Állampolgári Tanács

Állampolgári/ közösségi tanácskozás (CJ)

Dr. Orbán Annamária, BME/TTKK1 

Az ún. részvételi demokrácia, deliberatív eljárások, mint például az „állampolgári tanácskozás” (citizens’ jury), „közösségi tanácskozás” (community jury) vagy „deliberatív közvéleménykutatás” (deliberative poll) a politikatudományban és közpolitikai kutatásokban használt módszerek, melyek célja a problémafeltáráson, megvitatáson túl az állampolgárok, helyi közösségek, lakosok közügyekben való érdekeltségének növelése, a helyi politikai döntéshozatalba való bevonása. A citizens’ jury az elsők között volt, melyet Ned Crosby2 talált fel és alkalmazott először a korai 70-es években az USA-ban olyan „demokrácia deficit” problémák megoldására, mint a csökkenő szavazási hajlandóság, gyengülő érdeklődés a politikai és közügyek, első sorban helyi ügyek iránt stb.

     Később újabb eljárások követték, mint a deliberative poll3 vagy a citizens’ jury mintájára készült különböző „community jury”, „do-it-yourself jury” stb. módszerek4. Mindegyik igen elterjedt az egész világon, első sorban az angolszász országokban (USA, Nagy-Britannia5). Azonban példát találhatunk több európai országban is (Spanyolország)6 sőt már hazánkban is (Kaposvár, Újbuda).7 

     Az állampolgári/közösségi tanácskozás (CJ) módszerek azzal a konkrét céllal jöttek létre, hogy a - közpolitikai ügyekben érintett -, egyszerű átlagemberek értékes, a politikai döntéshozók („akik maguk sem tudhatnak , láthatnak előre mindent”) számára fontos tudását hasznosítsák, a vita/tanácskozás során kialakított véleményüket figyelembe vegyék. A citizens’ jury mintájára kifejlesztett közösségi tanácskozás a résztvevő állampolgárok informáltságára, aktív hozzájárulására és nyitott, pozitív magatartására épít, célja olyan állampolgári javaslatok megfogalmazása, amelyek a döntéshozók számára releváns módon mutatják be a közösségi problémákat, célokat és lehetséges megoldásokat. A módszer lényege, hogy pl. egy helyi probléma megoldásához, egy fontos közpolitikai - pl. önkormányzati - döntés előkészítéséhez, vagy már folyamatban lévő megvitatásához egyszerű helyi lakosokat, állampolgárokat hívnak meg, akik meghívott szakértők bevonásával, a tanácskozás végeztével kiegyensúlyozott döntést hoznak és egyben ajánlást is fogalmaznak meg a kérdésben. A módszer kulcsa a „jól tájékozottság”, mert arra a feltételezésre épül, hogy az állampolgárok széleskörű informáltsága hozzájárul a megvitatott probléma áttekintéséhez és olyan dimenziók meglátáshoz, amelyről az állampolgárnak előzetesen nincsen személyes élménye. Az eddigi tapasztalatok szerint a különböző szempontok ismeretében az állampolgárok sokkal inkább közösségi szereplőként gondolkodnak az adott kérdésről és egyre inkább felváltja az általában jellemző önérdekkövetést a közösség érdekeit is szem előtt tartó, konszenzuskereső, együttműködő magatartás. Ezért a CJ nagy hangsúlyt helyez a tájékoztatásra, a vitatott problémák esetében pedig a kiegyensúlyozott informálásra, azaz a különböző nézőpontok egyenlő bemutatására. A különböző nézőpontok megjelenítése az állampolgári közösségben is fontos, ezért lényeges, hogy a résztvevők reprezentatív módon, a közösségre jellemző térbeli, társadalmi adottságok, dimenziók mentén legyenek kiválasztva. A módszerben kiemelt szerepet kap az információk feldolgozása, aminek kulcsa az állampolgárok interakciója: az egyoldalú információáramlás (valaki tájékoztatja az állampolgárt) mellett szerepet kap az elhangzott információk feldolgozása is, ami közösségi szinten zajlik: a résztvevő állampolgárok megvitatják a kapott információkat, megbeszélik a kritikus kérdéseket és a tanulságokat. Ez időigényes folyamat, ezért klasszikus formában a CJ több napig tartó rendezvény8, amely során a szakértői meghallgatások (tájékoztatás) és véleménycserék (állampolgárok vitája) egymást felváltva haladnak. A módszer egyik erőssége az eredményorientáltság: a folyamat végén az állampolgárok javaslatokat fogalmaznak meg, amelyek ideális esetben döntéstámogató erővel bírnak, hiszen a döntéshozók számára elérhetővé és világossá teszik a közösség elgondolásait és megoldási javaslatait az adott kérdéssel kapcsolatban. Fontos azonban, hogy a tanácskozás ajánlásai publikussá váljanak az egész közösség számára is, ezért a helyi újságban vagy egyéb formában – pl. önkormányzati honlapon – meg kell jelentetni. A helyi lakosok érdekeltsége, hosszú távú együttműködési készsége, bizalma fenntartása céljából ajánlott, hogy a tanácskozás eredménye, ajánlásai lehetőség szerint valóban megjelenjenek a helyi politikai döntéshozatalban.

 

 

******levél és meghívó szentendrére:     http://groups.google.hu/group/szerves-tarsadalom/browse_thread/thread/91ebb0f47c5c6e8e?hl=hu

Comments