Helyi pénzek-cserekörök


Helyi, pénzek cserekörök


Helyi pénzek

Kékfrank Sopron

http://www.kekfrank.hu/
Szabályzatok még nem nyilvánosak, így később elemezzük ki a lehetőséget.


http://www.hamiinfo.hu/kapcsolat.html



 

Kékfrankkal húznák ki magukat a válságból a soproniak

http://www.klikkbank.hu/valsag/20090925-soproni-kekfrank-helyi-penzek-penzhelyettesitok-alternativ-gazdasagelenkites.html

Galambos Péter2009. 09. 28., 11:11Utolsó módosítás: 2009. 09. 28., 13:18

Címkék:Sopron, helyi pénz, gazdasági válság, gazdaságélénkítés


Hamarosan kiderül, képes-e egy magyarországi régió münchhauseni módszerrel kiemelkedni a gazdasági válság csapdájából. Az MNB-nek nincs kifogása a soproni kékfrank néven ismert kezdeményezés ellen, a PSZÁF egyelőre vizsgálja az ügyet. November 1-jétől lazul a hazai szabályozás, könnyebb lesz pénzhelyettesítőt gründolni.


A kékfrankos már bevált Sopronban

Kedden alakítják meg Sopronban a nemrég nagy sajtóvisszhangot kapott, helyi pénzként bevezetni tervezett "kékfrank" - utalva a környék egyik sikertermékére, a kékfrankos borra - kibocsátóját, Hami Európai Szövetkezet néven. A regionális gazdaságélénkítőnek szánt projekthez nagy reményeket fűz a helyi gazdasági élet - a szövetkezet tagja lesz egyebek között a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara, egyik partnere pedig a Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kara.

A soproni helyi pénz gondolata tulajdonképpen osztrák import. A határ túloldalán három hasonló fizetőeszköz is működik, közülük a Bécsújhely környéki Bucklige Welt nevű tájegység 22 falvában használatos tallér adta az ötletet - mondta az [origo]-nak Horváth Vilmos, a kamara elnöke.

Hozzátette, a kezdeményezés a jelenlegi gazdasági helyzetben, értelmezhető kényszerpályaként is: ha máshogy nem megy a gazdaságélénkítés, a civil kurázsit kell segítségül hívni. A szervezők abban bíznak, hogy a kezdetben csak virtuálisan, cégek egymás közti elszámolási egységeként, később a fogyasztók számára, kézzelfoghatóan is megjelenő kékfrank elterjedéséből Sopron és környéke vállalkozásai profitálnak majd.

Ezer partner már adott

A fő ötletgazda, a vendéglátásban érdekelt Perkovátz Tamás, már korábban, két éve megteremtett egy étkezésiutalvány-rendszert. Ez nemcsak a nevét kölcsönzi az újonnan megalapítandó szövetkezetnek, hanem a kékfrank bevezetésekor, az utalvány ezres nagyságrendű bázisára is támaszkodna majd - avatta be az [origo]-t a tervekbe Perkovátz Tamás.

A világszerte számos országban működő helyi pénzek arra késztetik a lakosokat, hogy a helyben gyártott termékeket, szolgáltatásokat vásárolják - az általában szándékosan programozott értékvesztés révén pedig felhalmozás helyett, költésre ösztönöznek. Emellett nem elhanyagolható a közösségépítő funkciójuk sem.

A soproni kékfrank modelljébe nem építették be az utalványok minél gyorsabb pörgését serkenteni hivatott, néhány százalékos értékvesztést, ettől azonban még sikeres lehet, ha elegen használják - vélekedett kérdésünkre Szalay Zsuzsanna, a Corvinus Egyetem Üzleti Gazdaságtan Tanszékének adjunktusa, a téma kutatója.

Önfenntartó kistérség?

"Egy-egy helyi pénz bevezetése, adott esetben a válságból kivezető út is lehet bizonyos közösségek számára. A sokat emlegetett gazdaságélénkítésnél azonban valójában többről van szó, a létfenntartási piac belső megszervezéséről, az önfenntartóvá válás lehetőségéről" - magyarázta Szalay Zsuzsanna. Felvetésünkre, hogy a bezárkózó attitűd hosszú távon nem lehet-e káros, úgy reagált: nincs szükség totális bezárkózásra, de érdemes felkészülni arra az időszakra, amikor az olajárrobbanás miatt egyszerűen összeomlik a globális kereskedelem.

A rendszer célja tehát, hogy a helyi fogyasztást összekösse a helyi termeléssel, ily módon biztosítva az adott régió negatív külső hatásokkal szembeni ellenálló képességét. Éppen emiatt érdeklődött már több hazai önkormányzat, bár eddig, ami megvalósult (lásd lentebb), azt jobbára civil szervezetek vagy vállalkozók indították el.

Szalay Zsuzsanna kérdésünkre elismerte, a helyi pénzek koncepciója a mainstream közgazdaságtanban marginálisnak számít, a tudomány gyakran játékpénzként tekint a pénzhelyettesítőkre. Több nagyvállalat előszeretettel alkalmaz egyébként hasonló eszközöket, elég csak az azonos alapelven működő, pontgyűjtő akciókra gondolni. Sőt, a kapcsolt vállalkozások egymás közötti árai, például a multinacionális vállalatok transzferárai is, felfoghatók belső elszámolással megvalósított pénzhelyettesítésként, még akkor is, ha kötelelező a szokásos piaci ár alkalmazása.

Nem pénz, utalvány

Nem mellékes a soproni kezdeményezés jogi vetülete. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerint bankjegyet csak a Magyar Nemzeti Bank bocsáthat ki Magyarországon - a törvény ugyanakkor nem határozza meg a bankjegy fogalmát. Egy korábbi, a kékfrankhoz hasonló próbálkozás éppen az MNB ellenállása miatt állt le, még az előkészítés szakaszában.

A Nyugat-Magyarországi Egyetem szombathelyi kampuszán tanító, a soproni projektben részt nem vevő Győrffy Ágnes elmondta, 2004-ben ötletgazdaként előzetes véleményezést kért a jegybanktól, és a jogi osztályról - szóban - azt a választ kapta, hogy a kibocsátás a fenti törvényi rendelkezés miatt illegális lenne. (Érdekes, hogy ekkor Járai Zsigmond volt az MNB elnöke, és a kékfrank-program egyik stratégiai partnere a Járai résztulajdonában álló CIG Európai Biztosító Zrt.)

Az [origo] megkereste az MNB-t, és kiderült, ma nem áll elutasítóan a kérdéshez. A sajtóosztályon kérdésünkre leszögezték, a jegybank még csak a médiában megjelent hírekből informálódott, és ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a kékfrank nem pénz. Inkább a különféle - például étkezési - utalványok közé sorolható, hiszen ellenértékét előre beszedi a kibocsátó.

A PSZÁF még vizsgálódik

A jelenleg hatályos hazai szabályozás értelmében a kékfrank készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek minősül, mivel nem kizárólag a kibocsátó - jelen esetben a Hami Európai Szövetkezet - által előállított termékek, szolgáltatások megvásárlására lehet használni, hanem várhatóan sokkal szélesebb körben lesz felhasználható - vélekedik az MNB.

Készpénz-helyettesítő eszközként a kékfrank kibocsátása a PSZÁF engedélyéhez kötött, és csak hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás bocsáthatja ki. Érdeklődésünkre a felügyelet annyit közölt, hogy a kékfrankkal kapcsolatban jelenleg vizsgálatot folytat, így további információt nem tud adni. Egyúttal kérdésünkre jelezte, számít arra, hogy lesznek még Magyarországon hasonló, pénzhelyettesítők bevezetését célzó kezdeményezések.

Annál is inkább számíthat erre, mivel november 1-jétől a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló uniós irányelv (2007/64/EK) hazai jogrendszerbe történő átültetése, Magyarországon is szabad utat ad a pénzhelyettesítőknak. A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény értelmében nem kell majd engedélyt kérni a bevezetéshez a PSZÁF-tól (ami nem jelenti azt, hogy a felügyelet ne ellenőrizné az efféle konstrukciókat).

 

Szakmai kételyek

Kun János közgazdász a HVG-ben szeptember elején megjelent publicisztikájában javasolta is, hogy a PSZÁF a jövőben folyamatosan ellenőrizze a Hami Szövetkezettel együttműködő Rajka és Vidéke Takarékszövetkezetet, szerinte ugyanis, a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján e pénzintézet lesz a kékfrank-rendszer fő nyertese. Megjegyzi azt is, hogy noha a pénzszűkében lévő magyar gazdaságban logikus lépés lehetne pénzhelyettesítővel segíteni egyes térségeket, a kékfrank modellje valójában nem juttat több pénzt a gazdaságba.

Kun János egy 1996-ban írt tanulmányt is jegyez a témában. A PSZÁF berkeiben készült dolgozat megjegyzi, hogy pénzhelyettesítők a kilencvenes években többször is megjelentek Magyarországon - egyebek között egy budapesti lakótelepen, továbbá Miskolcon, Szolnokon és néhány kisebb településen -, de ezek messze álltak attól, hogy helyi pénzként funkcionáljanak. A körök létszáma legfeljebb párszázas nagyságrendű volt, a tagok leginkább szolgáltatásokat cseréltek egymás között, voltaképpen a kalákahagyományt folytatva.

A körök mára egy kivétellel elhaltak, a közgazdász szerint vagy azért, mert a szervezők érdekeltsége megszűnt, vagy azért, mert a tagok úgy döntöttek: már ismerik egymást annyira, hogy pénzhelyettesítő nélkül is segítsenek egymásnak. Az egyetlen fennmaradt egylet a szolnoki, amely ma egy "jótékonysági csereboltot" üzemeltet, de mint az [origo] megtudta, vezetőjének további tervei vannak. Tóth Ferenc szolnoki önkormányzati képviselő igyekszik meggyőzni a polgármesteri hivatalt arról, hogy érdemes lenne városi szinten kiaknázni a modellben rejlő lehetőségeket.

Kun János tanulmányában felveti, egy önkormányzat bármikor úgy dönthet, a szociális segélyeket egy saját kibocsátású pénzhelyettesítővel fizeti, amit aztán a helyi adó fizetésére lehet felhasználni. Ha ilyen pénzhelyettesítők kibocsátására igény keletkezne, a kibocsátást az államháztartásról szóló törvényben lehetne szabályozni - állapítja meg a szakember.




Napi Gazdaság  Online

http://www.napi.hu/cikkek/?nID=419031

2009.9.4 - 10:2(NAPI) Új fizetőeszköz lett Sopronban

Új utalvány jelenik meg Sopronban és környékén Kékfrank néven, ami a régió gazdaságának erősítését, dinamizálását hivatott elősegíteni - mondta lapunknak Perkovátz Tamás, az utalvány megálmodója.

 FotóA már forgalomban lévő természetbeni juttatások utalványaihoz hasonló fizetőeszköz azonban nemcsak papíralapon, hanem a helyi vállalkozások egymás közötti elszámolásánál mint számlautalvány is elérhető lesz, lejárati idő hiányában pedig korlátlan ideig felhasználható. A szeptember 29-én megalakuló HAMI Európai Szövetkezethez magánszemélyek és vállalkozások egyaránt csatlakozhatnak, egyenrangú tagként használhatják majd egymás között a Kékfrank utalványt - fejtette ki Perkovátz. Napjaink pénzügyi bajait kívánják az utalvánnyal orvosolni Sopronban. Az elégségesnél 4-5 százalékkal kevesebb pénz van a gazdaságban, ami pedig elérhető, az indokolatlanul megdrágult, a Kékfrankkal ezt az űrt kívánják betölteni - tette hozzá az ötletgazda.

Az utalvány megjelenésének előkészületei már zajlanak, az őszi bevezető szakaszban a helyi gazdasági élet szereplőivel ismertetik meg, várhatóan a jövő év elején megjelenhet a mindennapokban is. A grafikai megjelenést a soproni Grafik Dekor készíti, az utalvány pedig - utalva a térségben évszázadokon át összefonódó magyar, német és horvát kultúrára - háromnyelvű lesz. A különböző címleteken Sopron és környékének nagyjai, Liszt Ferenc, Joseph Haydn, Lackner Kristóf, Pejacsevich László, Kitaibel Pál és Eszterházy Pál szerepel majd. A program kidolgozását segíti a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Sopron és Vidéke Ipartestület, a Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet, a Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kara, illetve stratégiai partnerként a CIG Közép-európai Biztosító Zrt.

  • (c) 2001 www.napi.hu Online Kft. Minden jog fenntartva.

Cserekörök

PILIS Csereklub

http://www.koronakor.hu/pilis.php

Ez a szóösszetétel teljes egészében kifejezi a lényeget: a "klub" jelzi, hogy itt egy önkéntes és zárt közösségről van szó, a "csere" pedig arra utal, hogy a klub tagjai egymás között termékeket és szolgáltatásokat cserélnek.


Miért van szükségünk csereklubra?


A jelenlegi társadalom legnagyobb problémái a "rossz pénz" miatt alakultak ki. Megjósolható volt, hogy a bankok hitelezési gyakorlata, a profitot hajszoló gazdálkodása, valamint a fedezet nélküli pénzkibocsátás előbb-utóbb összeomláshoz vezet. Úgy is lett: mára bennünket is elért a pénzügyi világválság, aminek egyenes következménye lesz a gazdaság visszaesése, a munkanélküliség növekedése, a pénzhiány, stb.

Ebben a helyzetben szűkebb közösségi összefogásra, önellátásra kell törekednünk, hiszen senki sem fog "kívülről" segíteni rajtunk. Ehhez meg kell oldanunk a globalizált pénz- és haszoncélú világból való átmenetet a helyi együttműködésen és a bizalmon alapuló rendszerekbe. A megoldás a helyi kereskedelmi rendszerekben rejlik: a csereklubok megalakítása illetve a helyi pénzek bevezetése - a tapasztalatok szerint - fellendíti az érintett térség gazdaságát.

Az ellehetetlenült egyének, családok és kisvállalkozások túlélését segíteni kell. A csere által azok is hozzájuthatnak termékekhez, szolgáltatásokhoz, akiknek nincs pénzük, de van tehetségük és szorgalmuk.
A csereklubban való részvétel azok számára is előnyt jelent, akik semmiben sem szűkölködnek, hiszen a klubon belül olcsóbban vagy jobb minőségben hozzájuthatnak dolgokhoz, mint egy hagyományos üzletben.
Itt kell megemlíteni, hogy a csereklubnak erős közösségépítő hatása is van, ami nagyon fontos, mert az összetartásra, egymás segítésére, érdekeink védelmére ma nagyobb szükség van, mint valaha.


Hogyan működik egy csereklub?


Megszerveződik egy közösség, melynek tagjai egymás között termékeket, szolgáltatásokat cserélnek ki úgy, hogy e közben pénzt NEM használnak. Egyrészt minden tag közzéteszi felajánlásait (kínálatát) egy internetes program segítségével, vagyis leírja azt, hogy mit tud adni a közösség más tagjai számára. Másrészt választhat a többi tag felajánlásaiból, azaz igénybe veheti a mások által felkínált javakat. Az egyes cserék, mint események, eseti jelleggel jönnek létre a tagok szükségleteinek és felajánlásainak egymásra találásakor.
A ténylegesen lebonyolított cserék időpontja eltér, a csereérték is különböző, ezért a csereértékeket nyilván kell tartani. Ez is az internetes program feladata: minden tagnak folyószámlát vezet.
A csereklub bizalmi alapon működik, nem kell semmilyen fedezetet "letenni" annak, aki szeretne bekerülni. Ebből következik, hogy a klub tagjai védik saját közösségüket: csak becsületes, megbízható embereket vesznek fel.



www.cserekor.hu 



Kik vagyunk?


A Cserekör egy online közösség, ahol szívességeket kaphatsz és adhatsz.

A tagjaink közötti szívességeket egy belső elszámolási egységben – Pontban – számoljuk el. Így biztosítjuk az átláthatóságot.

A Cserekörben hirdetéseket adhatsz fel, ügyleteket köthetsz és értékelheted a többieket. Részletes keresést végezhetsz a tagok és a hirdetések között. Üzeneteket küldhetsz a többieknek. Meghatározhatod érdeklődési körödet és értesítési beállításaidat.

A Cserekör rendszere zárt. A hirdetéseket és a tagok adatait csak a bejelentkezett tagok tekinthetik meg.

A helyi közösségekkel ellentétben a mi tevékenységünk az egész országra kiterjed. Szeretnénk segíteni a helyi csoportok megalakulását és a köztük lévő kapcsolatok erősödését.

Tevékenységünket elsősorban az interneten keresztül nyújtható szívességekre koncentráljuk.

Kiemelten ajánljuk közösségünket az otthon munkát végzőknek, az új lehetőségek iránt fogékony fiataloknak, az otthon gyermeküket nevelőknek, a munkanélkülieknek, a számítógéppel jól bánó nyugdíjasoknak és minden érdeklődőnek.



magnet cikk 2

Gábor Hamvas, 2010. máj. 2. 4:41

Fenntartható fejlődés

2010. április 29. 18:22 | Sajtóközlemény

Jön az etikus bank

A MagNet Magyar Közösségi Bank új fejezetet nyit a hazai bankszektor életében: a több mint 10 éve működő HBW Express Bank szakítva a hagyományos banki működési modellel, saját üzletpolitikáját és vállalati szervezetét átalakítva Magyarország első közösségi bankjává alakul. A 2010. április 30-tól MagNet Magyar Közösségi Bank néven működő pénzintézet bevezeti a bankolás itthon eddig ismeretlen módját: tevékenységét a fenntartható fejlődés és az üzleti etika elveire, valamint az azokhoz kapcsolódó lokális szempontokra alapozva átláthatóságot hirdet, működésével és termékeivel pedig a közösségi érdekek és értékek szerepét hangsúlyozza.
Advertisement

A hazai bankszektor történetében új fejezet kezdődik: a hagyományos bankok mellett 2010. április 30-tól a MagNet Magyar Közösségi Bank, az első hazai közösségi pénzintézet termékei és szolgáltatásai is elérhetők, alternatívát kínálva ezzel egy újfajta „bankoláshoz", amely során prioritást kap a felelősség és a fenntartható fejlődés elve - ez a bank véleménye szerint a nemzetgazdaság szempontjából is új fejlődési irányokat jelölhet ki.

A közösségi bankok külföldön

Ezek a típusú szolgáltatások Nyugat-Európában már évtizedek óta léteznek, szerves részét képezik a nyugati társadalmak pénzügyi kultúrájának, és megalakulásuk óta töretlen népszerűségnek örvendenek. A többek között Hollandiában (pl. a Triodos Bank) és Németországban (pl. a GLS Gemeinschaftsbank eG) is gyökeret vert alternatív banki gondolkodásmód évről évre egyre több egyéni és vállalati ügyfelet vonz.

Szféra, Mentor, KAP
Az újjá alakult közösségi bank első termékei is tükrözik a Magyarországon forradalmi szellemiséget: a Szféra betét esetében a betét tulajdonosa kiválaszthatja, hogy melyik - a fenntartható fejlődéshez tartozó - célt támogatja, és a bank kizárólag oda helyez ki hitelt. Ezáltal az ügyfél tudatosan segítheti a számára fontos közösségi cél megvalósulását. A Mentor betét esetében pedig az ügyfél eldöntheti, hogy pénzéből a bank mely magyarországi vállalkozások projektjeihez nyújtson hitelt.

E példák alapján a közösségi bankok üzleti modellje olyan megtérülő és fenntartható, az adott lokális gazdasági szféra működésére alapozott koncepció, amely a globális gazdasági válság időszakában is nyereséges tudott lenni, állami pénzügyi segélycsomagot pedig nem igényeltek egyik országban sem.

Magyarország első közösségi bankja

A kezdetben takarékszövetkezeti formában, majd 2008-tól kereskedelmi bankként működő, budapesti székhelyű HBW Express Bank 1995 óta sikeresen működik Magyarországon. Jogutódja, a MagNet Magyar Közösségi Bank arányait tekintve itthon az egyik legnagyobb (70%-os) magyar többségi tulajdonú pénzintézet. A 30%-os külföldi tulajdonrészt a Caja Navarra, Spanyolország egyik legelismertebb közösségi takarékpénztára birtokolja (amely méretét tekintve a magyarországi bankok közül az OTP-hez mérhető).

A MagNet Magyar Közösségi Bank kiemelten fontosnak tartja, hogy a közösségi banki koncepciót a magyar nemzetgazdaság vonatkozásában érvényesítse: napi üzleti működésébe és döntéshozataába önkéntes alapon beépíti, és prioritással kezeli a közösség érdekeit és céljait, valamint az etikus működés és a fenntartható fejlődés gazdaságban, kultúrában és társadalomban betöltött szerepét. Így a bank tevékenysége során pozitív hatással van - elsősorban lokális - környezetére, hiszen olyan szektorok magyarországi kkv-i, mikro- és nagyvállalatai számára nyújt hitelt, illetve fektet be, mint például a biogazdálkodás, a zöld energia, a környezet- és természetvédelem, valamint az ezeket célzó kutatás-fejlesztés, a munkahelyteremtés és az egészségügyi ellátás. Mindezzel a bank célja az is, hogy a hagyományostól eltérő alternatívát nyújtson, és ezzel formálja a hazai pénzügyi kultúrát.

Ezen túlmenően a MagNet szakít az átláthatóság eddigi bevett formájával és a tavaly ősszel elfogadott Banki Magatartási Kódexben megfogalmazottakon felüli vállalásokat nyújt. Így például a közösségi banki termékek esetében a betétes látja, hogy hová és mennyit fektet be a bank, és ebből mekkora a bank nyeresége. Ugyancsak látja az ügyfél, hogy a bank kiknek és milyen összegben nyújt hitelt. Tehát a hagyományos banki működési modellel ellentétben, a közösségi banknál „látják egymást" az érintett felek.

Hagyományos vs. közösségi bank

Banki üzleti modell:

Hagyományos

Közösségi

A szereplők között...

nincs kapcsolat vagy érdekellentét áll fenn

van kapcsolat és összefogás a közösségi célok érdekében, ami a közös felelősségvállaláson alapul

Üzletpolitika középpontjában...

a profitmaximalizálás áll

a fenntartható fejlődés áll

Jellemzője:

átláthatatlan, bonyolult

átlátható

Betétek:

nemzetközi és magyar

kizárólag magyar

A bank hitelez...

bárkit, aki elbírja

szűrési szempontok szerint

Banki dolgozók bevonása:

nem

igen

A pénz:

cél

eszköz

A MagNet az átláthatóság jegyében - ellentétben a hagyományos banki üzletpolitikával - tájékoztatja ügyfeleit arról, hogy a bank elért nyereségéből mennyit köszönhet az adott ügyfélnek, mekkora nyereséget ért el általa (pl. betétje révén, tranzakcióval vagy számlavezetéssel). Ehhez kapcsolódik a bank adományozási programja, a Közösségi Adományozási Program (KAP) elnevezésű kezdeményezés: a nyilvánosságra hozott éves nyereség 10%-áról az ügyfelek dönthetik el, hogy mely civilszervezetek kapják. Ez azt jelenti, hogy az egyenkénti hozzájárulás arányában az ügyfelek kiválaszthatják, hogy kiknek adja a bank az - idén közel 44 millió forintos - nyereségrészét. Az átláthatóság itt is lényeges: az ügyfél nyomon követheti, hogy az egyes szervezetek számlájára mikor és mennyi pénz érkezik a szavazás révén.

1-1 of 1