A Város fejlődésének története dióhéjban


I. Földrajzi környezet:

ü      Latium

ü      25 km-re a tengertől

ü      Keletről az Appeninek határolják

ü      Folyója: a Tiberis (Tevere) és az Anio (Aniene)

ü      Erdőkkel borított dombok alatti mocsaras síkság

ü      Mediterrán éghajlat

o       egészségtelen, maláriás

o       mezőgazdasági művelésre eredetileg nem alkalmas


A hét domb:
 

ü      Capitolium

o           Arx: keleti csúcs

o           Capitolium: nyugati csúcs

§         egyetlen út vezet fel rá: Scalae Gemoniae

·          délnyugaton: Tarpeia sziklája


ü      Palatinus (Cermalus)

o       tövében a Lupercalia barlang

o       kezdetben székhely

o       később az előkelők lakhelye

o       császárok palotái


ü      Aventinus

o       a plebs központja


ü      Quirinalis

o       kezdetben etruszkok lakták

ü      Viminalis

o       nevét a fűzfákról kapta


ü      Esquilinus (Querquetulanus)

o       a köztársaság korában kertek és temetők

o       a császárság alatt a császári kertek foglalják el

o       Carenae: az arisztokrata-negyed)


ü      Caelius

o       arisztokrata negyed


Fontosabb völgyek:

ü      Argiletum

   o       Quirinalis, Viminalis és Esquilinus között

 §         kereskedőnegyed


ü      Subura:

   o       Quirinalis, Viminalis és Esquilinus között

§         a legzsúfoltabb és legmocskosabb szegénynegyed

§         kétes hírű tavernák

§         bordélyok


ü     Velabrum

  o  Palatinus és Capitolium között

   §     Forum Boarium (marhapiac)

   §     kereskedőnegyed


ü      Murcius völgy

   o  A Palatinus és az Aventinus között

    § Circus Maximus


A Mars mező (Campus Martius)

ü      Kívül esik a pomeriumon

ü      eredetileg az etruszk királyok birtoka

ü      a köztársaság alatt katonai gyakorlótér

ü      a comitia centuriata helye

o       Pompeius Curiája

o       az első kőszínház

o       Caesar villája

o       a luxuskereskedelem színtere

o       Saepta Iulia: a „korzó”


A római kertek

Területének egynegyedét foglalják el

ü      tudással elrendezett és szervezett kert

ü      a kertépítészet művészet és tudomány, sajátos jelképrendszerrel

ü      területük néha csekély: néhány szent fa, porticussal körülvett tér

ü      nagy magánparkok: a környező dombokon

o       Caesar kertjei: a Ianiculus tövében, végrendeletében a római népre hagyta

o       Lucullus kertjei: a Quirinalison

o       Sallustius kertjei: a Quirinalison

ü      a császárkorban a magánkertek egy részét elkobozzák és több száz hektárnyi császári kertet  (parkok övezete) hoznak belőle létre



II. A város fejlődésének korszakai:


1. A pásztorok városa

Róma első városkorszaka

Alapítás 754/753. április 21: Parilia

A „város” képe: falusias

Nem alapított város, spontán történelmi fejlődés útján jött létre

„Septimontium” : valaha a hét domb szövetségének tartották

Ma inkább: Kerítéssel védett domb (Capitolium, Quirinalis, Viminalis)

   (septum = ’kerítés’)

 

ü      fából és vályogból épült

ü      gyékényfalú

ü      szalmatetejű kerek kunyhók

ü      rendszertelen elrendezés

ü      a terepadottságok kihasználása

ü      tudatos tervezés hiánya

ü      kövezetlen utca

ü      sok sár

A pomerium: a szent határ, ami az alapított városokra jellemző: határozott határ, ami elválasztja azt, ami a városhoz tartozik, attól, ami nem.

 

2. Romulus városa (Kr. e. VIII-VI. század)

Roma Quadrata

   A név eredete homályos

Az urbanizáció első pillanataitól erős etruszk hatás jellemzi.

 

3. Itália fővárosa (Kr. e. V-III. század)

A) Az etruszk típusú város: tudatos városrendezésalapján

ü      utcahálózat kialakításának igénye

ü      négyszög alaprajzú házak

o       egyterű

o       nyitott tető a szabad tűzhely miatt

ü      Új építőanyag: tufa

ü      oszlopokon épült templomok

o       terrakotta szobrokkal díszítik őket

ü      etruszk típusú városközpont létrehozásának igénye

o       a Forum lecsapolása: a Cloaca Maxima első vezetéke

ü      az Arx felépítése a Capitolinus hasonnevű magaslatán

ü      Városfal

o       426 hektárnyi területet zár körül


B) A gall betöréstől Sulláig

Az újra „szabadon burjánzó” Róma lakossága gyorsabban fejlődik, mint városépítészete. A köztársaság még nem elég gazdag pompás épületek emeléséhez

Az egyre növekvő lakosság miatt magas házak épülnek

ü      Szűk utcák

ü      Rendezetlenség

ü      új városfalak: helyreállítják a serviusi falakat

ü      az úthálózat kiépítésének kezdete

ü      a görög befolyás megjelenése:

o       hosszúkás alaprajzú épületek

o       díszítéseiben hellén hatás

Ezeken az alapokon kialakultak a Róma későbbi építészetére jellemző kompozíciós vonások:

ü      az alaprajz egy tengelyre szervezése

ü       az épület frontális beállításának hangsúlyozása

A Kr. e. V. századtól szokásos emlékszobrok állításakor megjelennek a lovas szobrok

 

4. A Mediterraneum fővárosa (Kr. e. III-II. század)

ü     fel- vagy újjáépülnek a legfontosabb középületek

ü     a városfalak záródnak

ü     megépülnek a legismertebb templomok

ü     győzelmi templomok számának szaporodása a római hódítások fokmérőjeként (évente kettő)

ü     porticusok

ü     a megélénkülő kereskedelem jele: Tiberis dokkjainak kiépítése

ü     Kr. e. 238 után kövezett utcák

ü     a csatornahálózat Kr. e. 184 után megújul

Az építészet változásai:

ü     római beton használata az építkezéseknél

ü     a II. században a meghatározó építőanyag a mészkő helyett a tufa

ü     a hódítások hatására tömegével kerülnek műkincsek Rómába

·        a középületeket díszítik velük

·        köztereken állítják fel

·        magánszemélyek villáit díszítik

Kialakul a díszes, gazdagságot, hatalmat és pénzt egyaránt tükröző városkép megépítésének igénye.

 

5. A polgárháború kora (Kr. e. 90- Kr. e. 31)

Nagy változások az egész városban

Leginkább érintett területek:

ü      Forum

o       inkább  szakrális központ

o       a politikai élet áthelyezése új központokba

ü      Mars mező

o       beépítésének kezdete

o       építészeti hasznosításához Caesar új mederbe terelteti a Tiberist

ü      Palatinus

Sulla észak felé kiterjeszti a város határát

Caesar inkább ékesíti a várost

Új városfejlesztési koncepció, ami leginkább a közigazgatási centrumot érinti

Az építészet fejlődése:

ü      Megjelenik a római architektúra egyik legjellemzőbb motívuma: a féloszlopok közötti boltíves nyílás

ü      Sorozatos alkalmazásakor bizonyos rend figyelhető meg:

o       ha több ilyen oszlopos-boltíves emelet van egymás fölött, akkor a földszinti oszloprend dór, a középső ión, a legfelső korinthoszi.

ü      Kialakul az oszloprendek használatának gyakorlata: a görög dór eltűnik, helyét a toszkán és római dór foglalják el

ü      Az ión és korinthoszi, bár módosításokkal, továbbra is megmaradnak.

6. Augustus kora (Kr. e. 31-Kr. u. 14.)

Rómából a márványépületek városát akarja megteremteni.

Restauráltatja a régi templomokat s tömegesen emeltet újakat

A Palatinus építkezéseinek kezdete:

ü      Augustus háza

ü      Apollo templom

Új politikai forum kiépítése a Caesar forum mintájára

   A Forum Magnum szakrális központ és műemlékek tárháza

A Mars mező gyors beépülése: dinasztikus terveinek tükre

ü      porticusok,

ü      színházak,

ü      kertek,

ü      fürdők,

ü      Ara Pacis Augustae

ü      Augustus családi sírboltja

ü      Horologium

ü      A Pantheon (M. Vipsanius Agrippa)

ü      Marcellus színház

A város képe:

ü      ritka az a negyed, ahol szélesek az utcák

ü      nincs rálátás a pompás márványépületekre

ü      zsúfolt, mocskos negyedek a forumok peremén

Az építészet változásai:

ü     A római architektúra erősen tagozott és dekorált jellegűvé válik.

ü     A dór és az ión oszloprend már csak a többemeletes épületek esetében jelenik meg

ü     Általános használatban a római korinthoszi és a kompozit oszloprend marad.

ü     A birodalmi építkezések színvonalukban utolérik és nagyságukban meghaladják a rómait.

A város lakosainak száma eléri az 1 000 000 főt

ü      szűk utcák

ü      nehézkes közlekedés

ü      a szállító járművek csak éjszaka járhatnak (Caesar óta)

ü      bűz

ü      hiányos közegészségügyi ellátás

ü      járványok

ü      zaj

ü      zűrzavar

ü      gyatra közbiztonság

Az Augustus utáni következő császárkor építészete híven tükrözi a politikai küzdelmeket. Az építészet erősen a politika eszközévé vált.

A néptömegek szórakoztatására és elkápráztatására, a politikai életből való kikapcsolására egyaránt alkalmasak voltak a

ü      nagyszabású közterek,

ü      oszlopcsarnokok,

ü      fürdők,

ü      színházak  

ü      amfiteátrumok

A lakóépületek közötti különbség tovább nőtt:

ü      császárok és a vezető senatorok, a meggazdagodott polgárok fényűző palotákat és villákat építettek

ü      a városi szegények tömegei insulákban, zsúfolt, egészségtelen, de tulajdonosaiknak komoly jövedelmet biztosító bérházakban éltek

ü      a rabszolgák laktanyái alig különböztek – néha egyáltalán nem különböztek ezektől

A császárok hatalma a művészetek közül legnagyobb mértékben építészet fejlődésére nyomja rá bélyegét. Állandó törekvés, hogy minden korábbin túltegyenek látványban, újszerűségben és méretekben. Ez a korábbi formák további gazdagodásához és kísérletezéshez vezet. Új térszerkezetek, épületszerkezeti megoldások és kivitelezési eljárások születnek:

ü      újszerű téregyüttesek,  a terek változatos alakítása és kapcsolások

ü      a boltozatok merész és szellemes alkalmazása

ü      a kivitelezés tökéletessége,

ü      igényes és nemes építőanyagok, elsősorban a márvány tömeges alkalmazása

A gyors és hatalmas méretű építkezések ipart teremtenek, amely érezhetően kettős hatást gyakorol az építészetre:

ü       sorozatban készülő díszítőelemek

o       a részletformák sematikussá válnak, ismétlődnek

ü      megnő az igény a szakemberek iránt

o        elsősorban a görög hellenisztikus kultúra területeiről érkeznek, akik magukkal hozzák igényes tudásukat

o       itt a formakincs a mesterek nemzedékein át öröklődött és fejlődött

7. Tiberiustól Claudiusig  (Kr. u. 14-54)
szolid fejlődés

Tiberius palotája a Palatinuson

Castra praetoria

Új vízvezetékek

ü      Aqua Virgo

ü      Aqua Claudia

Claudius kitolja a városhatárt


8. Nero (54-64)

Tűzvész a városban: háromnegyede elpusztul, érintetlen negyed egyetlen egy sem marad,

ü      három teljesen elpusztul

ü      hét erősen rongálódik, le kell rombolni

ü      négy alig sérül

            a tűzvészek továbbra is kísérői a városi életnek

Újjáépítés: nagyszabású városrendezési tervek alapján

ü     Claudius templom

ü     Domus Aurea

ü     Nympheum

ü     Anio Novus

Nero bővíti a város területét

A tűzvész utáni újjáépítés új szerkezetet ad a városnak. A fejlődés egészen Hadrianusig tart

ü      eléri legnagyobb kiterjedését

o       1800 hektár

o       lakosainak száma 1 500 000 – 2 000 000

 

9. A Flaviusok (69-96)

A császári Róma városképének további alakulása: a mai látvány meghatározó épületei

Új épületek:

ü      Vespasianus foruma (A Béke temploma)

ü      Amphiteatrum Flaviani (Colosseum)

ü      Ludus Magnus

ü      Meta Sudans

Palatinus bővülése:

ü      Arisztokrata házak

ü      Domitianus palotája

ü      Stadium

A polgárháború alatt leéget, lerombolt épületek restaurálása, pótlása:

ü      Újjáépül a capitoliumi templomkörzet

ü      Újjáépül a Mars mező


10. A virágkor: az Antoninusok (96-180)

Nagyszabású építkezések:

Új forumok

ü      Nerva

ü      Traianus

Nyilvános fürdők

ü      Traianus

Saepta Iulia

Villa Quintili

Roma és Venus temploma

A megistenült császárok templomai

ü      Traianus

ü      Hadrianus

ü      Antoninus Pius (és felesége)

Hadrianus Mauzóleuma

A közlekedés és a kereskedelem igényeinek kielégítésére készített építmények:

ü      A Tiberis menti új dokkok

ü      Aelius-híd

ü      Emporion

ü      A város új kikötője a Tiberis torkolatánál

Monte Testaccio

Restaurálás, újjáépítés:

ü      A Vesták háza újjáépül (bővül és szépül)

ü      A villámcsapástól elpusztult Pantheon újjáépül


11. A Severusok

Vespasianus és Titus temploma

Septimius Severus diadalívei

Caracalla fürdője

Heliogabalus palotája

 

12. A dominátus

Diocletianus alatt az utolsó fénykor, a monumentális épületek kora

   Aurelianus városfala véglegesen elkészül

   Minerva Medica

   Diocletianus fürdője

   Constantinus fürdője

   Divus Romulus temploma

   Maxentius bazilikája

   Fürdő és circus a Paltinuson

   Constantinus diadalíve

   Ianus Quadrifons


III. Az Augustus által kialakított római régiók

    REGIO I - Porta Capena

    REGIO II - Caelimontium

    REGIO III - Isis et Serapis

    REGIO IV - Templum Pacis

    REGIO V - Esquiliae

    REGIO VI - Alta Semita

    REGIO VII - Via Lata

    REGIO VIII - Forum Romanum

    REGIO IX - Circus Flaminius

    REGIO X - Palatium

    REGIO XI - Circus Maximus

    REGIO XII - Piscina Publica

    REGIO XIII- Aventinus

    REGIO XIV - Transtiberim

    EXTRA POMERIVM (MVRVS AVRELIANI)

 

 

Comments