Jerikói rózsa

Különös jelképet testesít meg a jerikói rózsa: a halálból való feltámadásét.
Ezért vált népszerűvé már a középkorban - azt a nem mindennapi látványt nyújtja, ahogyan a halott, elszáradt test újra életre kel.
Három különböző jerikói rózsáról is tud a növénytan, noha rendszertani értelemben egyik sem tartozik a rózsák csoportjába, ráadásul egymással sincsenek rokonságban.
 
 
A legrégebben ismert jerikói rózsa az Anastatica hierochuntica (nevét Linnétől, a híres botanikustól kapta). A latin elnevezésben az anastasis jelentése: feltámadás, a hierohuntica szóban pedig Jerikó város görög neve rejtőzik: Hiericho.
Ez a keresztesvirágú, egynyári növény Egyiptom, Szíria és Arábia sivatagos mezein nő.
Miután befejezte egyéves földi pályafutását, elszárad és összegömbölyödik. Ám, ha újra víz éri, a gombolyag kinyílik, mint egy rózsavirág.
A szárazság túlélésének csodálatos példáját adja ez a növény, hiszen amikor az éltető víz hatására kinyílik a gombolyag, akkor veti el magvait, azokból nőnek ki az új palánták.
 

YouTube-videoklip

 
(Régészeti bizonyítékok szerint az ókori egyiptomiak és a Krisztus utáni IV. századi keresztények is úgy temetkeztek, hogy a halottak kezébe egy összegömbölyödött, elszáradt jerikói rózsát tettek a feltámadás reményének jelképeként.) 
 
******************************************
A másik jerikói rózsa az Asteriscus pygmaeus tudományos névre hallgat és a fészkesvirágúak családjába tartozik.
 
 
Olyan, mint egy parányi napraforgó. Egynyári növény, amely a fészekpikkelyeit különleges módon nyitja és csukja. Amikor a fészekpikkelyek elszáradnak, behajlanak, így a szél görgetni tudja a száraz növényt.
Az elfedett termések, illetve magvak csak akkor hullnak ki, ha nedvesség hatására a fészekpikkelyek újra felnyílnak. A kihulló magok pedig kicsíráznak.
 
*********************************************
A jerikói rózsa harmadik változata Mexikóból származik, ugyanis a mexikói-amerikai határ közelében is létezik egy Jericho nevű település.
 
 
A növény tudományos neve Selaginella lepidodhylla, magyarul mexikói csipkeharasztnak, illetve feltámadó növénynek is nevezik. (A harasztok népes családjába tartozik.)
A mexikói származású jerikói rózsa évtizedekig is eltűri a szárazságot - akár egy fiókban is tarthatjuk -, ugyanis sejtjeiben bőségesen tartalmaz zsíros olajokat, amelyek energiaforrásul szolgálnak.
Ha azonban vízhez jut, azonnal kizöldül, sőt új gyökérzetet is fejleszt. A mexikói jerikói rózsa új életre kelése, feltámadása különösen is csodálatos, a növényi szervezet bámulatos életerejéről tesz tanúságot.
                                                                                       Bozsik József
                                                                               Szabad Föld Kalendárium 2008