sajtó 2



Share/Bookmark

A fenntarthatóság előőrsei - a konferencia ajánlásai Nyomtatóbarát változat

Gábor Hamvas, 2010. jún. 4. 6:50   [ 2010. jún. 4. 6:51 frissítve ]

http://ujreformkor.hu/cikk/fenntarthatosag-eloorsei-konferencia-ajanlasai

Gyilkos szójamezők - film

Gábor Hamvas, 2010. máj. 25. 4:30   [ 2010. máj. 25. 4:34 frissítve ]

Gyilkos szójamezők

út az esőerdők pusztításától az európai állatgyárakig

A film weboldala:     http://www.feedingfactoryfarms.org/index.php?id=63


Egy rejtett, pusztító kapcsolat köti össze az Európai Unió nagyüzemi gazdálkodásait Dél-Amerika erdőivel, ahol óriási szójaültetvények miatt pusztul el a vadvilág és fokozódik a klímaváltozás.

A szójaültetvényekhez szükséges területeket úgy teszik elérhetővé, hogy több ezer ember kényszerül elhagyni földjét, így nem tud többé saját magának élelmiszert termeszteni. Az őslakosokat elhurcolják, az erdőket pedig kiirtják.

Korszakalkotó filmünk feltárja, hogy milyen hatásai is vannak a dél-amerikai szójatermesztésnek, melyből az európai nagyüzemi gazdaságokat etetik. Ez a kampány reményt adhat a kitörésre az olyan embereknek, akik akaratlanul lettek részesei ennek a pusztító a folyamatnak.

Üvegzsebkönyv Szentgotthárdon

Gábor Hamvas, 2010. máj. 24. 13:24   [ 2010. máj. 24. 13:25 frissítve ]

Üvegzsebkönyv Szentgotthárdon

Olyan könyvecske látott napvilágot, amely mindenki számára hasznos lehet, címe: Szentgotthárdi üvegzsebkönyv. Beszerezhető a Pronasnál, illetve megtekinthető az egyesület honlapján.

http://vasnepe.hu/fokuszban/20100513_uvegzsebkonyv

2010. május. 19. szerda | Szerző: Szenkovits Péter



Digg
Üvegzsebkönyv Szentgotthárdon
A címzett e-mail címe:
Az Ön e-mail címe:
Üzenet
(Opcionális)
Másolat Önnek
 

A kötetet - mint arról már röviden beszámoltunk - a napokban mutatta be a Rába-parti városban a szerző, Kalas György, a győri Reflex Környezetvédő Egyesület vezető munkatársa és Soós Zoltán, a Pronas Civil Összefogás elnöke.

Az üvegzseb valójában a cégek, az intézmények gazdasági és működési átláthatóságát jelenti, amint azt Kalas György az előszavában is írja. Hozzáteszi: közhivatal esetében pedig leginkább arra utal az üvegzseb, hogy bárki nyomon követheti, miképpen bánnak ott a köz pénzével, kik és hogyan intézik a köz ügyeit. Ez a hatalom feletti ellenőrzésnek - a civil kontrollnak - a lényege.

A kötet a közérdekű információk beszerzésének jogi lehetőségeit is tárgyalja, továbbá azt, hogy a polgárok miképpen vehetnek részt a döntéshozatali eljárásokban. Külön fejezetet kaptak a helyi önkormányzati szervek működéséhez, a közpénz és a közvagyon felhasználásához kapcsolódó közérdekű információk hozzáférési lehetőségei. Egy-egy téma speciális környezetvédelmi vonatkozásairól is információkat kaphatunk.

Úgymond a mottó - amely az alkotmány egy passzusának idézete - valójában a következő: A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.

És vajon miért pont szentgotthárdi ez az üvegzsebkönyv? Nem véletlen: A Heiligenkreuzba tervezett szemétégető és a Rába szennyezésével vívott sokéves harcában a gotthárdi lakosság maga érezhetett rá az időben beszerzett információk és a részvételi demokrácia jelentőségére. Maguk jöttek rá az önszerveződés fontosságára, ezért alapították meg saját egyesületüket, a Pronast (teljes nevén: a Pro Natura St. Gotthard Civil Összefogás Egyesületet), melynek tagjai ma már valóban szakértő módon alkalmazzák a társadalmi részvétel jogi és nem jogi formáit: a tüntetésektől a fellebbezésekig.

Kivételes és dicsérendő állapot, hogy ebben a harcban az önkormányzatuk is végig a környezet és a lakosság érdekeit képviselte. Ha rám hallgatnak - maradjanak is így együtt.

Az üvegzsebkönyvből megsimerhetjük az adatbeszerzés általános szabályait, ezen belül arra a kérdésre is válasz(oka)t kapunk, hogy egyáltalán mi minősül közérdekű adatnak?

Kalas György azt a kérdést is fölteszi: közérdekűek-e a környezet állapotára vonatkozó információk? A feleletet az 1995-ös környezetvédelmi törvény adja meg: A környezet állapotára, igénybevételére és használatára vonatkozó adatok a közérdekű adatokra vonatkozó szabályok szerint közlendők . Vagyis: a környezeti információval rendelkező szervek - az Aarhusi Egyezmény megfogalmazásában a hatóságok - kötelesek azokat nyilvánosságra hozni, illetve kérés esetén hozzáférhetővé tenni.

Az Aarhusi Egyezmény egyébként 1998-ben született, alapállása: Mindenkinek joga van a közérdekű adatokhoz és az egészséget biztosító környezethez. A környezetkárosítás nem ismer határokat - a környezeti adatok minősítetten közérdekű adatok .

A szerző egyebek között azt is leszögezi: Az adatvédelmi biztos állásfoglalása szerint a cégek által a hatóságoknak (mint adatkezelőnek) kötelezően szolgáltatott környezeti információk nem minősíthetők üzleti titoknak. Környezeti információk közül tehát üzleti titoknak - elméletileg - csak a cégnél lévő, saját használatára gyűjtött adatok, illetve a hatóságnak önként kiszolgáltatott információk számíthatnak. Aarhushoz igazodóan van azonban egy kitétel. Az adatkérelmet ilyen információk esetében is teljesíteni kell, ha a kért adat a környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos információkat érint. Magyarán: a kibocsátási (emissziós) adatok mindig közérdekűek - kiadásukat üzleti titokra való hivatkozással egy környezethasználó sem tagadhatja meg. Seregnyi további hasznos, gyakorlati információval szolgál a kis kötet, egyszerűen segít eligazodni a hivatali dzsungelekben. Számos iratmintát is bemutat. Megtalálhatók benne a közérdekű adatok beszerzésével kapcsolatos fontosabb helyi címek.

Címkék: Pronas Civil Összefogás Egyesület, Üvegzsebkönyv

Egy jó könyv

Gábor Hamvas, 2010. ápr. 18. 0:56   [ 2010. ápr. 18. 0:57 frissítve ]

Wiki kormányzat. Hogyan tudja a technológia a kormányzat munkáját jobbá, a demokráciát erősebbé és az állampolgárokat sokkal hatalmasabbá tenni?

"Az Internet megtanított bennünket arra, hogy jó elképzelések bárhonnan jöhetnek. Beth Noveck az elméleti és gyakorlati ismeretek meggyőző ötvözetével elmagyarázza nekünk, hogy a politikai intézmények hogyan tudják közvetlenül bevonni a nagyközönséget összetett problémák megoldásába, és hogyan tudnak ilyen módon egy jobb demokráciát teremteni."

Eric Schmidt, Google Inc., elnök-vezérigazgató

A Wiki kormányzat című könyv azt szándékozik megmutatni, hogyan lehet a kormányzati munkát megújítani. Miközben megmagyarázza, hogy a politikai intézmények működését milyen módon lehet megjavítani a hálózatok erejét felhasználva, egyben a demokráciát is alapvetően újragondolja a digitális korszak számára. A kollaboratív demokrácia - a nép kormányzata, amely a nép által és a népért van (a szerző itt Abraham Lincoln jól ismert beszédét idézi fel) - régi vágya az emberiségnek. A Wiki kormányzat megkísérli bebizonyítani, hogy ezt a régi álmot a technológia segítségével valóra tudjuk váltani. Beth Simone Noveck azt mutatja meg, hogy a kollaboratív demokrácia megerősíti a közigazgatási döntéshozatalt azzal, hogy a sokaság erejét összekapcsolja a kevesek munkájával. Fontos erénye a könyvnek, hogy lépésről-lépésre bizonyítja, hogy a kollaboratív demokrácia hogyan alkotható meg, megnyitva a politikacsinálást a nagyobb részvételnek.

A Wiki kormányzat című könyv az utóbbi idők egyik legdrámaibb újítását mutatja be a közigazgatás területén: a nagyközönség bevonását a szabadalmak elbírálásának folyamatába. Az ezt végző tisztviselők rendesen titokban dolgoznak, szűk határidők közé szorítva kell a bonyolult műszaki részletek között kiismerniük magukat. A Peer-to-Patent projekt keretében radikálisan megváltoztatták ezt a folyamatot, mindenkinek (akinek van hozzáférése az internethez) lehetővé tették, hogy részt vegyen az Egyesült Államok Szabadalmi Hivatalának munkájában, a benyújtott szabadalmi kérvények elbírálásában. A szerző elmagyarázza, hogyan sikerült egy hagyományos működésű kormányzati szervezet munkájába bekapcsolnia az egymással éles versenyben álló cégek munkatársait. Az önmagukat kiválogató állampolgári szakértők online hálózatait hozták létre, és sikerült ezek szaktudását és ügyszeretetét olyan formákban megjeleníteni, amiket a szabadalmi bejelentések elbírálásán dolgozó tisztviselők könnyen fel tudtak használni.

A könyv részletesen tárgyalja azokat a tervezési kihívásokat, amelyeket meg kellett oldani ahhoz, hogy az online együttműködéshez használt szoftver segítségével az elbírálási folyamat számára hasznos tartalmakat tudjanak létrehozni. Elmagyarázza, hogyan lehet a jog, a politika és a technológia eszközeit átalakítani ahhoz, hogy a kormányzat sokkal nyíltabban és az állampolgárokat bevonva működjön a politika számos területén, például az oktatás és a környezeti ügyek területén. A politikai döntések meghozatala javul, ha a közintézmények fel tudják használni a hálózatok erejét. Az állampolgári részvétel bátorításával, összehangolásával és formákba öntésével - a technológia segítségével - a kormányzat sokkal nyitottabbá válik, és sokkal hatékonyabban képes a mai kor összetett társadalmi és gazdasági problémáit megoldani. 8

Beth Simone Noveck a könyv megírásakor egyetemi polgár volt, ma az Egyesült Államok szövetségi kormányzatában a műszaki ügyekért felelős legfőbb vezető (CTO - Chief Technology Officer) helyettese. Feladata a nyílt kormányzatot megvalósító kezdeményezések vezetése.

Forrás:

Wiki Government. How Technology Can Make Government Better, Democracy Stronger, and Citizens More Powerful

Beth Simone Noveck, Brookings Institution Press 2009

http://www.brookings.edu/press/Books/2009/wikigovernment.aspx

Autonóm társadalom

Gábor Hamvas, 2010. ápr. 5. 12:08   [ 2010. ápr. 5. 13:05 frissítve ]

Ertsey Attila, építész

By bozsingdani

“Mint építészhallgató került elém kikerülhetetlenül az antropozófia, Makovecz Imre által. Ökologikus építészettel foglalkozom, a legkisebb léptéktől (autonóm ház) a legnagyobbig (Kárpát-medence), ennek megfelelően tervezek házakat Csíkszeredában is. Most épülő legkedvesebb munkám egy szalmabála-ház. Mestereim nyomán a közéletet is az élet részének tekintem. A Szabad Gondolat egyik szerkesztője vagyok, próbálkoztam zöldpárt alapítással is (Élőlánc). Reményem, hogy egyszer Magyarország visszanyeri azt a szépségét és atmoszféráját, amit a Monarchia alatt mutatott, és ami lehetővé tette, hogy a hármas tagozódású társadalmi szervezet csírája itt születhetett meg.”

Az autonóm háztól az autonóm társadalomig
Beszélgetés Ertsey Attila, építésszel

Autonóm társadalom
a beszélgetés folytatása

'Közvetlen demokrácia fontos része a rotáció, hogy ne szakadjon el a közösségtől, munkától, a valóságtól.
Közösségi vezető az élet minden területén teljes életet kell éljenek, hogy ne váljon megélhetési képviselővé.
***********
Hegedűs Zsolt
építész, a Solo Duo ökoautó fejlesztőj

Az  öko autó


Vedd ki a részed - Tiszta Hangok rádió filmje Varga Csabával

Gábor Hamvas, 2010. ápr. 3. 14:46   [ 2010. ápr. 3. 14:52 frissítve ]

Takáts Péter „…ez a kérdés, válasszatok!”: Képviseleti vagy részvételi demokrácia?

Gábor Hamvas, 2010. márc. 19. 5:04   [ 2010. márc. 19. 5:06 frissítve ]

Takáts Péter

 Kulturális Kreatívok

„…ez a kérdés, válasszatok!”:
Képviseleti vagy részvételi demokrácia?

„Egy ember magában semmit sem tehet, csak ha másokkal jókor összefog”
(Goethe)


A kulturális kreatívok minden közösségi területen új utakat keresnek. Olyanokat,
melyekben ők aktív résztvevők és a folyamatok tevékeny irányítói lehetnek. Nem
véletlen, hogy ma a világban olyan széles bázissal rendelkező civil mozgalomban, ahol az
emberek a saját kezükbe veszik a saját soruk irányítását, a kulturális kreatívok alkotó,
kemény magját találjuk. Egy ilyen értékeket valló, mai modern ember a saját sorsának az
irányítója, tevékeny alakítója kíván lenni – ez a hitvallásuk. Ezért érthető az is, hogy ezek
az emberek egyre kevésbé vannak megelégedve azzal, amit a demokratikus társadalmi
rendszerek a XX. század végén nyújtottak és nyújtanak ma is. Így aztán számuk
növekedésével ill. aktivitásuk erősödésével arányosan fokozatosan olyan
kezdeményezéseket indítottak, melyek célja a jelenlegi demokratikus rendszerek
továbbfejlesztése volt.

De miért kell a demokráciát fejleszteni? És milyen problémák vannak ma a demokrácia
jelen állapotában? Ezekre a kérdésekre a választ akkor kapjuk meg, ha először az
emberek által létrehozott szociális formák fejlődésének néhány alapvető összefüggését
áttekintjük.

Más előadásaimban már több alkalommal kifejtettem, hogy az emberi társadalmak
fejlődését is pontosan ugyanolyan összefüggések jellemzik, mint a kisebb közösségeket,
akár a vállalatokat és/vagy a nonprofit közösségeket, mert minden ember által alkotott
közösségre az organikus szemlélet és fejlődéselmélet szabályai érvényesek. Ez témánk
szempontjából azt jelenti, hogy a társadalmi rendszerekre is érvényes az organikus
fejlődéselmélet egyik legfontosabb megállapítása: a mindenkori társadalmi formák az
őket létrehozó emberek tudati fejlődését tükrözik és csak az emberek tudati
fejlődésével együtt képesek fejlődni, változni. Vagyis egy társadalom egy adott
pillanatban az azt alkotó emberek tudatosságát, gondolkodását tükrözi vissza.

Ezt az összefüggést ismerték fel a kulturális kreatívok a világban akkor, amikor nem
vártak arra, hogy valaki más majd helyettük elvégzi azt a munkát, amit – éppen a
megváltozott értékrendjük és gondolkodásuk folytán – csakis egyedül ők képesek
elvégezni. A csodavárás helyett elkezdtek a demokrácia új, fejlettebb formáiért küzdeni,
harcolni.

Az organikus szemlélet másik fontos szabálya kimondja, hogy ha egy szervezet hosszú
időn keresztül nem változik, ha megmerevedik, megkeményedik, és ezért ellenáll a
változásoknak – akkor megbetegszik. Amennyiben ebből a betegségből nem tudjuk
kigyógyítani, akkor ez vállalatok, civil közösségek esetében azt jelenti, hogy meghalnak,
azaz felszámolják őket. Társadalmi rendszerek, egy ország esetében azonban, mivel egy
országot nem lehet felszámolni, azt tapasztaljuk, hogy ezek a megmerevedő
demokratikus rendszerek egyre antidemokratikusabbá válnak. Mivel
2
Magyarországon és egész Európában, sőt az USA-ban is azt tapasztaljuk, hogy a mai
demokratikus politikai és társadalmi rendszerek végletes módon megkeményedtek, a
változás minden igényének ellenállnak és csakis a meglévő helyzet konzerválására
törekszenek, illetve már csak erre képesek, ezért tudatában kell lennünk annak, hogy a
jelen pillanatban uralkodó és magukat demokratikusnak nevező társadalmi
rendszerek súlyosan betegek. Mondhatnám úgy is, hogy haldoklóban vannak!

Ennek az életveszélyes helyzetnek minden antidemokratikus következményét látjuk,
megtapasztaljuk napjainkban - különösen erősen - Magyarországon, és Európa többi
országaiban is, bár ott talán valamivel kevésbé erősen. Így aztán nem véletlen és nem
meglepő, hogy nincs olyan EU tagország, ahol az állampolgárok elégedettek lennének a
demokrácia jelenlegi formájával. Ebben azonosak vagyunk velük.

Amiben pedig különbözünk tőlük az, hogy a nyugat-európai kulturális kreatívok
megértették, hogy egy az emberek által létrehozott szociális formák csakis az emberek
által tudnak megváltozni. Ha az emberek vagy azok egy csoportja azt akarja, hogy az ő
értékeik legyenek az általánosan elfogadottak és a döntéshozatal alapját jelentő értékek,
akkor tenni kell érte. Sőt, harcolni kell érte! 

Azt tehát látjuk, hogy ha egy társadalmi rendszer fejlődése leáll, akkor az egész rendszer
veszélybe kerül. Mert a társadalmi rendszerek is képesek a fejlődésre, amit nagyon jól
mutat az az ív, ahogyan a demokrácia a 20. században uralkodó és általánosan elfogadott
társadalmi rendszerré vált a világon. Amikor a 19. században az első demokratikus
rendszer az USA-ban megalakult, bizony az még erősen különbözött attól, amiben ma
élünk, amit ma demokráciának nevezünk. Akkor csak a férfiak kaptak választójogot és
sem a nőknek, sem pedig a színesbőrü polgároknak nem volt lehetőségük szavazataik
leadására. Sőt demokratikus országokban a gazdag embereknek több szavazatuk volt,
mint a szegényeknek. Ez ma egy teljes képtelenségnek tűnő gondolat, mégis így volt. 

Aztán szép lassan, de mindig az állampolgárok mozgalmai nyomán, ezek a mai ésszel
„elképesztő jogtalanságok” szépen eltűntek a demokráciákból és ma már az USA-nak
szinesbőrű elnöke van. Azaz korábban teljesen elképzelhetetlennek tűnő dolgok az
emberek gondolkodásának és tudatosságának fejlődésével párhozamosan
megvalósulnak és elfogadottá válnak. Persze mindig vannak, akik ellenállnak minden
változásoknak, akik vagy félnek az újtól, vagy hatalmi pozíciójukat látják veszélyeztetve
és ezért igyekeznek megakadályozni minden újat, minden változást. Persze utólag
mindig az derül ki, hogy az ő várakozásaik és az ellenvetéseik tévesek, és azok a
katasztrófák, amiket akár a nők vagy a feketék választójogának bevezetésekor előre
jeleztek és vártak, rendre elmaradtak. (Persze hatalmukat vagy annak egy részét
többnyire elveszítik, vagyis ez a félelmük beigazolódik és ezért jogos.) 

Így aztán a XXI. század elején nyilvánvaló kell hogy legyen mindenki számára: a
politikusok és a hatalom mai képviselőinek minden ellenkezése és az emberek általános
beleszólásából keletkező katasztrófa várakozása ellenére új formáknak kell jönniük és
ezek jönni is fognak. Mert ezek az új formák a kulturális kreatívok önrendelkezési
törekvéseiből fakadnak, származnak és ezek az értékeket valló új világpolgárok
napról-napra és évről-évre többen vannak. 

3
A demokráciának ebben az új értelmezésben egy olyan új formájáról van szó, ami
bizonyos fokig visszatérést jelent az eredeti, az ősi demokrácia értelmezéshez. Mert a
demokrácia azt jelenti, hogy „hatalom a nép által”, vagy „a nép hatalma”. Erről Lincoln
elnök, aki tudott valamit a témával kapcsolatban, azt mondta: „A képviseleti demokrácia a
nép által, a népért való kormányzást jelent.” Miután a történelem során az államhatalom,
a kormányzás mindig a törvénykezésben nyilvánult meg, ezért minden demokratikus
rendszerben a törvénykezésnek is a nép által kell működnie, azaz a törvényeket a
népnek kell megalkotnia, amire a fenti idézet is utal. Az, hogy ma ez nem így történik,
az a korábban bemutatott folyamat eredménye és törvényszerű következménye.

Egy demokratikus rendszerben ugyanis a törvények éppen attól lesznek érvényesek,
hogy a nép, miután megalkotta őket, el is fogadja azokat. Hiszen a törvények
kötelezettségeket tartalmaznak, fogalmaznak meg, a népet alkotó egyes önálló emberek
számára. A törvényt ezeknek az önálló embereknek kell betartaniuk és ezt éppen az által
teszik meg, sokkal nagyobb hatékonysággal, mint a képviseleti demokráciákban, hogy
részt vesznek, vettek annak kidolgozásában, és ennek során el is fogadták azt. 

De a mai képviseleti demokráciákban a törvényhozás sajnos nem így működik, amit
mindenki a saját bőrén érzékel. Pedig a mai modern korban az emberi közösségeket nem
is lehetne más elvek alapján hatékonyan működtetni. Ezt a vállalkozók és menedzserek
pontosan tudják, csak valahogy a politikusok figyelmét kerülte el eddig ez a hír. Pedig
már az ’50-es évek óta mondják és sulykolják a tanácsadók és szervezetfejlesztők,
minden vezetői tréningen, hogy „a széteső, megmerevedő közösségekbe gyógyító
erőt csak az embereknek a döntésekbe való bevonásával és a hatalmi piramis
lelapításával lehet bevinni!”

Ezt az elvet sikeres kis és nagyvállalatok tömegei alkalmazzák, munkatársaikat egyre
több döntésbe vonják be, egyre több felelősséget adnak át nekik. És ezeket az
embereket, akik a gazdasági életben tevékenységük során felelős döntések tucatjait
hozzák meg nap mint nap, ezeket a politika, amikor a társadalmi színtérre lépnek
gyerekekként próbálja meg kezelni. Ez pedig mérgező folyamatként hat a
társadalomban, ami aztán egyesülve a politikusok bizalmatlanságával saját választóik
felé, olyan további betegítő erőket visz a rendszerbe, melyek az előbb leírt társadalmi
haldoklási folyamatot tovább erősítik, siettetik.

Nem akarok a gazdasági életből túl sok példát hozni, de a Toyota-t mindenképpen meg
kell említeni. Azt itt bevezetett és ma már szinte az egész világ által másolt KAIZEN
elnevezésű rendszer pontosan a fent megfogalmazott gyógyító erőket hozta be a Toyota-
hoz. A vállalat minden dolgozója aktív részese a teljes termelési és értékesítési
folyamatnak és a „legkisebb” ember kreatív gondolatai ugyan olyan fontosak, mint a
vezérigazgatóé. A KAIZEN rendszer sikerrel oldotta meg a dolgozók alkotó erőinek és
kreativitásának teljes bevonását a vállalat életébe és döntéseibe, és természetesen az így
létrejött közös döntések, megállapodások megvalósítását mindenki a szívügyének
tekinti. Mondhatnánk úgy is, hogy a Toyota-nál a részvételi demokrácia neve: Kaizen.

Persze ezzel nem akarom azt mondani, hogy a képviseleti demokrácia egy rossz dolog.
Ugyanis az emberi tudati fejlődés egy bizonyos időszakban, amikor az emberek még
közösen fogalmazták meg ideáljaikat és közösen találták meg azt akár a keresztény, akár
4
a szociális, akár a liberális eszmékben, és az azokat valóban képviselő pártokban, a
demokráciának ez a formája még jogos és időszerű volt. De a ’70-es évektől kezdődően, a
kulturális kreatívok számának erős növekedésével együtt azt tapasztalhattuk, hogy az
emberek az életről és a világról alkotott ítéleteiket és elképzeléseiket egyre inkább
individuálisan alkotják meg. Ehhez az új individuális ítéletalkotási folyamathoz pedig
már a régi forma nem időszerű és nem megfelelő. Ma az emberek már nem képesek egy
pártban vagy egy párt által képviselt ideológiában megtalálni ideáljaikat, ma egy ennél
sokkal színesebb és összetettebb folyamat és rendszer szükséges az emberek ideáljainak
egyeztetéséhez. Ehhez pedig új demokratikus formára van szükség, ehhez a tudati
szinthez a demokrácia egy magasabb fejlődési foka tartozik: a részvételi demokrácia,
vagy más néven – elsősorban angol és német nyelvterületen használt kifejezés alapján –
a direkt vagy közvetlen demokrácia. A képviseleti demokrácia a XXI. században már nem
időszerű többé.

Amikor egy közösség tagjai a részvételi demokrácia mellett döntenek, akkor ezzel nem
tesznek mást, mint kinyilvánítják azt a szándékukat, hogy érdekli őket a közösség
tagjainak, a másik ember véleménye és készek is meghallgatni azt. Azaz a közösség kész
minden tagja számára a véleménynyilvánítás szabadságát biztosítani. Ennek a
hátterében pedig az a meggyőződés áll, hogy ma minden embernek – bárki és bármilyen
végzettségű is legyen az – van egy olyan kreatív gondolata, ami a közösség javát
szolgálja. Ennél a felismerésnél gyógyítóbb erő emberi társadalomban nem létezik!

Ugyanakkor egymás kölcsönös meghallgatásának van egy másik hatása is. Az emberek
közben felismerik, hogy szükségük van egymásra. Szükségük van arra, hogy az
egyénileg kigondolt ötleteket a másik ember, azaz a közösség szűrőjén keresztül
megmérettessék, javítgassák vagy mások gondolataival kiegészítsék. Mert az ember a
saját ötlete, ítélete hibáit alig vagy csak nehezen látja meg, miközben igen élesen látja ezt
a másik embernél. Ez a felismerés aztán egy közösségfejlődési folyamatot indít el és
végül az emberek összekapcsolódását erősíti, ami a valódi demokrácia alapja. Mert
minél erősebben kapcsolódnak egymáshoz az emberek egy közösségben, annál
jobban tudnak a közösségi elképzelések létrejönni, melyek persze mindig egy ember
elképzeléseiből indulnak ki.

A részvételi demokrácia tehát egy olyan folyamat, melyben az egyén ötletét, ideáját a
többség átgondolja, kiértékeli és mérlegeli, Majd ez a folyamat egy közös döntéssel zárul.
Egy ilyen folyamatban az immorális célokat, ideákat az emberek kiszűrik és
szétválasztják azoktól, melyek a közösség érdekeit szolgálják. Vagyis az emberek
kreatív ötleteiből az értékeseket a közösség hasznosítani tudja és ugyanakkor el
tudja kerülni azt, hogy a káros célok, esetleg egyéni, önző érdekből kitűzve,
megvalósulhassanak. 

Persze óva intek mindenkit attól, hogy a részvételi demokráciát, valami általános
megoldásként, gyógyírként tekintse, ami minden bajra megoldást tud adni. Viszont egy
olyan eszköznek nyugodtan tekinthetjük, mellyel az egyre növekvő számú kulturális
kreatívok értékeinek megfelelő törvényhozást és állami működést el lehet érni, illetve
biztosítani lehet. 

5
A részvételi demokráciával biztosítani lehet, hogy a politika és a politikusok ne tudjanak
ember és törvények felett állóként bármit megtenni, még akkor is, ha az éppen a
választóik akarata és érdekei ellen van. Ezért most a kulturális kreatívok egy válaszút
előtt állnak, ugyanis választaniuk kell: vagy megmarad ez a régi rendszer és a
választóiktól elszakadó parlamenti „képviselők” diktatórikus hatalma vagy pedig
mindent megtesznek annak érdekében, hogy az ország meginduljon a valódi, a részvételi
demokrácia felé vezető úton. 

A demokráciának ebben a formájában ugyanis a megválasztott képviselők valóban
képviselik választóikat, velük mindig azonos szinten állnak, és soha sem kerülhetnek
föléjük, és soha senkiben egy pillanatra sem halványul el az a tény, hogy a törvényeket
a nép hozza! Ráadásul egy ilyen folyamat beindulásával a gyógyító erők azonnal
elkezdenek beáramolni a közösségekbe, mert ez ennek a formának a lényege, hiszen a
részvételi demokrácia az emberek találkozására és összekapcsolására épül.

Viszont türelemmel kell lennünk, mert ennyi sok év diktatúraként működő demokrácia,
ami az emberek egymás ellen fordításával tudott csak fennmaradni és ilyen sok elbukott
politikus után az emberekben felgyülemlett rengeteg csalódás miatt bizony sok
nehézséggel jár minden újra-összekapcsolódási kísérlet. Ráadásul ezek a változások az
emberek változásai, amihez mindig sok idő szükséges. De ha nem próbáljuk meg ma
elkezdeni, akkor holnap nem fog megvalósulni! Ma kell vetni ahhoz, hogy holnap aratni
tudjunk! Ha ma nem teszünk azért, hogy egy ilyen folyamat beinduljon, akkor végleg
átadjuk a terepet azoknak, akik a demokráciát a saját hasznukra és saját szájuk ízére
formálták és abból a két lehetőségből, amit a költő elénk vázolt, azaz hogy „rabok
legyünk vagy szabadok” bizony nagyon gyorsan az első valósul meg. De olyan csúfos
módon, hogy önként hajtottuk fejünket a rabigába.

Mindaddig semmi lényegi változás nem várható, amíg a nép által kiharcolt,
kikényszerített részvételi demokrácia el nem terjed, mert az ország és a magyar nép
érdekeit csak az emberek valódi összefogásából, összekapcsolódásából keletkező erő
tudja képviselni. Ezért most azt tudom javasolni a kulturális kreatívok értékeit
vallóknak, hogy alakítsanak mindenfelé – a lakóközösségeikben és a környezetükben –
kis közösségeket, ahol egymással együtt dolgozva és összekapcsolódva, egymást mindig
meghallgatva dolgoznak a közösségi problémákon és a helyi politika kérdésein. Ebből
pedig elindulhat egy alulról felfelé irányuló folyamat azáltal, hogy a sok kis közösség
egymással is összefogva szépen lassan átalakíthatja a diktatórikus folyamatokat és végül
az egyes emberek egyéni fejlődéséből fakadóan létrejöhet a közösség fejlődése, a valódi
demokrácia: a nép hatalma.

Jószomszédság Szentendrén

Gábor Hamvas, 2010. márc. 11. 9:47   [ 2010. márc. 11. 9:50 frissítve ]



MEGHÍVÓ

UTCAÖSSZEFOGÁSOK A JÓSZOMSZÉDSÁGÉRT c.

TERVEZŐ FÓRUMRA

Március 20. szombat 10-13 óra

Anonymus Étterem (Kucsera F. u. 11.) 
 

Térképezzük fel közösen… 

Mi kell ahhoz, hogy szeressünk Szentendrén élni?

Szerte a világban, Magyarországon és Szentendrén is működnek utcaközösségek, ahol...

Az utcában lakók megismerik egymást, köszönnek egymásnak. Közös bulikat szerveznek.

Összefognak érdekeik érvényesítésére, közös problémáik (pl. út- vagy járdaépítés) megoldására. Segítenek egymásnak ügyeket intézni, gyerekekre-, idősekre-, értékekre vigyázni...

Szeretnéd Te is otthonosabban érezni magad Szentendrén?

Célunk a jószomszédságok fölélesztése, az utcaösszefogások beindítása 
ott is, ahol ma még Szentendrén ilyen nincs.

Mi elmondjuk, mások hogyan csinálják.

Te is mond el ötleteid, kétségeid, elvárásaid! 

Napirend:

- Bemutatkozás, ismerkedés.

- Hogyan lehet elkezdeni és életben tartani? - tapasztalt szentendrei utcaközösség-szervezők előadása.

- Mit látunk környezetünkben? - a kiinduló helyzet feltérképezése.

- Mire jó az utcaközösség és hogyan érhetjük el? - ötletek, megoldási javaslatok megfogalmazása. 

A beszélgetést követően 13.00 órától ebédre is várjuk kedves résztvevőinket! 

A Tervező  fórumon célunk a legkülönbözőbb vélemények meghallgatása, összegyűjtése. Hívjuk az ötlettel teli-, kezdeményező embereket, de a szkeptikusokat és a kiábrándultakat is egyaránt, hogy közösen alakíthassuk ki a legátgondoltabb megoldást a témában. A fórumon a beszélgetésvezető biztosítja, hogy mindenkinek a véleményét meghallgassuk. Fontos kiindulási alap, hogy mindenkinek a véleménye egyforma súllyal szerepel. 

Szeretettel várunk mindenkit, aki az utcájáért, Szentendréért felelősségtudatot érez és tenni akar.

Gyere el Te is! 

Jelentkezz a norbert.bodog@gmail.com e-mail címen vagy a (30) 954-5766-os számon! 
 
 

A böngészője lehet, hogy nem képes ezt a képet megjeleníteni.

A böngészője lehet, hogy nem képes ezt a képet megjeleníteni. Szervezők: Szentendrei Részvételi Demokrácia Kezdeményezés,  
Szeresd Szentendrét Egyesület, Pismány Barátainak Egyesülete,  
és a Cromo Alapítvány
 

Támogatók: Ökotárs Alapítvány és Anonymus Étterem.



Localinfo

Gábor Hamvas, 2010. márc. 3. 23:32   [ 2010. márc. 3. 23:36 frissítve ]



http://www.localinfo.hu/index.php?module=news&action=show&nid=141416

Részvételi demokrácia kísérletek Magyarországon

Egyre több településen ismerik fel, hogy érdemes sokkal jobban támaszkodni a civil szervezetekben rejlő lehetőségekre. Hol merészebben, hol óvatosabban, de sok helyütt megpróbálják bevonni az egyesületeket és alapítványokat, sőt időnként az egész lakosságot a döntések előkészítésébe, és magába a döntéshozatali folyamatba is. Néhány ilyen, a részvételi demokráciát célzó kísérletet mutatunk be olvasóinknak, támaszkodva arra a találkozóra is, amelyet Solymáron rendezett a Helyi Közösségek Világfa Szövetsége a témáról.


Néhány éve az USA-ban végeztek egy nagy kutatást, amely azt akarta feltárni, hogy a lakosság milyen arányban sorolható a tradicionális jobb- és baloldali, illetve liberális és konzervatív nézeteket vallók táborába. A kutatók döbbenten tapasztalták, hogy Amerikában létezik egy homogén, 50 milliós tömegű népesség, amelyik kívül áll a hagyományos politikai gondolkodás kategóriáin - kezdte előadását Takáts Péter, a Magyarországi Camphill Egyesület elnöke, a Hensel Hungaria Kft. ügyvezető igazgatója.

Kik azok a kulturális kreatívok?

Ekkor keletkezett az új fogalom: kulturális kreatívok. Így nevezte el Paul Ray amerikai szociológus és Sherry Ruth Anderson pszichológus azt az új társadalmi réteget és gondolkodásmódot, amely a hagyományos modernista, illetve konzervatív világszemlélet mellett mind komolyabb helyet követel magának az amerikai társadalomban.
A koncepciót a 2000-ben megjelent, The Cultural Creatives: How 50 Million People Are Changing the World (A kulturális kreatívok: Hogyan változtatja meg 50 millió ember a világot, Harmony Books, New York) című könyvükben mutatták be.
A szerzők a könyvben kísérletet tettek arra, hogy megpróbálják jellemezni ezt az új, fokozatosan erősödő, mára mind több ember által képviselt viselkedés- és gondolkodásformát, amely sajátosan keresztezi az egyéni tudatosodás és a társadalomban megjelenő szociális szerepvállalás kérdéseit, amely a régi minták elengedésében és új minták létrehozásában látja a jövőt, legyen szó egyéni útkeresésről, spiritualitásról, környezettudatosságról, társadalomról, civil jogokról, a nők és a gyerekek helyzetéről, humanitárius kérdésekről, politikáról vagy a globalizációs folyamatok alakulásáról.
A kulturális kreatívok jellemzője, hogy noha életszemléletük alapvetően optimista, sokan közülük ma még úgy érzik, kevesen vannak.
A kulturális kreatívok tennivalói között előkelő helyet foglal el a közvetlen vagy részvételi demokrácia kiharcolása, mivel szerintük ez az egyetlen lehetséges alternatíva a jelenlegi diszfunkcionális rendszerek megreformálására.
Takáts Péter szerint Európában és hazánkban is jelen van ez az embercsoport, méghozzá ugyanolyan hatalmas arányban, mint az USA-ban. Ezért itt Magyarországon is meg kell alakítani azokat a közösségeket, akik kikényszerítik a polgármesterekből, politikusokból, hogy elfogadják a részvételi demokratikus eszközöket, a közösségi véleményeket pedig ne csak meghallgassák, hanem azok szerint cselekedjenek.
Takáts úgy véli, hogy a gyermekeink néhány évtized múlva mint egy hihetetlen mesére gondolnak majd arra, hogy voltak Európában olyan idők, amikor az emberek lemondtak a saját életük, sorsuk feletti rendelkezési jogukról, és négy évenként egy jóformán ellenőrzés nélküli embercsoport kezébe adták azt át.

Az abai modell

A solymári konferencián Kossa Lajos, Aba polgármestere mutatta be azt a modellt, amely talán a legmesszebbre merészkedett el a civilek felé való nyitásban. Abán a Stratégiakutató Intézet Kht. Varga Csaba vezetésével 2004-2005 között felmérést készített abból a célból, hogy megvizsgálják a helyi demokrácia kiszélesítésének esélyét, és egy társadalmi szerződés létrehozásának lehetőségét a településen. Ennek eredménye az lett, hogy utcaközösségeket hoztak létre, összesen 24-et, és ezek egy-egy képviselőt választottak, akik a lakosok véleményét és akaratát képviselve vesznek részt az úgynevezett Abai Magisztrátus ülésein. Ez egy újfajta tanácskozó testület, amelynek ugyan nincsenek még törvényekben rögzített jogosítványai, ám az abaiak úgy határoztak, hogy egy Társadalmi Szerződésben szabályozzák ezeket a kérdéseket, például az önkormányzat viszonyát a Magisztrátushoz. A kísérlet folyamatosan alakul, annyi azonban biztos, ma már Abán nem születhet döntés anélkül, hogy ne vonnák be az ott élők legszélesebb körét.

Állampolgári Tanácskozás Szentendrén

Szentendre Város Képviselő-testülete a 2009. októberi testületi ülésén új rendeletet fogadott el, amelyet egyeztettek a civil szervezetekkel is.
A „Civil rendelet", mely egységes rendszerbe foglalja a város és a civil szervezetek, egyházak együttműködését, a pályázatok lebonyolítását, olyan keretet teremt a civil szervezetek számára, amelyet ők tölthetnek meg tartalommal, és elősegíti azt is, hogy a civil szervezetek, és rajtuk keresztül a város lakossága is bekapcsolódhasson abba a tervező munkába, mely meghatározza a város fejlődését, és közvetlen tájékozódási lehetőséget is biztosít az elért eredményekről.
A rendelet bevezeti az állampolgári tanácskozás jogintézményét, amely a város lakossága által vitatott kérdésekre (pl. lakóövezetbe vonás, köztéri szobrok, forgalmi rend) keresi - egy egyeztetés folyamán [egyeztetések segítségével] - a többség által elfogadható választ.
A rendelet értelmében létrejött a „Civil kerekasztal", az Idősügyi és az Ifjúsági Tanács, a Nők és a Vállalkozók Tanácsa, melyek tagjait és elnökét a civil szervezetek választották meg.

Mosonmagyaróvár: Civil egyeztetés a neten

Hiszünk abban, hogy az élhető várost nem kizárólag anyagi források, sokkal inkább jó ötletek, elképzelések, közösen átgondolt tervek révén lehet kialakítani - fogalmazott Orbán Géza, Mosonmagyaróvár jegyzője, amikor nemrégiben bemutatta azt az új önkormányzati internetes fejlesztést, amelynek segítségével a korábbiaknál aktívabbá válik a kapcsolat a helyi civil szervezetekkel. A 2010. januárjában elindult Civil Egyeztető Program egyszerű és hatékony módszerek összességét kínálja, ezzel támogatva a civil szervezetek munkáját. Lehetőséget teremt továbbá a városvezetés és a civilek együttműködésére közösségi problémák kezelésénél, valamint további közös technológiai fejlesztésekre.
A Civil Egyeztetés keretében a városi civil szervezeteknek alkalmas felület áll rendelkezésükre, hogy közhírré tegyék programjaikat, sőt, összehangolják egymás között, vagy akár kiegészítsék egymás rendezvényeit.
Az új szolgáltatás a város honlapjáról érhető el, a civil szervezeteket betűrendben és téma szerint is megtalálhatjuk, miután regisztráltak az oldalon. A felületet a helyi szervezetek használhatják véleménynyilvánításra, tevékenységük dokumentálására, másokkal való közös munkára, az önkormányzattal való kapcsolattartásra, közösségi problémák feltárására, közérdekű jelzésekre, sőt, saját honlap működtetésére is. Az oldalon nyolc funkció található, köztük rendezvénynaptár és Google- térkép, mely a helyszínkeresést könnyíti meg. Az oldal működéséről a súgóban adnak segítséget. Orbán Géza elmondta: a rendszerfejlesztésre 1,8 millió forintot költöttek, a pályázati forráshoz 6 százalékos önrészt kellett hozzátenni.

Varga Csaba: már a közvetlen demokrácia is kevés

A polgári demokrácia modellje az egész világon súlyos válságban van. Már csak a fennálló hatalmi viszonyokat konzerválja, nem képes a változásokat elősegítő technikaként funkcionálni. Ezért világszerte keresik az alternatív megoldásokat - fogalmazott Varga Csaba, a Stratégiakutató Intézet Kht. vezetője. A lehetséges megoldások egyikét, a részvételi demokráciát azonban a maga részéről csak egy közbülső lépésnek tekinti egy radikálisabban új modell felé. A világon univerzális válság van - fogalmazott. - Ha az elmúlt évek bármelyik krízisét nézzük, legyen az ökológiai, gazdasági, lokális vagy globális, mindenütt az látszik, a jelenlegi módszerekkel nem lehet megoldani őket. Tudnunk kell azt is, hogy a globális kihívásokra nem adhatunk lokális válaszokat. A nemzetközi bankrendszert nem lehet Piliscsabáról átalakítani.
Az abai kezdeményezést azért tartja előremutatónak, mert az nem csak a döntés-előkészítésbe vonja be a lakosságot, hanem magába a döntéshozatalba, mi több, a megvalósítás folyamatába is.
Mindenkit arra figyelmeztetett, hogy legyen nagyon önkritikus a saját kezdeményezéseivel kapcsolatban, ugyanis csak az a jó módszer, ami képes valódi változásokat elérni.

Munkatársunktól 

sites.google.com/site/vilagfainfo/szoevetseg
www.aba.hu
www.mosonmagyarovar.hu/civilek
www.vargacsaba.hu

Korszerű, minden igényt kielégítő honlapok meglepően alacsony áron.

Az ország összes polgármesterét elérheti. Pályázatok kötelező nyilvánosságát is biztosítjuk.

Teljesítse könnyedén az elektronikus információsza-badság törvényt! Olcsón, jól, egyszerűen!

A hétköznapi életet segítő, közhasznú híreket nemcsak olvasni érdemes, de fel is teheti honlapjára.







Ez a kérdés válasszatok, képviseleti vagy részvételi demokrácia

Gábor Hamvas, 2010. febr. 21. 3:13   [ 2010. febr. 21. 3:20 frissítve ]

Tiszta Hangok Rádió
Ez a kérdés válasszatok, képviseleti vagy részvételi demokrácia

 http://radio.tisztahangok.hu/archivum/02_menedzserkalauz_15_ez_a_kerdes


1-10 of 24