlyokkal korrigálva kell figyelembe

venni.

(5)

(6) A nagykockázat meghatározásánál a pénzügyi szolgáltatási tevékenység és a befektetési szolgáltatási

tevékenység során vállalt kockázatokat együttesen kell figyelembe venni. A befektetési szolgáltatási

tevékenység során vállalt kockázatokkal a (2) bekezdésben meghatározott mérték túlléphet

ő abban az

esetben, ha a hitelintézet ezen kockázatok fedezetére jogszabályban meghatározott mérték

ű tőkével

rendelkezik.

(7) Ha az adott ügyfél vagy ügyfélcsoport a hitelintézet anyavállalata vagy leányvállalata, az adott

anyavállalat leányvállalata, a hitelintézetben befolyásoló részesedéssel rendelkez

ő tulajdonos, vagy olyan

vállalkozás, amelyben a hitelintézet vagy a hitelintézet tulajdonosa, igazgatósági tagja, felügyel

ő bizottsági

tagja, ügyvezet

ője, illetve ezek közeli hozzátartozója befolyásoló részesedéssel rendelkezik, a (2)

bekezdésben meghatározott arány húsz százalék.

(8) A hitelintézet a (7) bekezdésben meghatározott kockázatvállalásáról az igazgatóság jelen lév

ő

tagjainak több mint kétharmados többségével dönt, az igazgatóság által jóváhagyott szabályzat alapján. A

hitelintézet a kockázatvállalásokról elkülönített nyilvántartást vezet.

(9) A kockázatvállalásról a (8) bekezdésben meghatározott döntésnek tartalmaznia kell a kamat- és

törlesztési feltételeket is.

(10) Ha a hitelintézet ügyfelei tulajdonosi struktúrájának vagy szervezeti változásának következtében lépi

túl a (2) és (3), illet

őleg (7) bekezdésében foglalt korlátozást, a Felügyelet - meghatározott feltételek

el

őírásával - legfeljebb egyéves időtartamra felmentést adhat a túllépés összegének a szavatoló tőkéből

történ

ő levonása alól.

(11) A hitelintézet haladéktalanul jelenti a Felügyelet részére, amennyiben a (7) bekezdés szerinti

kockázatvállalás átlag alatti, vagy rosszabb min

ősítést kap.

(12) Vitás esetben a Felügyelet dönt arról, hogy a kockázatvállalás a (7) bekezdés szerinti

kockázatvállalásnak min

ősül-e.

80. §

(1) A 79. § (1)-(3) és (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni

a)

a központi költségvetéssel (kincstárral), a külön törvényben szabályozott elkülönített állami

pénzalapokkal, az MNB-vel, továbbá az „A” zónába tartozó országokkal vagy központi bankokkal szemben

vállalt kockázatokra,

b)

a kockázatvállalásnak a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által a központi költségvetés

készfizet

ő kezességvállalása mellett nyújtott garanciaügyleteivel fedezett részére,

c)

a kockázatvállalásnak kezesség- és garanciavállalással foglalkozó jogi személy által fedezett részére, ha

azt a központi költségvetés készfizet

ő kezességvállalása mellett nyújtja,

d)

a központi költségvetés készfizető kezességével, az MNB, az „A” zónába tartozó országok vagy

központi bankok, illetve az Európai Közösségek garanciavállalásával biztosított kockázatvállalásra,

e)

az „A” zónába tartozó ország pénznemében levő, óvadékként lekötött összeg vagy óvadékul adott

betétokirat, „A” zónába tartozó ország állampapírja, központi bankja által kibocsátott értékpapírja, illetve az

MNB által kibocsátott hitelviszonyt megtestesít

ő értékpapír által fedezett kockázatvállalásra, kivéve, ha az

óvadék letev

őjével szemben felszámolási eljárás van folyamatban,

f)

a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság nem-piacképes kockázatú biztosításával fedezett

exporthitel-szerz

ődéseknél a biztosított összeg önrészesedéssel csökkentett mértékéig abban az esetben, ha az

export árbevételt a hitelintézetre engedményezték és a biztosítási szerz

ődésből eredő kárfizetés jogosultja a

hitelintézet,

g)

a hitelintézet anyavállalatával, az adott anyavállalat más leányvállalatával vagy a hitelintézet saját

leányvállalatával szemben vállalt kockázatra, amennyiben az érintett vállalkozásokra olyan összevont alapú

felügyelet vonatkozik, amelybe a hitelintézet is beletartozik,

h)

az Európai Közösségekkel szembeni kockázatvállalásra,

i)

arra a kockázatvállalásra, melynek biztosítéka az ”A„ zónába tartozó országok vagy központi bankok,

illetve az Európai Közösségek által kibocsátott, külön jogszabály alapján nulla kockázati súlyozásúnak

min

ősülő értékpapír.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt biztosítékokat a hitelintézet elkülönítetten tartja nyilván.

(3) A 2. számú melléklet I. fejezet 10.2. pontjának

d) alpontja szerinti kockázatvállalások tekintetében a

79. § (1)-(3) és (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a jelzálog-hitelintézet által megvásárolt önálló

zálogjoggal biztosított egyes ügyfélkövetelésekre kell alkalmazni, a zálogjog megvásárlásának id

őpontjára

vonatkozóan.

81. §

(1) A nagykockázat vállalásának számításakor a hitelintézetet megillető fedezeteket, valamint az

ügyfélnek, illetve vele kapcsolatban álló ügyfelek csoportjának a hitelintézettel szembeni követelését - a 80.

§-ban meghatározottak kivételével - levonni nem lehet.

(2) A hitelintézet szabályzatában meg kell határozni a nagykockázat vállalásra vonatkozó kérelem

elbírálásának, illetve a nagykockázat vállalásra vonatkozó döntés meghozatalának, elkülönített

nyilvántartásának és rendszeres figyelésének rendjét.

Tulajdonszerzéshez kapcsolódó kockázatvállalás korlátozása

82. §

(1) A hitelintézet nem vállalhat kockázatot olyan ügyletért, amelynek célja, hogy az ügyfél a

hitelintézet vagy a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott tagsági jogot

megtestesít

ő értékpapírt, alapvető kölcsöntőkének, járulékos kölcsöntőkének vagy alárendelt kölcsöntőkének

min

ősülő értékpapírt vásároljon.

(2)

(3) Ha a hitelintézet olyan vállalkozás által kibocsátott értékpapír vagy olyan vállalkozás üzletrészének

megszerzéséhez nyújt kölcsönt, amellyel szemben már kockázatot vállalt, köteles az ügyféllel szembeni

kockázatvállalásnál figyelembe venni az ilyen módon jelentkez

ő közvetett kockázatvállalást is.

(4) Nem nyújtható kölcsön a hitelintézet saját kibocsátású részvényének megszerzéséhez, sem pedig olyan

vállalkozásban való részesedés megszerzéséhez, amelyben a hitelintézet befolyásoló részesedéssel

rendelkezik.

Befektetések korlátozása

83. §

(1) A hitelintézet a szavatoló tőkéjének tizenöt százalékát meghaladó - nettó értéken számított -

közvetlen és közvetett tulajdoni hányadot megtestesít

ő befektetést - más pénzügyi intézmény, befektetési

vállalkozás, árut

őzsdei szolgáltató, Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, befektetési

alapkezel

ő, tőzsde, biztosító, viszontbiztosító, illetve a járulékos vállalkozás kivételével - egy vállalkozásban

sem szerezhet, illetve nem tarthat birtokában.

(2) A hitelintézet a vállalkozás jegyzett t

őkéjének ötvenegy százalékát meghaladó - nettó értéken

számított - közvetlen és közvetett tulajdont más pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árut

őzsdei

szolgáltató, Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végz

ő szervezet, befektetési alapkezelő, tőzsde,

biztosító, viszontbiztosító, illetve a járulékos vállalkozás kivételével egy vállalkozásban sem szerezhet,

illetve nem tarthat birtokában.

(3) A hitelintézetnek a más pénzügyi intézményen, befektetési vállalkozáson, árut

őzsdei szolgáltatón, Tpt.

szerinti elszámolóházi tevékenységet végz

ő szervezeten, befektetési alapkezelőn, tőzsdén, biztosítón,

viszontbiztosítón, illetve a járulékos vállalkozáson kívüli egyéb vállalkozásokban meglév

ő befolyásoló

részesedéseinek teljes, nettó értéken számított összege nem haladhatja meg a szavatoló t

őkéjének hatvan

százalékát.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti korlátozásoknál nem kell figyelembe venni a hitelintézet tulajdonába csak

átmenetileg, a szerzés id

őpontjától számított legfeljebb hároméves időtartamra, pénzügyi szolgáltatásból

származó veszteségmérséklés céljából, illet

őleg hitel-tulajdonrész csereügylet vagy felszámolás

következtében került - elkülönítetten nyilvántartott és elkülönítetten kezelt, rendszeresen min

ősített -

tulajdoni hányadokat. Nem kell figyelembe venni továbbá a kereskedési könyvben nyilvántartott tulajdoni

hányadot.

(5) A hitelintézet az (1)-(3) bekezdésben foglalt korlátokat túllépheti, feltéve, hogy a túllépések

összegével csökkentett szavatoló t

őkével számolva is képes megfelelni a nyolcszázalékos fizetőképességi

mutató fenntartására vonatkozó, valamint a szavatoló t

őkéhez rendelt más korlátozó előírásnak.

Ingatlanbefektetések korlátozása

84. §

(1) A hitelintézet összes - a közvetlen banküzemi célt szolgáló és a (2), valamint (3) bekezdésen

kívüli ingatlanba történ

ő befektetése nem haladhatja meg a szavatoló tőke öt százalékát.

(2) A hitelintézetnek tevékenysége során

a)

a 83. § (4) bekezdése szerinti hitel-ingatlan csereügylet,

b)

a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (a

továbbiakban: Cstv.) 56. § (2) bekezdése, és

c)

a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény

alapján megszerzett ingatlanokat három éven belül el kell idegenítenie.

(3) A 90. § (1) bekezdése alapján összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet összevont alapon

számított, ingatlanba történ

ő befektetéseibe az (1) bekezdésben foglaltakon kívül nem kell beszámítani azon

vállalkozások által a vállalkozás m

űködéséhez használt ingatlanokat, amelyekre az összevont alapú

felügyelet a 90. § (2) bekezdése alapján kiterjed.

(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában közvetlen banküzemi célt szolgál az az ingatlan vagy ingatlanrész,

amely a hitelintézet saját üzletviteléhez, illetve zavartalan m

űködéséhez nélkülözhetetlen, vagy

alkalmazottainak jóléti szolgáltatásokkal való ellátásához szükséges, és amelyr

ől a hitelintézet külön

nyilvántartást vezet.

Befektetésekre vonatkozó egyéb korlátozások

85. §

(1) A hitelintézet - nettó értéken számított - összes befektetése nem haladhatja meg szavatoló

t

őkéjének száz százalékát.

(2) A hitelintézet nem szerezhet részesedést, illet

őleg nem létesíthet tagsági viszonyt olyan

vállalkozásban, amelynek tartozásaiért a részesedés mértékére való tekintet nélkül a hitelintézetre

tulajdonosként korlátlan felel

ősség hárulhat.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott befektetésnél nem kell figyelembe venni

a)

a pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében a hitelintézet

tulajdonába került befektetést, ha az három évet meg nem haladóan van a hitelintézet tulajdonában, illetve

birtokában,

b)

a Hitelgarancia Részvénytársaságban alapítása során, illetve ezt követően az abban történt

részesedésszerzést,

c)

az állampapírt,

d)

a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, valamint

e)

azt a tételt, amelynek megfelelő összeget a szavatoló tőke számítása során a tőkéből levonták,

ha azt az egyéb befektetésekt

ől elkülönítve tartják nyilván, és elkülönítve kezelik.

„Gondolkozz először kicsiben!” – európai kisvállalkozói törvény

Gábor Hamvas, 2009. dec. 28. 6:20   [ 2009. dec. 28. 6:33 frissítve ]

"A törvény célja, hogy segítse a kisvállalkozások virágzását, és hogy a
legjobbakat olyan rajtpozícióba helyezze, ahonnan sikerrel indulhatnak a világ
meghódítására."

A céljai még messze vannak a az új gondolkodásmódtól, a gazdaság testvériségétől, de a részletekben számos fontos elemet csempésztek be. Ezek a lokalitás erősítését, a helyben működő kisvállalkozások támogatását, az önrendelkezés lehetőségének kezdeti lépései.

Legfontosabb irányelv, mely a tíz megfogalmazott pontban szerepel, és a világfa hivatkozási alapként használhatja:

HÉÁ-ra vonatkozó új javaslat lehetővé fogja tenni a tagállamok
részére, hogy csökkentett HÉA-kulcsokat vessenek ki a helyben nyújtott
szolgáltatásokra, ideértve a munkaigényes szolgáltatásokat is, amelyeket
főként kis- és középvállalkozások nyújtanak.

továbbá:
-egységes egyszerűsített cégforma és ügyintézés bevezetése
-egyszerűsíti és elérhetővé teszi a kutatás fejlesztési forrásokhoz hozzájutást
- késedelmes fizetések szigorítása

cikkek:
http://www.euractiv.hu/belugyek/hirek/a-kkv-k-az-europai-kisvallalkozoi-trveny-mielbbi-megvalositasat-srgetik

Wim Kok Jelentés

Gábor Hamvas, 2009. dec. 26. 10:21   [ 2009. dec. 30. 5:55 frissítve ]


http://einclusion.hu/2007-09-16/wim-kok-jelentes/

2003. márciusában, a Brüsszeli Európai Tanács kérte fel az Európai Bizottságot arra, hogy egy külön munkacsoportot hozzon létre annak megvizsgálására, vajon mennyire megalapozottak azok aggályok, miszerint a tagállamok (beleértve mind a jelenlegi, de mindenekelőtt a jövőbeli tagállamokat) nem képesek eredményesen megbirkózni az előttük álló foglalkoztatási kihívásokkal. Hiszen bármennyire is elkötelezettek a Lisszaboni Folyamat és az Európai Foglalkoztatási Stratégia közösen meghatározott célkitűzései iránt, a gyakorlatban teljesítményük elmarad az elvárttól. Így sokan úgy
vélekednek, hogy ha nem következik be pozitív fordulat, veszélybe kerülhet a hosszabb távú célok elérése.
A Tanács kezdeményezésére felállított Foglalkoztatási Speciális Munkacsoport (Employment Taskforce) – az Európai Unió gyakorlatában nem túl gyakori módon – arra is felhatalmazást
kapott, hogy a tagállamok felé konkrét ajánlásokat, feladatokat fogalmazzon meg. Mégpedig annak szem előtt tartásával kellett a tagállamok tennivalóit meghatároznia a Speciális Munkacsoportnak, hogy azok a lehető legközvetlenebb és leggyorsabb módon eredményre vezessenek, s így az Európai Foglalkoztatási Stratégia megvalósításában már a közeli jövőben lényeges előrelépés következzen be.


". A reformoknak magukban kell foglalniuk a többségi szavazás kiterjesztését, a
„közösségi módszer” megerősítését és az intézmények közötti egyensúly
tiszteletben tartását."

. alapvető előrelépésre van szükség az uniós szabadság, igazság és biztonság
régiójának megteremtésében, ideértve a döntéshozási rendszer reformját;

. a többi politikába is integrálni kell a környezetvédelmi megfontolásokat;

Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium álláspontja:

Cselekvésre mind tagállami, mind EU szinten szükség van. Az alapelveknek a következőknek kell lennie: • arányosság és szubszidiaritás: annak érdekében, hogy a döntések a legmegfelelőbb szinten szülessenek meg és arányosak legyenek a célkitűzésekkel; • az érdekeltek bevonása, nyilvánosság és elszámolási kötelezettség az állampolgárok irányában; valamint • koherencia és hatékonyság az egyre komplexebb rendszeren belül.

1-10 of 13