Szerkesztette: Tófalvy Tamás

Információs Társadalom 2014/4. p. 152.

A technológiák folymatosan változnak, és velük együtt változnak a kulturális jelentések is. De a változásoknak a technológia nem az egyedüli okozója, kizárólagos motorja. A kulturális hálózatok és jelentések alapvetően meghatározzák, hogy egy adott technológia milyen szerepet tölt be az életünkben, és hogy milyen lehetőségeket kap egyáltalán a gyakran „forradalmiként” vagy „végzetesként” értelmezett „hatás” kifejtésére. Bár gyakran úgy észleljük, hogy a technológia egyfajta determinisztikus hatással van a kultúrára, az esettanulmányok sokasága azt mutatja, hogy a folyamatot inkább egy közös rendszerként érdemes szemlélni, és az ezzel ellenkező észleletünk is a társadalom és technológia kölcsönhatásának rejtvényei közé tartozó problémák egyike. Az új technológiák, ahogy azt Carolyn Marvin (1988) megfogalmazta, nem idegen szereplőként avatkoznak be a kultúrába, megváltoztatva azt, hanem éppen ellenkezőleg: a már meglévő motivációinknak, társadalmi konfliktusainknak nyújtanak további terepeket, színtereket és hálózatokat.

Az Információs Társadalom e számában található tanulmányoknak is ez a szemlélet áll a középpontjában. A szám szemléleti vezérfonalát az a főleg az Egyesült Államokban elterjedt tudományközi kutatási terület adja, amely a társadalomban „újként” és „régiként” megjelenő technológiai innovációk, eljárások, eszközök társadalmi-kulturális megalkotását, interakcióját vizsgálja (Baym 2010, Bijker-Hughes-Pinch 1987, Bijker 1997, Edgerton 2008, Gitelman 2006, Marvin 1988, Peters 2009, Pingree–Gitelman 2003, Punt 2000, Sterne 2003). Milyen konfliktusokban vesz részt egy teret nyerő „új” technológia, milyen értékek kapcsolódnak a terjedő és a kiszoruló „régi” technológiákhoz, és milyen diszkurzív, retorikai, jogi vagy társadalomtudományos értelmezésekkel járnak együtt a változások? Hogyan változnak az „új” és „régi” technológiák viszonyai, mitől, miért és hogyan kerül egy technológia az előbbi vagy az utóbbi kulturális kategóriába? Továbbá, mindezek a társadalmi alakzatok hogyan alakítják a technológiák konszolidációjának vagy éppen kihalásának forgatókönyvét, az innováció folyamatát?

A számban olyan írások olvashatóak, amelyek mindezeket a  problémákat (és még továbbiakat) a kommunikáció- és médiatechnológiák társadalmi konstrukciójának folyamatát bemutató esettanulmányokon keresztül dolgozzák fel, történeti megközelítésben vagy jelenkori eseményekre fókuszálva, széles technológiai (az internettől kezdve a televízión át a hangrögzítő eszközökig), tematikus (a sajtószabadságtól kezdve a televíziózáson keresztül a populáris zenéig) és módszertani (a marketingtől kezdve a történettudományon át a diskurzuselemzésig) merítéssel.

A teljes szám letölthető ezen a linken.

Az egyes cikkek pedig külön letölthetők a címekre kattintva:

Tófalvy Tamás: Új technológiák, régi kultúrák

Előhang az Információs Társadalom tematikus száma elé

 

Koltay András: Az internet mint médium, a sajtószabadság és a demokratikus nyilvánosság – Megfontolások az internetes nyilvánosság jövőbeni szabályozása elé

Az internet az elmúlt évtizedekben alaposan megbolygatta az életünket, új médiumként a demokratikus nyilvánosság teljes megújulását is ígérte. A tanulmány azt vizsgálja, hogy mennyire váltotta be az internet az elmúlt bő két évtizedben ezt az ígéretet, valóban forradalmasította-e a média világát, és hogy lehet-e az államnak szerepe ezen ígéretben foglaltak gyakorlati megvalósulásával, „aprópénzre váltásával” kapcsolatban. A tanulmány e kérdés megválaszolása érdekében röviden áttekinti a sajtószabadság fogalmát abból a szempontból, hogy a jogi felfogás szerint annak alanyát milyen közérdekű kötelezettségek terhelik, amelyek az internet szabályozásának is szükségszerű kiindulópontjai. Ezt követően az internet szabályozásáról, az interneten (is) elérhető szolgáltatásoknak a sajtószabadsághoz fűződő kapcsolatáról, majd a demokratikus nyilvánosság állapotáról az interneten, végül az internet hatására átalakuló „hagyományos” médiáról és újságírásról lesz benne szó, a következtetések levonása előtt.

Kulcsszavak: internetjog, sajtószabadság, médiaszabályozás


Barna Emília: A hálószoba, a stúdió és a közösségi média találkozása – A budapesti hálószobapop-színtér

Az írás a 2011-ben feltűnő budapesti lo-fi, más néven hálószobapop-színtér példáján keresztül vizsgálja a szélesebb körben megfizethető otthoni hangrögzítési technológiákkal előállított zenei produktumok terjesztésére, valamint a zenei tevékenység közösségi gyakorlataira alkalmas online felületek kulturális konstrukcióját, különös tekintettel a gender szempontjára. A vizsgált színtér esetében ezek az online felületek a hálószoba terével kapcsolódnak össze, amely, mint a belátható, könnyen kontrollálható technológiának helyet adó, privát környezet elvileg garantálja a védett, autonóm alkotói teret. Fő kérdésem arra vonatkozik, hogy milyen mértékben és vonatkozásban tekinthető a pop-rockzene világán belül nyitottabbnak, demokratikusabbnak ez a színtér a gender szempontjából. Valamint, hogy milyen szerepet játszanak ebben az otthoni hangrögzítő, valamint az online zenemegosztó és közösségi média-technológia, azaz a Bandcamp vagy a Tumblr által kínált rugalmas modellek, hozzáférhető lehetőségek. Végül, hogy az alkotók attitűdjeiben, ízlésében, esztétikai választásaiban hogyan tükröződik a technológiához fűződő sajátos viszony.

Kulcsszavak: zenei színtér, gender, technológia, hozzáférés, online közösségek, lo-fi, underground


Nyirő Nóra: Áttekerjük vagy nem? A digitális videórögzítő technológiák elfogadása és terjedése

A digitális médiatechnológiákat jellemzően új médiának nevezik, és mint újdonságokat, folytonos figyelem övezi társadalmi és egyéni szinteken való használatukat, elfogadásukat, piaci és társadalmi terjedésüket. Anélkül, hogy jelen cikk állást foglalna az új és régi, modern és hagyományos média meghatározásában, az időben egymás után megjelenő médiatechnológiák felhasználói elfogadását helyezi a vizsgálódás középpontjába. A cikk alapját képező kutatásom célja az volt, hogy megismerje és feltárja a digitális televíziózáshoz kapcsolódó digitális videórögzítő technológia, mint innováció fogyasztói megítélését, valamint hogy azonosítsa a digitális videórögzítő technológia elfogadását befolyásoló tényezőket. Az eredmények azt mutatták meg, hogy az észlelt élvezeti értéknek mindenképpen szerepe van az elfogadásban és hat a jövőbeni használati szándékra. Az eredmények emellett igazolták a médiabefogadás elméletköre és a technológia-elfogadás modellje összekapcsolásának relevanciáját is.

Kulcsszavak: Innováció-elfogadás, innovációterjedés, médiatechnológia, digitális videórögzítő, késleltetett televíziónézés

 

Mátyus Imre: A nyílt forráskódú szoftverfejlesztés társadalmi és ideológiai háttere

Az infokommunikációs technológiák fejlődésében nem pusztán technika fejlesztések szerepét, trendjeit érdemes vizsgálni, hanem azok létrejöttének társadalmi, ideológiai környezetét – a különböző értékeket, normákat, elképzeléseket. Különösen jó példája lehet ezen elképzeléseknek a szabad és nyílt forráskódú szoftverfejlesztés, melyet már kezdetétől döntően befolyásol a fejlesztésének társas környezete. Az alábbi írásban – elsősorban az Ubuntu Linux disztribúció példáján keresztül – arra igyekszem rámutatni, milyen társadalmi hatások, víziók, elvárások álltak és állnak a nyílt forráskódú fejlesztés hátterében, s ezeknek milyen hatásuk van a technológiai fejlesztésekre, illetve a közösség elképzelésére? A cikkben a Linux kialakulását lehetővé tévő domináns társadalmi ideológiák és professzionális praxisok 1960-as évekbeli kialakulásától napjaink változásaiig igyekszem áttekinteni a technológiai innováció mögött álló társadalmi hátteret.

Kulcsszavak: nyílt forráskód, ideológia, hacker kultúra, információs technológia


Háhner Petra: Papír versus képernyő – egyetemi hallgatók és a digitális szövegolvasás

Napjainkban a szövegek új formát öltenek, átalakulóban van az olvasás gyakorlata, ami a tanulási folyamatra is hatással lehet. Egyetemi hallgatók négy csoportjának attitűdjét vizsgáltam a digitális szövegek használatához, valamint növekvő szerepükhöz a felsőoktatás területén. Az eredmények alapján a vizsgált 20 és 25 év közötti korosztály esetében a nyomtatott és a digitális formátumoknak különböző, ám egyformán fontos funkciójuk van a tanulási folyamatban, ezért mindkettő nélkülözhetetlennek látják a hallgatók. A hosszabb szövegek feldolgozásához, azok alapos megértéséhez a nyomtatott formátumot részesítik előnyben, míg a digitális szövegek legfontosabb előnyeinek a szerkeszthetőséget, a könnyű, gyors és olcsó terjeszthetőséget és a keresés funkciót találják.

Kulcsszavak: társadalmi konstruktivizmus, új média, digitális kultúra, e-könyv, szövegértés, oktatás

 

Takács Róbert: „Lejönni az injekcióstűről” – A keleti és nyugati televíziózással kapcsolatos eltérő társadalmi és kulturális várakozások Magyarországon és az államszocialista országokban 1953 után

1948 után a szovjet blokk országainak politikai nyilvánossága és az azzal kapcsolatos gondolkodás évekre elszakadt a nyugati média- és kommunikációelmélettől, míg a gyakorlat az ún. „burzsoá újságírás” tagadására épült. A tanulmány azt vizsgálja, hogy a televízió megjelenése és elterjedése – ami Keleten egybeesett a desztalinizáció és a kulturális érintkezések újrafelvételének időszakával – mennyiben váltott ki másfajta reakciókat a politikai és kulturális elit részéről az államszocialista országokban. A tanulmány rámutat, hogy az államszocialista társadalmi berendezkedés eltérő jellegére alapozva többnyire eltérő várakozásokat tápláltak az új médium propagandalehetőségeit, társadalmi hatásait, valamint kulturális lehetőségeit illetően. Ugyanakkor a gyakorlat esetenként mégis hasonló jelenségeket eredményezett.

Kulcsszavak: televízió, propaganda, kultúrpolitika, államszocializmus, kulturális transzferek

 

Tófalvy Tamás: A technopesszimizmustól a digitális utópiákig: A kommunikációs és médiatechnológiák kulturális megalkotása

Hogyan ad értelmet a kultúra a technológiának, és hogyan helyezkednek el az új kommunikációs- és médiatechnológiák a társadalmi és kulturális értékek hálózataiban? Hogyan jönnek létre a jó és a rossz technológia fogalmai, és milyen egyedi jellemzőket vagy éppen folyamatosságokat lehet találni az értékek és technológiák társításában? Az írásban ezeket a kérdéseket körüljárva azt vizsgálom, hogy az új és régi kommunikációs- és médiatechnológiák kulturális megalkotásában, azaz társadalmi jelentéssel való felruházásában milyen szerepe van a társadalmi kontextusnak, és hogy mindezek az értéktársítások jellemzően milyen alakzatokat hoztak és hoznak létre az idők során a technopesszimizmustól kezdve egészen a digitális utópiákig.

Kulcsszavak: értékek, digitális technológiák, internet, jó és rossz technológia, kommunikációs és médiatechnológiák, régi és új technológia, a technológia társadalmi konstrukciója

 

Hargitai Lilla: Az online világ új hatalmasai

Stuart Cunningham – Jon Silver: Screen Distribution and the New King Kongs of the Online World. Palgrave Macmillan, 2013. című könyvéről

 

Szombati Orsolya: Digitális evolúció

Mercedes Bunz: The Silent Revolution. How Digitalization Transforms Knowledge, Work, Journalism and Politics Without Making Too Much Noise. London: Palgrave Macmillan, 2014. című könyvéről