UFO Puzzle 1. fejezet

"Nagyon sok furcsa dolog van a világon. Itt vannak például az UFO-k. Hogy nem egy mai modern mítosszal állunk szemben, arról teljes mértékben meg vagyok győződve. Igen, számomra már nem kérdés, hanem tény a földönkívüli civilizációk létezése. Lassan egy évtizede foglalkoztat az UFO-kérdés. Amikor a nyolcvanas évek közepén, alig 13 évesen először kezembe került egy UFO-észlelést tartalmazó újságcikk, még nem tudtam, hogy az elkövetkező években szinte minden szabadidőmet ennek a nagyon szép, ám csöppet sem hálás témakör kutatásának fogom szentelni. Soha nem bántam meg! Betekinthettem egy csodálatos és titkokkal teli világba, amely - akár egy rabot - örökre magához bilincselt. Rengeteg érdekes embert ismertem meg, akik akarva-akaratlanul szembe találták magukat a XX. század -s talán az emberiség történelmének- legtitokzatosabb jelenségével."

AJÁNLÁS, KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Ajánlom ezt a tanulmányt: a New Yorkban élő Keviczky Kálmán nyugállományú ezredesnek, akit példaképemnek tekintek az UFO - kutatás és a nemzetek biztonsága érdekében tett törekvései miatt, a Törökországban élő Dr. Dilek Özkurtnak, valamint néhai Nagyváradi Béla UFO-kutató örök emlékének. Köszönetemet szeretném kifejezni Pusztay Sándornak, az UFOmagazin főszerkesztőjének, Köves István és Kiss Zoltán szerkesztőknek, Tarcali Gábornak, a Magyar UFO Kutató Szövetség elnökének, Szűcs Róbertnek, a Színes UFO Ismeretterjesztő Képeslap főszerkesztőjének és Kriston Endre szerkesztőnek, a RYUFOR Alapítvány igazgatójának, az elmúlt években nyújtott nélkülözhetetlen segítségükért. Köszönetemet fejezem ki továbbá hűséges kutatótársaimnak, Ladnyik Péternek, Krizsán Andrásnénak és Gyurcsán Tibornak, akik jóban- rosszban kitartottak mellettem, valamint a Kondorosi UFO Adatbank UFO-eset regisztráló és dokumentáló csoport szigorú kutatási elvei mellett. Külön szeretném megköszönni Lantos Lászlónak az önzetlen anyagi felajánlását, valamint Abonyi Attilának a könyvborító elkészítésében nyújtott segítségét!


A JÓTÉKONY PIRULÁK

Nagyon sok furcsa dolog van a világon. Itt vannak például az UFO-k. Hogy nem egy mai modern mítosszal állunk szemben, arról teljes mértékben meg vagyok győződve. Igen, számomra már nem kérdés, hanem tény a földönkívüli civilizációk létezése.

Lassan egy évtizede foglalkoztat az UFO-kérdés. Amikor a nyolcvanas évek közepén, alig 13 évesen először kezembe került egy UFO-észlelést tartalmazó újságcikk, még nem tudtam, hogy az elkövetkező években szinte minden szabadidőmet ennek a nagyon szép, ám csöppet sem hálás témakör kutatásának fogom szentelni. Soha nem bántam meg! Betekinthettem egy csodálatos és titkokkal teli világba, amely - akár egy rabot - örökre magához bilincselt. Rengeteg érdekes embert ismertem meg, akik akarva-akaratlanul szembe találták magukat a XX. század -s talán az emberiség történelmének- legtitokzatosabb jelenségével.

Fiatal korom ellenére nem a sci-fi filmek és írások gyakorolták rám a legnagyobb hatást, hanem olyan nagyszerű emberek újságcikkei, mint dr. Böszörményi Nagy Emil vagy a veszprémi Kaszás István. Ők voltak azok, akik az Ország-Világ című népszerű hetilap 1976-os számaiban - a kötelező materialista világnézettel ravasz módon szembeszállva- először szivárogtattak be a köztudatba fontos adatokat és információkat az UFO-jelenségről. Mára ezeknek a személyeknek a téma megismertetésében és a magyar UFO-kutatásban betöltött úttörő szerepe sajnos a feledés homályába veszett. (Csupán Hargitai Károly és Keviczky Kálmán méltatta munkásságukat eddig megjelent tanulmányaikban.)


Az akkori és mai tudományos álláspont szerint az UFO- jelenség nem létezik. E kijelentés mélyrehatóbb vizsgálódások nélkül született meg, s ma  sem  túlságosan  sok időt fordítanak a téma kutatására azok a személyek, akiknek igazi feladata lenne a probléma mielőbbi tisztázása. Kaszás István az Ország-Világ említett évfolyamában a Hozzászólás az UFO-vitához rovatban a vizsgálatok pártatlanságára hívta fel a figyelmet. "Kétségtelen, hogy nehezebb, gyakran keresztülvihetetlen feladat egy jelenség  állítólagos  létezése  helyett  annak nemlétezését bebizonyítani, ez sem  lehet oka  azonban  annak  a  merev elzárkózásnak, amely jelenleg a tudománynak az UFO-elméletekhez való viszonyát jellemzi. Ami az előbbit illeti: a leginkább célravezető megoldás ilyenkor az ellenfél érvelésének tárgyilagos, pontról pontra történő cáfolata. Az UFO-kérdés létező, reális probléma. Nem tekinthető lezárt kérdésnek, ez idő szerint még nem adható rá egyértelmű és megnyugtató válasz. A megoldás -mint az igazi tudományos problémáké- most is a tudományra vár!" (1)

A cikksorozat keretében az akkori tudományos élet egyik legkiválóbb alakja, a zseniális csillagász dr. Kulin György is kifejtette véleményét az UFO-kérdésről. 



"40 év alatt mintegy tízezer szenzációs bejelentés mögött mindig megtaláltuk az egyszerű magyarázatot. A legszenzációsabb bejelentést tevőkkel beszélgetve perceken belül meg lehetett állapítani, hogy ismeretszintjük a minimum alatt van. Az UFO-ról mint valódi jelenségről nem vitázom, mert meggyőződésem, hogy ilyenek nem léteznek!" (2)

Tény, hogy tagadni vagy jókat kacarászni egy-egy észlelésen könnyebb dolog, mint elgondolkodni azon, vajon tényleg van-e igazságtartalma a történetnek. Miért van az, hogy a világ különböző pontjain élő, egymásról mit sem tudó személyek ugyanarról a jelenségről számolnak be? Egy kollektív képzelődés áldozatai lennének? A válasz egyszerű: nem!

Az UFO-jelenség létező fizikai jelenség. Látható, érzékelhető, különböző technikai eszközökkel rögzíthető. Ha tényleg hallucinációkról vagy őrült képzelgésekről lenne szó (ahogy ezt sokan állítják), akkor miképpen lehetséges mindez? Nehéz kérdés, de nem mindenkinek. Nagy "azonosítóink" mindenre tudnak magyarázattal szolgálni. 



A rendszerváltás idején a sajtó számos szenzációs észlelésről számolt be (néha csak a példányszám növelésének érdekében), ezek közül is a legnagyobb publicitást a kecskeméti laktanyában szolgálatot teljesítő honvéd ufonauta észlelése kapta. (1989. augusztus 12.) A Békés megyében megjelenő Délkelet című újság szellőztette meg először az esetet, katonai forrásokra hivatkozva.(3) A megjelent cikk akkora érdeklődést váltott ki, hogy a Magyar Televízió november 13-án a Napzárta című műsorában részletesen foglalkozott nemcsak a kiskatona beszámolójával, hanem a földönkívüli élet lehetőségével is.



A jelenség azonosítása -felsőbb körökből- már akkor megtörtént. Elaludt és UFO-val álmodott a kiskatona! (4)

Világos, hiszen az UFO-k nem léteznek. A válasz pofon egyszerű, hiszen mint tudjuk az álom és a valóság annyira egyforma dolog, hogy bármikor összekeverhetjük, nem? Sajnálattal, a választ el kell utasítanom.

A másik esemény -ahol ismételten kitett magáért néhány szakember- a híres pápai észleléshez fűződik. Mint emlékezhetünk rá, 1989. november 24-én Bazsó Gyula a Pápai Meteorológiai Szolgálat ügyeletese több bejelentést kapott a lakosságtól az égbolton látható különös fényjelenségekről. Értesítette a közeli honvédségi repülőteret, majd a szokásosnál is nagyobb figyelemmel kísérte az égboltot. Mint később az MTI munkatársainak elmondta: a Göncölszekér vonalában, a csillagok fényénél mintegy tízszer erősebben világító, négy objektumot észlelt kb. 1500-2000 méter magasságban.



Aznap délután 4 órától este 10-ig szokványos kiképzési feladatot hajtott végre több repülő. K. Attila repülőezredes 5 órakor vette a repülésvezető tiszt kérését, hogy menjen fel a toronyba, mivel egy be nem azonosítható fénypontot észlel, ami szerinte néha megmozdul. Miután megtekintette távcsővel a jelenséget ismételten felszállt. A feltételezett helyszínre megérkezve bekapcsolta a gép fényszóróit. Ekkor jelezte a repülésvezető, hogy a fényszórókhoz most már tud viszonyítani, amit látott, csillagfény!

Nem mindenki tudott magyarázatot adni a látottakra. Mint később kiderült, nemcsak Bazsó Gyula, hanem a meteorológiai radarok is jelezték az égi objektumokat. (A Nagykanizsai Meteorológiai Állomás például "rendkívüli égi jelenséget" tapasztalt az adott időpontban.)

A csillagfény elmélet csúfos kudarcot vallott. A Szentgotthárd-Farkasfa-i állomás eseménynaplójában ugyanis a következő bejegyzés állt: "... mi is rámértünk, valóban lehetett látni, rendkívül gyorsan mozgott. Ezután több ilyen tárgy jelent meg (!) a radarernyőn, mind határozott mozgást mutatott."(5)



Azt hiszen ehhez nem kell magyarázat, de aki még ezek után is változatlanul osztja a repülésirányító véleményét, annak ajánlom figyelmébe egy akkor szolgálatot teljesítő  katonai meteorológus hét évvel későbbi nyilatkozatát. L. Zsolt százados 1989. november 24-én az esti órákban különleges, korong alakú, nagy sebességgel mozgó tárgyakat látott a lokátoron a délnyugati szektorban.(6)

 Három nappal később H. Árpád Kaposváron levideózott egy gömb alakú, UFO-t, melyet csillagászaink -véleményem szerint tévesen- a fényesen ragyogó Jupiter bolygóval azonosítottak.



A "mindenre van magyarázat" csúcspontját az 1991. január 18-i UFO-invázió jelentette. Mint emlékezhetünk rá, akkor éjjel 23 óra 14 perc és 23 óra 30 perc között az ország több pontján látták azt az UFO-t, amely komoly fejtörést okozott nemcsak a civil lakosságnak, de még a Honvédségnek és a MALÉV-nál szolgálatot teljesítő személyeknek is. A leginkább üstökösre emlékeztető UFO-kat alacsony magasságban észlelték, repülési irányuk is változatos volt. Egy ország állt tanácstalanul az esemény előtt: vajon mi repkedett felettünk négy nappal az Öböl-háború kitörése után? A választ (vagy inkább magyarázatot) csillagászaink adták meg, de hogy!

Egyik megyei lapunk közzétette egy okleveles csillagász tanulmányát UFO-k, zöld emberkék-vagy valami más? címmel,  magyarázatként.


"Harminc éve tartok csillagászati és űrkutatási előadásokat. Ezt a három évtizedet végigkísérte a vissza-visszatérő UFO-láz, néha szinte hisztérikus formában. Sokszor tartottam e témáról előadásokat, szükségességének érzése miatt és írtam egy-két cikket is. Már a múlt év decemberében úgy éreztem, ismét fel kellene hívnom a figyelmet arra, hogy az elkövetkező hónapokban feltehetően megint többet hallunk majd ilyen híreket. Sok ember hetekig képes beszélni UFO-król, zöld emberkékről, furcsa földönkívüli lényekről. Ez sokak figyelmét elvonja a hétköznapok sokasodó gondjairól, nehézségeiről, segít a feszültségek levezetésében. Az ilyen hírek szaporodása jótékony pirulákként hathat és ezt problémákkal teli napjainkban talán nyugtatóknak is tekinthetjük.

A január 18-i, péntek esti jelenség is jó példa erre. Ilyen alkalmakkor "zöld emberkék" inváziójára, idelátogató űrbéli lényekre gondolnak nagyon sokan. Sajnos én nem láttam, pedig nagyon érdekes lehetett. De láttam már a szemtanúk által leírtakhoz teljesen hasonló jelenségeket, amelyeket a bolygóközi térből légkörünkbe érkező kisebb-nagyobb meteorok idéztek elő 80-100 km körüli magasságban. A nagyobb, feltűnőbb fényjelenséggel kísértek a bolidák..."  (7)

Ebből az UFO-ból -a változatosság kedvéért- így lett IFO. Vagy mégsem ilyen egyszerű az egész? De nem ám!

1991. január 19-én a Magyar Televízió tudósított először az esetről.

A megszólaltatott szavahihető szemtanúk a kecskeméti katonai repülőtéren akkor éjjel szolgálatot teljesítő tisztek voltak. Sz.Péter hadnagy egy fényes égi objektumról számolt be, amely a kifutópálya felett repült át 300-400 méter (!) magasságban.

A másik szemtanú T. Gábor főhadnagy szintén 300 méter magasságban, 300-400 km/h sebességgel látta elrepülni az objektumot. Az UFO-t a repülőtér lokátorai nem észlelték.


A Ferihegyi repülőtér forgalomirányítója 23 óra 16 perckor pillantotta meg a különös repülő tárgyat. Mivel neki nem volt adata érkező légijárműről, felhívta az irányító szolgálatot, de ott sem tudtak semmiről, bár a radaron látták a jelet. A tárgy eleje hosszúkás kabinszerű valami volt s mögötte narancssárga csóva húzódott. Körülbelül 600 méter (!) magasan repült, sebessége 400 km/h lehetett.

 A polgári megfigyelések összegzett adatai is megerősítették, hogy az UFO igen alacsonyan repült. Néha a mozgásában is bekövetkeztek változások. Előfordultak hirtelen irányváltoztatások, sőt ismert olyan eset, ahol az objektum megállt, egyhelyben lebegett!

Ezeket az adatokat nem vették figyelembe csillagászaink. A jelenséget 80 kilométeres magasságban, a légkörünkbe belépő visszahulló űrobjektum (vagy űrhulladék) izzási folyamatával hozták összefüggésbe. Hol van itt az objektivitás?

A felsorolt példák jól bizonyították, hogy az azonosítás nem minden esetben sikeres. Ha az egyszerű első típusú találkozások ennyi rejtélyt tartogatnak a számunkra, akkor mi a helyzet azokban az esetekben, amikor az észlelők közeli találkozásokról számolnak be földönkívüli lényekkel? Lehetséges mindez?

Úgy tűnik, igen! Kutatásaim során számtalan eltérítést vizsgáltam ki, melyekben alapvető logikai összefüggésekre bukkantam. A különböző, egymásról mit sem tudó észlelők történeteiben visszaköszönő azonosságok arra késztettek, hogy a meglévő esetek kiértékelésével felállítsak néhány hipotézist a látogatók tevékenységével kapcsolatban.

Ma már az eltérítések az UFO-kutatás fő kutatási irányvonalát képzik. Mivel ezek a történetek adják a legtöbb információt az idegenekről, így az önkéntes szervezetek és kutatók ezen esetek kivizsgálására szakosodtak. Az első- és második típusú találkozások jelentősége ez által jelentősen lecsökkent, pedig tartogathatnak még meglepetéseket számunkra.

Richard Hall 1988-ban megjelent Uninvited Guests című nagysikerű könyvében tisztán és világosan rávilágít erre a kutatási problémára.



"Még ha nincsenek is tetemek és az emberrablások sem valós, fizikai esetek, akkor is  hatalmas  mennyiségű,  jól  bizonyítható jelentés létezik járműszerű, emberekkel gyakran közeli kapcsolatba kerülő tárgyakról, melyek rendkívüli manőverekre képesek és sok fizikai, élettani hatást okoznak. Ezek a háttérben megbúvó, a kemény magot képviselő UFO-beszámolók jelentik elsősorban az igazi tudományos kihívást. Ezek nélkül semmi alapunk nem lenne ahhoz, hogy komolyan vegyük az emberrablásokról szóló bejelentéseket."

Teljes mértékben egyetértek a fenti sorokkal. A nagy "emberrablások" közepette nem szabad elfeledkezni a kevesebb információt tartalmazó esetekről sem.

Visszatérve az eltérítésekre: ma már tudjuk, hogy ez egy rendkívül nehezen bizonyítható témakör. Az embereket rövid ideig hatalmukba kerítő, különböző vizsgálatokat elvégző idegen lények mindent elkövetnek, hogy tevékenységük titokban maradjon.

Amiért csinálják és ahogyan csinálják, az számunkra bámulatos. A technikai felsőbbrendűségükön túl fejlett pszichikai tulajdonságaik birtokában képesek úgy elvégezni egy-egy feladatot, hogy az illető személy szinte semmit nem tud az egészről. Hibák azonban náluk is előfordulnak s ezeket kihasználva egyre több fontos részlet került napvilágra.

Az UFO-kutatás egy hatalmas puzzle, ahol az észlelők beszámolói a képdarabkák, s ebből nekünk, a téma önkéntes kutatóinak kell egy teljes képet kirakni! Nehéz feladat, de nem lehetetlen.

A hagyományos UFO-kutatás képviselője vagyok. Kutatásaim során sem misztikával, sem ezoterikával nem foglalkoztam. Igyekeztem mindig objektíven szemlélni az eseményeket, s minden lehetséges módon magyarázatot találni a történtekre. 

Tanulmányom az elmúlt években kivizsgált eseteim legjavát tartalmazza. Feltevéseimet igyekszem esetek pontos ismertetéseivel alátámasztani, mintegy bizonyítékként. Hogy mindebben lehet-e valami, azt döntse el Ön, Kedves Olvasó!

A világ tele van megfejtésre váró rejtélyekkel. Van  amire találunk magyarázatot, van amire nem.  Az ismeretlen megismerése évezredek óta az emberek legfőbb vágya. Az őskortól napjainkig ez az emberiség legfőbb mozgatórugója.

Az UFO-jelenség létező fizikai jelenség!  Még akkor is, ha csillagászunk egyfajta társadalmi hisztériának tekinti, s jótékony pirulákként a stresszhatások levezetéséhez ajánlja! Ezt  "vegye be" aki akarja...

Nincs még egy olyan téma, amely annyi megválaszolásra váló kérdést tartogatna számunkra, mint az UFO-jelenség. Lehet, hogy tévedett Kant, amikor papírra vetette a következő mondatot: "Kétféle csoda van: a csillagos ég felettünk és az erkölcsi törvény bennünk..."!

FELHASZNÁLT IRODALOM

 1. Ország-világ 1976. március 10. és március 31.

2. Ország-világ 1976. február 25. Tudósok hozzászólása az UFO-vitához.

3. Dél-kelet 1989. november 14.  7. oldal

4. Dél-kelet 1989 / 10. szám

5. Népszabadság, 1989. november 28.

6. UFOmagazin, 1996. október

7. Békés Megyei Népújság, 1991. január 23.

Comments